Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-04 / 3. szám
1991. január 4., péntek Adózás és erkölcs ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A mai bérjárulék csábít a csalásra A parliaments pártok szinte kivétel nélkül, a kormánykoalíció pártjai pedig különösen hangsúlyozzák az erkölcs jelentőségét. Azt azonban csak .a naivak képzelhetik, hogy javulhat az erkölcs ott, ahol a gazdasági rendszer, mindenekelőtt az adórendszer bünteti az erkölcsöseket, jutalmazza az erkölcsteleneket, ahol az adórendszer inem iazt adóztatja, amit a gazdasági és erkölcsi érdekek megkövetelnének, hanem azt ami technikai szempontokból számára a legegyszerűbb. Ezt most a magas bérjárulékokkal illusztrálom : Az elmúlt évtizedek egyik nagy közgazdasági tanulsága, hogy csak ott van megfelelő (technikai fejlődés, ahol a munkaerőt jól megfizetik. Csak ott lehet olcsó a termelés, ahol magais a bér, azaz nagy a dolgozóiki vásárlóereje. Ezt látszólag le lehet arra egyszerűsíteni, hogy ott fejlődik a technika. ahol drága a munkaerő. De éppen a mi mostani példánk bizonyítja, hogy nem ilyen egyszerű az összefüggés. A munkaerő úgy is lehet drága, hogy nagy ® bérjárulék. Márpedig ez nem eredményre, hanem csődbe vezet. Nemcsak a munkaadónak kell drágává tenni a munkaerőt, hanem a mun- kavállónak is magas bért kell kapnia. Hova vezet ugyanis, a most alkalmazott bérdrágító rendszer? A dolgozók borítékjába kerülő bért akarjuk állandóan korlátozni. Sajnos ez többé-kevósbé sikerül is. Ugyanakkor a munkabérek után magas járulékot szedünk be. Ezzel elérjük, hogy ahol csak lehet letagadják a béreket, ia dolgozókat nem bérrel, hanem más módon jutalmazzák. Ez a módszer már a korábbi években is elit. A munkaadók számára olcsóbb volt az, ha a dolgozók elvittek valamit a gyárból, a termelőszövetkezetből, mintha ennek megfelelő nagyságú bért fizettek volna. Ha szabályozni lehetett volna az eltulajdonítások mennyiségét, talán nem is lett volna baj. De a gyakorlatban sokkal többet eltulajdonítottak, mint amennyi bérrel egyébként megelégedtek volna. Ráadásul az így eltulajdonított értéket a dolgozók alig tekintették jövedeleminek. Egy erdőgazdaságban utánanéztem: a dolgozók által kedvezményesen elvitt fa értékének még öltödét sem érezték jövedelemnek. A bér helyetti juttatás az utóbbi évben vált egyre általánosabbá a kisvállalkozásokban. Az ott alkalmazottak egy részének csak minimális jövedelmet vallanak be, a reális bér hiányzó részét pedig „juttatják”. Ennek egyik példája lehet az, hogy a dolgozóknak beosztástól függő értékű szolgálati autóit adnak, és azokat két év után leírva, könyvszerinti értéken, azaz egy forintért megkapják a használók. Ez esetekben is mindig nagyobb a tényleges jövedelem, mint amennyi elég lett volna nyílt bér formájában, mégis, akik kapják, kevesebbnek éráik. Népünk fantáziája e téren dis igen gazdag, kifogyhatatlan a kijátszást jelentő új megoldások módjaiban. Amíg itehát magas lesz a bérjárulék, a kisvállalkozások mindig is ki fogják játn szanl. A nagyok azonban erre nem képesek. Tehát tovább fog nőni az ai különbség, ami a költségvetési és nagyvállalati szektorban dolgozók keresete és a kisvállalkozók, valamint a feketén dolgozók jövedelme között már ma is felháborító. A kormányzat, a politikai pártok szavaikban a bérből élők érdekeit védik. A gyakorlatban azonban olyan rendszert működtetnek, amelyik ez ellen hat. Az erkölcsöt romboló, az előírásokat kijátszókat jutalmazó rendszerből nem kifelé mászik. hanem egyre mélyebbre süllyed a pénzügyi kormányzat. K. S. Japán napautó Koldusoktól” ki véd? Az a jó nálunk, hogy mindig von kitől tanulni, de mégjobb, hogy van mire hivatkozni. Ha így jó nekünk, erre, ha úgy jó, arra. No de hát vannak törvények is a világon, mondhatná valaki, amiket be kell tartani, hisz' tudvalevő, hogy az új magyar parlamenthez hasonló mennyiségű törvényt ritkán hozott századunkban ilyen rövid idő alatt törvényalkotó testület. Az angol például — amely a legrégibb, e nemben alig-alig foglalkozik ilyesmivel, hiszen száz, kétszáz éve hozott törvényei mindmáig használhatók. Csak tudnám, hogy akkor mivel foglalkoznak. Most hallom például, hogy a rendőrség tehetetlen az egyik — nem is akármelyik - fővárosi templomban fosztogató „koldus” - lásd' hajléktalan - bandával szemben, amelynek olyan tettei vannak, hogy azokat ide le se lehet írni. Sajnos, a rendőrök semmit sem tehetnek, mert nincs rá rendelet. No de ilyet? Milyen rendelet kellene ahhoz — és kinek kellett volna meghoznia hogy fosztogató, inzultáló, sőt, idegeneket fenyegető és maguk alá rondító koldusok ne fészkelhessék be magukat a templomba? Ha irodalmi emlékezetem nem csal, Tigris Brown-nak sem volt rendelete, mégis ketrecbe záratta Bicska Maxit hasonló tevékenységéért. Igaz, neki — ha hülyének is nézték a prostituáltak -, volt kezdeményezőkészsége . . . Mélyhez hasonló jókat kívánok. Göre Gábor bíró úr A japán Mitsubishi cég napelemmel működő autója o hagyományos nemzetközi autóki- allitáson, t990. december 26-án. A kocsi legnagyobb sebessége 70 km/áro, és 60 km megtételére képes. A bemutatón mintegy száz modellt állították ki, (Telefotó, MTf) Miről ír a Borsodi Szemle? Trianon tabu volt Századvégünk egyik nagy tanulsága, felismerése, hogy a társadalom állapota, a demokrácia foika, valamint az ökológia, a természetvédelem szervesen összefügg. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a diktatúra, a centralizmus árt a bioszférának, a környezetnek is. A tudomány és a technika mai szintjén — paradox ellentmondása ez a „homo sapiensnek” — jóvátehetetlen károkat okozhat a természetben. Érthető és indokolt, hogy a kérdés a politika síkján is megfogalmazódjon. A Borsodi Szemle legújabb számában több írás is foglalkozik a témával. Gavallér István (Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye környezetvédelmi helyzete) és Takács Sándor (A körMit termeljünk, és milyen szervezeti tormában ? E kérdésre keresték a választ az év utolsó munkahetén rendezett tanácskozáson a B.-A.-Z. Megyei Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség mellett működő növény- termesztési szaktagozat tagjai. A tanácskozásson Dósa Leventéire szaktitkár elmondta, hogy a szaktagozat a szövetkezetek kezdeményezésére alakult meg, 1989. december 20-án, a termelői érdekvédelem megerősítésére. 1991. január ,1-től önálló költség- vetésből gazdálkodik. A tagozat nyitott, szektorsemleges, tagja lehet minden gazdálkodó. Ma a szaktagozatnak 33 szövetkezeti, 1 betéti társaság, 1 kft. és 9 magánvállalkozó a tagja. A szaktagozat a MOSZ Országos Gabonatermelők és Iparinövény Termelők Választmányának tagja, igy lehetőség van a megyei ágazati problémák megoldásában az egységes, közös országos fel- felépésre. A tanácskozások célja, hogy ebben a rendkívül bizonytalan és kilátástalan időszakban tagjainknak segítséget adjanak a tavaszi növények kiválasztásában. A felvásárló és feldolgozó vállalatok lehetőségeit megis- merve, biztosítsák a termékek piaci elhelyezését. Ruzsbánszki János GMV kereskedelmi igazgatóhelyettes az 1090. évi felvásárlást értékelve elmondta, hogy a vállalat 100 000 tonnával kevesebb búzát vásárolt fel. A házánál, de a többi terményéé! is a felvásárlási árak azonosak voltak az országos GMV-árakkal. A minőséggel is elégedettek. Fajta tekintetében megyei vonatkozásban jól vizsgázott a GiK- Öthalom. A kedvező lehetőséggel élt a vállalat és jelentősebb mennyiségű import árpát vásároltak. 1991- ben 200 000 tonna búzát kívánnak felvásárolni, ebből mintegy 30^40 000 tonnát malmi minőségben, kiemelt áron. A privatizációval kapcsolatosan megemlítette, hogy jelenleg részvényvásárlási előjogot biztosítanak a termelőknek, folynak a tárgyalások a kisebb üzemek közös üzemeltetésére, esetleges értékesítésére. Bezeczki Gyuláné, a Borsodi Sörgyár képviseletében elmondta, hogy a gyár 1982 óta önálló vállalatként működik. Az elmúlt években végrehajtott rekonstrukciók, fejlesztések révén, a gyár éves szinten 2,8 millió hektoliter sör- és 50 000 tonna malátagyártást tesz lehetővé. 1990. évben a megyéből igen jó minőségű árpát vásároltak fel. A felvásárlási átlagár 8500 Ft tonna. Szeretnék ebben az évben is megtartani termelőiket, de a megnövekedett kapacitáshoz várják az új partnereket is. Már most azonnal vállalkoznak előzetes szerződéskötésekre, de árban még nem tudnak semmi konkrét ajánlatot tenni! A gyár 1991-től valószínűleg részvénytársasági formában működik. Malkovics János IKK (Iparszerű Kukorica termelési Rendszer) részéről külön kiemelte a rendszer kereskedelmi tevékenységét, ezen belül is, a havonta megjelenő kereskedelmi információs híradójukat ajánlotta a tagok figyelmébe. Kistermelők, magánvállalkozók részére kis kiszerelésű növényvédő szereket forgalmaznak. Termeltetésre, hibridkukorica-vetőmag előállítására keresik elsősorban azokat a partnereket, ahol az öntözés feltételei biztosítottak. Tehát Dél-Borsod, Taktaköz és a Bodrogköz magángazdálkodói, téeszei részére kínálkozik ajánlat. Kádár Lucia GBBR (Gödöllői Borsó Búza Termelési Rendszei') részéről: A rendszer 1991. január 1-jetol kft.-vé alakult. Termeltetésre megmarad fő profiljukként az étkezési és takarmányborsó. A termelőknek a szükséges vetőmagot tudják biztosítani. Exportjogosítvá- nyuk lehetővé teszi a külpiaci elhelyezést. Bővítési lehetőség van a zöldborsótermesztésre, szívesen varjak az új termelőket. Megyerikben sok szövetkezet rendelkezik termelési tapasztalatokkal! A termékek kedvező piaci elhelyezésénél Külön foglalkozott a rendszer termény-tőzsdei ismertetésevei. Molnár Zsolt részletes tájékoztatást adott a tőzsde szabályzatáról, az üzletkötési formákról, a tőzsdén történő értékesítés előnyeiről és kockázatairól. Bánki János gyógynövény- ágazatvezető a Szilasmenti Mgtsz-től ismertette az éppen favorizált gyógynövényeket. Elsődlegesen azokat a gyógynövénytermesztési lehetőségeket ajánlotta, amelyek a háztáji területeken, nagyüzemi módszerrel, kedvező jövedelemmel termel- hetők. Ilyenek a ligetszépe, római kamilla, levendula — igaz, hogy ezek telepítése rendkívül magas költségű, kevesen vállalkoznak a termesztésére. Említést tett még a vadontermő gyógynövényekről. Nagyon keresett a csalán, a zöld száraz diólevél, a bodzabogyó, a citromfű, a fekete nadálytő. A szövetkezetükben is megindult a privatizációs folyamat. A vagyonnevesítés megtörtént. A gyógynövényágazat egy amerikai céggel rt.-ként működik január elseje óta. Dósa Leventéné, a növény- termesztési szaktagozat titkára elmondta, hogy szervezete, ha szerény mértékben is, és nem nagy hírveréssel, de hozzájárult a megyei növénytermesztésnek azokhoz a sikereihez, amelyeket tagjaik elértek az elmúlt évben. Nem(csak) rajtuk múlott, hogy Borsodban ott áll a növénytermesztés színvonala. ahol nem lenne szabad. Mert ehhez rendkívüli és egyedi elbírálás, egyedi támogatás szükségs, mert enélkül nem a magyar, de az amerikai húspiac is ösz- szeomlana. (bekecsi) nyezetszennyezés humán következményei) szűkebb pátriánk gondjaival; Szoikoli László (Az ökológia néhány gazdaságelméleti összefüggése) és Förster Gyula (Zöld pártok, politizáló zöldek) a gazdasági és politikai aspektusokat veszi számba. Ide sorolható Tóth Pál dolgozata (Lakossági részvétel a várostervezésben) is. A nemzetközi szak- irodalom alapján elemzi az állampolgár lehetőségeit, jo- ■, gait a környezet formálásában. A most alakult helyhatóságoknak érdeke, hasznos is ezeket tanulmányozni. Sokáig tabu téma volt Trianon, a határainkon kívül élő magyarság helyzete. Érthető a téma reneszánsza. a felfokozódott érdeklődés. Praktikus. továbbgondolandó rendezési tervet vázol föl a Prügber- ger Tamás—Beke Mihály szerzőpáros: A kisebbségi jogok rendezésének kérdései Közép-Európa térségében című tanulmánya. A „lenini nemzetiségi politika” sztálini változata tengernyi kárt, szenvedést, zűrzavart okozott egész Közép -Kel et-Európában. Ezek fel- és megoldása nem csupán sürgető szükségszerűség. de feltétele is annak, hogy a környező államok beléphessenek a sokat emlegetett „Európa házba”. A magyar állam — anélkül, hogy beavatkozna az egyes államok belügyei- be — nem mondhat le arról, hogy figyelemmel kísérje a kisebbségbe szakadt magyar testvéreink sorsát. A történelem, a nagyhatalmaik hibás döntéseit ma -már nem lehet korrigálni, de tanulhatunk a fejlettebb demokráciáktól, amelyek a személyiség jogai mellett figyelembe veszik a nemzetiségek (kollektív jogait is. A nacionalizmusokat csak jogi rendezéssel. önkorlátozásokkal lehet mederben tartani. Kicsit megtévesztő Kovács Sándor írásának címe: Fejezetek a miskolci bölcsészet történetéből, hiszen a bölcsészoktatás még ma is csupán kísérlet, terv, álom. De ahhoz, hogy valóban profivá váljon, érdemes az idea megszületését felidézni, továbbgondolni. h. s. Meleget — hitelbe? A Borsodi Távhőszolgálta- tó Vállalat kintlevősége 26 millió forint. Ebből a tetemes összegből 18 millió forint a lakossági, 7,5—8 millió forint a vállalati tartozás. Mit tehet a Távhő a pénzéért? Nyilvántartják a hátralékosokat, és jogi osztályuk több-kevesebb sikerrel megpróbálja behajtani a tartozásokat. A mai, egyre emelkedő energiaárak mellett a távfűtéses lakásban élők természetes igénye, hogy hőérzetüknek, pénztárcájuknak megfelelően maguk is szabályozni tudják lakásuk hőmérsékletét. Amikor azonban a jelenlegi távfűtőrendszer kiépült, még teljesen más szempontok érvényesültek, mint ma, így ez a fajta szabályozás most még lehetetlen. Torma Iván, a Borsodi Távhőszolgáltató Vállalat főmérnöke szerint első lépésként műszakilag szabáilyoz- hatóvá keltene tenni a lakók számára a fűtést. Azért a feltételes mód, mert az épületek belső fűtési rendszere épülettartozék, amit a mai jogszabályok szerint a mindenkori tulajdonosoknak kell üzemeltetniük, karbantartaniuk. A lakásszövetkezeteknek, ingatlankezelő vállalatoknak pedig nem áll rendelkezésükre akkora pénzösszeg, amiből a szükséges mennyiségű termosztatikus radiátorszelepet beszerezhetnék. Ha már a lakók maguk szabályoznák a hőmérsékletet, nem átalányt fizetnének. A fűtőrendszerek azonban ennek a követelménynek most nem felelnek meg. Mindezen túl a távfűtés úgy gazdaságos, ha olcsó energiahordozókat használnak fel. Gondolunk itt például a viillamosenergia-ter- melésre (ha a hőszolgáltatást és a villamosenergiaszolgáltatást összekapcsoljuk, akkor mindkettő olcsóbbá, gazdaságosabbá tehető), s a hulladékhő hasznosítására is sokkal kedvezőbb lehetőséget kellene találni. T. Nagy Erika fl távfűtés jelenlegi zsákutcája
