Észak-Magyarország, 1990. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-05 / 285. szám
ÉSZAK POLITIKAI NAPILAP Kinek sütik a gesztenyét? Mediterrán hangu- lat pár négyzetméteren: a miskolci Tulipán divatház előtt egy fiatal nő gesztenyét süt. A gyermekkort juttatja eszembe, arra mifelénk a Dunántúlon gesztenyeillatú volt az ősz, a tél. Szüretkor szabadtéri parázsban sült a gesztenye, télen a tűzhely sütőjében. Az az illat feledhetetlen. És most itt van, Miskolc belvárosában is. Vajon hol termett ez a gesztenye? A zalai dombok gesztenyeerdőiben, esetleg a soproni, kőszegi hegyek ligeteiben? Hallani, hogy sajnos valamilyen betegség támadta meg a gesztenyefákat is, pusztulnak a szelídgesztenyések. Micsoda kár! Néha-néha a Búza téren is lehet kapni e kiváló ízű csemegéből, eléggé borsos áron. Hirtelen eszembe jut, hogy kicsi lányom csak püré formájában ismeri a gesztenyét, nem mondanám, hogy kedvencei közé tartozik a cukrozott masz- sza. Így az igazi, héjában sütve. Kérek egy zacskóval. Hogy senkit se érjen meglepetés, az árus jó nagy betűkkel kiírta: kilenc darab gesztenye ára húsz forint. Hogy miért nem tízet ad a húszasért? Legyen az ő dolga. Kiöntöm a konyha- asztalra a pici zacskó tartalmát. Kislányom örül cs számol. Kilenc, jelenti ki. Any- nyi, de én már bontatlanul látom, hogy becsaptak. A kilencből egy szem tényleg gesztenye: szép sárgára sült, édes, zamatos. A többi selejt. Amolyan vakarcs, amit- a burkon belül elnyomott növekedés közben az az egy életképes, a valódi. Meg ez sem lenne baj, hiszen a kicsi is ehető. Csakhogy a nyolcból három férges, a maradék ötöt pedig túlsütötte, megégette az árus. Az arány így hát igen rossz. Kilenc gesztenyéből egy jó. Ilyen a gesztenye? — kérdi csodálkozva a pici lány. Ilyen, vagyis ... Kinek sütötték ezt a gesztenyét, érdeklődik még a gyerek és szomorúan babrálja a kőkemény, kukacos gyümölcsöket. A mediterrán hangulatnak vége, a gyerekkor is túl régen volt már. nem is érdemes törődni vele. Az enyémmel nem, de becsapott kislányoméval igenis törődni kellene. Ki kellene kaparnom számára a gesztenyét. Lévay Györgyi Az Országgyűlés tegnapi munkanapja Antall József beszéde az ország helyzetéről Az Országgyűlés keddi munltaaiapján a kormány három újabb törvényjavaslatot nyújtott be — sürgős tárgyalást kérve — a parlamentnek. A plénum az érdemi vúiták megkezdése előtt, .a határozatképesség határán (56 százalékos részvétellel) úgy döntött, hogy ezeket az előterjesztéseket — a családi pótlékról szóló törvén}' módosítását, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló törvényjavaslatot, illetve a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal létesítéséről és egyes hatáskört megállapító jogszabályi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslatot — sürgősséggel napirendjére tűzii. Ezt követően — az elfogadott napirendnek megfelelően — a képviselőház folytatta a hétfőn este félbeszakadt vitat, a Központi Műszaki Fejlesztési Alap módosítására vonatkozó törvényjavaslatról. Az általános vitában mindössze ketten kértek szót. Békési László (MSZP) egyebek között azt kifogásolta, hogy a képviselők immár a kormány két javaslatát is ismerik, s nem tudni, melyik mellett tart ki. A szocialista párti frakció véleményét tolmácsolva kijelentette: az alapok megszokott működtetésére egy esztendeig még nyilvánvalóan szükség lesz. Amennyiben oldódik az állami vállalatok és az állami tulajdon dominanciája, az egész konstrukció megváltoztatására lehetőség nyílik. Csépe Béla (KDNP) annak a véleményének adott hangot, hogy az ilyen és ehhez hasonló alapok felhasználása elég pazarló, ezért „oda kell figyelni", hogy a pénzek valóban a jövőt szolgálják. A képviselők ezután — a Házbizottság javaslatát megszívlelve — úgy döntöttek, hogy a vállalkozása nyereségadóról, az általános forgalmiadóról, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat általános vitáját együttesen folytatják le. A szokásoknak megfelelően délután 2 órától interpellációkat és kérdéseket tárgyalt az Országgyűlés. A délutáni szünet után lépett a mikrofonhoz Antall József miniszterelnök, aki többek között a következőket mondotta: „Mi., egy születő magyar demokrácia harcosaiként, nemcsak megvívtuk — bármelyik oldalon — a múlt rendszer ilebontasát, az új megalapozását, hanem egy- gyek kell, hogy legyünk abban : az ország e súlyos válságból való kivezetését végrehajtjuk, és megkíséreljük mindazt megtenni, amit lehetővé tesznek számunkra eszközeink, s a külvilág.” E gondolattal vezette be Antall József miniszterelnök a parlamenti pártok és a közvélemény által olyannyira várt beszédét az Országgyűlés keddi ülésnapján. A miniszterelnök előrebocsátotta: őszintén kíván szólni a politikai és gazdasági kérdésekről, hogy a nemzet bizalmát megnyerje, s hogy azt a hitet valódi hitté és bizalommá tegye, amit a külföld hazánk iránt érez. Megítélése szerint hazánk ezen a télen válaszút elé érkezik, „a világ recseg-ropog körülöttünk”. Az elmúlt időszakban — folytatta — sokszor elmondtuk a vezető kormányoknak: ha nem tudjuk megoldani a felemelkedést, megállítani a zuhanást, akkor itt olyan szociális feszültségek lesznek, amelyek a sokszor és sokfelől ünnepelt politikai demokrácia létét, a megszületett parlamentarizmust veszélyeztetik. A most elérkezett válaszúton az a kérdés, merre megyünk, és merre halad a térség. A tervezett jövő évi költségvetésről szólva érthetőnek nevezte .a tárcák újabb és újabb igényét. A miniszterelnök elmondta: az ország adósságállománya 21 milliárd dollár, ebből jövőre 2,4 milliárd dollár törlesztés és 1,7 milliárd dollár kamatfizetés terhel bennünket. önmagában ez a tény is óriási tehertétel. A 21 milliárdos adósságból valamivel több, mint 4 milliár- dot költöttünk beruházásokra, a fennmaradó négyötöd rósz a kamatfizetés finanszírozására kellett. Az ország infrastrukturális elmaradottsága eléri a 250 milliárd forintot — mondotta a továbbiakban a kormányfő. Figyelmeztetett arra is, hogy a gazdasági átalakulás olyan súlyos szociális problémákat vet fel, amelyek miatt a szociálpolitikában, a munkaerőgazdálkodás kérdésében átütő lépéseket kell tenni. Hazánkban a munkanélküliek száma jelenleg 61 ezer, becslések szerint ez a létszám kétszeresére, pesszimistább nézetek szerint háromszorosára lis növekedhet. 1991-et súlyos megpróbáltatások jellemzik majd, ám ez az ára annak, hogy 1992- itől megindulhasson a lassú felemelkedés — hangoztatta. A stabilitás, a bizalom és az áldozatvállalás alapkérdés. E három tényező együttes megléte biztosítja a hazai és külföldi beruházást, az egyensúlyt. Este 8 órakor fejezte be munkáját az Országgyűlés. A plénum az ülés bezárását megelőzően lezárta az adótörvények általános vitáját, és azok részletes vitára bocsátásáról döntött. Határozott arról is, hogy — a kormány kérésének eleget téve — sürgősséggel tárgyalja a társadalombiztosításról szóló, valamint a társadalom- biztosítási alappal kapcsolatos törvények módosítására vonatkozó javaslatokat. MA: (3. oldal) in a színházban (4. oldal) Szólástér (5. oldal) Sorkatonák érdekvédelme A sorkatonák érdekvédelmi szervezeteinek képviselői tanácskoztak kedden Székesfehérvárott. Für Lajos honvédelmi miniszter úgy vélekedett, hogy a gazdasági körülmények romlása miatt az eddiginél több sérülékeny, súlyos civil gondokkal küszködő fiatal bevonulása várható. Éppen ezért fontos, hogy a választott bizalmiak figyelemmel kísérjék a sorállomány problémáit, s jelezzék gondjaikat. (MTI) Az utolsó vb-ülés Mentőhelikopter megyénknek Tegnap megtartotta legutolsó ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A törvény értelmében az önkormányzati testület létrehozásáig még el kell látni feladatukat. Az új testület alakuló ülése december 18-án várható. Tegnap napirendre került Aggtelek. Jósvafő, Harsány és Rakaca községi önkormányzatok kérése, melyben a megyei tanáccsal szemben fennálló tartozásuk elengedését kérték. A testület véleménye szerint inkorrekt döntés lett volna a felálló megyei önkormányzattal szemben, ha teljesítik e kérést, hiszen az ő kasszájukból vettek volna ki pénzt. Így 1991. december 31-re módosították a visszafizetés határidejét. A Földművelésügyi Minisztérium feloldotta a tilalmat, miszerint az adósságrendezési programban részt vevő termelőszövetkezetek nem kaphatnak megyei támogatást. A végrehajtó bizottság a korábban pályázó, de a fenti tilalom (Folytatás a 2. oldalon) „Export" a szomszéd megyébe Sokat utazik az élelem Mint egy ólszeres doboz ... Fotó: Gy. Zs. Sok embernek nem fér a fejébe, hogy miért nem adják olcsóbban azokat az élelmiszereket — húst, cukrot, gyorsfagyasztott árut -, amelyeket a keresletnél jóval nagyobb mennyiségben állítanak elő az üzemek. Hogy ár- leszállítás helyett miért viszik, utaztatják az árukat messzi vidékekre. Borsod megyei árukat találtunk például Szabolcs- Szatmár-Bereg megye három településén: Vásárosnaményben Kisvárdán, és az országhatár közvetlen szomszédságában, Záhonyban. Mindhárom helyen megtaláltuk a Miskolci Hűtőház, a Szerencsi Állami Gazdaság, az Ág kér Kft. és a Szerencsi Cukorgyár termékeit. Mindegyik üzletet az állami gazdaság építette saját beruházásában. Itt kerestünk választ a fenti kérdésre. (Folytatás a 3. oldalon) RBHHSBBi
