Észak-Magyarország, 1990. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-10 / 289. szám

1990. december 10., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 M im> VÁGÓHÍD Út 4-6. Heti ajánlat Nagykereskedelmi eladási ár Júlia fürdőszoba-garnitúra, 3 részes 1 710 Ft Erika fürdőszoba-kádelő 720 Ft Róma evőeszköz, 25 részes 2 300 Ft Kotyogó kávéfőző, 2 személyes 355 Ft Kalifa kávéfőző, 2—4 személyes 590 Ft Luxomat fekte-fehér tv (német) 10 600 Ft Aiwa ADF 260 kazettás magnódeck 9 540 Ft Hitachi rádió-magnó, 2 kazettás 12 500 Ft MTC videolejátszó 20 900 Ft Autóporszívó TS 248, 12 voltról 980 Ft ÁRAINK AZ ÉRVEINK! Domaháza Község (inkormányzati Képviselőtestülete a községi jegyzői állás betöltésére pályázatot hirdet. A pályázat feltétele: — államigazgatási főiskola, vagy jogi egyetemi végzettség, — kétéves államigazgatási gyakorlat. Bérezés: megegyezés szerint. Szükség esetén szolgálati lakást biztosítunk. Pályázni 1990. december 22-ig lehet. A pályázatokat a helyi polgármesterhez lehet be­nyújtani. Bízza a SZÜV-re Gondja van az információ számítógépre vitelével? Bízza a problémáit gyakorlott adatrögzítőinkre! Alapadatainak rögzítését a kívánt mágneses adathordozón biztosítjuk (mágnesszalag, floppy). Kívánságra a megrendelő által megadott helyszínen végezzük el a ránk bízott feladatot. Ellenőrzött rögzítést végzünk, melynek irányára 45 Ft/1000 karakter. Folyamatos megrendelés esetén 5—10%-ig terjedő kedvezményt biztosítunk. Érdeklődésükre válaszol: Varga Józscfné adatelőkészítő részlegvezető a 46/61-622-es telefonon, 36 46 69002 telefax, ill. (.62352 telexvonalon. KSH SZÜV Miskolc-Egyetemváros Cipőbörze! Csizmavásár! Holland bálásruha szőrmetermékek Csak 1 napig! A Városi Művelődési Házban Lcninvárosban december 12-én 9—19 óráig Több mint 20 000 pár téli—őszi—tavaszi lábbeli ajánlatával, szőrmetermékekkel, 20—40%-kal olcsóbb árakkal VARJA kedves VÁSÁRLÓIT A DOMINA GMK. Bálabontás a helyszínen. Disznótorok idője Igazi „emberes” hónap­ként, fagyos-havas idővel köszöntött be december, amely a népi kalendárium szerint több más mellett a disznóölések hónapja Is. A népi tapasztalat ugyanis azt tartja, hogy András napja után már a levágott sertés húsa jól eltartható. No, meg aztán jönnek az ünnepek. Ezekre elsősorban a falusi háztartásokban a házi ser­tésből került ki az ünnepi lakoma. Megyénkben a zempléni részeken lévő hegyközi fal­vaktól a Tisza-menti, matyó­földi községekig napjainkig megmaradt a torozás jó szo­kása. Ezekre az ünnepi al­kalmaikra még a városiba költözött fiatalok is hazajár­nak. Hogy aztán hurka-kol­básszal, s egyéb jóféle hú­sokkal megrakodva térjenek vissza városi otthonukba. Bár a mezőgazdaságban is észlelhető változások miatt sokfelé megkongatták a vész­harangot a sertéstartás fe­lett, azért a családi hízó a legtöbb portán most is meg­található. Igazán kevés az a falusi háztartás, ahol nem ölnek egy, vagy akár több sertést is. De az újsághirde­tések bizonyítják, hogy el­adásra is kerül belőlük — sőt, igazodva a városi lehe­tőségekhez, még a „helyben” történő feldolgozásra is lehe­tőség van. Így aztán sok vá­rosi háztartásba is kerül fél, vagy egész disznó is fel­darabolva. Megfüstölni sem kell — eláll az mélyhűtve a fagyasztóládákban is. Minden faluban ismerik azokat, akik legjobban érte­nek a sertésvágáshoz, böllér- kedéshez. Ezeknek ilyenkor szinte egyetlen napjuk sem szabad. Rokonok, szomszé­dok hívják a sertés feldolgo­zására — az ízletes egyéni ízű hurka-kolbász készítésé­re. Egy kis csicsóka Nem akarom elriasztani az olvasót e cikk elolvasásától, de ez oz akadémiai székloglaló a Helianthus tuberosus L. tcpinamburról szól. Hímezhetem, hámozhatom, ám jobb, ha az elején bevallom, hogy a csicsókáról van szó. Jár­tam a miskolci Búza téri piacot. Vettem a szokásos dol­gokat. Ám egy néni mit kínált? Tudtam, mert megismer­tem: csicsókát. A szakirodalom szerint ez a fészkesvirágú- ak családjába tartozó gumós növény a talajjal és az ég­hajlattal szemben igénytelen. A fagy iránt érzéketlen. Csak egyszer kell ültetni, aztán évekig terem. Talán innen van a fiatal házasoknak való mondás: szaporodjatok, mint o csicsóka. Egy múlt századi könyv szerint holdanként leg­alább annyit produkál, mint a burgonya. A szakírók ál­lítják, hogy inzulintartalma {gyümölcscukorrá bontott nö­vényi eredetű policharaid) feltűnően magas. A tudós is­mertetésekből az sejlett föl számomra, hogy ez a csicsó­ka roppant huncut növény. Részint évelő, részint tartalé­kokat gyűjt, kiáll minden zaklatást, s mit ad Isten, ma már gyógyszerként is forgalmazzák, por formájában. Ez való nekünk. Miután doktori címemre csicsókából megértem, szabad­jon néhány személyes megjegyzést tennem. Csak néhány éltesebb ismerősöm hallott erről a gumós növényről. Az anyukák a vállukat vonogattók, meglett ovodások azon­ban vidáman lakmároztak belőle. Persze nyersen, karikára vágva, Talán jobb, de biztosan hasznosabb, mint a mé­regdrága svájci csokoládé, a Coca-Cola vagy a Turbo rá­gógumi. Aztán az is eszembe jutott, a nosztalgiás emlé­kek zsákját hasogatva, hogy szegény csicsóka a hajdani piacok reklámozott portékáinak sorsára jutott. Ki kinál, ki vesz manapság édesgyökeret, naspolyát, nodályt, gyó­gyító taplófüvet? Változik a világ. Változik? Vagy csak visszaváltozik? Hajdan a sonkás paszulyleves, a pacal a szegények éte­le volt. Ma úgy merül föl a kérdés, hogy kinek futja mc babra és a belevalóra. Én egy kimustrált tejesszacskóba gyömöszölt csicsókát 25 forintért vettem. Ez drágább, mint a krumpli, de kit érdekel? Rágódom azóta is; megfogal­mazotton kérdéseimen és a csicsókán is. (brackó) Csak közösen nyerhetünk csatát (Folytatás az 1. oldalról) Most új időszak kezdődik — mondta a miniszterelnök —, most adódik alkalom elő­ször, hogy külső erők nél­kül saját magunk dönthe­tünk sorsunkról. Szeretném — hangsúlyozta —, ha ez végleges állapot lenne. Kö­zösen kell keresnünk jövőnk lehetőségeit. Közösen és Vi­gyázva, mert most a demok­rácia időszakában is vannak olyan jelenségek, amelyek kedvezőtlenek. Ezek közül elsőként Meci- ár a Magyar Rádió és Tele­vízió egj'es műsorait emlí­tette. Mint mondta, a ma­gyar adásoknak köztudottan magas Szlovákiában a hall­gatottsága, a nézettsége. Nem mindegy tehát, hogy az így adott információk közelebb hoznak-e, vágj' eltávolítanak bennünket. Elégedetlenek vol­tunk — mondta —, amikor a választási harcba a ma­gyar tömegkommunikációs eszközökön keresztül beavat­koztak. Elemeztük — folytat­ta a számukra kedvezőtlen jelenségek felsorolását — a magyar pártok választási programját, amelyek közt nacionalista jegyek is előfor­dultak. Nyugtalanok vol­tunk, féltünk. Hiszen ha az egyik oldalon nacionalizmus van, ellenhatásként ez a má­sik oldalon is megjelenik. A Dél-Szlovák iában élő ma­gyarokról szóló magyar tele­víziós adások sem tükrözik a tényleges állapotokat — folytatta. — Mi az oka? In­formációhiány, vagy esetleg a magj'ar nacionalista körök támogatása? Az ilyen újság­írók hamar népszerűvé vál­nak mindkét oldalion, hiszen azt hirdetik: „mi harcolnánk az igazunkért”. A jövőről szólva, Vladimir Meciár kijelentette: megkell fontolnunk, hogy ideológiai harcot folytassunk, vagy eze­ket a kérdéseket ma másod­rangúnak tekintsük. Helyet­te a gazdasági, a kulturális, az oktatási, a sport, a tu­risztikai együttműködéssel foglalkozzunk. A nemzetiségi kérdésnél mi abból indulunk ki, hogy az állam feladata minden állampolgáráról gon­doskodni. A választások vég­eredménye bizonyítja, hogy a szlovákok is elutasították azoknak a szlovákoknak a megválasztását, akik „át­mentek nacionalistába”. Ha­sonló eredménj'ként érté­keljük, hogy végül a magyar közvélemény is elutasította a trianoni emlékmű visszaállí­tását. Magyarország, Len­gyelország és Csehszlovákia politikája koordinálásának van jövője. Közös megoldá­sokat kell keresnünk, mert egyformán kezdetleges tech­nikával rendelkezünk. Ala­csony színvonalunkkal pedig nem mehetünk Európába. Kérdésekre válaszolva, a miniszterelnök nem fogadta el a tevékenj'ségét értékelő elismerő szavakat. Sugár András, a közismert televí­ziós személyiség ugyanis úgv jellemezte, mint aki néhány hónap alatt, bölcs államfér­fivá nőtte ki magát, olyan­ná, amilj'en vezetőt a szlo­vák nép már régen megér­demelt volna. „A kereszté­nyek is csak haláluk után avatják szentté legjobbjai­kat” — mondta Meciár. A nyelvtörvénj'ről szólva, el­mondta, hogj' az nemzetisé­gi vitát váltott ki. A han­gulatot a szélsőséges nacio­nalisták is kihasználták. A válság szélére sodorták a szlovák kormányt. A fasiszta tendenciák megnyilvánulása viszont aktivizálta Pozsony és Szlovákia józanjait is. A demokratizálódási folyamat érdekében felléptek a szél­sőségesekkel szemben. A kompromisszumként elfoga­dott nyelvtörvény ugyanak­kor kevés ahhoz, amit az emberi jogok törvénye meg­kíván. A magyar külpolitika sikereként értékelte, hogy hazánk „könnyen becsúszott" az Európa Tanácsba. A ma­gyar politika elindította az NDK-állampolgárok átenge­dését, a Dubéek-interjú pe­dig hozzájárult a csehszlová­kiai demokratizálódási fo­lyamat kifejlődéséhez. A bő- si erőműről szólva, Vladimir Meciár kijelentette, hogy a beruházásnak vannak gazda­sági előnyei és vannak öko­lógiai hátrányai. A beruhá­zást befejezik, miközben mérsékelik az ökológiai ká­rokat. Szerinte ezt tesszük majd mi is. Ha nem a je­lenlegi, akkor majd a követ­kező magj'ar kormány dönt a beruházás befejezése mel­lett. A miniszterelnök azzal fe­jezte be tájékoztatóját, hogy most alapokat építünk. Csi­náljuk ezt együtt, felelősség­gel. Ha közösen tesszük, nyerhetünk, ha nem, veszít­hetünk. Másnap a szlovák—ma­gyar újságírók találkozóján teljes bonyolultságában is­merhettük meg Szlovákia és Magyarország kapcsolatainak fontos elemeit. Ekkor már a protokollra való tekintet nél­kül hangzottak el a vélemé­nyek, pro és kontra. A leg­nagyobb veszély — hangoz­tatták a magyar újságírók — a sajtót felelőssé tenni, hol­ott az csak tükröz. A tükör­kép forrását kell megkeres­ni és megváltoztatni. Kinek van igaza a szlovákiai ma­gyarság helyzetének megíté­lésében? — tette fel a kér­dést egyik magyar kolléga­nő. Annak a pozsonyi újság­írónak, aki néhány hónapja kijelentette: soha nem volt ilyen rossz magj'arnak lenni Szlovákiában, vagy aki a na­pokban azt mondta, nincs semmi baj? A szlovák kollégák félpa­naszolták, hogj' a Szlovákiá­ban előforduló temetőgyalá- zásokat, Tisó képmásának tüntetéseken való előfordu­lását, a magyar sajtó felna­gyítja. A magyar válasz sze­rint a fasizmust nevén kell nevezni, s ha a tüntetésen részt vevők nem akadályoz­zák meg a szlovák fasiszta­vezér képmásának nyilvános mutogatását, akkor nem le­hetünk nyugodtak. Szlovák kollégánk pana­szolta, hogy egyik magj'ar középiskolájukban két szlo­vák tanárnőnek azért akar­tak felmondani, mert tagjai voltak a Matica Slovenská- nak. Elhangzott viszont az is, hogj' a szlovákiai szerve­zetek segíthetnék a Magyar- országon élő szlovákok anya- nj'elvi oktatását. Másnap a nemzetközi kap­csolatok minisztere arra hív­ta fel mindannyiunk figyel­mét, hogj' a sajtónak most mindent szabad. Megnőtt te­hát — hangsúlyozta — az újságírók személyes felelős­sége. Faragó Lajos Sárospatak az öregekért Az idén is sor ikerül a már évtizedek óta hagyományos „öregeinkért” című rendez- vénysorozaitra Sárospatakon. A több társadalmi és gazda­sági szervezet által támoga­tott majd’ égj' hónapos ese- ménj'sor igyekszik minél szebbé varázsolni az év utol­só, ünnepekben gazdag nap­jait. Az egj're szűkösebb anyagi lehetőségek ellenére sikerült változatos programot készí­teni, hiszen az elmúlt évek­ben szív- és lelkiismereti ügye lett az öregekkel való törődés a város lakóinak, szervezeteinek. S hogy ez nemcsak üres szólam, bizo­nyítja a tény: a szocialista brigádok már régen meg­szűntek, de vannak olyan közösségek, amelyek tovább­ra is folj'tatják az öregek megajándékozását. Az egészségügyi előadáso­kat, humoros és ünnepi mű­sorokat egyaránt magába foglaló rendezvénysorozat 21-én délután ér véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom