Észak-Magyarország, 1991. február (47. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-01 / 27. szám
1991, február 1., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Padlón a mezőgazdaság Csak egy bizonyos: a káosz Beszélgetés az Agrárszövetség megyei elnökével .Sokan állítják: katasztrófához vezet, hogy a földtulajdon politikai csatározások tetT>ája. Az agrárszakembe- lek szerint a falvakban, a Mezőgazdaságban felszított ‘^diaiatokat oldani kell. , — Sajnos, nagyon is igaz. h°gy az ország, az egész gazdaság válságban van, katasztrófa felé sodródik. A Mezőgazdaság, ami azelőtt sikerágazatnak számított, ma plán a legrosszabb helyzet- 06 került — mondja Sziláéi Adolf, az Agrárszövet- SeS Borsod-Abaúj-Zemplén begyei elnöke. — Ennek számos oka van, de véleményem szerint az elmúlt évi Aszály csak az egyik. Többet M'tott ennél a magyar me- z°gazdaságnak, hogy ez a °ntos ágazat immár egy esztendeje a politikai csatározások színterévé vált. A P°litikusok tulajdonképpen I ?M tudták eldönteni, hogy j,!® legyen a föld, nincs °ldtörvény, nincs téesz-tör- ®hy, nincs agrár-rendtartás, sak egy bizonyos: a káosz. a . Agrárszövetség éppen ,Zei't korábban is javasolta, l’°gy a szakma és a politi- árrf°k üljenek le tárgyalni, 1M.. javaslatukat illetékes j.M’dk válaszra sem méltatok. Kidolgozott földprogra- t,Mhk volt, de nem vettek a° a tudomást. Tudtuk, hogy z l947_es tulajdonviszonyok (Ráállítása megvalósítha- p Man, ezért az anyagi kár- Wast már választási <prog- azrnubkban is meghirdettük, let er*í°lcsl kártalanítás, il- cj Ve az erkölcsi rehabilitálj btellett. Azt mondtuk. SbJ’5! a Parasztságnak ennyi «Mm után végül is károst kell kapnia. aj~ Az a hír járja, hogy a , f^drárszövetség lepaktáll áliYpuzdapárttal. Van-e egy- t«a.. n közeledés a két párt K°zö tt? koM. A közeledés szó sem aZ yAenva10- Megjelent ugyan ga Agrárszövetség és a kis- a , dapárt közös közleménye c arpótlási törvénnyel kap- Vé atban, ebben többé-ke- ■Mt0>H egyséSes álláspontra vezpt ,nk’ így egységes tereié ti kerül az Országgyűlés dés • en értelemben a kér- lern.t°gos, de a politikai vé- (igr-^^í^ülönbségek a mai h0g*g fennállnak. Reméljük, ségg a kisgazdapárt, szélsőnek ■ 'í;°rei visszaszorulnak, ían-,1,utnalt szerephez, a jó- ’47,eabak belátják, hogy a vetl s. Programjukhoz mere- tnánviíe?szli;odni az Alkot- kéntli r°sag* döntés után kelj t ■,n.s®M tehát kiutat lem r a*n'- A kisgazdapárt ‘Mtért i ta megnyerni az ag- Szakért , iséget> Pedig a TOk I cei6rnre nagy szüksé- ség ehbe. Az Agrárszövet- rne?~ u'a törekedett, hogy a lóly-jM^daságban a termelés ker(iiuMtos legyen, hogy elftem J . a katasztrófát. Mi Vg^jip'tettunk indulatokat, •aval ugyanis nem Az lehet rendet teremteni a határban, a dűlőkben, vagy a parasztportákon. Ennek véget kell vetni, ez nem európai és nem demokratikus módszer. — Vasvillával való rendcsinálást említett. Mintha rokonságban lenne ezzel az önkényes földfoglalás, amit már nem is hallgatólagosan vesznek tudomásul a kisgazdák. — A hallgatólagos tudomásulvétel enyhe kifejezés, hiszen az önkényes földfoglalásokra éppen a kisgazda- párt buzdít, sőt, szervezi is azokat. Legutóbb Zsíros Géza, kisgazda országgyűlési képviselő úr osztott Karcagon földet, ő verte le a nemzetiszínű karót, és fölmentette a jogtalan cselekedetet, vagy jogtalanságot elkövető személyeket az önbíráskodás vádja alól. Az Agrárszövetség be akarja, és be is fogja tartani a törvényes rendet, mi soha nem fogunk törvénytelen módszerekhez folyamodni. Nekünk szakmailag megalapozott érvekkel elért eredményekre van szükségünk. — Történtek-e önkényes földfoglalások megyénkben? — Szerencsére, itt ilyen akciókra nem került sor. Meggyőződésem, hogy ez csak a szélsőséges indulatok felszítása után, ott következhet be, ahol egyébként is rossz a kontaktus a pártok között. Borsod-Abaúj- Zemplén megyében még az elmúlt év novemberében elindítottuk az agrár-kerek- asztaltárgyalásokat, amelyeken természetesen részt vett a kisgazdapárt is. Ogy vélem, hogy szűkebb hazánkban közelebb vagyunk ahhoz, hogy békésen és tisztességesen oldjuk meg a problémákat. Elkötelezte erre magát valamennyi parlamenti párt, ilyen értelmű közleményünk megjelent az Észak-Magyarországban is. — Adja az ég, hogy így legyen. Tapasztalni, hogy felsőbb szinteken, berkekben is mintha elásódna a csatabárd. A volt földművelés- ügyi miniszter kinyilatkoztatta ama óhaját, hogy „be kell szüntetni a kölcsönös vádaskodást”. — Ennek feszegetése véleményünk szerint most nem szerencsés, de kénytelenek vagyunk határozottan kijelenteni : mi soha nem vádaskodtunk. Az egész ország tudja, hogy egyoldalú vádaskodásról volt szó. Az Agrárszövetséget illették olyan vádakkal, hogy zöldbárók, hogy bolsevista utód- szervezet, és mennyi minden sarat dobáltak még rá. Nem sokat törődtünk ezzel, az ország, a mezőgazdaság érdekét fontosabbnak tekintettük. Azt például, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodás korábbi formájáról hogyan térhetnénk át a valódi tulajdonon, az újszerű szövetkezésen alapuló szövetkezeti, vagy akár magán- gazdálkodásra. Kezdettől fogva támogattuk és támogatjuk ma is a magángazdálkodást, és egyáltalán nem félünk a konkurenciától. Azt mondjuk, hogy vigye a földet, aki akarja, és gazdálkodjon rajta. Szeretnénk viszont, hogy a magángazdálkodó is sikeres legyen, sikeres vállalkozó és ne bukott ember, bukott farmer. Olyan mezőgazdaságot akarunk, amely helyt tud állni a világpiaci megmérettetésben. Ehhez pedig életképes gazdaságok kellenek. Be kell látni, hogy a másfél, vagy háromhektáros kisgazdaság a világon mindenütt visszaszorulóban van, mert nem képes korszerű technológiát alkalmazni. Azt pedig nem lehet letagadni, hogy Magyarország mezőgazdasága a világ élvonalában volt. — Az Agrárszövetség programját nemigen ismerik. Sokak szerint ennek tulajdonítható a parlamenti képviselőválasztásokon elszenvedett kudarc. Ám a helyhatósági választásokon már igencsak javult a pozíció. Változott-e az eredeti, a választási program? — Most is azt mondjuk, amit korábban: aki akarja, kiveheti a földjét a szövetkezetből és gazdálkodhat. Nem változott a programunk abban sem, hogy az erkölcsi rehabilitáción túl anyagi kárpótlást is kapjanak a volt tulajdonosok. Illetve változott a tekintetben, hogy azt mondjuk: a kárpótlás legyen 100 százalékos, a parlament által meghatározott szorzókulcsok szerint. Azért vagyunk a 100 százalékos kárpótlás mellett, mert a föld műveléséhez, a föld- tulajdonhoz még igen tetemes pótlólagos beruházás szükséges, enélkiil ugyanis nem képzelhető el eredményes gazdálkodás. A mai költségviszon.yok mellett a legszerényebb számítások szerint is hektáronként mintegy félmillió forint a ráfordítás, hogy adjon is valamit a föld annak, aki úgymond „rendeltetésszerűen” használja. A kulcsszó a rendeltetésszerű használat, vagyis: hogy a földet művelje is a tulajdonos. A kárpótlási törvényt tekintve az Agrárszövetség véleménye az, hogy a kártalanítási jegyeket ne csak 20 százalékban érvényesíthessék tulajdonosaik az élelmiszeripari privatizáció során, hanem akár 50 százalékos mértékben is. Szeretnénk, ha a jegy valós, beváltható értékpapír lenne, hogy igazi földforgalom, földpiac induljon be, ami élénkíthetné az egész gazdaságot. Szarvas Dezső Hliskolc budapesti hívei tói.) U^aóesti munkatársunkat^ ,, melyik az a Bőrből auí'Zemplén megyé- elszárv!Igy éPPen Miskolcról kelt poa,Z0tt' budapesti, aki- Mtója °ka Tamás tájékozás ismÄt 1 kedve szottyan- kicleS2 1 "hazatelepülni”? A JhMkoipj al, támogatott új ^égével p.°tgármester őszin- gatrnávn 6S ren<tkívüli nyújtott osztatlan sikert 'jaré a Budapesten élő, tályhr,SZt az ‘dősebb korosz- ^hnpat- .tartozó Miskolciéit je 1Zar>sok baráti korévedig SUI"óbbi összejövetelén. v°lt m amit mondott, nem l°dig szívderítő. Miről is inlormálódhatott az a közel száz érdeklődő, aki két és fél órán át Csoba Tamást hallgatta, s akik közül legalább húszán még utána is ott maradtak a még kötetlenebb baráti beszélgetésen a budapesti Cseh és Szlovák Kultúra Házában. Megtudták, hogy Miskolcon a közbiztonság a tűréshatár alatt van. Előfordul, hogy este az ország harmadik városa összesen hat gyalogjárőrt tud kiállítani. A villamosok, az utcák piszkosak, a csatornahálózat nagyon rossz állapotban van. Jelenleg 13 ezer munkanélküli él egész Borsod-Abaűj- Zemplénben, de az év végére várhatóan már egyedül Miskolcon lesz ennyi. A közlekedés is csapnivaló, autópálya csak Gyöngyöstől vezet a fővárosba. A város azt sem tudja, mi a tulajdona, egyes épületekért, még az is lehet, hogy pereskedni kell majd a megyével. Mivel vállalkozhatna, ha szinte nincs semmije? A szeméttelep két éven belül megtelik. Megszűnik a szabadtéri színpad, s még a DVTK-sportegyesü- let léte is veszélyben forog. S mégis. Megható volt hallani, amint a baráti kör tagjai oly nagy aggodalommal beszélnek a jövőről. A P°'" gármester úr nagy-nagy türelemmel válaszolt a kérdésekre. A jelenlevők azért • A magyar-osztrák határátkelő közvetlen közelében, Rábafüzesen, az E-60-os főút mentén nyitották meg január 25-én, az első magyarországi OMV-benzinkutat, amely az Osztrák Kőolajtársaság és két magyar partner -az Áfor, illetve a Mineralimpex - közös beruházásában épült. Az esztétikus kivitelű és sok szolgáltatást nyújtó benzinkútnál egyszerre nyolc jármű tankolhat úgy, hogy minden oszlopnál négy termék közül választhat az autós. (MTI-Fotó) Parlamenti döntésre várva Közel egy év telt el az első, demokratikus parlamenti választások óta. Elcsendesedtek a választási propagandakampányok. Mindenki azt várta és várja, hogy a pártok és különféle szervezetek beváltsák választási ígéreteiket, konszolidálódjon az ország helyzete, meginduljon az egészséges piacgazdaság, legyen az értékteremtő munkának becsülete. Szűnjenek meg az Igazságtalan társadalmi elosztási formák és még sok minden, melyek az állampolgárok jogos igényeit, igazságérzetét sértik. Ehelyett mit tapasztal a tisztelt választópolgár? Megdöbbenve, kiábrándulva veszi tudomásul — mondjuk meg, egyre nehezebben — azt, hogy mintha nem is azok az emberek ülnének a kormányban és a parlamentben, akikre annak idején szavazatát adta. Sokan elfeledkeztek választási ígéreteikről. Mást mondtak és mást cselekszenek a törvény- hozás alkalmával. Gondoljunk vissza, hogy az egyes pártok mit is ígértek a választásokon, és ennek ellentéteként hogyan képviselik választóikat ma a parlamentben. Annak idején, hangzatos szólamokkal állították maguk mellé a lakosokat. Szinte minden párt ígért-e a magán- tulajdon védelmét, sérthetetlenségét Volt, amelyik tavaszi, később őszi nagytakarítást ígért., az infláció megállítását, az ország gazdasági romlását előidézők felelős- ségrevonását. Az érdemtelenül szerzett magas nyugdíjak és jövedelmek felülvizsgálatát, a gazdasági, pénzügyi és külkereskedelmi lobbik egyeduralmának megszüntetését és még sorolhatarról is meggyőződhettek, hogy Miskolcnak van jövője. „Nehézipari centrumból kereskedelmi központtá kell válnunk” — hangzott el. A bölcsészegyesület helyet kap, ha az egyetemmé tud válni. Hiszen ez egy egészen új arcot adhatna Miskolcnak. A testvérvárosok közül Kassával kell különösen erősíteni a kapcsolatokat, s leheli, hogy új testvér is „születik” Cremona révén. E reményteli elképzelések mellett még ne feledkezzünk meg egy dologról. Októberben lesz tízesztendős Borsod-Abaúj-Zemplén megye budapesti baráti köre. A lelkes tagság — ha vissza- költözésre nem is gondol — felajánlotta tapasztalatait, segítségét Miskolc városának. (dombrovszky) nám tovább, hogy miket ígértek. Tudom, hogy nehéz és súlyos gazdasági helyzetet örököltünk és ezt őszintén el is kellett mondanunk. De most már itt az ideje, hogy közösen tegyünk is valamit a kibontakozás érdekében. Legalább azokat ne akadályozzák meg munkájukban, akik ígéreteik megvalósításáért most is harcolnak. Akik átgondolják az elmúlt egy év történéseit, a különféle parlamenti megnyilvánulásokat, rájöhetnek arra, hogy a független kisgazdapárt az, amelyik a legkövetkezetesebb ebben a harcban és bízik abban, hogy előbb-utóbb az emberi értelem felülkerekedik és az ország népével ösz- szefogva megtalálja a kátyúból kivezető utat. Nem -sok időnk van erre, imég van lehetőségünk, hogy megkapaszkodjunk, mielőtt elsüllyednénk. Ez viszont csak úgy sikerülhet, ha a széthúzás megszűnik és egymás guesmolása helyett időnként a tükörbe is nézünk, átgondoljuk és tesszük is közös dolgainkat, igaz lelkiismeretünk és választóinknak tett ígéreteink szerint. Örömmel tapasztaljuk, hogy már van olyan csoport, amelyik rájött arra, hogy mi nem akarunk éket verni a kis- és a nagyüzemi dolgozó parasztok közé, képviselni akarjuk az egész mezőgazdaság ésszerű fellendítését. Nem akarunk viszont elfeledkezni a polgárok, értelmiségiek, munkások, fiatalok és nyugdíjasok jogos elvárásairól sem, hiszen programunk és célkitűzéseink ezt is tartalmazzák. Mi kezünket nyújtjuk mindenkinek, hiszen az ország előtt álló feladatok megoldásához minden becsületes emberre szükségünk van, pártállásra való tekintet nélkül. Az elkövetkező hetekben, gondolom, mindenki élénken fogja figyelni a parlament munkáját. Február 4-től kezdődik az a parlamenti munka, mely jó vagy rossz irányban befolyásolhatja életünket. Felelősségteljes munka vár a honatyákra. Most dől el országunk és állampolgáraink további sorsa, a jog- és birtoksérelmek rendezésének 'kérdése. Biztosítsuk közösen a magántulajdon szent és sérthetetlenségét, kellőképpen orvosoljuk a múlt sérelmeit, adjuk vissza az emberek hitét, eltoitorolt vagyonát, hogy emberhez méltó életet élhessen mindenki e hazában. Adjon a jó Isten ehhez a munkához mindenkinek erőt, egészséget, józan ítélőképességet, bort, búzát, békességet! Demkó Sándor a független kisgazdapárt B.-A.-Z. megyei ügyvezető alelnöke Teljesít, vagy lemondatják Megszokhattuk már, hogy a Borsod' Vegyi Kombinát nemcsak a szorosan vett termelésben, hanem .a vállalati gazdálkodás számos elemében élen jár. Ahogy mondani szokták: előremenekülő stratégiával rendelkezik. Az idén a létszám- gazdálkodás mellett a bérgazdálkodást, ösztönzést laliakították át, természetesen azzal a céllal, hogy a kombinát nyeresége növekedjen. Január elején vezették be az egységes bértarifarendszert — nem titok, hogy a korábbi NSZK-ban már meghonosodott rendszer adaptálásával. Ennek . lényege, hogy minden szakmunkás, művezető, üzemvezető azonos bért kap — függetlenül attól, hogy hány éve dolgozik .a beosztásában. Vagy eleget tud tenni a munkaköri léírásban megfogalmazott követelményeknek, vagy nem alkalmas a beosztására és akkor nincs más hátra; a felsőbb vezetés lemondatja. Hazánkban a korábbi gyakorlatok szerint a fizetéseket a munkában eltöltött évek és a végzettség, beosztás .alapján; a külön juttatásokat a teljesítmények alapján határozták meg. Mivel ezek .a szempontok még elevenen élnek a dolgozókban, a BVK-ban úgy döntöttek, valamelyest finomítanak a német eredetű bértarifarendszeren. Ezért most, a bevezetés kezdetén három kategóriát állapítottak meg — ki-ki abba tartozik, amilyen szakmai gyakorlottságot fel tud rrlutat- ni. Mindenképpen előrelépés ez áhhoz képest, hogy tavaly még a cée 42 üzemvezetője 42-félte bért kapott. A jövő útja a bártarifarendszer valóban egységessé tétele. Egyelőre azonban el kell fogadtatni a dolgozókkal ezt a finomított változatot. Később, ha már élesben megy a rendszer, azonos beosztásért valóban azonos bért. adnak. Ha nem teljesít a dolgozó, akitor olyan beosztást kap, amelyet képes ellátni. m. sz. zs.