Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-26 / 22. szám

1991. január 26., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 13 Halálközeli élmények í az alagútb Milyen nehezen mondjuk a szót: halál?! Mintha "bban bíznánk, ha nem .®s^®lünk róla, nem is lé- z»<. Ennek ellenére — agy talán éppen ezért — agyon sok szóval, kifeje- ,l®ssel helyettesíthetjük a igét Elmenti eltá. elköltözött az élők h?,n b*° !■ küehelte lelkét, e.l- inhKiörök álomba merüli, többletre szenderült.. . netKSZ^'^nk akár szóké- ',;‘K“en' évezredek óta az '' li Pkerdést ismételgetjük: ’"„történik velünk, ha Ähalunk? Porból let- H k, porrá leszünk? Léte- , l k-e élet a halál után? uní^ í'tok makacsul tartja agat. Latolgatjuk az esé- y ú„,,n,ket’ aztán megadóan LP^l?tÜnk: -Még senki Viel tert vissza a halálból... I Jta klinikai halál ál- kan már nagyon so­Sz ' d amerikai profesz- dv Éi aymond Avery Moo- kiinl az élet után című ^onyyeben százötven ilyen be lrt le. A különböző has a!jrl0i°kban nagyon sok asonto mozzanatot talált, mLein ÜIt elkészítenie egy hálái arnely a klinikai grr,,1 állapotából visszatért össze1’6' élménvét foglalja ai^n !ng János, a Debrece­nem ÍXostudományi Egye- évek Af eves hallgatója is zi °ta gyűjti, rendszere­li k6f , álközeli élménye­id clatHiZakdolgozatahan a tu- la ienÍatl. szerepét vizsgálja köv,>tlnSe8 létrejöttében. A le; tkező esetet is ő írta szih-m5/ fiatalasszony csá- dik H^elszéssel szülte máso- zhp^yerrnekét- A műtét Da u ■* egyszerre csak tom- ölvipUg.° hangot hallott, s i'itlLr,., érzésé volt, mintha haifntt llben ülne. Eközben banä a.,saiát szívének dob- eikp..,!, , ls’. amelyek lassan halkaKi • ritkulni és egyre és ar Pba VÓlni- Megijedt, iiiee fa gondolt, hogy talán a s?n,as, halni, s valóban: lek. dobbanások megszűn­het m,!rte’eri egy nagy fe- gát. f emben találta ma- kete , szemközti falon fe- ^elénlVf szerű rést látott. Dénii p, raíta a férje nagy­halt m % * n®hány hónapja hekj aeg’ s kétszer intett S.verea l|iaríával: „Marika. Zott; ,at° azonban tiltako­zik; pl’Nom> még nem aka- ho2 t-nni!” Ezután magá- *Srher«o • később, amikor iürténefei.nek elmesélte a hiteti,,,valamennyien ázon"kedve fogadták. hálkovflf7'001 ők is elcso- ^szo K’ .hogy a fiatal­irta ^lyen tökéletesen tát ^ 3 nagynéni ruháza- ühtlak Ped*g ° a halottat ta. a Ide.ién nem is lát­kép,}" .raondta, fehér fej- >'ajta gS fehér ruha volt 6z a , ai a környékükön kyákorimetésÍ öltözet nem Zoiták.‘’ 32 ismerősök iga­zan a nagynénit való­^ 18y temették el:” fiataíernh,/ ^°Oldlhozik egy p.V1“™'« ­_ ílling Jánostól ' ^éJeLT' tÖbben is PSakaxt!,ek tölem- d^ ^eke, tudom felelni, hogy hatvanacd fbanatológia. A ?>eg Elis„ueVekben jeleni ^Qss y, \ etb Kübler — zetö «én és a hozzá ve- c'mű könyve, azóta beszélünk thanatológiáról, nálunk csak néhány évvel ezelőtt vált ismertté ez a fogalom. Az emberekben kialakult egy védekező me­chanizmus, az öregséggel kapcsolják össze a halált. Nem akarjuk tudomásul venni, hogy bármikor meg­halhatunk. Kisiklik a vil­lamos, lezuhan a repülő­gép, vagy a fejünkre esik egy tégla ... Évezredekig kívülállóként néztük a hal­doklót, csak a külsősége­ket, a fájdalmat, a gyötrel­met, a magárahagyatottsá- got láttuk. A thanatológia megjelenésével alapvető szemléletváltás következett be, egy új dimenziót jelent, ha a haldokló szempontjá­ból feltárjuk ezt az álla­potot. — Az élet felől nézve, van-e gyakorlati haszna annak, ha tudjuk, hogyan fogunk meghalni? — Akik átélik a haláilkö- zel:i élményt, rendkívül nagy változásokon mennek keresztül. Ügy érzik, meg­találják az élet értelmét, képessé válnak az élet fon­tos és lényegtelen dolgai­nak az elkülönítésére. A to­vábbi életüket a szeretet es tudásvágy uralja, boldo­gabb, kiegyensúlyozottabb emberek lesznek. Ezeknek a tapasztalatoknak a birto­kában tudunk másokon is segíteni. A thanatológia egyik célja a haldoklás hu- mánusabbá tétele. Eddig ez rendkívül antihumánus kö­rülmények között történt. Gépekkel körülvéve, kiszol­gáltatottan, egyedül halt meg az ember. A klinikai halálból visszatérők kelle­mes, örömteli, békés álla­potot írtak le, melyben megszűntek a fájdalmak. Ismerősökkel, hallott roko­nokkal találkoztak. Bebizo­nyosodott, hogy más a ha­lál, mint amit évszázado­kon keresztül gondoltunk róla. Ezzel a felismeréssel vigaszt nyújthatunk a hal­doklónak. A halálközeli él­mények ismerete az orvos, vagy a pszichológus kezé­ben alkalmas eszköz lehet arra, hogy segítséget nyújt­son az öngyilkosságra haj­lamos, vagy más krízisben levő embereknek. Ameri­kában elvégeztek egy kísér­letet az öngyilkosságot túl­élő emberekkel. Akikkel megismertették a halálkö­zeli élményeket, azok kö­zül alig néhányan kísérel­ték meg újra az öngyilkos­ságot, míg azok közül na­gyon sokan, akik erről nem hallottak. Akik maguk is átélték a klinikai halál ál­lapotát, és találkoztak _ a hogyan Moody nevezi — a Fénylénnyel, többé nem próbálták meg elpusztítani önmagukat. — Ebben ellentmondást, érzek. Az öngyilkosok elvi­selhetetlennek érzik az éle­tüket, nyilván ezért próbál­nak a halálba menekülni. Ott aztán, a biológiai halál előtt megtapasztalhatják a csodát. Amikor pedig _ a karatuk ellenére — újra­élesztik őket, miért az élet­hez és miért nem inkább a halálhoz ragaszkodnak? — Amikor ez a Fénylény eléjük tárja életüket, meg­tapasztalják, hogy mi volt a hiba saját életükben. Tisztában lesznek saját ér­tékeikkel, hibáikkal. Szem­ben az öngyilkosokkal, akik nem tudják elfogadni saját állapotukat. A klinikai ha­lálból visszatértek a iFény- lényt magasabb rendű ha­talomként, isteni lényként értelmezték. Ha van egy magasabb rendű lény, aki­nek fontos az én életem, tisztában leszek saját fon­tosságommal is. — Hisz ön az Istenben? —... A Fénylényben mindenképpen, hiszem, ta­pasztalom jelenlétét. Eddig húsz haláiközeli élményt írtam le, további húszról van tudomásom. A szakiro­dalomban ezres nagyság­rendben találunk hasonló eseteket. Moody után na­gyon sokan kezdtek el a világban ezzell a kérdéssel foglalkozni. Ma már egyet­len kutató sincs, aki kétel­kedne. Nem a bizonyításra, haném a magyarázatra irá­nyulnak a kutatások. Ez a jelenség persze már Moody könyvének a megjelenése előtt is létezett. Például a szájhagyományban élő, majd a IX. században le­jegyzett Tibeti Halottak Könyve tartalmazza a ha­lálközeli élmény minden összetevőjét. Hogy irodalmi példákat is mondjak, Tolsz­toj Iván Iljics halála, Dickens Karácsonyi ének, Viktor Hugo Nyomorultak című művében is felbuk­kannak a halálközeli él ményelc motívumai. De Mó ra Ferenc is megírta a sa­ját gyermekkori tapasztala tait. Megfigyelhetjük ezeket a jelenségeket Platon és Sweedenborg filozófiájában vagy például Hieronymus Bosch Mennybemenetel ci mű festményén tökéletesen megfestette a halálközeli állapot élményét. Pilling János jelenleg Miskolcon a Megyei Kór­házban tölti egyhónapos szakmai gyakorlatát. Ez alatt az idő algtt is keresi azokat az embereket, akik átélték a klinikai halál ál­lapotát. Címe: Miskolc, Megyei Kórház, Orvosszálló, 9. szoba. Debrecenben pe­dig: DOTE HU. sz. kollé­gium, 610. szoba. 4004. Filip Gabriella J Á Mozart-év elé Salzburgban mindig óriá­si a tömeg. Szinte lépni nem lehet a csodaszép belváros­ban, embermagasságig nem is igen láthatók a régi ház­falak érdekes díszítései. Az egyik épületben azonban elég magasan van a felirat ahhoz, hogy már messziről szembetűnjön: Mozarts Ge- bursthaus. Ám, míg odáig eljutunk, keresztülmegyünk a Mozart- platzon, Mozart-szobrot lá­tunk, s persze nincs árus, akinél ne lehetne Mozart- kuglert, ezeket a finom cso­kigolyókat kapni. Itt lépten- nyomon találkozunk a nagy zeneszerzővel. írtam, Salzburgban min­dig hatalmas a tömeg. Mi lesz hát most, mikor decem­berben a művész halálának 200. évfordulóját ünnepeljük, s holnap, január 27-én szü­letése napján kezdetét veszi a Mozart-év? Hány ezer schilling lesz vajon a belé­pő egy-egy koncertre ? ... De ne menjünk ilyen messzire. Ha távol is va­gyunk kissé az „ünneplő magtól”, ha azt a frenetikus hangulatot, ami majd ott adatik, nem is érezhetjük, ám a hagyaték, a zene hoz­zánk is eljut. Február 11-én például a Miskolci Nemzeti Színházban lesz egy Mozart- hangverseny, ahol a Liszt Fererfc Kamarazenekart Lu­kács Ervin vezényli majd. S az évben nem ez lesz az egyetlen. A műsorok, kon­certek összeállítóinak van miből válogatni, hiszen Wolfgang Amadeus Mozart életének 35 éve alatt renge­teg zenekari művet, verseny­művet, kamaraművet, és vo­kális művet írt. Kis dalai, egész estés operái egyaránt remekei a zeneirodalomnak. Holnap tehát rá figyel a világ. Mozart-nap lesz Euró­pában. Harminc rádióállo­más sugározza egyidejűleg a hangversenyeket azokból a városokból, melyek a zene­szerző életében fontos sze­repet játszottak. így lesz közvetítés többek között —- mi a Bartók rádióban hall­gathatjuk — Drezdából, Bécsből, a londoni West­minster apátságból, s este 7 órakor kezdődik a salzburgi Landestheaterből A varázs­fuvola előadás, melyben a színház énekkara, és a salz­burgi Mozarteum zenekara működik közre. Mi is lehetne még fontos, így a Mozart-év nyitánya előtt? Monográfiák sora je­lent meg a zeneszerzőről. Álljon itt befejezésként egy idézet Gál Zsuzsa: Az én zeneszerzőm Mozart című könyvéből: „1773-ban 17 éve­sen lépett a hercegérsek szolgálatában, s csak egy év múlva szabadult meg nagy botrányok árán az érseki és apai nyomás alól. Független művész lett, aki — bár, hol könnyen, hol keservesen ke­reste meg a napi kenyerét — nem kényszerült leírni egyetlen hangot, nem kény­szerült leütni egyetlen han­got, amit nem lángelméje diktált. A szabad művész fogalmát teremtette és tes­tesítette meg. Az ő példáján tudott óriássá nőni Beetho­ven, s az őt követő muzsi­kusok végtelen hosszú sora napjainkig, szerte az egész világon.” (dobos) Rigát reggelizett... Zongora előtt. Ének órán. Annak is a negyvenedik per­cében. Gyakorolunk. Azt fújjuk, hogy kesznyéteni gyerek vagyok, Kesznyétenben születtem, kiskoromtól nagykoro­mig ... Esz-dúr, fiúk! Esz-dúr! Gyötörjük. És akkor valaki belefüttyent az órába. Elkiáltom magam: ki volt?! És megpillantom azonnal. Naná! Gergely volt. Nem teketóriázom. Nekimegyek. Neki én, tekintélyes, kövér szidalommal. Mit képzelsz, édes fiam?! Mit merészelsz, és hol?! Ki előtt?! Feláll a padban a gye­rek. A szemembe néz. Oda. Egyenesen. De olyan mosollyal, hogy nemcsak az orrán, a füle hegyén is az van. Több már nem.is kell nekem. Sziszegek. A fél életrajzomat sziszegem el. Azt, hogy ilyen, s ilyen híres főiskolát végeztem. Ilyen, s ilyen nevezetes oklevéllel. Azt, hogy ennyi, s ennyi év tapasztalat fényeskedik a hátam mögött. Sziszegem. Hadd hallja az az elvetemült gazfickó, hogy kinek az óráján szemtelenkedik. És még odavágom. Oda. Ráadásnak. Hogy. Meszet reggeliztél, édes fiam?! Erre szólal meg a gyerek. Igen. Pontosan erre. És ... Olyat mond, de olyat, hogy men­ten elszáll belőlem a hatványozott gerjedelem. — Nem meszet, dehogy! Rigót reggeliztem, tanár bácsi, kérem !.. . Réthy István Levél Erdélyből Nemrégiben erdélyi ma­gyarok vettek részt tovább­képzésben a Biattonyai Álta­lános Iskolában, ahol a mis- ikolai Tolnai Gyuláné új ta­nítási módszerével ismer­kedtek. Szerkesztőségünkbe küldött levelükből idézünk. „Most, a XX. század utol­só évtizedében, az oktatási módszereknek is meg kell újulniuk ahhoz, hogy a XXI. századra készíthessük fel a ránk bízott emberremenen- dőket. A Tolnaiiné-féle mód­szer lényegét abban látjuk, hogy a gyermek áll a figye­lem központjában, személyi­ségéneik szabad kibontako­zása, képességei fejlesztésé­nek biztosításával. Ü.gy véljük, hogy eddigi oktató munkánk kudarcait — a rossz artikuláció, pon­tatlan olvasás és helyesírás — küszöbölhetjük ki az új módszer segítségével. A módszer újszerűsége tömö­ren a kővetkezőkben foglal­ható össze: dallam vonalas hangösszevonás, a bangóik vendégeskedése szavak olva­sásához, a magánhangzók kiemelése olvasásban, írás­ban, artikulációs gyakorlat­ként, és a gyors, pontos ol­vasás a programozás segít­ségével. Az édes anyanyelv muzsikája, ritmusa, helyes­írásunk szabályai, az arti­kuláció, a beszéd tisztasága együtt rögzítődik a gyer­mekben.” Harckocsik „halála” Gödöllőn A haderöcsökkentési megállapodások alapján fölöslegessé vált harckocsik teljes megsemmisítését végzik a Gödöllői Gépgyár­ban. Képünkön: a Gödöllői Gépgyár szerelőcsarnokában T-55-. ös harckocsi szétbontását végzik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom