Észak-Magyarország, 1991. február (47. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-01 / 27. szám

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Ma: '!>y J-xma v pí*c//í ;*•— i'/í y.U CRűlÉLLÉKLÉTE Angol — magyar kooperációban Korszerűsítik a miskolci szennyvíztisztítót , Sajtótájékoztatót tartottak veSnap a Miskolci Vízmű- ®knél. Az egyetlen téma a ^egyeszékhely központi i enr>yvíztisztító telepének °fszerüsítése volt. A víz- g Uvek tavaly júliusban (az l^'ópai Gazdasági Közösség K?rnyezetvédelmi célú anya- íj, ’•árnogatásával) nemzetkö- I .. Pályázatot hirdetett a , °zPonti szennyvíztisztító taKuZerűbbé, környezetbará- I ?“á tételére. A határidő Jártával értékelték a be- (;z UJ*'°tt pályaműveket, s nnu k°zött íegmegfélelőbb- n k 3Z anSo1 Mott MacDo- ^ d Water Supply and aid síewater vízügyi cég l.-'^'atát tartották és fogad­Mint arról Major Ádám, a Miskolci Vízművek mű­szaki igazgatója beszámolt, hét nyugat-európai vízügyi cég terveiből választhattak, ennyi -terv érkezett ugyanis a pályázatra. A feltételek között szerepelt, hogy min­den külföldi vállalat nevez­zen meg a tervezetben olyan, magyar szakértői csoportot, amellyel együtt kíván dol­gozni. Az angol cég válasz­tása a budapesti székhelyű, K + K (Környezetgazdálko­dási és Közműtervező) Kft.- re esett. Az 1991. január 3- át követő szerződéskötés1 után —, mely az angol cég és az EGK magyarországi (Folytatás a 2. oldalon) Húsz évet nem szabad visszalépni (Budapest, 1991. január 31., 11 óra, Kossuth tér) Mint a „régi szép” idők­ben : a Parlament épületét rögtönzött kerítés és élő rendőrkordon veszi körül. Szemben a rendőrökkel, a kordon innenső oldalán több száz vidéki gazda álldogál, transzparensekkel. (Egymással beszélgetnek, hangosan és in­dulatosan kiabálnak, szidják a kormányt, a rendszert, a kommunistákat — hallgatják a tömeg közepén szónokló embert. — Felelőtlenség a gyeplőt a lovak közé dobni a piac- gazdaság nevében — kiáltja a tömegnek az Országos Gazdaszövetség szónoka. Elé­gedett zúgás hallatszik, va­laki a Parlament ablakaiból lesétkedők felé rázza az ök­lét: — Ott vigyorognak, ni! Nyisd ki az ablakot, te sze­mét! — üvölti, miközben a szónok arról beszél, hogy szakemberek helyett felké­születlen, döntésképtelen „ká­derek” üllnek a felelős posz­tokon. — Eddig tárgyaltunk, most megmutatjuk, hogy a tej csatornába öntése nem volt jelképes — mondja. — El­jöttünk a Parlament elé, in­gyen osztjuk a tejet, hogy lássák, komolyan beszélünk. Februárban folytatjuk a tár­gyalásokat, de ha azok sem járnak eredménnyé!1, újra el­jövünk. A „tejügy” igencsak fel­borzolta a kedélyeket. „A mi munkánk túró?” — teszi Hivatalosan tegnap még Leninváros volt a neve a településnek, mától viszont Tiszaújvá- ros szerepel a helységnévtáblán. Mint arról lapunkban beszámoltunk, a város önkormány­zati testületé — a lakosságtól beérkezett vé­leményeket figyelembe véve - még ia múlt év­ben döntött arról, hogy Leninváros helyett Ti- szaájváros legyen a hajdanvolt Tiszaszeder- kény neve. Miután a köztársasági elnök ren­deletileg jóváhagyta az önkormányzat által a városnév változtatásáról felterjesztett javasla­tot, 1991. február 1-től Leninvárost Tiszaújvá- rosnak nevezik. Csütörtökön délután már hozzáfogtak a hely­ségnévtáblák kicseréléséhez, ezzel egyidejűleg megváltozik a város húsz utcaneve is. Ezeknek az utcanévtábláknak a cseréjét folyamatosan végzik az illetékesek. Ti kvaszra gondolva Szállítják a vetőmagot Kavalecz Barna, a Magna Vetőmag Kft. Borsod me­gyei termelési osztályának vezetője tájékoztatott, fo­lyamatos a kiszállítás a borsóvetőmagból csakúgy, mint a tavaszi árpából, zab­ból . is, amelyet elsősorban a zempléni részeken ter­mesztenék. Értékesítenek természe­tesen egyéb vetőmagvakat is. Így többek között pillan­gósokat, mint, lucernát és ugyancsak jelentős termő- tájjal rendelkező vöröshe­rét is. Ezekből elegendő készlettel rendelkeznek az igények kielégítésére. Me­gyénkben jelentős területen termesztenek burgonyát. Nemosak a Szabolccsal ha­táros homokos területeken, de a Sajó völgyében és más termötájon is fontos növény ez. A kft. most mé­ri fel, hol mennyi vetőgu­móra lesz szükség. Két faj­tát tudnak ajánlani: a már közismert holland Desirée-t, valamint a hazai szaporítá­sé bőtermő, étkezési Ciklá­ment. Ezelkre várják a ter­melő gazdaságok megrende­lését. Tejjel a falnak? Hát veletek akkor most már mi legyen? Fejjünk, vagy vágjunk? fel a kérdést a Kossuth té­ren összegyűlt tejtermelők egyik transzparense. „Tejé­től' bűzlik a kormány” — áll egy másikon, arrább pe­dig ez olvasható: „Tejjél me­gyünk a falnak”. Az indula­tok szinte nekifeszülnek a rendőrkordonnak, neki a Parlament épületének, átter­jednek a szintén több száz fős bámészkodó tömegre. A tér sarkában két teher­autó áll. Körülötte emberek, kezüket segélykérőn a ma­gasba nyújtva — mint meg­annyi fuldokló. Többnyire idős nők és férfiak küzde­nek az ingyentejért, viszik kézben, szatyorban, kanná­ban, isszák az utcasarkon. Tejben fürdik az aszfalt. A rendőrök talált kucsmá­kat, sálakat, táskákat szoron­gatnak a kezükben. A gyen­géket elsodorja a tömeg. — Engedjék ki, aki már kapott — kiáltja a teherau­tóról a tejet osztó férfi. Fej­kendős öregasszony bújik ki a szinte már acsarkodó, to- porzékoló sokaságból, ölé­ben, mint tallált kincs, né­hány zacskó tej. — 4200 litert hoztunk — mondja a férfi a platón —, egy óra alatt mind elfogyott. Az önmagukat gerjesztő indulatokat nehéz lecsillapí­Újabb hitel hazánknak A legfejlettebb 24 ország várhatóan 300 millió döllér értékű hitéit folyósít ha­zánknak. A hitel feltételei­ről a közeljövőben kezdőd­nék meg a tárgyalások — tájékoztatta az MTI-It Hárs­hegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bánik elnökhelyette­se. (Hárshegyi Frigyes a na­púkban — Martonyli János­sal, a Nemzetközi Gtazdatsá- gi Kapcsolatok Miiniisztériu- mánalk államtitkárával együtt — erről fólytaltott megbeszéléséket Brüsszelben. A tárgyalások során megál­lapodtak a Közös Piac által Magyarországnak három év­re megítélt 8TO millió ECU értékű hitel második részle - térnék, 260 millió ECU-inak a folyósításáról. A kölcsön­höz hazánk valószínűleg (Folytatás a 2. oldalon) tani. Egyedül az az öt tehén bámul mélán a világba, ame­lyek — ahogyan az őket ide­szállító IFA platóján elhe­lyezett felirat hirdeti — még a vágóhídra sem kellenek. Alkalmi szónok a Magya­rok Nemzeti Szövetsége ne­vében kiáltványt olvas fel. Menjen mindenki haza — biztatja a lábai előtt zúgó, támadni kész darázsrajt. a szónok. Nehezen verekszem ma­gam a közelébe. Tóth Lászlót, a szegvári Puskin Téesz el­nökét, aki a szarvasmarha­tenyésztők szövetségének or­szágos választmányi tagja­ként szólt a demonstráció résztvevőihez, szoros ember­gyűrű veszi körül. Mindenki egyszerre bfeszól, hadonászik, káromkodik. — Folytatják a tárgyaláso­kat a kormánnyal és a szak­minisztériumokkal ? — kér­dezem Tóth Lászlót. — Folytatjuk, mert bár születtek megegyezések, azok, a mi megítélésünk szerint, nem elégségesek. Egy asszony arról beszél mellettem, hogy van olyan termelő, aki örömmel meg­szabadulna az állataitól, ha lenne, aki átveszi azokat. — Az emberek bizonytala­nok, naponta változik a hely­zet a tej ügyében, a jószá­gok meg közben éhen hal­nak, mert nincs mából etetni őket. Egy öregúr azzal a javas­lattal áll elő, hogy ne azok­nak adjanak egyszeri kárpót­lást, akik levágják a tehe­net, hanem azoknak, akik ezekben a nehéz időkben is megtartják az állományt. — Mi lesz, ha minden paraszt levágja a teheneit? — teszi fel nekem a kérdést. —Jö­vőre ki fog tejet adni a nagyságos uraknak? Tényleg, ki? (Folytatás a 2. oldalon) Közvélemény-kutatással a demokráciáért Tapolca kapcsán Miskolc egységéről A Miagyar Tudományos Akadémia Regionális Kuta­tások Központja mellett lét­rejött tavaly nyáron Mis­kolcon a Regifeszt Közvéle­mény- és Piackutató Kft. A bárom főbői! álló, de meg­lehetősen imagy holdudvarral rendelkező új szerveződés eddig az asztalra tette az országgyűlési, képviselői, il­letőleg az önkorrnányzaiti vá­lasztások poliitiika-saociOló- giiaii elemzését, jelenleg az újrakezdési kölcsönből léte­sült kisvállalkozások haté­konyságát, életképességét vizsgálja. És napokon bélül éljut a megrendelőhöz — Miskolc Város Polgár,mesteri Hivatalához — a Miskolc­tapolca önállloságii törekvé­seiről Ikészítétt köz vélemény­kutatás eredménye is. E so­kakat érdeklő kérdésről, és Tapolca kapcsán (Miskolc egységének, avagy városré­szi autonómiákká való szét­hullásának esélyeiről kér­tünk interjút Szabó György- nétőil, az MTA Regiteszt ügyvezető igazgatójától. — Szinte azokban a na­pokban kezdődött meg a közvélemény-kutatás, ame­lyekben Tapolcán aláíráso­kat gyűjtöttek az elszakadás mellett. Az aláírásokkal a tapolcaiak kifejezték az aka­ratukat. Akkor vajon miért volt szüksége a polgármeste­ri hivatalnak e széles körű közvélemény-kutatásra is? — Gondolom azért, hogy árnyaltabb (információhoz jusson, és az így szerzett (in­formációikat a íkésőbtoáekíben is alkalmazni tudja, ha szük­ség lesz rá. Korábban Ma­gyarországon az volt a gya­korlat, (hogy a döntések meghozatala után szondáz­ták meg a lakosságot, ezzel szerriben ez most előzetes kutatás volit, amely az ön- kormányzat demokratikus attitűdjeként fogható fel. Ahogy haladunk a demokra­tikus intézményrendszer ki­alakulása felé, úgy válik a közvélemény-kutatás is min­dennapjaink megszokott ele­mévé. (Folytatás az 5. oldalon) on gySlt. a föld ,a határ­oz ő «‘apyzik a hótakaró ®Zért 1 vetésekről. Nemcsak k^í hiW'<ÍSy . megvédje az t'*öeE„k. at> árpát a száraz áern kártételétől, ha­«ért is, mert megint °n .mit magába szív­n askor a föld, ha- téli cw™, esik még kiadós Bá, Padék­kiég ^a kutya nem ette lóságban t6let’ a meZÖ' c brilkáirr. n mar a tavaszi f hipelc a’ . a vetésre ké- blyarn ' A gazdaságokba ^egreridait311 érkeznék a t vetőmagok. Mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom