Észak-Magyarország, 1991. február (47. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-02 / 28. szám

1991. február 2., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 15 Váci győzelem Tegnap délután előkészü­leti mérkőzést játszóit a ta­vaszi idényre készülő D VTK telbdjarúgóosajpa'ta. A diós­győriek hazai 'környezetben fogadták az NB I-es Váci Izzó gárdáját, s a vendégek egy gólos győzelmet arattak. Váci Izzó—DVTK 1-0 (0-0). Diósgyőr, 1200 néző, vezette: Pétus. Vác: Koszta (Hajdú) — Ziilko (Sándor), Fekete, Gyáimesíi, Bánföldi — Zom- bori, Naigy, Zígh (Kaivaoh) — Szekeres, Füle, Roimanek. DVTK: Kintítz (Kiss) — Bém, Kertész, Rafflhamenlko, Szabó Zs. — Molnár (Földeák), Katona (Viit-etki), Lakatos (Leskó) — Tóth Gy. (Hú­szak), Váczi I. (Danes), Ki­ser. A vendégek gól j át Zom- boni szerezte, akii a 85. perc­ben talált a hálóba. Széljegyzetek 4 Izgatottan vártam a Borsodi Bá- *" nyász háza tájáról érkező híreket. Csütörtökre, vagy péntekre ígérték az ökölvívóbotrány vizsgálatának lezárását, az ítélet kihirdetését. Nos, ebből nem lett semmi, pedig a meghallgatások befeje­ződtek. A vezetés azonban óvatos, jogá­szokkal is konzultál annak érdekében, hogy elejét vegye az esetleges vitáknak. És várnak azért is, mert a sajtó részéről olyan nyomás nehezedik rájuk, hogy egyenként (laponként) képtelenek kielégí- teni az igényeket. Így nem tehetek, tehe­tünk mást: február 6-án, szerdán 15 óráig várunk. Ekkorra szervezték meg a sajtótá­jékoztatót, amelyre elég sokan bejelentkez­tek. Addig nem nyilatkoznak, nem árul­nak el semmit. Azt Viszont máris leszö­gezték: a történteket sajnálják, a sporto­lók meggondolatlan cselekedete felmérhe­tetlen erkölcsi és anyagi kárt okozott a klub számára. Állítják és állják a tudósí­tók rohamát, egy dolgot persze fájlalnák. Nevezetesen azt, hogy a sikerek idején — a helyi sajtó kivételével — alig-alig ke­resték őket, pedig „csak” megnyerték az alső osztályú csapatbajnokságot, „csak” négy aranyérmet gyűjtöttek az egyéni OB-n, „csak” két sportolójuk járt a szöuli olimpián, „csak” néhány értékes helye­zést harcoltak ki az Európa- és Világbaj­nokságokon. Ezekre kevesen emlékeznek, most a botrány szolgáltat negatív szenzá­ciót. Talán a versenyzők is rájöttek: kár volt a szálláshelyről megszökniük. Á-t már mondtak, pár nap múlva meg­kapják hozzá a B-t. O A közelmúltban tragikus autóbal- esetben hunyt el Naumann György, a Miskolci Ifjúsági Szövetség sportügyek- ben illetékes munkatársa. Jól ismertem, és ügyszeretetéért nagyon tiszteltem. El­maradhatatlan alakja volt a sportrendez­vényeknek, á szabadidős versenyeknek. Fá­radhatatlanul szervezte az Olimpiai ötpró­bákat (kivette részét „elődversenyeinek” lebonyolításából is), az elmúlt években pe­dig a Családi túrákat. Sokan azt jósolták, bogy az utóbbinak vége. A Miskolci If­júsági Szövetséget azonban nem ilyen „fá­ból” faragták. Folytatásaként kiírták a Neumann György-túré kát, így kívánnak emléket állítani fiatalon elhunyt kollégá­juknak. Évekkel ezelőtt — az akkor hi­vatalban levő megyei sportvezetésnek — azt javasoltam, hogy az arra érdemesek­ről nevezzék el a bajnokságokat, kupa­küzdelmeket, pontszerző-viadalokat. Egy­két erőtlen próbálkozástól éltekintve eb­ből semmi nem lett. A MISZ példája azt bizonyítja, hogy nem próbálkozni, hanem cselekedni kell! 3 Már csak néhány meccs van hátra ■ a hazai első osztályú jégkorong-baj­nokságból. Gond, nehézség, botrány bőven akadt. A rendkívüli események eddig sze­rencsére elkerülték a Miskolci Hoki Clu­bot és őszintén remélem, hogy nem kia­bálom el a dolgot. Az MHC szurkolói egyetlen botrányt sem okoztak. Nem do­báltak, nem törték össze az ellenfelek bu­szait, nem provokálták a vendégcsapato­kat. Az egyesületnek .sokan és sokat se­gítettek annak érdekében, hogy megment­se a város (és végső soron a megye) szá­mára ezt a sportágat. Az .átmeneti évnek hamarosan vége, az igazi értékmérce az 1991 92-es szezon lesz. A klub az első csa­tát megnyerte, rendet csinált saját háza tájain, Következhet a szakmai építkezés, egy leendő, ütőképesebb gárda kialakítá­sa. Ez sem ígérkezik könnyebbnek, mint a fegyelem megteremtése. A karmesteri pálca most Ferenc János kezébe került. A Csíkszeredáról áttelepült szakember egyelőre a bajnokság végéig dirigál, de amennyiben elégedettek lesznek vele, a soron következő szezont is megkezdheti. Aki azt hiszi, hogy a tavalyihoz képest szerényebb szereplés miatt dr. Lukács Györgyöt leváltották, téved. A doktor úr ugyanis beugróként segített, a végleges megoldásig az első hívó szóra leült a kís- padra. De vissza Ferenc Jánoshoz: rá há­rul majd az a feladat, 'hogy a korosodó és olykor már gyengélkedő idegenlégiósakat másokkal váltsa fel. Annak érdekében, hogy az MHC-nek újból a felsőházban való rájátszás legyen a célja. Ott voltam a Testnevelő Tanárok ■ Megyei Egyesületének alakuló ‘köz­gyűlésén. Egyáltalán nem tetszett, ho,gy a jelölőbizottság az elnök személyére csak egy, a tizennégy tagúra tervezett elnök­ségbe pedig éppen tizennégy főt delegált. Több testnevelő elégedetlenkedett is, mondván; a választási procedúra .magá­ban hordozta a pártállami jegyeket. Is­métlem : keserű volt a szám íze. A napok­ban persze megnyugodtam, mert kiválasz­tás ide, „szerencsétlenkedés” oda; a me­gyei egyesületek közül a borsodi a legné­pesebb az országban. Továbbá tudatos te­vékenységre, szervezett munkára vall az, ahogyan elosztották a feladtokat. Egyet­len várost, .körzetet, iskolát és rétegtí- pu-st sem hagytak magára. Gondoltak a felső,- közép- és alsófogú intézetekre, sőt még a nyugdíjasokra is. A tizenöt tagú testület valamennyi „alkotórésze” szere­pet kapott. Ígérik: nem okoskodni, uram bocsá’ „hatalmaskodni” akarnák, a szak­mát, a szakmai munka segítését tekintik elsődleges céljuknak. Ez ma a legtöbb, amit tehetnek. K. T. Testnevelőképzés Kezdődik a jegyárusítás pót Ktegy hatmillió bele­él bocsátanak ki a jövő Piá barcelonai nyári olim- au a’ amelyet július 25. és Klt.„ szlus 9. között bonyo- haik le — jelentették be l??cvezők tjjg ?r a jövő héten, hétfőn sít£^ezbődik a jegyek áru- zÍEa Nevelőre csak a há- b^uZcÍa spanyolok vehetnek bati j0t’ Pontosabban nyújt- vctelá igénylésüket a z6p..ar fejében. Június kö- azt í®. tulajdonképpen csak ra „H^ik fel, hogy mekko- 2 érdeklődés az egyes n.as ®oyszámok iránt, s ha b’háh t a keresltet, mint a döntii ’ akkor sorsolással a S2 , eb hogy kik lesznek s°k ei’encsés jegytulajdono- Vtu , b' mellől elpártol *egaiáK? istenasszony, az bat h b azza'l vigasztalód- Bén’ug nem úszik el a ra<ftak mert a boPPonma- VisS2 Kr\ak teljes egészében szgg aujálk a befizetett ösz- szgpi ” A fennmaradókat bfo /^bértől értékesítik, logos;,. .aSukat a belépésre tons»,,'0 szelvényeket — biz- 81 okok miatt — csak a jövő év áprilisától adják át tulajdonosuknak. Az AP-hírügynökség ér­tesülése szerint a hatmillió jegy 66 százalékát kapják a spanyolok, 12 százalékát az ötkarikás játékokon részt vevő nemzeti olim­piai bizottságok — azok majd valamilyen utazási irodán keresztül értékesítik a belépőiket —, s 22 száza­lékot a harcelonai ötkari­kás játékok szponzorai, va­lamint a Nemzetközi Olim­piai Bizottság vendégei. A hírek szerint a verse­nyekre a legolcsóbb belépők 750 pesetába, a legdrágáb­bak pedig 9000 pesetába kerülnek. Viszont .a nyitó- és a záróünnepséget csak azok láthatják a helyszí­nen, akik 46 ezer pesetát áldoznak erre a célra. Eh­hez csak annyit, hogy Spa­nyolországban a havi át­lagkereset 120—130 ezer pe­seta körül mozog. Ennek ellenére a szervezők bíznak abban, hogy mintegy 250 ezer spanyol lakos folya­modik valamilyen jegyért. A Magyar Testnevelési Egyetemen az 1991/92-es tan­évben a következő képzés folyik majd, adta hírül Pm- tér László, az intézmény fő­titkára : 1. Középiskolainevelő-ta­nári szak, nappali tagozat. 2. Tanári szak, kiegészítő képzés (jelentkezhetnek: ta­nárképző főiskolai testneve­lőtanári-oklevéllel rendelke­zők). 3. Gyógytestnevelés-kiege­szítőszakképzés (jelentkez­hetnek: a TF-es, vagy tanár­képző főiskolai testoevelőta- nár i-oklevéllel rendelkezők). , 4. Edzői szak, nappali ‘ta­gozat (sportágak: ritmikus sportgimnasztika, úszás, ví­vás). „ 5. Edzői szak, levelező^ ta gozat (sportágak: birkózás, cselgáncs, karate, kézilabda, tenisz, női torna, triatlon, sí­futás). 6. Sportszervezői szak, le­velező tagozat. Az egyes szakokra vonat­kozó speciális felvételi kö­vetelményekről az egyetem tanulmányi osztálya ad fel­világosítást. Dől oz építmény?«.. flíí ÉVEKKEL EZELŐTT fel­legvárként emlegették az Olefin SC súlyemelő-szak­osztályát. Jogosan. Remek, ütőképes gárda jött össze a városban, válogatottá!?: so­rát adták, magas színvona­lú szakmai munkát végez­tek az edzők. Esztendők múltán őket is utolérte a sors, s ezzel együtt bekö­vetkezett a természetest?) visszaesés. Tartott ez egé­szen addig, amíg, az új ge­neráció markáns képviselői meg nem mutatták orosz­lánkörmeiket. A völgyből felfelé vezet az út — ezt a tételt látszik igazolni a ti- szaújvárosia'k példája, akik tavalyi szereplésükkel fel­villantották az ígéretes jö­vő mozaikkockáit. Az ered­mények összegzésében, az okok taglalásában Zöldi Mi­hály és Fekete László ed­zők voltak segítségemre. ABBAN EGYETÉRTET­TEK, hogy Szanyi Andor visszatérése a nemzetközi porondra jelentős lökést adott a szakosztálynak. A 100 kilós emelő egyébként külön fejezet, eltérő kate­gória, sőt más mércével kell mérni, mint a többie­ket. Fellépései, teljesítmé­nye igazi csemege az ínyen­ceiknek. A klubnál annak is örültek, hogy sikerült meg­szerezni a másodosztályú csapatbajnokságban a. 2. he­lyet, s ez feljutást jelentett. A két évvel ezelőtt kihar­colt vezető szerepet ugyan inem tudták megismételni, a fehetsógiksutató csb-.n elért harmadik helyezés mégis önmagáért beszél. Éveken keresztül képtelenek voltaik csapatot indítani az után­pótlásvonalon, 1990-ben, az 5. helyen zártaik. Igen ered­ményesen álltak helyt az egyéni országos, bajnoksá­gokon! Négy aranyérmet ve­hettek birtokba (Szanyi, Ba­logh P., Balogh D., La­banca), s akadtak értékes helyezéseik is. A vég termés 40 olimpiai pont, a nemzet­közi porondon 5 pont jutott az Olefin SC sportolóinak. Lehetett volna persze sok­kal jobb is a mérleg, hi­szen Burjánt nélkülözték (katonai szolgálatot telje­sít), Kiss Béla pedig csak az esztendő első felében állt rendelkezésükre. Aztán kül­földre távozott... Hírt sem hallottak felőle. Kár érte, mert ifjúsági kora ellené­re máir ostromolta a nem­zetközi szintet! A legna­gyobb reményekre az után­pótlás-korosztály szereplése jogosít, ám az is elégedett­séggel töltheti el az edző­ket, hogy négy emelőjük stabil tagja a különböző válogatottkereteknek. HOZSANNÁZÁS persze nincs, az immáron Tiszaúj- várossá változott települé­sen pontosan ismerik, tud­ják saját helyükét a kép­zeletbeli ranglistán. íme, a számok: tavalyi eredményei alapján az Olefin SC a fel­nőttek között 4545 pontos teljesítménnyel országosan a 4. helyre küzdötte ma­gát. Az utánpótlásvonalon csak a kazincbarcikaiak előzték meg őket, a máso­dik hely és a begyűjtött 3030 pont önmagáért beszél. (Csak érdekességként: a fel­nőttek sorrendjében az első hat között mindhárom bor­sodi szakosztály neve meg­található !) Koronázás azért nincs — többek között —, mert a hazai mezőny szű­külése tapasztalható. 1989- ben még hatvan, tavaly már csak negyven szakosztályt lehetett találni a sportág honi térképén. Olyan, ko­rábban rendkívül magasain jegyzett szakosztályok szo­rultak perifériára, mint a TAC (12.), a Haladás (15.) és a Csepel (18.) ... Ezért aztán csínján bánnák a di­csérettel. Nem lenne szeren­csés a ló másik oldalára es­ni, végtére, az Olefin SC a felsoroltakat elérte. Mint ahogy az sem a véletlen műve: immár két évtizede reprezentálják a várost a szakosztály legjobbjai. Futó­szalagon termelődnek az ígé­retes tehetségek, s mindig kapnak megbízást rangos viadalok lebonyolítására. A szövetség vezetői most pél­dául a Duna Kupát adták az Olefin SC-nek, erre majd áprilisban kerül sor. EZEKBEN A NAPOK­BAN azért áglaskodnak a kérdőjelek is. Akadnak, akik a vészharangot kon­gatják, mondván, a műkö­dőképesség teljességgel bi­zonytalan. Nos, az tény, hogy a korábbi edzői lét­szám alaposan leapadt, ör- dögh István elhunyt, Réti István inkább a gyári mun­kát választotta, így Zöldi és Fekete maradtak, nekik délutánomként Juhász Fe­renc segít. A versenyzői lét­szám 40—45 fő körül .mozog, egy-egy szakvezetőre tehát az ideálisnál jóval .több ta­nítvány jut. A borúlátókat mégsem ez igazolja, hiszen a munka folyik, az edzők dolgoznak, foglalkozások nem maradnak el. Előbb- utóbb viszont nehézkessé válik (válhat!) újak bekap­csolása a vérkeringésbe, mert ha nem váltják be a reményeket, hogyan és fő­leg mit mondjanak nekik 20 éves korukban?! Érdekes, hogy a tavalyi sikerek ha­tására a gárda erősítése is napirendre kerülhetett (vol­na), mert akadtak jelentke­zőik. Igenám, de a jövő is­meretének hiányában sen­ki sem vállalhatott felelős­séggel egy, metán több, ilyen jellegű döntést. Az sem vi­gasztalhatja a tiszaújváro- siakat, hogy máshol még rosszabb a helyzet. Nem, mert arra gondolnak: ha­marosan indul a verseny- időszak, ám az utaztatás megoldatlan. Még a megyei bajnokságra sem mehetnek — a jelenlegi állás szerint. Azt mindkét szakvezető egybehangzóan állította: na­gyon örültek, hogy a TVK szárnyai alá kerültek. A kombinát vezetése jószán­dékkal, segíteniakarással közeledett feléjük. Tavaly sikerültek a beszerzéseik, van elegendő melegítő, ci­pő, súlyzó és táskákat is vásárolhattak. A KULCS nem a szak­osztályt irányítók kezében van. A szponzoron kívül­álló okok miatt dőlni lát­szik az építmény, amely pe­dig két évtizede nem akár­hogyan fémjelzi a várost. A súlyemelők sorsáról tőlük független tényezők határoz­nak majd, s a talponimara- dás esetükben alighanem 'minimális igényként fogal­mazható meg. Doros László ® A miskolci városi mű­jégpályán tegnap este ren­dezték meg a Miskolci Hoki Club—Sziketherm OB I-es bajnoki hokitalálkozót, amely lapunk zárta után ért véget. Tudósítást hétfői la­punkban közlünk. Ez nem az az 50 ezer... A csütörtöki hazaérkezést követően Mészöly Kálmán, a labdarúgó-válogatott szövet­ségi kapitánya amolyan „tá­jékozódó” látogatást tett az MLSZ-ben. Ez alkalomból elmondta, hogy bizony a Nehru Kupa szervezői nem éppen úgy jártak el, amint azt előzetesen jelezték. A trivandrumi túra előtt ugyan­is azt ígérték, hogy a ma­gyar együttes „jutaléka” 50 ezer dollár lesz. Ezzel szem­ben az ötvenezret rúpiában fizették ki. Nem mindegy ... Lehet készülni viszont to­vább, hiszen a tervék sze­rint márciusban Zágrábban Horvátország, majd Ibériá­ban Spanyolország lesz az ellenfél. S előtte pedig feb­ruárban-: a vb-ezüstérmes Argentína. — Véglegeset a hétfői to­vábbi megbeszélések és egyez­tetés előtt ugyan még nem tudok mondani, de az ar­gentínai utazás esetleg el­marad ... — mondta letör- ten a szövetségi kapitány. — A zágrábi összecsapáshoz pe­dig az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) engedé­lye szükséges. — Akkor hát a Ciprus el­leni áprilisi EB-selejtezö előtt csak a spanyolokkal vívan­dó barátságos összecsapásra van esély? — Ahogy a dolgok most állnak, igen. Makacs versenyző Mező István rajza

Next

/
Oldalképek
Tartalom