Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-11 / 9. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1991. január 11., péntek Film Bújj, bújj, ördög! Manapság, amikor nap nap után hallunk csodálatos parafenoménökről, hipnoti­zőrökről, extraszenszekről, igazán nem nagy hír, hogy valakibe belebú.it az ördög. Sőt, meglehetősen elcsépelt. A hét egyik bemutatójá­nak, a Bújj, bújj ördög cí­mű amerikai í'ilmvígjáték- niak hősnőjét is megszállja a gonosz szellem. Először még kislány korában. Akkor si­keres volt az ördögűző spe­cialista, Mihály atya beavat­kozása. Majd tizenhét év múlva a televízióból — mi­csoda véletlen! — újra az asszonykába bújik ez a vá­sott szellem. Az orvosok ér­tetlenül nézik a beteget, •az ifjú pap hite kis híján megrendül, a család felvi­lágosultabb tagjai a klimax­ra gyanakodnak. A már haj­lott korú Mihály atyához is eljut a hír. Megpróbál ki­bújni a feladat aló1!, öreg is, beteg is. .. Aztán csak el­kezdi az edzést. Beiratkozik egy testépítőszalonba, bu­nyózik, súlyzózik, doppingol. Az ördögűzést előbb a ha­gyományos módszerrel kez­di : prédikál, szenteltvizet szór — fölöslegesen. És hiá­ba .tartja rá a feszületet, mint a gyorstüzelő pisztolyt a megszállott nőre, az ördög csak kacag ezen. Hogy mi­lyen, trükkel sikerül Mi­hály atyának győzedelmes­kednie, ezt most hadd ne áruljam el! Hátha valaki mégis megnézi a filmet. A Bújj, bújj ördög gaz­dag gyűjteménye a filmes tréfáknak, tele van apró öt­letekkel. Ennék ellenére erőltetettnek, és néha-néha ízléstelennek éreztem a mindenáron való jó,pofásko­dást. Félek ettől a filmes ör­dögtől. Az utolsó pillanat­ban még bekiabálta: vissza­jövök! És ez komoly fenye­getés. Pláne, ha ez azt je­lenti, hogy .a Bújj, bújj ör­dögből sorozat lesz. (ff?) Forradalom Angliában 3. A polgárháború Károly a hosszú parla­mentitől sok segítséget kért a skótok ellen. Azok azonban elhatározták, hogy a korlát­lan uralomnak véget vetnek, így Straffordot és , Baudot peribe fogták. Strafford a felsőháziban igen ügyesen és bátran védekezett. Perét vi­szont elvesztette: bírái halál­ra ítélték. Bár a király elő­zőleg megígérte, hogy meg­védi, mégis aláírta a halálos ítéletet. Ugyanerre a sorsra jutott Laud érsek is. Ezután a parlament új alkotmányos törvényeiket hozott. Kimond­ták, hogy a király három­évenként köteles a parla­mentet összehívni, ha ezt el­mulasztaná, ák'kor 12 felső­házi tag megteheti helyette. A király lépésről lépésre hátrált, s a síkotokhoz uta­zott, hogy azokat kibékítse. Közben az ír katolikusok fellázadtak, akik a király mellett rántottak kardot és sok ezer protestáns angolt lemészároltak. A parlament ezt a felkelést a király hí­veinek a számlájára írta. Károly er,re 1642 januárjá­ban azt a meggondolatlan lépést tette, hogy fegyveres kísérettel jelent meg az al­sóháziban. Itt hat követet el akart fogatni, de ezeket a francia követ előzőleg értesí­tette és nem jelentek meg •az ülésen. Károly erre el­hagyta Londont, és meg­kezdte az előkészületeket a polgárháborúra. A parlament követte a példáját, a király táborába a royalista neme­sek (gavallérok) gyülekeztek, míg a parlament hadában a puritán kereikfejűek és a „vasdereíkú dandárok” cso­portosulták. London és a nagyobb városok a parla­menthez húztak, de a köznép sem cselekedett másképp’. A királyt csak a nemesség se­gítette. Károly 1642 augusztusában bontotta ki a háború zászla­ját. Lovascsapatai Ruprecht herceg vezénylete alatt jól küzdöttek, nemsokára azon­ban a kerelkfe.jűelk ezredei Fairfax, Hampden és Crom­well vezényletével olyan el­szántsággal rontották a ga­vallérokra, hogy azokat iNewtbury, majd Marston- moore mellett, később pedig, 1645-ben Nasefoy mellett új­ra megverték. A király a skótokhoz menekült, de azok 400 ezer fontért átadták az angol parlamentnek. A polgárháború Károly teljes vereségével végződött. Ekkor azonban a parlament és a hadsereg között támadt ellentét. A parlament pres- biteriánus többsége attól tar­tott, hogy a hatalmat az in- dependenselkből és puritá­nokból álló hadsereg fogja magához ragadni. Így a ka­tonaság létszámát leszállítot­ta és a királlyal alkudozásba kezdett. Viszont Károly ígé­reteiben nemigen lehetett bízni. Cromwell a királyt foglyul ejtette, Fairfax pedig bevonult Londonba a hadse­reggel, a parlamentből 11 királypári képviselőt kizárt. Minden a sereg kezébe ke­rült: a király, a parlament és a főváros. Most Cromwell kezdett al­kudozásba Károllyal. Crom­well azt követelte tőle, hogy mondjon le a parlament ré­szére a tisztek kinevezési jo­gáról, a hadsereg és az ang­likán egyház feletti teljha­talmáról. Károly erről halla­ni sem akart, már csak az­ért sem, mert hírül vette, hogy a skótok az ő érdeké­ben készülnek Angliába be­törni, s jó néhány parlamen­ti tag is velük tart. Crom­well persze mindenre felké­szült: a skótokat visszaüldöz­te, a parlamentet pedig meg­rostálta. Az így maradt cson­ka parlament tagjait rávette, hogy a királyt fogják perbe. A parlament meghozta a ha­lálos ítéletet, a felsőház pe­dig jóváhagyta azt. Ennek alapján Károlyt 1649. január 30-án lefejezték, s kikiáltot­ták a köztársaságot. Az ál- lampecsét felirata a követ­kező lett: „Az Isten kegyel­méből visszaállított szabad­ság első évében.” Az ország élére egy 42 tagú államtaná­csot állítottak, melynek ve­zetője Cromwell, jiegyzője pedig Milton, a költő lett. E. M. (Folytatjuk) Hí! íme néprajz ills emiezele Miskolc egyik legősibb vi­dékén, a Tetemváron szüle­tett — 1932-ben. Már a pat­tintott kőkorszakban embe­ri település volt ezen a kör­nyéken, a későbbi évezre­dek során pedig — Időnként — temető. Nevét, a XVII. század végi városban dühön­gő pestisjárvány — több, mint ezer áldozatának em­léke örökítette az utókorra. Annak idején, laz ilyen te­metkezési helyeket árkok­kal és cölöpökkel kerítették körül, s archaikus magyar kifejezéssel „tetemvárnak” nevezték. öreg, roskatag pincék, ta­lán a hajdani Fazola-mű- helyből kikerült, régen por­ladó mesterek keze nyomát őrző míves kovácsoltvas aj­tók, ablakrácsok vették kö­rül gyermekkorát. Meg a szegénység . . . Harsány szí­nekre mázolt, lakásokká át­alakított borházak között élt legfogékonyabb éveiben. Te­nyérnyi udvarok, örökké száradó ruhák, keskeny ut­cák macskakövein csordogá­ló szappanhabos öblítővizek szorításában. Mégis — mint egy hajdani beszélgetés al­kalmával mondotta volt —* ez a sökszínű „ingergazdag” környezőt tanította meg iga­zán szeretni, becsülni, a múlt iparának, népművésze­tének emlékeit. Szülei szegény, sokgyer­mekes munkásiemberek vol­tak, s a háborút követő nehéz időkben fiúkra is ha­sonló sors várt. Az elemi is­kola után órástanuló, ké­sőbb esztergályos lesz. A munka mellett, szorgalmas önképzéssel, már 1950-ben megszerzi a szakérettségit és még ez évben, néprajzos hallgatóként kezdi _ stúdiu­mait az Eötvös Loránd Tu­dományegyetemen. Az egye­temi évek alatt szívós ta­nulással pótolja műveltségé­nek hiányait, így minden tekintetben sikerül felzár­kózni entellektüel származá­sú évfolyamtársaikhoz. Ku­tatói tevékenységét gyakor­nokként a Néprajzi Múze­umban kezdi, majd Egerben folytatja, végül hazakerül Miskolcra, mint a Hermára Ottó Múzeum munkatársa. Publikációinak hosszú so­rát az 1953-as Ethnographiá- ban megjelent: Egy munkás­dal változataival nyitja . . . Az iparos emberekhez egyébként haláláig vonzó­dott, kötődött, — a falusi kovácsmesterséget például Magyarországon nála senki jobban nem ismerte. Már szakdolgozata is a cinkotai kovácsmesterségről szólt, míg doktori disszertációja a Hernád völgyének vasverő mesterségét mutatta be. E témával kapcsolatban szá­mos, forrásértékű tanulmá­nya látott napvilágot: A réz- öntés technikájához. (Az edelényi juhászkampó), A miskolci kovácslegények sztrájkja 1854-ben, Kovács limitációk Magyarország északi területéről a XVII— XVIII. századból, A Borsod- Abaúj-Zemplén megyei ci­gányok fémművessége, Az ároktövi kovácsok, A ko­vácsmesterség ku/tatása... Ezekből a tanulmányokból és má® kisebb adatközlés­ből, hírlapi cikkből, s jegy­zeteinek hatalmas tömegéből állt volna össze kandidátu­si disszertációja: „A kovács mesterség Borsod-Abaúj- Zempién megyében”. Nagy hozzáértéssel és szeretettel előkészített összefoglaló munkája — sajnos — már nem készülhetett el. . . „Min­dig a terepen gyűjtött anyag­ra épített, de rengeteget ku­tatott a levéltárakban, jól ismerte a hazai és külföldi irodalmat. Külföldi útjain is­mereteit még szélesebbre tárta. A másfél évtized alatt elért eredményei alapvetőek, tiszteletre méltóak — írja róla jeles néprajztudósunk Balassa Iván. Az anyagi kultúra szinte minden terü­lete érdekelte, de fogékony volt a társadalmi kérdések iránit is. Feldolgozza „A su mániáséi st hiteles króniká- já”-t, sajtó alá rendezi Koós Imire: Summásélet címűviisz- szaemlákezését. Gyakran és elmélyülteti foglalkozik a népművészet aTkotássiivál, (ÁrokitöVii tükrös 1'844-bő!), de egyéniségének jellemző vonásai közé tartozott az el­felejtett, agy o nh a 11 goit o 11 nagy elődök (újra) felfede­zése, felkutatása is, Istvánffy Gyula, Kőris Kálmán mű­ködésére ő irányította rá a figyelmet, tudós tevékenysé­gűiket a feledés homályából napfényre hozta. Tudomá­nyos munkálkodásának je­lentős területe volt a biblio­gráfia1, mimt a helytörténeti kutatómunka nélkülözhetet­len segítőtársa. „Borsod me­gye néprajzi irodalma” című tanulmányában, a nyomta­tásban megjelent írások mel­lett — a jövő 'kutatóinak munkáját segítve — az adattáraikban fellelhető kéz­iratokat is feldolgozta. Ki­váló muzeológusiként a nép­rajzi tárgyak százait gyűj­tötte össze, az adattárat sók ezer oldallal és nagy rneny- nyiségű fotográfiával gyara­pította. „Értékes ethnogna- phi'aii leírásai minden évben mintaszerű pontossággal ér­keztek a Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattárába” — írja Balassa Iván —, mert azt tartotta, hogy azok csak így kerülhetnek be a nép­rajz egyetemes vénkeniingésé- be. Rendkívül széles érdeklő­désű, polihisztor hajlamú embert ismertem meg ma­gam is 1966 tavaszán, első találkozásunk alkalmával. Szó esett közöttünk ekkor a viaszöntés technikájáról, ré­gi és új mesterségek szer­számairól, naiv művészetről, men e tv ágásró 1, h u ta ü vege k - ről, szecesszióról, könyv, metszet és ex libris-gyűjtés­ről, valamint — és erre éle­sen emlékszem — a fején le- gényesen félreosapott, valódi néprajzi ritkaságnak számí­tó „Ikostök” sapka elkészíté­sének módjáról ... és a vi­lágnak sok egyéb dolgáról. A későbbi hetek, hónapok, évek során gyakran felke­restem múzeumi dolgozószo­bájában — a bejárat vasaj­taja mellett volt ez a helyi­ség — olykor illusztráció, vagy gyűjtőút megbeszélésé­nek ügyében, más alkalom­mal kézirataiból olvasott fel, vagy „magnófelvételről” ép­pen csak népdalokat, mesé­ket hallgattunk... Az asztalán jegyzetek, szatkikönyvek, levelek, fény­képek, rajzók garmadája he­vert példás rendiben. Több nyelven írt és beszélt, szé­les körű levelezést folytatott külföldi és magyar szakem­bereikké!, gyűjtőkkel. A nyelvek ismeretét nagyon fontosnak tartotta, — tudá­sát ezen a téren, következe­tes hangyaszorgalommal, na­ponként fejlesztette. Miskolc talán egyedüli ex libris- és metszetgyűjtője volt a hat­vanas évékben, emlékezetem szerint német, lengyel, nor­vég nemzetiségű gyűjtőkkel is tartott cser ékap csőlátót. (Szerény személyem is ké­szített számára ex librist, a sokszorosításnál Feri aktív és önként felajánlott segít­ségét . is igénybe véve ...) Öreg, elfelejtett miskolci festőket (Sassy Attila, Mok- ry Mészáros Dezső) kutatott fel, munkásságukat írásai­ban méltatta — titkon azt remélve, hogy így talán Sí' kerül feléjük irányítani ‘ közvélemény figyelmét. B"' rátái, ismerősei, a művész6' tek és a „szebbik nem” e*' mélyült kedvelőjének isiméi lek városszerte. igazán emlékezetes maii16* számomra, néhány sajómeí' ti községben végzett közi' gyújtöutunk. Nemcsak azét1 mert megfigyelhettem, ho® milyen közvetlenül és gy°r san tud kapcsolatot .tereli' teni különböző korú és ö6 mű emberekkel — és ne® csak azért, mert jelen lelte1' tem néhány, igazán örökít6, * * * osű, ritka népművészeti sí mek felbukkanásakor, W nem elsősorban azért, m6Í nélkülözhetetlen úti- és s6 gítőtársunk, dldaikocsis „J"' nak” motorkerékpárunk, _ repülőtér környékén vég f vény esen és egyértelmű6, felmondta a szolgálatot. Ne" volt más választás, tói? kellett a három és fél rn* zsás „szörnyeteget”. A töb’ kilométeres utat keservese*1 záporoktól kísérve, időnké" nótázva, olykor dühösen rágva tettük meg.. . szedem apró darabokra e‘ a„,dögöt”, (motort) csak egl szer érjünk haza — patto# mérgesen útközben ... töbj szőr is. Kínszenvedésünk 1« nehezebb szakaszának Színva-híd és iá Herman •tó Múzeum kapuja közé1, •emelkedő bizonyult. EZ" túljutva remegő térdek'k6 verejtékben úszva, de m», •is boldogan szedtük ki J oldalikoosi gyomrából v gyűjtött kincseinket: guzsatf. tükröst, korsót, tálat, szilk6 fokost. Ha az élet (vagy barátság) úgy 'kívánta éntő szóvá! és szívvel —■• K állításokat rendezett, nyi'10 meg, vagy elmélyült, m'6! vas ismeretterjesztő előad; sokat tartott. (Többek köz0; az én 1968-as Lilbresszó-öe, bemutatkozásom alkáli®, ból, . . de gyakran fali™; ban, vidéken is). Fukar K zefckel — alig másfél al évtizedet mért ki szám"1' a sors. De rendkívüli teN® kenysége, alapossága, efj détiisége, azonban így , nagyformátumú (bár tor" ban maradt) tudós életre vet takar. Jókedvűen zs°! tö'lődő, olykor szomorkás v mosoly alá rejtett dinar", kus egyéniségének emlé®, szeretettel őrzöm — azol<*\ együtt, aikilk ismerték, y már 19 éve nincs közötti® — szép gesztus lenne sz® városától, ha jeles fiád* ■nevét egy miskolci utca 1,1 őrizné. Bozsik Istvád MŰSOROK RÁDIÓ KOSSUTH: 8.05: Hangszemle. — 8.20: Ismeretterjesztő műsor. — 9.05—11.00: Napközben. — 11.10: Népdalok, néptáncok. — 11.37: Távlattan. — 12.45: PAF-műsor. — 13.05: Klasszikusok délidő­ben. — 14.05: Erről beszéltünk. — 14.40: Népzenetár. — 15.05: Magyar írás. — 16.15: Hangoló. — 17.05: Magyarországról jövök. —■ 18.00: Esti krónika. — 18.30: Ráadás. — 19.05: Sportvilág. — 19.15: Láttuk, hallottuk, olvas­tuk. — 19.30: Hol volt. hol nem volt. — 19-50: Gong. — 20.05 : Ismeretterjesztő műsor. — 20.35: Bach: C-dúr szvit. — 21.05: Ki­látó. — 22.00: Késő esti króni­ka. — 22.30: Mérleg. PETŐFI: 8.05: Az izraelita fe­lekezet negyedórája. — 9.03: Kedvenceim kedvencei. — 1,0.05: Kertbarátok műsora. — 10.05: Idősebbek hullámhosszán. — 11.03: Ö. ó. nagymami... — 12.00: Nóták. — 13.03: Pophul­lám. — 14.00—16.55: Péntektől péntekig. — 17.00—19.00: Rádió- Ma. — 19.03: Kölyökrádió. — 21.03: Ifj. Rátonyi Róbert dzsesszegyüttese játszik. — 21.30: Cigányfélóra. — 22.00: Kapcsol­juk a 6-os stúdiót. — 23.03: Sporthíradó. — 23.10: Siker-le­mezek CD-n. BARTÓK: 8.25: Próza — 9.10: Ivan Szuszanyin. — 10.08: Ma­darász Iván: Két kórus. — 10.14: Felfedező úton muzsikáló vá­rosokban. — 10.50: Zenekari mu­zsika. — 12.32: A Budapesti Koncert Fúvószenekar Sebestyén András müveiből játszik. a szerző vezényletével. — 14.00: Grieg-kórusok. — 14.28: így lát­tam Bartókot. — 15.10: Bizet: Gyöngyhalászok. — 17.00: Durkó Zsolt müveiből. — 18.00; Szlo­vák nemzetiségi műsor. — 18.20: Román nemzetiségi műsor. — 18.40: Szerbhorvát nemzetiségi műsor. — 19.05: Német nemze­tiségi műsor. — 19.25: Üj kom­paktlemezeinkből: — 20.40: Üjra otthon. — 21.00; Birgit Nilson és Hans Hotter Wagner operái­ból énekel. — 21.56: Hangkon- zerv. — 22.16: Pongrácz Zoltán művészi portréja. — 23.00: A Collegium aureum kamarazene- kara játszik. MISKOLCI STÜDIÖ a 268 m közép-, valamint a 66,8 és 71,2 MHz URII-adókon 5.55: Műsorismertetés. — n.30* Észak-magyarországi Krónika — Van-e Borsodban különleges ké­szenléti mentőegység? — Az or­vos válaszol. A mikrofonnál dr. Pénzes Géza főorvos. — Rek­lám. Szerkesztő: G. Tóth Fe­renc. 16.00—18.00: A miskolci stúdió kereskedelmi, információs, zenés műsora a Rádemis Kft. me­nedzselésében. TELEVÍZIÓ-. 1. MŰSOR: 8.30: Képújság. — 8.35: Tévétorna. — 8.401: Shakes­peare összes művei a BBC fel­dolgozásában. Lear király. An­gol film (ism.). — 11.45: Telis­telc-videó. (ism.) — 11.50: Kép­újság. — 15.55: Képújság. — 16.05: Déli videoújság. — 16.15: Hírek román nyelven. — 16.20: Uszo VB. — 16.55: Keresztény életkérdések. — 17.00—19.00: Péntek délután. — 17.00: Évgyű­rűk. — 17.30: Téka. — 17.40: Ri­portfilm. — 18.00: Ablak. — 19.00: Esti mese. — 19.10: Tévé­mozi előzetes. — 19.30: Híradó. — 20.05: Dallas. Amerikai film. — 20.55: Panoráma. — 21.55: Van öt perce? •— 22.00: Tévémo­zi. Az Alhambra szépe. Kubai film. — 23.50: Híradó 3. — 0.05: BBC-híradó. 2. MŰSOR: Tv2. — 17.00: Kép­újság. — 17.i:5: Tv2. — 17.45: Te­lefonos játék. — 18.00: Telesport. — 18.25: Gyerekeknek! — 19.00: A szupercsoport. Amerikai bűn­ügyi tévéfilm. — 19.47: Tv2. — 21.00: Híradó 2. — 21.20: Tv2. — 21.30: Sasok és griffmadarak. NSZK tévéfilm. — 23.05: Tv2. Napzárta. TELEVÍZIÓS MŰHOLDAK ADASAI SKY: 6.00: Üzleti világhíradó. — 6.30: Azok a szép napok. — 7.00: D.J. Kat-show. — 8.30: Aerobik. — 9.00: Kézilabda Po­lar Kupa női mérkőzések. — 10.00: Úszó VB férfi búvárver­senyek döntője. — 11.30: Úszó VB-döntők. — 14.00: Aerobik. — 14.30: Golfbajnokok tornája. — 15.30: Tenisz. Ausztrál női sa­lakpályás bajnokság döntői. — 17.00: Motorsport. Párizs—Dakar rali. — 18.00: Vízisí Világkupa. — 19.00: Motorsport. A Mobil raliverseny. — 19.30: Eurosport hírek. — 20.00: Torna. Az 1990- es évad áttekintése. — 21.00: Biliárd. Előzetes a Világ Biliárd Mesterei versenyről. — 22.00: Motorsport. Párizs—Dakar ft — 22.15: Úszó VB-összefog^.; — 0.15: Eurosport hírek. — [ Motorsport. Párizs—Dakar r\ — 1.00: Ausztrál kick-boksZ* 2.00: Nagy kerekek. SUPER: 7.00: Napkezdet. 1 8.30: Turistamagazin. — 9.00: rek. — 9.10: Egyveleg. — Japán üzleti hírek. — 13 * *’a Egyveleg. — 16.00: Forró d„%{ — 17.00: Hullámhosszon. — 1% Kék éj. — 19.30: Hírek, rás. — 19.45: Időlánc. — 20-J Coca-Cola slágerlista. — 20- Személyeskedjünk! Interjúk | könnyűzene sztárjaival. — 22-, Hírek, időjárás. — 22.15: SP°, hírek. — 22.20: Lemezlista-w 23.20: Éjszakai koncert. — Hírek, időjárás. — 0.35: Kék „• — 1.30: Időlánc. — 1.45: Egr leg. SATl: 6.00: Jó reggelt j SATl-gyel! — 8.30: Hírek, járás. — 8.35: Szomszédok- j 9.00: Hírek. — 9.05: Szerete^ jó. — 10.15: A valódi szelje irtok. — 10.40: Füstölgő cdL — 11.30: Fort Boyard. — Szerencsekerék. — 13.00: TJm tőzsde. — 14.00: Szomszé^ Az vesse az első követ. — y Szeretethajó. Jubileumi haj < — 15.15: Fejecske, fejecskéd 15.40: Tévébolt. — 15.55: dise. Egyesült erővel. — * ■ T.J. Hooker. Gyónási titkok-^ 17.40: Hírek, időjárás. — 1 > Műsorefőzetes. — 17.50: Sző­jük Kate-et. Csak heten h radtak. — 18.15: Esély. — Híradó, időjárás. — 19.15: rencsekerék. — 20.00: Harojj! Bombával élni és halni. — 2JJ*J Hírek. — 21.00: S ATI'S Frank Laufenberggel. — 1 A nap hírei, sport, időjárási 22.05: Lucky Lady. AmÄ filmvígjaték. — 0.05: Ma Claude. Francia játékfilm* jf 1.50: Hardball. — 2.40: M^ előzetes.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom