Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-11 / 9. szám

1991. január 11., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Ki tervezte a Fejti-villát? mmmmm képzettség, aat a lailkus is kapásból észreveszi. Ezért érzik úgy az Északterv ve­zetői, hogy a nyilván osság elé tárt vádak hamis képet festettek az évtizedek óta jó szakmai színvonalon tevé­kenykedő kollektíváról. Sőt még a tények teljes tisztázá­sa után is úgy érzik magu­kat, mint az a bizonyos egyén, aki kabátlopási ügybe keveredett, holott valójában az ő kabátját lopták el. Azt is elmondták, hogy az Észak­terv társadalmi munkában magánszemélyeknek egyet­len tervet sem készített. An­nál többet állami, társadal­mi szerveknek, ám azokat is legtöbbször újabb munkák, megbízások reményében. Egyébként képtelenségnek tartják azt, hogy magánsze­mély családi ház tervezéséért valaha is hajlandó lett vol­na fél millió forintot kifi­zetni, mint amilyen értékű­nek a Fejti-villa tervezése kimondatott és az az újsá­gokban napvilágot látott. g Mindezek közreadásává™ szeretné elérni a vállalat,É hogy szerepe a kabátlopási K ügyben valamelyest tisztá-M zódjék a, közvélemény előtt.8 Ezt nagyobbrészt alighanemS el is fogadják az olvasók a|| most közreadott makett, il-g letve terv láttán'. Nem síim­mel a félmilliós tervezési érték sem és az sem, hogy azt anak idején szívességből, társadalmi munkában raj­zolták volna. Egyetlen aprócska folt lát­szik csak a közszemlére bo­csátott bizonyítványon, ne­vezetesen az, hogy az elvég­zett munkára nem tették rá a vállalat felszámolható hasz- hasznát, csupán az elvégzett munka árát kéijték meg. Jól­lehet más vállalat, magán- tervező sem kért volna töb­bet „haszonnal” együtt. In­nentől különben a tények is­meretében az egész kezd ha­sonlítani az „azlt mondja a jereváni rádió. . . kezdetű történetekhez. ^Onnás tejet árulnak 18 forint 20 fillér, zsírtartal­<ást hírlik, új szolgálta- Ooitj^zet, be a következő na- .í1 a leninvárosi Tisza klen .aruház. Á zacskós tej 's g,,|. ügy anils kimért tejet üil{ süanak. Mint megtud- k0s’ a házitej 3,6—4 százalé- litei-ZSlltartaímú lesz, s a tej A 16 forintba kerül majd. Cskós tej jelenlegi ára ma pedig 2,8 százalék. Az vitathatatlan, hogy a szóban forgó háztáji tej nem pasztőrözött, ám felhaszná­lását minden esetben az ál­latorvos engedélyezi. A kannás tej árusítását január 14-én, hétfőn' kezdik meg a Tisza ABC-áruház- ban. Ai És«»k tervnél Fejti Györgynek ezt o tervet készítettek 23 ezer forintért Rekordokat döntött tavaly a HB Rt. (Folytatás az 1. oldalról) — Mitől ilyen nagy <az au­tótulajdonosok részesedése? — A valamivel több. mint 450 milliós kártérítést — amely az előző évhez képest legalább 30 százalékos nö­vekedés — kötelező felelős­ségbiztosításra és cascóra fi­zettük. összesen mintegy 40 ezer borsodi autós kapott ki- sebb-nagyobb összeget kár­térítésül e pénzből. Az okok: a nagyobb forgalom miatt több volt a közúti balesel, megnőtt az autójavítása költ­ség, és emelkedtek az alkat­részek árai; s talán soha annyi autót nem törtek le., és loptak még el a megye­iben, mint tavaly. Hadd hív­jam lel a figyelmet még egy adatra: Borsodban 1990-ben a HIB Rt. több, mint 1000(1) to'táfkáros autó ügyét, intéz­te. Ez már szinte elképesztő. — Ezek tulajdonosainak mindegyike új kocsit kapott? — Nem, hiszen, hogy csak egy példát említsek, a Mer­kúr csupán a 3 évnél nem idősebb totálkáros autók he­lyett ad újat, de vannak meg .egyéb feltételek is. Ám így is legalább 350 ügyfelünkhöz került átlagosan mindössze 1 hónap alatt új kocsi, s ter­mészetesen pénzzel a tö'b­biéket is kártalanítottuk. — Maradjunk még az au­tóknál, de már nézzünk előre! — Tudom, mire, vagy mikre gondol. A kötelező felelősségbiztosítás válto­zásáról még mi is csak annyit tudunk, amiről szei- fcében-hosszában beszelnek Ám én hivatalból csak azt mondhatom, hogy amíg a jogszabály meg nem jele­nük _ s erre néhány napot még várni kell — nem tu­dunk pontosat. Hasonló a helyzet a cascóval. Köztu­dott, hogy óriási mértekben megemelkednek a volt szo­cialista országokból bejövő autók, s azok alkatrészei­nek árai. Gyakorlatilag nem lesz különbség árban „szocialista” és „nyugati autó iközött. Ez feltételez­hetően érződik majd a cas­co díjakban is. Hogy mi" kortól és milyen mérték­ben, azt természetesen még nem tudjuk. Határideje 1991. április 1. — eddig csak a kötelező felelősség­biztosításnak van. S ma­radjunk még mindig az au­tósoknál. A napokban nagy vihart kavart az úgyneve­zett „zöld kártya”-eset egyik volt szocialista ország ha­tárán. Arról van ,szó, hogy ezek az országok most. már a dollárelszámolásra való áttérés miatt nem fogadják e.l a ,,H” felségjelzést és a magyar rendszámot önma­gában a felelősségbiztosítás igazolásaként. Elfogadják viszont a nálunk imindösz- sze 30 forintba kerülő „zöld kártyát”, amely ugyancsak egyfajta igazolása a felelős­ségbiztosítás meglétének. Mindenkinek javaslom, hogy váltsa ki, fiókjaink­ban 'kapható. — Ha már átléptünk 1991-be, mit hoz ügyfeleik­nek az új esztendő? — Túl sok változást, a már néhány említettet kivéve nem. De- mindenkép­pen szeretnénk ösztönözni a bűnözőik elleni védeke­zést. Ennek már vannak ki­dolgozott és még ötletszin­ten lévő változatai. Aki jobban védi értékeit, va­gyonát, azok számára bizo­nyos előnyöket adunk írni is. Készülünk arra, hogy az egzisztencia-alap és az elő­privatizáció révén megsok­szorozódik a vállalkozók száma. Várjuk őket, hogy kölcsönösen előnyös biztosí­tási szerződéseket kössünk. — Ez az év a HB Rt. megyei igazgatóságának nagy esztendeje is ... — Az Ady hídnál, a MIÉP szépen halad új székházunk kivitelezésével. Ha minden jól megy, nyárra belköltöz­hetünk. Ez azt is jelenti majd, nogy ügyfeleinket a jelenleginél sokkalta jobb körülmények Iközött, maga­sabb színvonalon tudjuk ki­szolgálni. — Mi lesz a jelenlegi he­lyük sorsa, itt, a Bajcsy- Zsilinszky utcában? — Ezt nem tudjuk, hi­szen ezéket a helyiségeket papíron már ál is adtuk, az önkormányzat rendelke­zik majd velük. Amit vi­szont. bizonyosan tudunk: új székházunk tömbjébe kerül az MKV, s a posta pavilonja, valamint egy vi- rágkereskedés és egy divat­áruüzlet. Mondjam azt, hogy bárcsak már ott tarta­nánk?... Nyikes Imre Mikortól kezdődik az élet? II nőgyógyász az abortuszról Az abortusz körüli vita napjainkban újra felerősö­dött. A „Békét az anyaméh- ■ ben” nevű szervezet az abor­tusz ügyét az Alkotmány- bíróság elé vitte, s annak törvényességéről, vagy tör­vénytelenségéről január vé­gén várható döntés. A témával kapcsolatban feltett kérdéseinkre a mis­kolci Semmelweis Kórház nőgyógyászatán dr. Ónodi Zoltán. szülész-nőgyógyász adjunktus válaszolt. — Doktor Űr! Bizonyára ön is ismeri a Békét az anyaméhben nevű szerveze­tet és ismeri az álláspont- , jutoat is? — Ismerem, sőt több ba­rátom is van a soraikban. Elveikkel azonban nem min­den esetben értek egyet. Az abortusz elsősorban jogi probléma: tisztázni kell azt, hogy melyek a nők jogai, s nagyon fontos kérdés az, hogy mikortól tartjuk az életet megkezdettnek. A fo­gantatás, vagy a születés pil­lanatától. Amíg ebben iakér­désben nincs új jogszabály, addig a születést tartjuk az élet kezdetének. — Mi a véleménye arról, hogy azokat az orvosokat, akik részt vesznek a ter­hességmegszakításban sokam „közönséges gyilkosnak” tart­ják? — Demokratikus állam­ban élünk! Minden ember­nek vannak személyi jogai és a lelkiismeretével is min­denki úgy számol el, ahogy tud. Az abortuszt nem azok az orvosok találták ki, ak.ik‘ ezt >a miai napig végzik, s nem is a maguk kedvéért csinálják, erre sajnos igény van! — Ezek szerint ön is el­lenzi ezt a megoldást? — Erről szó sincs! Bizo­nyos esetekben például, ha az ultrahangos vizsgálatok nyitott hátgerincre, agyko­ponyahiányra utalnak, vagy testi hiányosságokat mutat­nak, ez az egyétlen, amit te­hetünk. Törvényeink lehető­vé teszik és én is egyetér­tek azzal, hogy egy nőnek joga legyen eldönteni: vál­lalja-e az anyaságot, vagy sem. Nekem az nem tetszik, hogy a hölgyék egy jórésze felelőtlenül, önmagát is' ve­szélyeztetve csak iaz abor­tuszban látja a nem kívánt terhesség elkerülését. Nehéz elhinni, de még manapság .is vannak, akik a „védeke­zésnek” csak ezt a formáját ismerik. Persze hibásak eb­ben a férfiak is. Számukra is iadott a védekezés egy formája, de a magyar fér­fiképbe az óvszer használa­ta valahogy nem illik bele. — Évente hány nő keresi fel Önöket terhességmegsza- kítási kérelemmel? — Sajnos rengetegen. Az 1990-es évben 1584 abortuszt végeztünk el. Borzasztóan nagy szám ez iákkor, ami­kor ugyanebben az évben a születések száma 1657 volt. Szomorú tapasztalat, hogy az abortuszon átesett höl­gyek több, mint húsz száza­léka még nem szült. Az ő indokaik általában azono­sak, nagy részük diáklány, de házasságon kívüli terhesség indokát, s bizonyos esetek­ben az önálló lakás hiányát is el kell fogadnunk érv­ként. A már szült nők, akik­nek nagyrésze családos, már több meglevő gyermekre, vá­lásra, vagy az önálló lakás hiányára hivatkoznak. Van­nak olyanok is, akik sze­génységük miatt nem- mer­nek gyermeket vállalni. — Ön szerint hogyan le­hetne a tömeges méretű ter­hesség-megszakításnak gátat szabni ? — Meggyőződésem, hogy az abortusz eltörlésével nem fogunk sokra menni. Ren- deletekkel ezt nem tudjuk elintézni, így csak a szeren­csétlen sorsú emberek már manapság is 'túl népes tá­borát szaporíthatjuk. Azt kellene elérni, hogy ne le­gyen kellemetlen a férfiak­nak óvszert használni, illet­ve a nő nyugodtan választ­hassa1 a megelőzés, bármely formáját anélkül, hogy ez lelkiismeret-íurdalást okoz­na neki, vagy kisebbrendű­ségi érzést váltana ki belő­le, amikor a gyógyszertá­rakban fogamzásgátló 'tab­lettára vár. Egyáltalán: gyö­keresen fel kellene számol­nunk szexuális kulturálat- lainságunkait. Ehhez azonban nagyszabású propaganda- hadjáratra lenne szükség, de mint manapság sok másra, erre isiincs pénz. Pedig ez lenne az olcsóbb megoldás. — Mi a véleménye: vé­gül is eltörli-e majd az Al­kotmánybíróság az abor­tuszt? — Nem hiszem! A dolog jogi oldalához ón nem so­kat- értek, de azt tudom, hogy erre nincs felkészülve ez az ország. Mint említet­tem, tavaly 1584 abortu­szunk volt. Csak nekünk és csak ebben a kórházban. Ha összevetnénk az országos adatokat, azt hiszem elké­pesztően nagy számok jön­nének ki. Ha eltörlik az abortuszt, a teherbe esett hölgyek egy része — ha nem is várta — föl fogja nevel­ni gyermekét. Azonban az nem lehet mindegy, hogy hogyan és milyen körülmé­nyek között. Viszont sok.- éves tapasztalat alapján mondom azt, hogy a hölgyek többsége eltaszítaná magá­tól utódját. Teljesen egyetértek azzal, hogy korlátozásra és szigo­rításra van szükség. Nagyon sok esetben környezettanul­mányt kellene végezni, s ez­zel elkerülhetnénk azt, hogy sokan rossz körülményekre hivatkozva a könnyebbik megoldást válasszák. De mint ahogy propagandára, úgy erre sincs pénz. A probléma elsődleges megol­dását az őszinte szülő—gyer­mek kapcsolatban, az egész­séges szexuáli» életre való nevelésben, egy új szexuális kultúra kialakításában és a megelőzést szolgáló propa­gandában látom. Ha mind­ezeket sikerülne elérnünk, eljuthatnánk oda, hogy az abortusz valóban legvégső megoldás legyen. Kovács Sándor Sierencsére, wan aki vállalja a gyermekáldást... m JjKtw et altera pars — iüik ^ • a latin és ezt vali­se •**■ is, tehát hallgattas- Csaii^u16® a másik fél is. töhlh °8y a másik fél, a H oször aposztrofált bekecsi la'l Syalj3 Tsz már megszó- l. s minit az elnök nyilat- ÄMböl kiderült, egyetlen e01at sem építették bele a ®Pjaiinfcra oly titokzatossá ^ Fejti-viillába, de más, kikoriban a hatalom felső régióiba tartozó egyéb ve- •etők villáiba sem. Ily módon akikor most •lem a másik, hanem a har­madik fél kér szót, neveze- iwBn az Északterv, amelyet „S^^sak többször errtle- vili •• a n'a'Pilopok a Fejiti- uj_. ügy kapcsán, és szinte lyillf1'1^38 üigy, ml'in't ame- f»,!? műintézmény társadal- Vg„ munkában vállalta és az egykori borsodi OaiiTi eteö titkár lakásá­K tervezését. lewi’’, ez a válasz sem kés­het a ,t sóikéig. Kovács Le- t,es rr*11 száki igazgatóhelyet- zás 6 ,onüta, hogy megfoí- a],a’.. VaIIalkozói szerződés ték pn- .v,alIóban megtervez- CSal,,/« ,György budapesti 'a'kátíK1-, haza't, amelyik két azoní01 állt- ám az nem a i,«,S .azz,al a villávial, amit Ü6t*iKVeliemény az utóbbi üépekről rnegis- vezgi0tett. Továbbá a ter- számi -rnu!r,lk,a ellenértékét — Fej*: bizonyítható — a*m „György kiegyenlítette, Vo,It «L. ezer forint körül ga a ™jn't megtudtuk, ma- hogy ™az tervezője kérte, V6ZésJ^Unik,áÍa ne magánter- lásra Irerüljön e'lszáimo­ki^át a dr. B'alás István S2etw~úr jóvoltábó1 a bocs sztosef? rendelkezésére Viliig ^tt fényképen látható terv -nern azonos az Észalk- |ÍOnn®'- Papírra vetett rajzó­éi SZarepilő villával. Még A v • I*161*1 *s hasonlít arra. vezetői álltai be­jeit terven egy falusi egy6®®’ tetőtér-beépítéses, lön^erŰ üáz látszik. Afcü- nÖTn Seg megállapításához szükséges építészeti j_J* Bolós István képviselő úrtól ezt a fényképet kaptuk, azzal az Ormációval: ez a szóban forgó Fejti-villa. ház nem az a ház

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom