Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-17 / 14. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1991. január 17., csütörtök Ahogy a legtöbb újdonság­nál megszokhattuk, nem örült mindenki a megjelenésé­nek. Félő volt, hogy elterje­désével módszer- és szemlé­letbeli változást kíván so­kaktól — művészektől, peda­gógusoktól. Mégis ekkor le­hetett róla a legtöbbet halla­ni, a hetvenes évek végén, Ha többet nem is, annyi* mindenki tudott, hogy mit takar a GYIK-műhely név. Azután csönd lett körülöt­tük, legfeljebb a székhelyü­kön, Budapesten tudott mű­ködésükről egy baráti, szülői kör, s a némaság burka ha vékonyodik is, nem pattant még szét egészen. A GYIK (Gyermek és Ifjúsági Képző- művészeti Műhely) újrafel­fedezése azonban megkez­dődött. — A hosszú hallgatás után azt hiszem nem árt újra tisztázni valójában mi is az a GYIK-műhely — kezdtük a beszélgetést Szemadám György festőművésszel, a műhely vezetőjével. — Ami legfontosabb — a műhely nem művészképző. Célunk az általános kreati­vitás fejlesztése. Ebbe a képzőművészeti munkánkon kívül belefér a színház, a film, a mozgás, a szerepjá­tékok. Hogy könnyebb és ér­dekesebb legyen a munka —- a módszerünk sokkal inkább játék, mint az iskolákban megszokott „idomítás” — egy-egy történet köré szer­vezzük a foglalkozásokat. Így például egy negyedikes cso­portunkkal képzeletben be­léptünk Csontváry „A taor- minai görög színház romjai” című festményébe. Ott éltek, foglalkozást választottak a gyerekek, elkészítették a szakmájúkhoz illő jelmezt, munkaeszközöket, a végén pedig a szülőknek is meg­mutattuk mindezt egy vá­sár formájában. Az egészet filmre is vettük.' — Tapasztalatom szerint gyakori rajztanári dilemma, hogy mi a fontosabb: a raj­zolni tanítás, vagy a kreati­vitás fejlesztése. Az adott keretek között ugyanis a kettő nem mindig összeegyez­tethető. Nem lehetne vala­mit mégis átcsempészni az iskolákba a GYÍK szellemé­ből? — Az iskola egy más mű­faj — veszi át a szót Sinkó István, aki nemcsak művész, de tanár is. — A műhely valahová a múzeumpedagó-* gia és a szakkör közé sorol­ható. iNem követelhető meg az iskolától, hogy olyan le­gyen, mint egy rajta kívül működő intézmény. A GYIK célja, hogy egy világképet vázoljon föl, technikát adjon — derűsen és vidáman. A tanár nem kívülálló, nem csupán manipulátor, hanem részese az eseményeknek. Ami pedig a műhely valódi tanulsága az iskola számára, azt két pontban tudnám ösz- szefoglalni. Az egyik a sok ötlet, és másság, amiből né­hányat mindenképpen átve­hetnének, a másik pedig a tanár személyiségének fon­tossága. — önöknek azért van még egy előnyük az iskolával szemben: a műhelybe csak azok járnak, akik akarnak, akik szeretik ezt csinálni. — Igen, s van is lemor­zsolódás mindig az első fél­évben. Elképesztő, egyéb­ként, hogy mennyi energiát tudnak fektetni a mellékes dolgokba is, ha látják a célt. Egyik taníványunk pél-J dául profi az ókorban azóta, hogy „Egyiptomot játszot­tunk”, mert minden létező irodalmat elolvasott a témá­ról. Nem tudom, hogy ha házi feladatként kapja ugyanezt történelem órán, mennyi tudás ragadt volna rá. — És az óvodások? Két éve már nekik is indítanak csoportokat. — Csak nagycsoportosok­kal foglalkozunk, de így is az ő vezetésük a legnehe­zebb. — E korosztály igazi ismerője Torma Edit. Cso­dálatos, hogy ebben a kor­ban még minden gyerek te­hetséges, s a rajz természe­tes kifejezésmódjuk, nem kell rászoktatni őket. A cél, hogy ne feledje el született tehetségét. inkább még tanuljon hozzá technikákat, amiket később is tud alkal­mazni. Velük is hasznos dol­gokat készítünk, nem öncé­lú munkákat. Az elvarázso- lás ugyanis ennél a korosz­tálynál is kötelező. — A Magyar Nemzeti Ga­léria anyagi támogatásával, s azzal, hogy szinte testkö­zelben tudhatják a foglalko­zásokon a gyerekek a műal­kotásokat, páratlanul gazdag és egyedi hátteret teremt. Mégsem hiszem, hogy a GYIK budapesti monopó­lium. — Nem is az. — A szó ismét Szemadám Györgynél. — A miskolci a harmadik- „leányvállalatunk”. Gödöllőn és Kőbányán is tartottunk foglalkozásokat. A leányvál­lalat szót pedig nagyon is idézőjelbe kell tenni, mert á miskolci Ifjúsági Ház képi zőművészeti szakköreivel is „csak” szellemi közösségünk van. A fő gond az, hogy mostanában egyre több sé-. rült gyerek kerül hozzánk,! akikkel terápiás jelleggel kell foglalkoznunk. De ha arra gondolok, hogy már van GYIK-nemzedék, van olyan, tanárunk, aki egykor n á-j lünk tanult, igazán meg le­hetek elégedve. [Tizenöt éve egy csoporttal indította el a műhelyt Szabados Árpád, most tíz csoporttal, 250 gye­rekkel foglalkozik hetente a 12 tanár. S mindez annak, ellenére fejlődött, hogy a nagyon „más” sohasem volt igazán népszerű. így azt hi­szem, a jövőben is egysze­rűen csak folytatnunk kell a munkánkat. Csörnök Mariann Sárospatakon Nőtt az olvasók és a könyvek száma Az üzemekhez, vállalatokhoz hasonlóan, a művelődési i n­tézmények, így a könyvtáraik is számvetést készítenek az új esztendő elején az -elmúlt évről: mennyivel gyarapodott 1990-iben a-z olvasók és -a ikönyve'k száma. Elvégezte ezt Sá­rospatakon a V-árosli Könyvtár igazgatója, Halász Magdolna is, -s -az eredmény igen -szép fejlődést mutat. Eszerint -a könyvállomány — a nehezedő gazdasági vi­szonyok mellett is — a múlt éviben 11508 kötettel gyara­podott, s megközelíti a 70 ezer kötetet. Hasonló arányú a fejlődés a lemeztáriban. A könyv-tárba beliratkozott olvasók száma 1-18-cal, a kölcsönzött .köteteiké 8496-tal nőtt. A könyvtárnak 1990-ben 14 ezerrel több látogatója volt, mint az előző évben. A pataki könyvtár vezetője és munkatársai szakmai se­gítséget nyújtanák 16 környék-belli község könyvtári dolgo­zóinak. A 116 község könyvállománya jelenleg 76 ezer 386 kötet, -ebben mintegy 3000 kötet a múlt évi gyarapodás. Az olvasók 1990-iben 47 ezer 83 kötet könyvet kölcsönözték, ami szintén háromezerrel több az előző évinél. Kesznyéteni „szioglaló” Réthy István egy éve még Erdélyben, a Maros menti Szászrégen-ben élt, 1990. áp­rilis 1. óta a ikesznyéten-i ál­talános iskola tanára. írá- s-ai-val gyakran találkozunk lapunkban is, de olvashattuk novelláját a Miskolcon megjelenő irodalmi lapban, a Holnapban. Január 1-től elvállalta a kesznyéteni mű­velődési ház vezetését is. — Hosszú évek óta nem volt igazán gazdája a ház­nak — kezdi történetét Réthy tanár úr —, pedig olyan színpadunk van, hogy bármilyen nagy együttest tudnánk fogadni, több kis­csoportos foglalkozásra al­kalmas helyiség áll ott ki­használatlanul. Ezt az épü­letet bármelyik nagyobb te­lepülés is megirigyelné. —- i Most, amikor egyre- másra zárnak be ß művelő­dési iházak, népművelők ke­rülnek az utcára, nincs pénz, megcsappant az ér­deklődés, nem a lehetetlen­re vállalkozik? Újra lehet éleszteni egy ;évek óta nem működő művelődési házat? — A fő ok persze a pénz, de vissza lehet, vissza kell csalogatni az embereket. Nagyon sok elképzelésem van. Szeretném, ha vissza­kerülne a művelődési ház­ba a 'könyvtár. A templom­ban gyönyörűen énekelnek az emberek, mindjárt tud­nánk alakítani egy dalos­kört. Érdemes lenne kiku­tatni, hogy milyen hagyo­mányos mesterséget folytat­hatnánk a iv-essző, a nád felhasználásával. Ha ráta­lálunk arra az emberre, aki érti ezt, alkar eladásra is fonhatnánk székeket, kosa­rakat. A fiatalsággal alakít­hatnánk műkedvelő csopor­tokat. Lehetne ez színját­szás, néptánc. Talán él még, aki ismeri a kesznyéteni táncot. De ha nem, akkor is találunk a környéken még ismert eredeti táncokat. Ebbe aztán, belevonhatnánk a falu apraját-nagyját. A művelődési ház hajléka le­hetne a lakodalmaknak, együtt tarthatnánk az ün­nepeinket. Nem hangzatos beszédekkel, hanem a ma­gunk módján, bensőséges ünnepléssel. Persze előbb még ismerni kell a költség- vetést. Most még azt sem mondhatom az embereknek, hogy gyertek, csináljunk a farsangban bátyusáéit. A legnagyobb baj, hogy nin­csenek székek a művelődési házban. Nem szeretek kérni, de most nem bánnám, ha odaírná: ha valamelyik is­kolának, művelődési háznak, vállalatnak vannak fölösle­gessé vált székei, szívesen fogadnánk. Ideírtam .. . (fg)-1 Az Antal latin eredetű név, jelentése: herceg, feje­delem, elöljáró. E név női változata az Antónia. AZ Antal névhez számos szólás-mondás fűződik. Bara­nyai Decsi János 1598-ban megjelent közmondásgyűj­teményében olvasható: ,,Megjött Antal Budáról, zöld ágat hozott orrában.’’ E mondás értelmezése: elindult nagy készülődéssel, visszatért dolgavégezetlen. Szen- czi Molnár Albert a „Megjött Antal Budáról’’ mon­dást bolond, félkegyelmű emberekre értelmezi. Ismert az „Antal a fejed” mondás, aminek a jelentése ugyan­csak negatív, hisz’ azt jelenti: szerencsétlen flátás vagy. Napjainkra eltűnt az Antal név régi, lekicsinylő mellékzöngéje, nincs hát ok rá, hogy idegenkedjünk e névtől, amelyet a múltban is nagyon sok szent em­ber viselt, így Padovai Szent Antal, Claret Szent An­tal, Boldog Magyar Antal, és nem utolsósorban Re­mete Szerit Antal, akinek ma tartják egyházi ünnepét. Remete Szent Antal 251-ben, az egyiptomi Komé­ban született, a keresztényüldözés idején. Mégis ke­resztény lett, s élete egy részét a Líbiai-sivatagban, egy sziklabarlangban töltötte, buzgó imádságban- Amikor húsz év után újból emberek közé ment, Ú0 jelent meg előttük, mint egy bölcs férfi, aki „ismeri a mélységes titkokat, és telve van Istennel". Nevét hamar felkapta a hír, özönlöttek hozzá az emberek, akik szerzetesi életet akartak élni, az ő ve­zetésével. Így lett Remete Szent Antalból a „szerze­tesek atyja”. Antal a lakosság minden rétegére nagy hatást gyakorolt, nem véletlen tehát, hogy háláin után a népi ájtatosság a tizennégy segítő szent közé sorolja. 105 éves korában halt meg, 356-ban. Erek­lyéi ma Franciaországban, az arlesi Saint Julien- templomban lelhetők fel. (ha) Nagy zenészek — prózában # Az Egzisztencia Okta­tási Stúdió a Budapest Bank menedzselésével elő­adásokat szervez. Tájékozta­tást kínál az egyéni és tár­sasvállalkozóknak lehetősé­geik megismerésére az alábbi témakörökben: — a világ­banki és különféle hitel- konstrukciók, — konkrét ■banki szolgáltatások (hite­lezés, lízing, faktoring, számlavezetés, bankgaran- cia, váltó, ,stfo.), — a bank és a vállalkozók kapcsola­táról, — devizaügyletekről (devizaszámla-vezietés. -be­tét és -hitel). Az előadások 1991. január 23-á.n, 15 óra­kor kezdődnek a Zalka Má­té Gépipari Szakközépisko­lában (Miskolc, Kun B. u. 1. sz.). közlemény Austrialottó-hír. Tájékoztat­juk a tisztelt fogadókat, hogy az AustriaLottót csütörtöki na­pokon, az eddigi 17.00 óra he­lyett ezentúl 16.30 óráig lehet befizetni a 130. sz. totó-lottó ki­rendeltségen, Miskolcon, a Szé­chenyi u. 26. szám alatt. Egyéb­ként a totózóban változatlan nyitvatartással és szolgáltatások­kal várják a fogadókat. Sze­rencsejáték Rt. 5. Sz. Területi Igazgatósága, Miskolc. Pietro Mascagni, a Pa­rasztbecsület komponistája egyik operájának bemutató­jára Velencébe érkezett, 1911- ben. Egy helybeli fiatalem­ber megtudta, hogy a nagy zeneszerző innen egyenesen Londonba megy. A közelébe férkőzött és rá akarta venni, hogy vigye őt is magával —I mint a titkárát. — Maestro, velem nagyon jól jár, mert figyelmes, ta­pintatos, szolgálatkész va­gyok és ráadásul tökéletesen beszélek angolul is. •— Állj! •— vágott közbe Mascagni. — Nem értem, minek vigyek magammal va­lakit, aki angolul beszél? Angliában lépten-nyomon ezt teszik és ráadásul nem is erőszakosak. * Liszt Ferenc az egyik tár­sasági összejövetelen bemu­tatta Wagnert egy zenera­jongó, ám rendkívül sznob hercegnőnek, a dáma azt kérdezte Wagnertől: — És mondja kérem, mi­lyen hangszeren játszik? — ITudok egy kicsit zongo­rázni, de igazán jól csak nagyzenekaron játszom — felelte Wagner. Hans von Bülow, a híres karmester egyik próba után egyedül indult hazafelé. Szemben vele, már messzi­ről mosolygott rá valaki és ráadásul a kalapjával inte-; getett. A karmestert feszé­lyezte a jelenet, de nem tu­lajdonított neki nagy jelen-! tőséget. — Kedves Mester, fogad­junk, nem ismert meg — nyájaskodott az idegen. — Nyert! — Válaszolt Bülow és elsietett. * Az ifjú Verdi egy ideig Milánóban lakott, az osztrák megszállás alatt levő lom-! bárdiai városban. Minthogy a nevét már szárnyrakapta a hír — a Nabucco lelkes szabadságdalát a suszterina­sok is fütyülték — a tarto-< mány császári parancsnoka elhatározta, hogy indulót’ „rendel” a zeneszerzőnél.: Magához hívatta tehát az if­jú Verdit, és elmondta, hogy a csapatai számára kellene egy vérpezsdítő induló. Ver­di nyugodtan hallgatta af generálist, majd amikor az befejezte mondandóját, így válaszolt: — Tábornok úr, köszön^ a megtisztelő kérést, de *** kell vallanom, hogy én ■|1 dűlőt nem tudok kompon^ ni, csak visszavonulót. És ^ parancsolja... * Johann Strauss, a keringőkirály halhatat^ operettjein, a Denevéren ... a Cigánybárón kívül rM, is ismer a zenetörténet, 6 azonban nem Strauss széf® te, hanem tőle szerez^ Mégpedig úgy, hogy a SÍÉ uss-keringőkből, polkák6“, marsokból, vagyis a Straf5, slágerekből egy negyedr® j, gú, ám annál pénzéhese“, osztrák szerző, bizoOr Adolf Müller, Bécsi vér OÉ mel operettet „komponál1,' s a művet 1899-ben be mutatták. Mi tagadás, a % nének csakugyan sikere J Ezt a sikert azonban az e&r} bécsi újság zenekritikusa ; következőképpen nyugtá®-*1, „Müller úr, Johann Str3^ muzsikájából díszes pal°‘(] építtetett magának. Bő­szemben ifjabb Johann Str‘,| üss Müller úr zenéjé6,, éhenhalhatott volna, iff hozzá egy vályogviskóbaP ' MŰSOROK RÁDIÓ KOSSUTH: 8.05: Hangszemle.— 8.20: Szonda. — 9.05: Napköz­ben. — 11.10: Énekeltem én: Tóth Jánosné Kovács Anna. — 13.05: Klasszikusok délidőben.— 14.05: Domahidy Miklós: Az oszt­rák vádlott. — 14.15; Népdal­csokor. — 15.05: Vízkereszttő' szilveszterig. — 16.00: Délutáni Krónika. — 16.15: Neked szól! — 17.05: PAF-műsor. — 17.30: Éle­tem meséje. — 18.00: Esti Kró­nika. — 18.30: Ráadás. — 19.05: Sportvilág. — 19.15: Láttuk, hallottuk, olvastuk. — 19.30: Hol volt, hol nem volt... — 19.50: Hajszálgyökerek. — 20.05: Tana­kodó — az iskolákat segítő pe­dagógiai intézményekről. —21.05: Így láttam Bartókot. — 22.00: Késő esti Krónika. — 22.30: Tér — idő. — 23.05: Zenekari mu­zsika. PETŐFI: 8.05: Rivaldafényben. — 9.07: Két évtized francia si­kerei. — 9.50: Népdalkörök pó­diuma. — 10.20: Operaslágerek. — 10.50: Peres, poros iratok. — 11.03: A mi korunkban. — 11.23: Gramofonsztárok. — 12.00: Mu­zsikánál nincs jobb barát. Lesz- ler József összeállítása. — 13.03: Nosztalgiahullám. — 14.00: Lelá­tó. — 14.30: Egy képviselő elő­élete. — 15.05: Kapcsoljuk a 22- es stúdiót. — 15.20: Slágerről slágerre. — 16.00: Julia Migenes operettfelvételeiből. — 16.25: Be­szélgetés dr. Tasnády László nótaszerzővel. — 17.00: RádióMa. — 19.03: A Rock Gyermekei. — 19.30: Pop-regiszter. — 20.00: Ga­rázs. — 21.03: Daráló. — 21.33: Leni Sern dzsesszegyüttese ját­szik. — 21.50: A Magyar Rádió Karinthy Színpada, Moldova György: Szabadíts meg a go­nosztól! — 23.03: Sporthíradó. — 23.10: Törzsasztal. SÁRTÖK: 9 .10: Zenekari mu­zsika. — 10.20: Szegények ha­lála. — 11.20: Puccini operái­ból. — 12.05: Francia muzsika. — 13.00: Hallgassuk újra! — 14.10: Évszázadok mesterművei. — 14.52: László Margit opera­áriákat énekel. — 15.30: A bécsi Concentus Musicus kamarazene- kar felvételeiből. — 16.32: Olaf Bar és a drezdai Statskapelle vonósnégyesének hangversenye. — 10.00: Szlovák nyelvű nemze­tiségi műsor. — 10.20: Román nyelvű nemzetiségi műsor. — 10.40: Szerbhorvát nyelvű nem­zetiségi műsor. — 19.05: Német nyelvű nemzetiségi műsor. — 19.25: Holnap közvetítjük. — 1,9.50: Új kompakt-lemezeinkből. — 22.54 : Napjaink zenéje. MISKOLCI STÚDIÓ a 268 m közép-, valamint a 66,8 és 71,2 MHz URH-adókon 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 6.30: Észak-magyar­országi krónika. — 7.30: Van-e gyógyszerhiány Borsod, Heves és Nógrád megyében? — Rek­lám- Szerkesztő: Jakab Mária. 16.00—18.00: A miskolci stúdió kereskedelmi, információs, ze­nés műsora a Rádemis Kft. me­nedzselésében. TELEVÍZIÓ — 1. MŰSOR: 7.55: Tévétorna nyugdíjasoknak. — 8.00: Me­nedzser Magazin. — 9.00: Kép­újság. — 9.05: Walt Disney be­mutatja. — 10.50: Mozgató. — 11.00: Képújság. — 16.35: Kép­újság. — 16.45: Pannon Krónika. — 16.55: Hírek szerbhorvát nyel­ven. — 17.00: Mi legyek? — 17.50: Hármas csatorna. — 18.55: Házvezető (nő)-képző. — 19.00: A hitről gyerekeknek. — 19.05: Esti mese. — 19.15: Lottósorso­lás. — 19.30: Híradó. — 20.05: Ágak között vergődve. Angol tévéfilm. — 21.30: Solti György és a Chicagói Szimfonikusok Budapesten. — 22.00: Hazai Tü­kör. — 23.00: Híradó 3. — 23.15: BBC-hiradó. 2. MŰSOR: Tv2. Sugár Ágnes­sel és Fodor Jánossal. — 17.00: Képújság. — 17.15: Tv2. — 17.40: Sípercek. — 17.45: Telefonos já­ték. — ,18.00: Telesport. — 18.25: Gyerekeknek! — 18.50: Tv2. — 19.00:—20.19: Kamerával a ban. — 19.00: Szivattyúház, viának. — 19.50: Munka, irr1?,«' tánc. — 20.19: Tv2. — 21.00: adó 2. — 21.20: Tv2. — Napzárta. — 22.00: Halál a ;í;í dám fiúk”-ra. Francia—s'” bűnügyi film. — 23.20: Tv2. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ / 1. MŰSOR: 8.35: TévéájS kert. — 9.00: Események, ' mentárok. — 9.30: Hírek- fl(­9.35: Zenés film. — 10.20: vx kumenturnitilm. — il.20: R*r / — 1'4.40: Művelődési műsor­Mk 15.10: Piac, kereskedelem, FA ügy. — 16.10: Egyetlen rJP, lem. szovjet—bolgár tévésor0', — 17.15: Tim Sikes video®*1 — 17.55: A nap percei. — Autósok, motorosok m.ag&®*‘Li — 10.50: Torna. — 19.00: 'j( mese. — 19.20: Időjárás. — *%■ Tv-napló. — 20.00: Public*^: kai műsor fiataloknak. — Jiri Stivin és vendégei. ^e.fi műsor. — 22.05: Eseménf , kommentárok. — 22.35: egy .nap. Szlovák film. — * Hírek. , Z. MŰSOR: 16.50: Kap®8 / stúdió. — 18.00: Esti rneS°- , 18.20: Francia nyelvtanion f — 18.50: Publicisztikai P111^" — 19.20: Időjárás. — 19.30: j napló. — 20.00: Bíbort6/ Kairóból. Amerikai fii*®’ jf 21.20: Orvosi tanácsok. — 2’(( Híradó. — 21.53: Sport. — z' Vallási publicisztikai műsor­Antal, Antónia Remete Szent Antal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom