Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-31 / 26. szám

1991. január 31., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A Miskolci Közterület-fenntartó Vállalat SZÍVES FIGYELMÜKBE AJÁNLJA a következő szolgáltatásait — magánosok, közületek részére takarítás, — rágcsáló- és rovarirtás. — szemétszállítás, — szemét, föld-törmelék elhelyezése, egyengetése, — 4 m:l-es szeméttároló konténer bérbeadása, — 4 m'-es konténer fertőtlenítő mosása, — 1,1 m’-es és 4 m:;-es konténer javítása, — olajos hulladék ártalmatlanítása, — gumiabroncs ártalmatlanítása, — út-, járdaépítés, aszfaltburkolatok felújítása, — autóparkoló, térburkolatok építése, — közműépítés (csapadékvíz-, szennyvízvezeték-épí­tés), egyéb gépi földmunkák, — fuvarozási tevékenység, — földmunkagépek bérbeadása, — közúti jelzőtáblák kihelyezése, — JKRESZ-táblák és egyéb tájékoztató táblák címfcslése, — burkolati jeleli gépi és kézi felfestése, — gépiseprű-kötés; IFA, Rapid, Unimog, Multicar seprőgépekre, oldalkorongok kötése acél-, illetve műanyagszállal. Várjuk szíves megrendeléseiket! Érdeklődni lehet a 44-499 21-es tclcfonszámon, Bana Sándorné piackutató-szerződéskötőnél. Felhívjuk Vásárlóink figyelmét, hogy a kedvező időjárásra való tekintettel A DIÓSGYŐRI SALAKBÁNYÁNK °z alábbi választékkal várja önöket:- ŐRÖLT SALAK: 40 mm, 10 mm, 6 mm alatti szemnagyságban,- TENISZÖRLEMÉNY Befizetés: B.-A.-Z. Megyei Épitöanyag-ipari Vállalat Miskolc, Győri kapu 23. Telefon: 46-078 r— •pari vállalatnál eltöltött gyakorlat. szakmai V n Magyar—NSZK—holland vegyes vállalat (elvételt hirdet közgazdasági egyetemi végzettséggel rendelkező ELEMZŐ-KÖZGAZDA RÉSZÉRE. Feladatköre a gazdasági és árkalkulációs rendszer elemzésére irányul. Jelentkezéseket 2-3 éves, iparvállalatnál megszerzett gyakorlattal rendelkező, elsősorban férfiak részéről várunk, az alábbi címen: MISKOLCI MŰANYAG-FELDOLGOZÓ RT., Miskolc, Vágóhíd utca 8-16., a 46-313-as telefonszámon, vagy személyesen, a gazdasági igazgatónál. J ' borsod-abaűj-zemplén megyei Ál.l.A i FORGALMI és húsipari vállalat. 1y»skolc Pályázatot hirdet jogi és igazgatási osztályvezetői VIIINKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. I* \ I '-VÁZAT! FELTÉTELEK: jogtudományi egyetemi végzettség, ' vállalati jogtanácsosi szakvizsga, legalább 5 éves — hasonló nagyságrendű 1 ga/ i,1!y?Zilt°kat írásban kérjük benyújtani a vállalat ‘Bójához. Hv rc/-és megegyezés szerint. r Aggódás a jövőért Három gyermekem, je­lenleg négy unokám van, gyűlöletet és iszonyatot ér­zek bármilyen háborúval szemben, mert emberek pusztulását jelenti. Szeret­ném, ha mielőbb béke len­ne a földön és nem hadi­technikával akarnák ren­dezni a vitás kérdéseiket. Azzal a haditechnikával, amikre milliárdokat íkölte- ne'k, más földrészeken vi­szont éhezneik. A közművelődési könyv­tárak nem tudják miből és mennyi összegből fogják gyarapítani a • iköny vállo- mányt, hogy az olvasóikat ellláthassák az új könyvek­kel, folyóiratokkal és na­pilapokkal. Az árammal, a fűtéssel és a vízfogyasztással kell ta­karékoskodnunk, lassan azt is meg kell gondolni, utaz- haturik-e szüléinkhez (kül­földre már gondolni sem merünk.) A hálózati könyvtárak módszertani segítését leál­lították, volt olyan ikönyv- tár — Tárd —, ahol egyet­len könyvet nem vásárol­tak, egyetllen könyvet nem kölcsönöztek, mert egész évben zárva tartott a köz­ségi könyvtár. Ez senkinek sem fáj? Aggódom, mert középső lányom most várja második gyermekét. Ugyan mire fog megszületni, élhet-e majd békében, boldogságban? Zádory Károly könyvtárigazgató Óvodák védelmében Keserű szájízzel egy döntésről Szép hagyománya volt az elmúlt években működő mis­kolci tanácsnak, hogy a város fejlődését évtizedekig előse­gítő, a városért ingyen dolgozó, ezért kitüntetésben részesülő tagjainak minden év elején ingyen utazási igazolványt és fürdőbérletet biztosított. Ezzel a szerény juttatással fejezte ki elismerését kitüntetett tanácstagjai önzetlen, több évtizedes munkájáért. Magam is ezek közé tartozom, hiszen 22 évig voltam a városi tanács tagja, s igyekeztem Diósgyőr érde­keit lokálpatrióta érzelmekkel képviselni, fejlesztését szor­galmazni, panaszokat orvosolni. Ezenkívül 16 évig voltam a művelődési állandó bizottság elnöke, ahol az oktatási és művelődési intézmények munkájának segítése, igényeik fel­tárása, ezek megoldási lehetőségének segítése, összefogása volt a feladatom. Munkám elismeréseként elsőként kaptam meg a „Szocialista Miskolcért” kitüntetést, amelynek első szava ma már különböző megítélést, érzelmeket kelthet, de úgy érzem, hogy a városért végzett önzetlen munka min­denképpen elismerést kapott, s ennek megítélésében mind­annyian egységesek vagyunk. Azaz, dehogy vagyunk! Ebben az évben ugyanis hiába vártuk a megszokott felhívást a juttatás átvételére, az el­maradt. Érdeklődésünkre az volt a válasz, hogy az önkor­mányzat döntése alapján a kitüntetések megtarthatók, de az eddig kapott szerény elismeréstől megfosztják tagjaikat. Keserű szájízzel vettünk tudomást erről a méltánytalan­ságról mindannyian. Szeretnénk, ha felülvizsgálnák dönté­süket, s nem fosztanák meg kitüntetettjeiket ettől a mini­mális elismeréstől. Az Észaik-Magyarország ja­nuár 24-li számiában olvas­tam egy hirdetést, melyben „igényes” szülőik keresnék óvónőt egyetlen gyermékük mélllé, miivell a gy ermek nem tudja megszokni az óvodái gyermeki közösséget. Nem hagyhatom szó nél­kül ezt a hirdetést, hiszen nagyon kevesen ismerik az óvodák igazi rendeltetését, összetévesztik a „csakis” gyermekmegőrzés szükséges rosszával. Nem veszik észre azt. sem, hogy ma már sza­badon dolgozhatunk, nevél­hetünk, nem kötnék írott és íratton szabályok, mélyék eddig 'iskolát kreáltak az óvodából. Ha egy gyérmék ;nem .szódí­ja meg a közösséget, arra vain egy hivatalosabb kife­jezés: 'szoéiálliisain éretlen. Nem 'tudom, hogy Önök, kedves „igényes” szülők 'la- pozgaitták-e már Karlóczainé K. Mariann játékoskönyvét, vagy netán baillatták-e For- rai Katalint váltani az óvo­dákról? ! Hail ottáik-e azt, hogy 'a legtöbb óvodában az óvodás gyermekek foglalkoz­tatása rugalmas időkeretben történik? Ma már nem köt­Garadnai Ferenc ny. ált. isk. igazgató Miskolc Acélváros nék a régi ikörzethatárak, lie­bet válogatói, igény szer int. Vaimnalk olyan óvodák, ame­lyekben myoma sincs a túl­zsúfoltságnak, ahol „csupa- zöl'd” iaz udvar, védett a'te­rület, és egészségesen fejlőd­het a gyermek. Van, ahol már idegen nyelvet is tanul­hat — természetesen csakis játékos körülményeik között. Sőt! Egyik-másik intézmény azt is képes megoldani, hogy uszodába viszi a tóia9ilket. Hogy mii mindent tapasztal- batóiánalk, ha alaposabban körülnéznének több óvodá­ban .is, arról személyesen kellene meggyőződniük. Ké­rem, lapozzák fel a telefon­könyvet és kérjék meg az óvodavezetőket, hogy tegyék lehetővé a betekintést min- demmapjaiinitóba! És végezetül pedig Ikérem, gondolják meg. hogy az is­kolai közösséget hogyan fog­ja „elvliseüni” a gyermékük. Talán házi tanítóval ? Le­hetséges. Felnőtt korában pedig . . . áklkor félszeg, fél- rébúzódó ember lesz belőle, pedig mi, emberek, közössé­gi lényeknek teremtettünk. Papp Lászióné óvónő Ez is egy műsor. A té­vében. Választani lehet És kell. Továbbtanulni! Szakmát szerezni! Én ezen már túl vagyok. Megy az idő piszokul. En­ném a magam kenyerét. Hiába tanultam. Nem .kel­lek sehova. Sem én, se a munkám. Se sehogy. Pénz nélkül lődörgőm. Rossz így. Meg szégyellem is maga­mat. Mindenki előtt. Leg­jobban a szüleim sajnál­nak. Én meg őket. Nyug­díjasok. ók tartanak' el. Most is. És még meddig? Hát persze. Ezt is szégyel­lem. Egy erős, fiatal em­ber. Könyöradományon ten­getni az életem. Igazából nékem kellene. Segíteni rajtuk. Meg másokon is . .. Megnősülni ... lakás ... kocsi... hajjaj!? Vajon meddig mehet ez így? Sajnos, úgy érzem, egyelőre semmi remény. A hírdk is aggasztóak. Jelen­leg minden ezer emberből tizenhét. Munkanélküli. Rö­videsen 200 000-re számíta­nák. Aliikor is, ha nem akarják. Mert ezt így kell csinálni. Nekem ezt meg kell értenem. Várnom (kell a szebb jövőt. Tehetetlenül. És. munka nélkül. A lOl/B-s jár,át ímegszo- kótt zsúfoltságában utazom. Utón -az üzemék falé — a Szinva-iparfii betonrengeteg előtt — az 'egyik .házfalon feliratra itattam figyelmes: AGÉL A CÉL. Elmosolyoddk a kedvesre isülkerült szójáté­kon, (aztán a .szavak jelenté­sébe gondolva, arcomra fagy az a rövidke mosoly, és gon-, dalaitokat ébreszt. Latvia ,ezt a várost, hagy mivé lett (vagy itették), ráébredek; rejt vaflámi óriás igazságot ez a három szó. Szemeim egy képzeletbeli Magyar or­szág-térképet. fürkészve meg- piilllaintanaik azon néhány vá­rost: Dunaújváros, Ózd, Le­nin város, Miskolc. Újabb igondolaitaám mér a négysávos 'betonúit felett He­begnek, és vetik fel a kér­dést önmaguknak. Vajon iki, és milyen megfontolás foly­tán dönltött úgy, hogy ilyen feliratot írjon az áltála er­Mi legyen hát a fiatal? És miit tegyen? Ha még­sem lehet az. ami akar? Ha megvan a szakmája, de minők . . . Higgyék el. Ezért ők nem hibásaik. Nem is szabad haragudni rájuk. Helyette inikább lássuk el őket jó tanácsokkal. Ho­gyan és miként kell se­gélyt kérni. Vagy nem kér­ni. Ha kell, védjük meg őket. A rágalmazóktól. A mindenféle jelzőktől. Mert ők csak munkanélküliek. És nem huligánók, meg csa­vargók. Egyelőre ... Aztán, majd meglátjuk. Mert az meg attól függ. Hogy ki, milyen mértékben sodródik a lejtőn. Az élniakarás irá­nyába. Azt biztosan tudom. Senki sem ákar éhen halni. Nagyon rossz lehet az. Vala­mit tenni kell. A kenyere­met így is ki kell kajtatni. Valahogy. Valahonnan. Az életért (t)enni kell! Bárki, és mi legyek. Ez meg egy másik mű­sor. Az életben. re a célra legmegfelelőbb­nek itiarttotrt ház fáiéra? Há­rom megdldás lehetséges. 1. Falfirkáié fiatal, ákimék mindegy, hogy mit és hová ír, de egyfajta belső kény­szer hatására szakadatlan végzi önnön vállalt tevé­kenységét. 2. Mellőzött poé­ta az elkövető, aki rövidke, ámde mély tartalmú kétso­rosán számára nem talált jobb publicisztikai lehetősé­get. 3. A felirat válójában még az öltvenes évekből való, miikoron X. 'elvtárs — pártfeladataiit kevésnek ítél­ve ^— ^irányelvet adott a Ti­szái pályaudvarról a gyárak­ba érkező munkásaknak. No persze, az 'is lehetsé­ges (4.), hogy csupán kipró­bálta valaki frissen lopott festékét és ecsetjét, mely fárigyákaf a BIK-áruház pol­cai közt, sunyítva (tulajdoní­tott él illegális módon, s mivel jóbb ötlet inéra kínál­kozott alkóholpusztította agy sejtjei közt, hát ez a ki­írás képezte a próba tár­gyát. Hagy Ikii, vagy kik tették ezt, arra a pontos választ nem tudhatom. A tények azonban tények maradnak, és nem tudom, mennyi idő­re lesz szükség ahhoz, hogy városunk eltávolítsa ezeket a nyomókat — négy évtized nyamaliit. Pogány Balázs Miiskolc Olvasó a Tv Pluszról Többször olvastam at Eszak- Magyarországban arról, hogy a pénteki Tv Plusz megjelenése­kor panaszáradat önti el a szerkesztőséget, mert sokan nem tudnak eligazodni rajta. Nem értem a kifogásokat, hi­szen oly egyszerű a megoldás. Tessék a műsort kiemelni a lapból, összehajtani, a zárt ol­dalakat szépen felvágni, és kész. Itt szeretném még megje­gyezni, hogy a melléklet Jót forgatható és tökéletesen hozza mind a magyar tv-műsorokat, mind az európai műholdas programokat. A panaszra egyébként nemré­giben frappáns választ kaphat­tak az olvasók az „Apró” című írásból. Lejegyezte: Paranai János Kazincbarcika Összeállította; Bodnár Ildikó Török Géza Miskolc Mi legyek? ígéretekkel mégse lett Tizenkét család határozta «I 1990 tavaszán a miskolci Gorkij- telepen, hogy korszerűsítik la­kásaikat, közös összefogássá! megépíttetik a gázvezetéket. Végigjártuk a terveztetés, en­gedélyeztetés minden procedú­ráját, míg végre nyár közepére készen lett az engedélyeztetett terv. Az eddigi szereplők, a Tigáz és a városgondnokság mellé belépett a kivitelező, va­lamint a kölcsönt finanszírozó OTP. A szerződésben vállait két hónap hamar elmúlt, újabb és újabb ígéretek után 1990. december 15-e volt a végső ha­táridő. Tüzelőt régen nem vet­tünk, abban bízva, hogy végre gáz lesz az utcában. A kará­csonyt már néhány család fá­zósan élte át, de az új évbe is gáz nélkül léptünk. Hihetetlen, hogy mennyire, nem az építtetők érdeke a tő, pedig az építés magas költ­ségeit a lakosok fedezik. Az építtető, az egyszerű polgár képtelen az illetékesek egymás­ra utaló magatartását megérte­ni. Tüzelőt beszerezni szinte képtelenség, gáz pedig mindig nincs. Üjabb határidő 1991. január 15-e, de gázbekötés az utcában még egyik c*"díltí'* nál sincs január 27-én. El^jjed a nehéz gazdasági helyzetben fizetjük a gázépítés költségéit, mégis el kell viselnünk, hogs semmibe vesznek 12 családot, közöttük nyugdíjasokat, kis­gyermekeseket. Másképpen nem mehetne, csak régi, bürokratikus mód­szerekkel? T. S.-né Miskolc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom