Észak-Magyarország, 1990. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-23 / 301. szám

A tornaszentandrási római katolikus templomnak két k'ége is van. Az egyik a külsőre vonatkozik, s a gyönyörű Bódva-völgyi környezetre, melybe szépen illeszkedik. A ár belsőépítészeti érdekesség — az ikerszentélyes kialakí­tás. A kettős szentély, s a hozzátartozó négyszög alakú 'I. század végén épült, majd a XIV. század első felében a Pelsőci Bebek család nyugati irányban gótikus hajóval A diadalív és a falak figurális képei ebből az időből szár­maznak, Szt. András legendáját, apostolokat és király0'»Inak. A XVIII. század közepén kezdték meg a török alatt rommá vált templom újjáépítését, a barokk berendezés karzat, szószék - ekkor készült. KALÁSZ LÁSZLÓ Szitál kristály-havakkal csillogó kristályokkal bokánk köré nő a tél az ég is csillagokkal csillagzó parazsakkal fejünk fölé: mennyig ér SERFÖZÖ SIMON: Rábízom Gally hajlít meg, s tör le, a roppanásom hallik. Az ajtónak hagyom, kitárjon-nyisson sarkig. A szavakat számból rábízom verseimre, magamat madárra, röptében messze vinne. Én minek is szólnék, ha a szó beszél engem. Igaz, ki is beszél. Nincs mit ellene tennem. ikor régen uvégen gy világnak nak az első ágya s dunyhája regénykének szegényebb k az egek li seregek illag támadt ak légis minden évben n az égben i szögletében log kis szivében k róla beszélnek rrg az ének »le várnak it Fiának Közreadja: Belányi István Sárospatak Sárospatak római katolikus templomának építője isme­retlen. Az azonban bizonyos a plébánia levéltárában őr­zött „historica notitia" című leírás szerint, hogy az ár­pádkori dicső királyok sorában kell keresni. A többször felújított, átalakított templom 1889. június 28-án teljesen leégett, a harangok összeolvadtak. A tűzvész után a templomot vaslemezzel fedték, a régi torony helyébe gó­tikus tornyot emeltek. A templom védőszentje az évszá­zadok során többször változott. A jezsuiták idejében a Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának tisz­teletére ajánlották fel a templomot, és erre a napra, de­cember 8-ára VI. Pius pápa teljes búcsút engedélyezett. A templom régi hat oltára teljesen eltűnt. A mostani fő­oltárt 1788-ban hozatta le a kamara Budáról, a karmeli­ták templomától, A négy mellékoltár Szent Miklós, Szűz Mária, Lukács evangélista és Szent Simon és Juda tisz­teletét hirdeti. „Mária, jó anyánk, kérünk, hogy nézz le ránk!” A hagyomány szerint a hejcei plébániát még Szent István alapította. A fallal körülvett templom a hitújítás idején a kálvinisták kezén volt, de csakhamar visszavet­ték tőlük, és Szent István tiszteletére felszentelték. Gróf Eszterházy Károly egri püspök 1783-ban a templomot átalakította, és a közelében felépítette a püspökök nya­ralóhelyéül szolgáló kastélyt. Az épületben ma szeretet­otthon működik, apácák töltik öreg napjaikat az ódon falak között. Felvételünk a kastély Szent Keresztről elne­vezett kápolnájának oltárrészletét ábrázolja. E. KOVÁCS KÁLMÁN Jézus Krisztus Sárospatakon Egy őszi délután az állomásra mentem, és a Rákóczi úton Jézus jött velem szemben. — Quo vadis, Domine? — kérdem, mint Péter egykor. A feje fölé glóriát a naplemente fon. Ismerem jól a Mestert, láttam őt élve, holtan: 2000 évvel ezelőtt a tanítványa voltam. — Elhagyod most a várost? — keze érinti váltam, de amint fölocsúdtam, már sehol se láttam. Visszafordultam, s hazatérve egy régi versem mormolom: Nem a csalfa üdére tüze von, maradok Patakon konokon. Az ómassaiak keresztje Az ómassai Kelemen Didák-kápolnát talán jobban ismerik a külföldiek, mint mi, Bükk-kör- nyékbeliek, miskolciak. Gyönyörű ahogy a he­gyek közé ékelődik, élénkpiros tetejű, egytornyú kápolnájával. Építése 1984-ben kezdődött, s két év múlva már állt a helyieknek azóta szívügyévé vált templom. Bár szívügy volt már ez akkor is, mikor még mustármagnyi alig volt a hit... Az épület 1,5 millió forintba került, ennek egy ré­szét az itteni lakosok adták össze. Ám, itt még nincs vége a történetnek. — Na, ehhez mit szól? — fordult felém a temp­lomba lépve a diósgyőri főesperes plébános, Lászlófalvy Gusztáv. Láttam, pillantása az oltár fölött levő egyedi, gyönyörű feszületen állapo­dott meg. Majd mesélni kezdett: — Udvardi Erzsébet munkája. A tv egyik kul­turális műsorában csodálkoztam rá, s ott mond­ták, hogy Tihanyban van kiállítva. El is mentem oda, beszéltem a művésznővel, aki azt mondta, hogy vigyem el, s ha a népnek tetszik, hát ma­radjon. Á nép persze nagyon megszerette. Hát így lett nekünk ilyen különleges feszületünk. Összeállította: Filip—Dobos Fotó: Laezó-Fojtán A padsorok is értékes, különb jj lehetnek egy templomnak. Sok közü­lük egyidős az épülettel, $ a ho"’"öen mívesen kidolgozott, gyönyörűen faragott. A miskolci minorita templom ] |*«inüleg a sajóládi pálosok készítet­ték tölgyfából, kimondottan ebbe',ba. Bizonyítja ezt az is, hogy a szer­zetesek ferences szimbólumokat vé* A templomok csöndet adnak és csöndet vár­nak. A belépés szinte azonnal elszakít a zajos külső és feszült belső világtól, a „hely szelleme” felold, megnyugtat. S a lelki béke hozzásegít a körülöttünk lövő értékek fölfedezéséhez, kérésé* séhpz meai sm éréséhez is Mp-i • dálkozunk rá, majd a belső ösfzhatáV u\ánS a részleteket kezdjük figyelni. A freskókat és oltár­képeket, szentélyeket és szószéket, gyertyatartó­kat és keresztutat, padokat és boltozatot. Az évek során mi is sok templomban jártunk. Lassan gyűltek a fotók. Sokszor véletlenül akad­tunk rá egy különlegességre, sokszor tudatosan kerestük, s- fotóztuk.a híres, ismert épületeket. Ezekből szeretnénk néhányat bemutatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom