Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-30 / 25. szám
1991. január 30., sierda ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Tíz éve hitel nélkül... Zárszámadás a Sajóvölgyében Mindössze kilencvennégyen Hogyan gazdálkodtak Bor- ^°d megye termelőszövetke- mit és mennyit terheltek, mi let! az évi mun- eredménye. Erről kell az következő hetekben számol iy?ni a tagság előtt. Észak- ..ágyarországon is megkez- °dték a zárszámadó közlések. Közülük — ha- k”orrtányosan — a sajópüs- t‘)ki Sajóvölgye téesz kezd- u • a, sort: január utolsó tvégéjén az elnök, Dénes Jjyán számolt be tagságá- a á az 1990. évi munkáról, „j*11 — tekintettel az orszá- s méretű változásokra — .hdikívülj körülmények kö- ott zajlott. érr?01 a termelés, nem az tekesítés volt a legnagyobb le n^’ hanem az, hogy mi sz az elkövetkező időben, sa a tsz’ a ta8ság sor- vr Wert késik a földtör— Vjáy, az új szövetkezeti tör- yáy, és „kialakult” a bi- 3 -^talanságot növelő 1020- ve kártalanítási törvényter- ty„e*- is. Az alig 1300 hek- lg’ szántón gazdálkodó ki- h evennégy ember akár I)p, "'harminc.' családnak is tw^haló, és akkor már '? esik olyan távol a tói 8«':' farmergazdálkodás- láci1 ^ert itt is szinte csa- t6|.' a'aP°n ment minden: a rt1Um?^s, az érékesítés. a megszervezése és az i látszik, hogy a gi- b6a ornan téeszekkel szem- íobh„ezek a kisebb egységek jgVő n na égéinek. Ez akár a jel i Szövetkezőinek is intő 1 lehet. i lozan ész azt diktálta, 'oev hem lehet leállni — mondta az elnök, aki a jövőről is szólt beszámolójában : „Tudjuk és tisztában vagyunk vele, hogy a privatizáció során az eddigi szövetkezeti rendszert át kell alakítani, szükség van a változtatásra. Nekünk is megvannak az elképzeléseink, de ezek megvalósításához szükség van: földtörvényre, az új szövetkezeti törvényre és elfogadható kártalanítási törvényre. Csak ezek ismeretében tudunk és szabad hosszú távra tervezni. Nem akarjuk elhinni, hogy az ország érdeke azt kívánja, hogy a mezőgazda- sági nagyüzemeket szét kell verni, lehetetlenné kell tenni. Még akkor sem hisszük ezt el, ha az 1990-es évben hozott intézkedések — véleményünk szerint — ellenünk irányulnak". Ma már a világon sehol sem kétséges, hogy szükség van optimális nagyságú mezőgazdasági nagyüzemre, éppúgy, . mint jól működő kistermelőre, farmergazdaságra is. Egyenlő feltételek mellett, egészséges versenyben kell eldőlnie, hogy ki tud többet, jobbal, olcsóbban termelni. Püspökiben ezt. a versenyt vállalják. Az 1990-es évben tovább csökkent az állami támogatás mértéke, ezért szükségessé vált gazdálkodásuk eredményesebbé tétele. Bővítették a saját termékek közvetlen árusítását. Ózdon az új vásárcsarnokban két üzletrészt vásároltak, így komoly értékesítési lehetőségük nyílt. A burgonya téli tárolásán kívül több, mint 20 vagon téli fejeskáposztát tároltak, és folyamatosan értékesítették. De tároltak vöröshagymát, sárgarépát, céklát és kelkáposztát is, amiket a Sajó völgyében termeltek meg. A kis számú közösség növénytermesztése és kertészete is eredményesen dolgozott, bizonyítja ezt az a tény, hogy az egy főre jutó évi munkadíjuk tavaly 163 ezer forint volt átlagosan, s havonta majd’ tizennégyezer forintot kerestek. A nyereségük nem kevesebb, mint huszonhétmillió forint volt. Ebben a kis té- eszben! „Szent" növényük, a burgonya persze „bejött”, ahogy mondják. Mert 22C hektáron hatezer-háromszáz- ötven tonnát adott. Igaz, hogy az országos aszály is a magasabb értékesítési árat segítette. Elárasztották krumplival a Bosnyák téri piacot, de a megye városait is. És jól jött Ózd közelsége is. A híres káposzta és a többi zöldségféle is hozzájárult a jó eredményhez. A sajópüspökiek öröme azonban a kevesek öröme is. Mert Borsod szövetkezeteinek jó, ha egyharmada büszkélkedhet nyereséggel. Ezért sok szövetkezet vagy átalakul, vagy megszűnik, vagy kisebb egységekre hullik. Talán akkora méretűre, mint amilyen volt induláskor. Talán olyanra, ami majd úgy gazdálkodhat, mint a sajópüspökieké. (Bekecsi) Kdnp Bevált a jogsegélyszolgálat Kereszténydemokrata tles7arit hónapok óta íngye- koi^ogtanäcsadässal áll Mistig 6S Vonz‘ásikörzete lalkói- lBndelkezésére. A K (sz^j^öbite egy alkalommal tan* a'* tápon) megtartott 16| asadáson 10—15 ügyfél- ko?nian módunkban talál- *i>bbs'.. Esetenként ennék aűástZor°se igényli a tanácsiéiig,’ azor>ban egy-egy ügyféli ,. °Wkor 35—40 percig Siíy °®^llko2ni. így időhi- ^Hilit'1.*’’ akikkel nem si- '!a*ö „f®*- váltani, a követmkalommal — a kialakult gyakorlat szerint — sorra kerülnek. Az ügyfelek a lakosság legkülönbözőbb rétegeit képviselik. Ennek megfelelően az előforduló ügyeik is a lakossági problémák szinte teljes skáláját felölelik. A korábbi évek sérelmeinek orvoslási lehetőségei talán a leggyakoribb kérdések közé tartoznak. Új jelenség a második világháborús ha- dirokkamitak kárpótlási igényeinek rendezése iránti igény. A megnövekedett lehetőségekkel együtt több, külföldi munkavállalással kapcsolatos munkaügyi, bérvita károsultjai kopogtatnak irodánk ajtaján. Az emberek igazságérzete miin d inkább felszínre hozza azokat a problémáikat, mélyeiket eddig nem volt módjukban orvosolni. Többen ingatlan- ügyleteilk gondjaival keresnék meg minket, igen sok munkaügyi, bérügyi, társadalombiztosítási probléma kerül elénk, hiszen változó világunk velejárója a számos új jogszabály és rendelet megjelenése, melyet még a szakember is csak nehezen tud követni. Ügyfeléink között volt már rna- gánallapíbvány-tevő, aki egyházi fkispapok neveltetése) és szegény sorsú gyermek felsőbb iskolai neveltetésére kívánt adakozni. A jogszabály -labirintu sba n él i gazod - ni kívánók egy része a kisvállalkozások, kft.-,k létesítésével, megszűnésével kapcsolatos bérviták szenvedő alanyai. A néhány kiemelt példa talán érzékelteti, hogy milyen végtélen sokrétű az emberek gondja, baja, és bizony, a megjelenőik 80—90 százalékának nincs módja egy-egy ilyen tanácsadásra, anyagiakat áldozni. Ezért-tehát a Kereszténydemokrata Néppárt szándéka szerint továbbra is a régió lakosságának rendelkezésére áll jogi és munkaügyi tanacs- adó-szolgálatával. Litvay Ottó Homonnay József KDNP r-_____________________________________________ Ma gyar-NSZK-holland vegyes vállalat felvételt hirdet ''ölgazdasági egyetemi végzettséggel rendelkező ELEMZŐ-KÖZGAZDA RESZERE. eladatköre a gazdasági és árkalkulációs rendszer elemzésére irányul. ' Jel | en,lezéseket 2-3 éves, iparvállalatnál megszerzett Slckorlattal rendelkező, elsősorban férfiak részéről várunk, az alábbi cimen. Miskolci muanyag-feldolgozo rt„ Miskolc, Vágóhid utca 8-16., a 46-313-as telefonszámon, vagy személyesen, a gazdasági igazgatónál. L n j Tej a csatornában ? Ingyentejet ihatnak a budapestiek január utolsó napján, ha a tejtermelők beváltják ígéretüket. A tömegdemonstrációt bejelentő szervezők 40—50 ezer liter tejet osztanak szét, petíciót nyújtanak át a kormány képviselőinek, ha a december közepén közzétett tízpontos javaslatukat nem fogadják el. A termelőknek csekély a reményük követeléseik méltányos kezelésére, hiszen velük együtt pénzhiányban szenved az ország. A parlament a tavalyi 50 milliárd- dal szemben mindössze 29 milliárd forintot szavazott meg a mezőgazdaság támogatására. Az összezsugorí - tott keretért viszont egyre többen állnak sorba. Mindezek baljós előjelei egy eljövendő „felvonulásnak”. Ám az okok jóval régebbiek, és a mélyben gyökereznek. Az alapvető ellentmondás a tejtermelők szakmai buzgalma és a társadalom általános elszegényedése között kereshető. Húsz esztendeje még csak 2500 liter tejet fejtek évente átlagosan egy tehéntől, a múlt évben pedig már 5400 litert. A tehenek száma ugyan csökkent, de az évi tejtermelés 2,5 milliárd liter körül állandósult. Miközben a gazdák szorgoskodtak, a tej ivók egyre szegényedtek, s csökkentették vásárlásaikat. Három éve 200 liter volt az egy főre jutó fogyasztás, a múlt évben már csak 150 liter. A tavalyi vásárlás pedig 500 millió literrel volt kevesebb az 1987. évinél. Persze manapság sem szeretik kevesebben a tejet hanem annak az ára emelkedett a duplájára: így a lakosság kénytelen volt lemondani az egyébként egészséges ital fogyasztásáról. Mindezek természetes következménye a túltermelés, a készletek növekedése. Egyes megyékben különösen szemet szúró a többlet, esetenként 50 százalékkal is nagyobb a szükségesnél a termelés. A tejipari vállalatok sem feldolgozó-kapacitással, sem pénzzel nem győzik követni a túltermelés ütemét, így hónapokkal elmarad a fizetés a felvásárláshoz képest; ami viszont a gazdákat hozza lehetetlen helyzetbe. Innen nézve akár jogos is lehetne a tejtermelők felvonulása, hiszen ők csupán a megélhetésükért tiltakoznak az őket ért hátrányok után. Csakhogy a Parlament előtti demonstráció a politika kelléktárába tartozik, a bajok gyökere viszont a gazdaságban keresendő. Ésszerűbb, távlatilag hatékonyabb A tej sok, a pénztárca lapos. megoldás lehetne, ha a bajok orvoslására ott keresnék a módszereket, ahol azok keletkeztek. Ez persze nemcsak a termelőkre vonatkozik, hiszen a konfliktusok kezeléséhez a szemben álló felek kölcsönös útkeresésére lenne szükség. Gazdasági természetű megoldása volna a túltermelés levezetésének az export fokozása. Ez a mostani európai piacokon szinte lehetetlen. Keleten lenne kereslet, de a fizetőképesség korlátozott, nyugaton viszont a protekcionizmus miatt veszteséges a tejtermékek exportja. Marad tehát a korlátozott felvevőképességű magyar piac, amelyhez csak a termelés fékezésével lehet igazodni. A gazdák hajlandók is önkorlátozásra, de legfeljebb 10 százalékos mértékig; ám a tejipari szakemberek szerint legalább 20—25 százalékos visszafogásra volna szükség. Szinte szakadéknyi a különbség a szemben álló felek között, s mindkét tábor igyekezett saját állásait megtartani. A Magyar Agrárkamara például már fél évvel ezelőtt közvetített az érdekeltek — a tejtermelők és a kormány — között. Hosszú hónapokig merev maradt a hatalom, csupán a legutóbbi hetekben tapasztalható enyhülés a kormányzati magatartásban. Miben látszik a megoldást kereső hajlam? Januártól a pénzügy nem szankcionálja a tehénállomány csökkentését, vagyis nem kell visszafizetniük a termelőknek a korábban kapott állami támogatást. Hosszú és kemény viták következménye, hogy a tej és tejtermékek exportjának támogatása 30 százalékról 35-re nőtt. A tejátvétel finanszírozására az ipar 2 milliárd forint preferált {f. m.) kamatozású hitelt kap az intervenciós alapból. Jó hír a fogyasztóknak; várhatóan hamarosan intézkednek arról is, hogy a termelők ár- kedvezményei a kereskedelemben, így a fogyasztói árakban is érvényesülnek. A gazdák önkorlátozó hajlandóságát méltányolja a pénzügyi kormányzat, s készséget mutat az abból fakadó veszteség részbeni finanszírozására. Az eddig felhalmozódott készletek levezetését szolgálhatja a közeljövőben meghirdetendő intervenciós pályázat. E rövid felsorolásból is kitűnik, hogy a tejcsata adok- kapok alapon dúlt, s közeledett a megegyezés felé. A nyugvópontig azonban még további összeütközések várhatók. Tarthatatlan ugyanis a piacgazdaságtól idegen maximált ár, helyette a Nyugat-Európában általánosan alkalmazott védőárat volna célszerű bevezetni. A maximált ár ugyanis az erős kínálati pozícióban semmit nem szabályoz, hiszen még az inflációs költségeket sem lehet érvényesíteni az árakban. A tartós egyensúlynak viszont feltétele a termelőt orientáló védőár, hiszen a tejtermelésben 4—5 éves biológiai ciklussal kell számolni. Ebből következik az is. hogy az átmeneti túltermelést intervencióval célszerű csak levezetni. A végső cél semmiképpen nem lehet az „egyszer fent, egyszer lent” típusú ingadozás, hiszen ez a termelőt, a feldolgozót és a fogyasztót egyaránt sújtja. Ami pedig mindenkinek rossz, a sztrájk és a hatalmi fenyegetés, az kerülendő. Nem kisebb a leckéjük a szarvasmarha-tenyésztőknek, s a velük szemben álló kormánynak sem. (MTI—Press) F. V. J. Európa szeme Miskolcon Február 5-én kezdődik, s tizennyolc hónapon át tart Miskolcon az a program, melynek során külföldi szakemberek „nagyító alá” veszik a város teljes energia- gazdálkodását. Ennek eredményeként, illetve segítségével a jövőben korszerűen, európai szinten tervezhető majd az energiaigény- és -forrásgazdálkodás. A felülvizsgálatot az Európai Közösségek energetikai főigazgatósága finanszírozza, mintegy 37 millió forintnak megfelelő összeggel. Az EK ugyanis nagy figyelemmel kíséri a kelet-európai országokban folyó változásokat. Tudják, hogy a gazdaság újjászervezése milyen nagy terhet ró az országra, s a helyi önkormányzatokra. S azt is, hogy Magyarország integrálódása szempontjából, milyen nagy jelentősége van az ésszerű energiafelhasználásnak. Ezért határozták el. hogy ezzel az energiaracionalizálási programmal segítik hazánkat. A régi keleti blokkban először és egyedül Miskolcon végzik el ezt a komplex felülvizsgálatot. Nem titkolt céljuk, hogy a mintaértékűnek szánt programmal felhívják a városra a nyugati tőkéscsoportok figyelmét is. Ugyanakkor üzenetnek is szánják: „Miskolc érezze, hogy nincs egyedül Európában.” A vizsgálat során dán és angol mérnökök összesen három hónapot töltenek majd itt adatgyűjtéssel. Többek között elemzik a központi fűtés hőellátását, a gáz és elektromosság előállítási és elosztási rendszerét. Kutatják például a kombinált ciklusú hő- és villamosenergia-termelés- nek a miskolci távfűtésben való alkalmazási lehetőségeit is. A városnak gondot okoz a szemételhelyezés, ezért a dán szakemberek javaslatot tesznek egy olyan környezetbarát megoldásra, amely Dániában már bevált; az arra alkalmas szemetet elégetve, energiát termelnek. A program során huszonkét miskolci szakember kap lehetőséget arra, hogy Dániában, illetve az Egyesült Királyságban tanulmányozza az érintett témakörök legmodernebb módszereit. A komplex vizsgálat már eleve haszon a városnak, az igazi azonban az lenne, ha a felmerülő beruházási, fejlesztési igények is megvalósíthatók lennének. Tizennyolc hónap múlva kiderül, milyen esélyei vannak erre Miskolcnak. Kovács Judit Közlemények GEPlRÖTANFOLYAMOK folya- matos indítással a SZTAV- PROGRESS Kft.-nél. Bizonyítványt adunk. Jelentkezés: a 47-618-as, vagy a 7ft-4ft4-es tclc- fonszamon. Egyetemi és főiskolai felvételi vizsgákra előkészítő LEVELEZŐ tanfolyamok indulnak: magyar, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, angol és német tárgyakból. (Angolból, németből államvizsga-előkészítő is.) Kérjen tájékoztatót! Cím: PALLAS Felvételi Előkészítő Munkaközösség, 1364, Budapest 4. Pf. 126.
