Észak-Magyarország, 1990. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-11 / 290. szám

1990. december 11., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 JAJKIALTAS — Megyénk mezőgazdasága is aktív befizető — Veszélyben a falusiak megélhetési forrása Egymás kezét fogva fi községházán csak csobádi vagyok Egy évvel a felszámolás után Munkásör-laktanyák kalapács alatt Archív kép egy munkásöresküröl. A testületet feloszlatták, laktanyáik kalapács alá kerülnek. Fotó: Fojtán László Volt egyszer egy # .munkásőrség. Ma már csak emléke él. No, és az elárvult kaszár­nyák. Egy évvel a testület felszámolása után üresen tátongnak a sok milliót érő épületek. Az utolsó gazdát elküldték, leendő tulajdonos pedig hébe-hó­ba akadt (lásd a miskolci objektumot, ahová a kohá­szat költözött). Ezen a hé­ten végre megkezdik a munkásőrség volt otthonai­nak értékesítését. Információink szerint a Pénzügyminisztérium zá­rolt vagyont kezelő intéze­te elsőként tizenöt lakta­nyát küld kalapács alá, mintegy félmi lliárd forint összkikiáltási ár ellenében. Az elárverezendő épületek ötödé megyénkben találha­tó, a mezőkövesdi, a sze­rencsi és a mezőcsáti lak­tanyát kínálják fel vevők­nek. Akik — legjobb tudo­másunk szerint — nem­igen tolonganak a házakért, pedig viszonylag jó állapo­tú épületek ezek, megfele­lő infrastruktúrával, és ki­kiáltási áruk sem hajde' nagy. A szerencsit és a mezőcsátit ötmillió forintra taksálják, a mezőkövesdit pedig kétmillióra. Egyéb­ként az árverés ez utóbbi­val kezdődik, e hét csü­törtökén, s mint megtud­tuk: bárki, magán- és jo­gi személy, még külföldi állampolgár is licitálhat. Föltéve, ha eleget tett az előzetes követelményeknek. Ez pedig nem volt egyéb 10 ezer forint kaució lefi­zetése, no és az erre kirótt 25 százalékos áfa. (itlésy) Ernyő alatt, s mégis védtelenül? Nincs nyugalom a mező- gazdasági üzemek háza tá­ján. .Bár a határ elcsende­sült. reményteljes fejlettség­gel várja az Élet, a búza tavaszunkat, ám benn az irodákban, a magángazdák otthonában a gond, a sűrűsö­dő köd, a kilátástalanság ta­nyázik. Hiába osztanak, szoroznak, a legfőbb jellem­zője e vidéknek a kilátásta­lanság. Nincs új földtörvény (sőt, egyesek szerint nem is lesz!), helyette talán csak privatizációs meg kártalaní­tási, vagy csak „kárpótlási” törvény lesz. így intézik majd el Pesten a föld sor­sát, a vidék sorsát, s benne embermilliók életét. Nagy­vonalúan, késve-sietve, csűrve -csa v ar va. Ez utóbbit pedig nem sze­reti a parasztember. Nagyon nem szereti. De mit tehet. Vár. mert ilyenkor, kará­csony tóján mindig várt va­lamit. Régen a Messiást, a családi, baráti ibélkét, nem­régen a pofa szerint szét­osztott állami támogatósokat —, .hogy beépítse pénzügyi mérlegébe, és ezáltal bizo­nyítsa. bogy milyen nyere­séges lett közössége. Mos­tanra már csak a (hiába áhított' földtörvényre vá­rás maradt, meg egy kis tü­relme. Aki látott már birkavá- gá.sh örökre előtte marad: a fénves .kést látva a jó­szág könnyeit pergeti, de c=ak sír és nem tesz ellene semmit. Talán ezt elégelték meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Mezőgazdasági Érdek- védelmi Szövetség elnöksé­gének tagjai, amikor a gaz­dálkodók (magánosok is) küldötteinek tájkörzet,i ta­nácskozásán véleményüket nemcsak elmondták, de le is írták, sőt levélben fordul­ok Anfall József miniszter- elnökhöz. E levélben elpanaszolták, hogy megyénk mezőgazdasá­gából élőinek elkeseredettsé­ge vál»o‘ta ki azt, hogy e legfelsőbb szinten is tudo­mást szerezzenek a borsodi problémákról. Mint írták, a megye mezőgazdasága (ben­ne a szövetkezetek) teljes válságba kerültek, melynek kezelése külön rendezést igényel a kormánytól. Ve­szélyben van a mezőgazda­ság, a termelőszövetkezetek léte, a termelés folyamatos­sága és biztonsága. A szövetkezeti tagok, nyugdíjasok, a dolgozók kö­zel 80 ezres tábora érthetet­lennek far Ma, hogy az a ma­gyar mezőgazdaság került ilyen helyzetbe, mely a Nyu­gat által is elismert magas színvonalon termel, a főbb termékek esetében az első­ötödik helyet foglalta el, biztosította a kiegyensúlyo­A Magyar Szocialista Párt B o rso d - Ab a ú j -Z erop lén Me­gyei Szervezete 15-én (szom­baton), 9 órától, Miskolcon a Korvin Ottó út 9. szám alatt megyei pártértekezletet tart. Már a tanácskozás meg­kezdését megelőzően, 8.45- kor kezdődnek a rendezvény eseményei. Ekkor nyitják meg Ocsenás Béla naiv festő kiállítását. A pártér‘ekezle- ten először a megyei koor­dinációs tanács jelentését vitatják meg az elmúlt évi munkáról. Ebben feltehetően értékelik, elemzik Borsod­zott jó élelmiszerellátást, s várhatóan az idén is mint­egy 1,7 milliárdos dollár ak­tívumot produkál, és 14 milliárdos nettó befizetője az államkasszának. Olyan ország, ahol a me­zőgazdaság nettó befizető az állami költségvetésbe, csak kettő van a világon. Űj-Zé- land és Magyarország mező- gazdasága. (Megjegyezzük, hogy kedvezőtlen adottságú •megyénk is nettó befizető.) Fentieken túlmenően az ágazat felmérhetetlen szo­ciális terheket visel, termé­keiért olajat, gázt. szenet, stb. tudott biztosítani az or­szágnak. Ez a mezőgazdaság most a tönk szélén áll! El­vesztettük termékeink keleti piacait, a belső ellátás sincs szinkronban a fizetőképes kereslettel, az ipari termé­kek árai a mezőgazdaság számára megfizethetetlenek, a bankkamat elviselhetetlen. Az országos gondok mellett megyénk mezőgazdaságát az elmúlt évben árvíz, az idén aszály sújtotta, melynek rendezése még most is bi­zonytalan. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetek tá­mogatásának évközi leépíté­se súlyos terhet jelent, és mindez lehetetlenné tette az eredményes gazdálkodást. A falusi népességnél meg­kezdődött a létért való küz­delem, a munkahely, a lakó­hely elhagyásának szándé­ka felerősödött, ami gondot okoz a községek egészséges, önálló működésében is. Ké­sik az agrárpolitika kialakí­tása, nincs új szövetkezeti törvény, nincs új földtulaj­dont rendező törvény, ag­rárpiaci rendtartás, drágák a hitelek, nem ismeretesek a jövő évi .közgazdasági fel­tételek. bizonytalanság, ki­látástalanság, uralkodik, mely veszélyezteti a követ­kező év termelését, a belföl­di ellátást, az export bizto­sítását. A mezőgazdaságból élők véleménye szerint mind­ezekért a kormányt terheli a felelősség. A MÉSZ egyetért a rend­szerváltás szükségességével, keresi a megoldást abban, hogy ,a szövetkezeték ma­gántulajdonon alapuló vál­lalkozók üzemévé formálód­janak át, a tulajdonosok döntésének és akaratának megfelelően. Nem vitatják a kistermelés, a magángazdál­kodás szükségességét, létét, jövőjét sem. Követelik viszont, a kor­mány teremtsen olyan fel­tételeket. hogy a mezőgazda­ságból élők létbizonytalansá­ga megszűnjék, és termékei­vel magas színvonalon szol­gálja a lakosság ellátását, a nehéz helyzetben lévő nem­tikai helyzetét, a választások tapasztalatait, és az MSZP munkáját a két kongresszus tükrében. Második napirendi pontként javaslatot terjesz­tenek a tanácskozás elé, a párt megyei struktúrájára. Ezt követően beszámolnak az MSZP megyei szervezeté­nek gazdálkodásáról. Szemé­lyi kérdésekben kívánnak dönteni annak alapján, hogy Ha nem is lehet bemu­tatni a megye 347 újonnan választott polgármesterét, közülük néhányan előbb- utóbb szerepelnék majd a lapok hasábjain. Egy olyan kisközség, mint Csobád, ak­kor lehet érdekes a nagyobb nyilvánosság számára, ha történetében az egyedi 'tük­rözi az általánost, a közös sorsot. Csobád lakói, a 65 éves, a Kereszténydemokrata Néppárt színeiben induló Szobota Bélát választották meg polgármesternek. Némi málíciával említi, hogy sze­mélyében világlátott ember került a falu élére, hiszen volt hadifogoly a Szovjet­unióban, járt Németország­ban. sőt egy hónapot — ro- konlátogatáson — az Egye­sült Államokban is töltött, van hát saját tapasztalata a működő demokráciáról. — Halmajon a volt tanácselnök lett a polgár- mester. Vele mindig jó volt a kapcsolatunk — a korábbi ciklusban már vol­tam tanácstag és évekig én láttam el a csobádi nép­frontelnöki tisztséget is —, jól ismerem hát őt, ember­séges ember. Kapcsolatunk megmarad, hiszen a kör­jegyzőségünk központja Halmajon lesz. Én itt, Cso- bádon, tiszteletdíjas polgár- mesterként dolgozom majd a héttagú önkormányzattal. — Sok lehetőségünk nem lesz. csak olyan, mint a többi kis községé, nincs se iskola, se orvos, az orvos- lakás évek óta üresen áll. A volt földbirtokos kasté­lyában fmost tájház) van ugyan két tanterem, de csak az alsó három osztály számára. A nagyobbak el­járnak tanulni. — A volt református is­kola szétmállik, összedől, a katolikus isikola ugyan a 30-as években épült és most önkormányzati tulaj­don. de nagyon szívesen visszaadjuk az egyháznak (egyébként is kápolna mű­ködik benne), hogy ne le­gyen rá gondunk. Nincs jó állapotban az sem. Űj isko­lát építeni nem tudunk, de lassan nem is lesz kinek. — Ebben a faluban a kocsmáros, meg a pap az értelmiségi, pedagógus -egy sem lakik itt. még a tsz úgynevezett középvezetői sem itt építkeztek. Lassan öregszik a falu. Ezért is kellene itt felettünk egy híd a Bársonyosra, mert a jó földek a patakon túl vannak. Ott, két-háromszo- ros lenne a kukoricatermés, de az öregek nem vállal­ják. hogy a szomszéd falu hídjáig kerüljenek, ha át akarnák jutni. így azokon a jó földeken seriki nem dolgozik. — Emlékszem, egy kör­nyékbeli ács fából építette a régi Hidat. Igaz, annyi pénzből, amiből ma még a terveket se készítenék el. Nincs sok pénzünk most sem építeni, de azért a cso­bádi hősi emlékművet fel­újítottuk. Rajta van már a nevük az első és a második háború hősi halottainak és annak a fiatalembernek is. aki egyedüli csobádi áldo­zata volt az 1956-os forra­dalomnak. Igaz, senki sem tudja hogyan halt meg. a pártértekezlet milyen szervezeti felépítést javasol az MSZP megyei szervezete további működésére. Ve*., ül állásfoglalást kívánnak elfo­gadni B.-A.-Z. megye poli­tikai helyzetéről, és ebben a Magyar Szocialista Párt helyi szervezeteinek fel­adatairól. A tanácskozáson részt vesz Horn Gyula, az MSZP elnöke is. harcolt-e valaki mellett, vagy csak véletlen áldozat volt, de ez ma már mind­egy is. — Közös ökumenikus szertartással szentelték fel az emlékművet, a római és görög katolikus pap mellett a református lelkésznö be­szélt, nagyon szépen. Nálunk néhány éve hagyomány, hogy húsvét előtt felváltva, hol egyik, hol a másik templomban imádkozik együtt a falu. Nincs is itt a felekezetek Között semmiféle ellentét. Én ma­gam egyébként a görög ka­tolikus templomban szok­tam ikántorkodni. — Alapító tagja vágyók a Kereszténydemokrata Néppárt helyi szervezetének (31 tagja van még a párt­nak. más szervezet nem is működik Csobádon, de akad 3—4 MSZP-tag is a falu­ban). mégis megfogadtam Mádai tanár úr tanácsát, aki Miskolcon a keresztény­demokraták tanácskozásán azt mondta, hogy ne ke­reszténydemokrata legyen a községházán hanem első­sorban. csobádi. — Magam egyéni gazdál­kodó voltam, édesapám egy­éves koromban halt meg, édesanyám pedig három testvéremmel — évekkel később — az Egyesült Ál­lamokba költözött. Egy nő­véremmel maradtam itt, majd megnősültem, szüle­tett egy fiunk, sajnos bete­gen, nyitott hátgerinccel. Egyhetes 'korában Debre­cenben megoperálták, de meggyógyítani nem tudták. Nemrég temettük. 37 évet élt. addig volt magatehetet­len, ágyban fekvő beteg. _L a fiam miatt, men­tem a MÁV-hoz dolgozni, hogy legyen SZTK-m, más­képp nem győztük volna anyagiakkal. A téeszesítés idején kirúgtak a MÁV-tól a földünk miatt. Bizony az az igazság, hogy a kom­munisták jártak közben ér­tem, hogy visszavegyenek, így ott dolgoztam. Pedig végeztem Göncön egy téli gazdasági iskolát, aranyka- lászos gazda voltam, de az egész életünket végigkísérő kálvária meghatározta a sorsunkat. A fiunk, hogy nem mozgott, felnőtt korá­ra 108 kilósra meghízott. Bizony, 37 éven keresztül naponta tízszer is tisztába tenni, pelenkázni, éjjel mas­ni kellett, fűteni állandóan, hogy reggelre megszáradjon, nem volt könnyű dolog. — Hogyan bírtuk, mi se­gített? A gyerekkori emlé­kek, az anyám emléke, az ő hite. Mikor apám meg­halt. öt gyerek maradt utá­na, mind kicsi, egyik se tudott még szántani, dol­gozni, segítem. Az anyám hitének köszönhetjük, hogy fél tudott nevelni bennün­ket. — Évékkel ezelőtt jár­tam az Egyesült Államok­ban a testvéreimnél. Lakik ott mindenféle ember, fe­hér, sárga, fekete. Voltunk templomban is, együtt ül­tek mind, s ott az a szo­kás, úgy mondják az imát, hogy közben fogják egymás kezét. Sok érdekes dolgot láttam ott. amiről később évökig beszélni sem volt szabad itthon, mégis a bé­ke. az emberékből áradó belső nyugalom volt rám a legnagyobb hatással. Ritkán akad olyan be­szélgetőtársra az ember, aki ismeretlenül is rögtön ma­gával ragad, akivel hosszú ideig ható élményt ad ta­lálkozásunk. a csobádi pól- gármester ilyen ember. Tu­dom jól, hogy csodát tenni ő sem lesz képes, annyi hibás döntés keserítette, tette lehetetlenné a falvaik életét, nmélyet pusztán jó szándékkal helyrehozni nem lehet. De élni kell, bi­zakodni muszáj, tenni a dolgunkat — ha lehet, egy­más kezét fogva — köteles­ség. Szatmári Lajos (Folytatás az 1. oldalról) ezen csodálkozni ma, amikor mindenkinek van gondja ? Csodálkozni ezen, amikor szemünk láttára „szaporodik” a szegénység, zsebünk [láttá­ra pedig együtt, egyszerre fo­gyatkozik, értéktelenedik mindannyiunk jövedelme. A demonstráción részt ve­vők, az ernyő alatt álló véd­telenek nem találkoztak a remélt segítséggel. Delegáci­ójuk elindult petíciójukkal a Városháza lépcsőjén, s az egyik fordulóban találkoztak a város polgármesterével, ö éppen hozzájuk igyekezett. Le is jött a boltíves bejárat elé, s ott beszélgettünk is. Egy­más között, néhányan. Arról, hogy a keveset nehéz elosz­tani, a pedagógusok tanúsít­sanak önmérsékletet, mert nekik még van munkahelyük és az iskolákban is lehet jobban gazdálkodni, aztán az önkormányzatban is lesz le­hetőség megbeszélni az okta­I tásügyi kérdéseket... A de­monstráció követeléseit pedig jobb lenne személyesen Bu­dapesten átadni a döntésre leginkább illetékeseknek. Volt tegnap egy országos demonstráció. Ehhez me­gyénk pedagógusai is csatla­koztak. Két autóbusszal el­utaztak Budapestre, mások aláírásukkal fejezték ki tá­mogatásukat, többen pedig Miskolcon, ernyő alatt, a vá­rosháza előtt panaszaik meg­hallgatására vártak. Eljöttek és várakoztak. Magukkal hoz­ták még megmaradt hitüket, megcsappant, de még megle­vő hevületüket, lendületüket, amely talán még elegendő le­het a folytatáshoz. Aztán a végén úgy mentek haza, hogy azt sem tudták, meghallgat­ták-e őket. Meghallgatásukra, gondjaik megismerésére bizo­nyára nem is a Tanácsház tér díszburkolata a legalkal­masabb hely. De hogy vala­hol helyet kell erre találni, az már nemcsak a négyezer miskolci pedagógus ügye. (fa—) zet érdekét. (bckccsi) Megyei pártértekezletet tart az MSZP A'baúj-Zemplén, megye poli-

Next

/
Oldalképek
Tartalom