Észak-Magyarország, 1990. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-01 / 282. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1990. december 1., szombat Hbaáj¥ártól Zemplénagárdig Nem térkép e fáj III. íme hatfondulós megyeis­mereti játékunk harmadik feladatcsokra! Játékos ked­vű olvasóinkat 'hat héten át versenyre, játékra hívjuk. Kérdéseinkkel Aibaúj, Bor­sod, Gömör, Torna, Zemp­lén megyénk, tehát szűkebb pátriánk történelmi, termé­szeti értékeiről tudakozó­dunk, cserébe a jó vála­szokért, helyes megoldáso­kért több, mint 300 ezer fo­rint értékben, különböző ér­tékes díjakat ajánlanak fel a Nem térkép e táj című vetélkedő szponzorai: a Vas- vili Depó Belvárosi Keres­kedelmi Kft., a Tokaj-hegy- aljai Állami Gazdasági Bor­kombinát, a Hollóházi Por­celángyár, 'a Nagytanya .Fo­gadó, a Bőd rovkeres z tű ri Kerámiaipari Szövetkezet, a Hungária Biztosító Rt., a Shell-Interag Rt., a Magyar Autóklub megyei szerveze­te, a Gong Utazási Iroda, a Calypsó ételbár, a Penta Tours, a Borsod Tourist, a miskolci Centrum Áruház, a Bigatton Kft., a Color Ga­léria, a Bőrdíszmű Galéria, a Mese cukrászda, a Mis­kolci Nemzeti Színház, a Cooptourist, az Express Uta­zási Iroda, a Borsod Volán Tourist, a miskolci Korvin Ottó utcái könyvesbolt, a Széchenyi utcai Kazinczy Könyvesbolt, a Műszaki Könyvesbolt, az Amfora Vál­lalat, a Miskolci Vízművek, a Glória Tours Utazási Iro­da, a Polimer Tours Utazá­si Iroda, a Palotaszálló, a Tokaj étterem, a Borsodi Iparcikk Áruház Kft., a BIK Széchenyi úti Tv-sza- lon, a Széchenyi úti aján­dékbolt, az Elektron Kft. Miskolc, a Képcsarnok Vál­ITT LEVÁGANDÓ! lalat, Miskolc, a DomusÁru­ház Miskolc, az Agroker, a Kertész Áruház, a Miskolci Vendéglátó Vállalat Közpon­ti Hidegkonyhája, a Mis­kolci Likőrgyár, a Szeren­csi Csokoládégyár, az Orion miskolci Kazinczy utcai már­kabolt, a Mélyvölgy utcai Halásztanya, Miskolc, a Kis­vadász étterem, Miskolcta­polca, a Szeles utcai cuk­rászüzem és természetesen az Észak-Magyarország szer­kesztősége. A mai, harmadik forduló kérdéseit kitöltve, a lapból kivágva, névvel, címmel pontosan feltüntetve, levél­ben kérjük beküldeni de­cember 6-án, csütörtökig, cí­münkre: Észak-Magyaror­szág szerkesztősége, Mis­kolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. 3527. A borítékra írják rá: Nem térkép e táj III. lil. FORDULÓ A. KÉRDÉSKOR Negyvenkét személy, épület, természeti táj, esemény, műtárgy nevét olvashatják itt versenyzőink. Megyénk 14 városához kapcsolódnak, mégpedig minden városhoz 3—3 név. Az Önök feladata a nevek váro­sonkénti helyes csoportosítása. A Turul, Sátor-hegy, Lévay József szülő­háza, Finke, írótábor, Pofa be!, Tóth Ede, Hadas, Borsodi víz, Diana őzzel, Molnár­szikla, Berna-sor, Olefin SC, L’Huiller kas­tély, Gyújtó, Váci Mihály Gimnázium, Hu­szárvár, Bársonyos, Kis Jankó Bori, Török­halom, Csupros Mária, Gedeon kúria, gáz- szilikát, Mekcsey István halála, Serényi- kastély, Enyhlapok, Vörös-torony, cukor­gyár, Farkaslyuk, Sassal viaskodó ifjú. Vil­la Sancti Petri, TIFO, Vám étterem, Finánc­domb, Perényi-loggia, Weidlich-palota, Ge­nerális-ház, mg. gépek gyűjteménye, Poli­mer Szálló, Petrasovszky Emánuel, Rákó­czi iZsigmond hamvai, Zója Tsz. 1. Edelény ............................... 2. Encs ............................... 3. Kazincbarcika ............................... 4. Leninváros ............................... 5. Mezőkövesd ............................... 6 . Miskolc ............................... 7 . Ózd ................................ 8. Putnok - ............................... 9 . Sajószentpéter ............................... 1 0. Sárospatak ............................... 1 1. Sátoraljaújhely ............................... 1 2. Szerencs ................................ 13. Szikszó ................................. 14. Tokaj ................................. Minden helyes válasz 1 pont. B. KÉRDÉSKÖR C. KÉRDÉSKÖR Ismert fürdőhelyünk műemlék temploma. Melyik tele­pülésről van szó (5 pont), s ki a templom védőszentje? (5 pont). MEGFEJTÉS: A VERSENYZŐ NEVE Kakukktojás játék Mindhárom feladatnál alá­húzandó a felsorolásba nem illő név. (Találatonként 2 pont). 1. Ófurmint, száraz Szamo­rodni, Szentvéri hárslevelű, Kékfrankos. 2. Gönci kajszi, csányi dinnye, héti káposzta, szo- molyai cseresznye. 3. Borostyán, Júnó, Ma­tyótáj, Cseppkő. Lakcíme: Akik a rádió bölcsőjét ringatták Az 1950-es évek közepén munkahelyem ablakából naponta láttam a miskolci főposta udvarán áthaladni egy katonás tartású, idős kollégát, lengyeles térdnad­rágban, vállra akasztott nagy hátizsákkal. Megszo­kott alakja egyszer csak el­tűnt, nem láttam többé. Az idős kollégáról évek múl­tán tudtam meg, Tomcsá- nyi István volt, az egykori posta műszaki igazgatója. Most, amikor a Magyar Rádió 65. születésnapjára, és a rádió létrehozásában közreműködőkre emlékszik az ország, illendőnek tar­tom Tomcsányi István és öccse, Tomcsányi Béla élet- útjáról megemlékezni. Tomcsányi István iskolá­it Rozsnyón, majd a rima- szombati főgimnáziumban végezte. Érettségi után részt vett az első világhá­borúban, tartalékos főhad­nagyként szerelt le. 1919— 1921 között gépészmérnöki diplomát szerzett és alkal­mazást nyert, mint posta­mérnök a Posta Kísérleti Állomáson. Érdeklődését követve, bekapcsolódott a Puskás Tivadar-féle Tele­fonhírmondónak és utód­jának, a vezeték nélküli hír­közlés fejlesztésébe, külö­nösen a külföldön beszer­zett 250 W-os Huth-adó működtetésébe. Az első rádióstúdió adá­sai a Posta Kísérleti Állo­másra behúzott öreg bú­torszállító kocsiból történ­lek, majd a Magyar Távi­rati Iroda helyiségeiből folytatódtak. Itt zajlott le 1924- ben, március 15-én az első műsorközvetítés. A to­vábbi fejlesztés érdekében 1925- ben a Posta Tomcsá­nyi Istvánt és Magyari Endrét, a két fiatal mérnö­köt tanulmányútra küldte ki. Az ott szerzett tapasz­tolatok alapján hozták mű­ködésbe 1925. május 1-én a csepeli 2 kW-os Telefun­ken-adót. Tomcsányi István közreműködött a Telefon- hírmondó épületében léte­sült Budapest, Rákóczi út 22. sz. ház IV. emeletén) új stúdió felszerelésében is, melyet 1925. december 1-én nyitottak meg hivatalosan. Az ünnepélyes megnyitón az erősítő technikai beren­dezéseit Tomcsányi mérnök ismertette. Tomcsányi érdeme az el­ső rádió hívó- és szünetjel adó készítése, melynek ti- linkóhangszer-dallam motí­vuma volt. A magyar szü­netjelnek olyan sikere volt, hogy a norvég rádiózás számára, 1925-ben nemzeti jellegű szünetjelet konstru­ált, amit a norvégok soká­ig használtak. Ma a Nor­vég Rádió gyűjteményében található. Tomcsányi Béla, István testvére nevéhez fű­ződik az 1928. január 9-től használt második, induktív hangkeltésű szünetjelgép. 1928. október 7-én Buda­pesten, a Sándor utcai épü­letben ünnepélyesen meg­nyitották a stúdiót, miután március 29-én a déli ha­rangszóval működésbe lé­pett a nagyteljesítményű, európai színvonalú, 20 KW- os csepeli adó. A stúdió Sándor utcai épületét kibő­vítették. Az új épület saj­tóbemutatóján a berende­zéseket Tomcsányi István, mint a stúdió üzemvezető­je és fejlesztője ismertette. Tomcsányi István 1937— 1944 között beosztásának és munkaeredményének meg­felelően, fokozatosan ha­ladt a hivatalos ranglét­rán; megbízták a rádió fel­ügyelethelyettes vezetésé­vel, posta műszaki taná­csos, majd főtanácsos, vé­gül igazgató címet érdemelt ki. 1944 decemberében az országból elhurcolt beren­dezéseket nyugatra kísérte és a lehetőségéhez mérten mentette. Amikor 1946-ban visszatért, a Hazahozatali Kormánybiztos, a külföld­re hurcolt javak gondozása körüli jelentős érdemeiért, kedvezményekben részesí­tette. Itthon a Rádió Ta­nácsadó és Zavarvizsgáló Hivatalának vezetőjeként tevékenykedett, majd az év végén kérésére Miskolcra helyezik, ahol a Műszaki Igazgatóságon, az átvitel­technikai csoport vezetésé­vel bízzák meg. 1947-ben házasságot köt a Kísérleti Állomás munkatársával, Taubler Margit postafőel- lenőrrel, aki nevét az első rádióskísérletek női fősze­replőjeként tette ismertté. Nejével együtt Berzék köz­ségbe költözik, onnan jár be a nagy táskájával mun­kahelyére, Miskolcra. 1949- ben, mikor a Miskolci Pos­taigazgatóságot megszünte­tik Debrecenbe kerül, majd 1950-ben az igazgatósággal együtt visszatér Miskolcra, az átviteltechnikai csoport vezetőjeként dolgozik. Be­osztása mellett mérnöki to­vábbképzésen vesz részt, ugyanakkor szakmai tanfo­lyamok oktatója, fiatalság nevelője. 1957-ben, 66 éves korában az igazgatóság munkaviszonyát megszün­teti. 1962-ben neje halálá­val magára marad, életét a falu megbecsülése közepet­te tengeti 1977. február 20- án bekövetkezett haláláig, 86 éves volt. Emlékét gaz­dag munkássága, korabeli visszaemlékezések őrzik. Néhány szót Béla testvé­réről. 1923-ban a Posta Kí­sérleti Állomásnál kezdte rádiósmunkáját. Később személye elválaszthatatlan lett a stúdiótechnikától egé­szen 1950-ben bekövetke­zett haláláig. Nagyrészt az ő keze és szellemi vezetése alatt nőtt fel a nemzedék, amelyik a mai eredménye­ket megteremtette és a ma­gyar rádiótechnikai ipar alapját megvetette. K. M. Képernyő előtt Miért lett gyilkos Édes Anna? A történelem nem ismétli önmagát, de hasonló hely­zeteket teremthet. 1926-ban írta Kosztolányi Dezső az Édes Anna című regényét, amelynek a cselekménye 1919-ben, tehát a Tanács- köztársaságot követő jobbol­dali fordulat idején játszó­dik. Akkor még nem hasz­nálták a „damaszkuszi út” kifejezést, de magát a jelen­séget kitűnően ábrázolta Kosztolányi. Esztergályos Károly tévéfilmjében Blaskó Péter alakítja az „idők sza­vát értő” volt bolseviket, aki mindenki mást túlliheg­ve ajánlja föl Vizyéknek szolgálatait. Esendő az em­ber, s ha élni akar — meg­élni —, akkor nem finnyás- kodhat. Kosztolányinak nincs túl jó véleménye róla, de a keresztény-konzervatív középosztályról sem. Eszter­gályos Cecília alakítja a gyermeke gyászába beleke­seredett, a cselédlányokkal háborúzó úriasszonyt. Visz- szafogottan, kevés eszközzel. A néző hajlamos a megér­tésre és együttérzésre, egy idő után mégis átpártol a cselédlányhoz. Már maga a helyzete megalázó, lázító. Eszköznek tekintik, tárgy­nak, akit a jelenlétében tár­gyalnak ki. Nagy-Kálózy Eszter cselédlánya védtelen és kiszolgáltatott. A rende­ző — eltérve az előző fel­dolgozástól — a szexuális kiszolgáltatottságára helyezi a hangsúlyt, minden kiszol­gáltatottság között a leg- megalázóbbra. Olvasom, hogy az USA-ban a nők érdekvédelmi szervezetet hoztak létre a női beosztot­tak védelmére. De ki védte a cselédlányokat, akiknek a bérébe „be volt kalkulálva” az is, hogy a ház úrfija, vagy éppen a gazda vágyait is kielégítse? A bacchanália (Jancsi úr búcsúja) jelenet viszont alighanem túlmére­tezett, Esztergályos a mai házibulik élményeit dolgozta fel, vetítette vissza. Édes Anna tette szörnyű, de nem indokolatlan. Kosz­tolányi — Csáth Géza unokatestvére! — nem a di­vatos action gratui-t írta meg, hanem egy elnyomott lélek vad kitörését, leszá­molását a szenvtelen zsar­nokaival. Esztergályos Ká­roly tévéfilmje egyszerre volt modern és hagyomány- őrző. Figyelmeztetés az új­gazdag gőg, pöffeszkedés, a másik ember megalázása, semmibevevése tragédiák­hoz vezet. A cseléd is em­ber ... Elza, Eligius Az É\za név eredetét tekintve, az Erzsébet német Elisabeth alakjának rövidülése. Előbb az Eliza válto­zat alakult ki, később az Elza. S bár az Elizáról vers is született, Csokonai fordí­totta németből: „Szép Eliza, oly nagyon / Mért csó­kolod versemet? / Bennem tenger vers vagyon; / Csó­kolj inkább engemetl", az Elza név vált nálunk nép­szerűbbé. Bár ez a népszerűség nagyon is viszonyla­gos, hisz évente 10—15 újszülöttnél több, nem kapja ezt a nevet. Eligius thai ünnepe egyházi jeles nap. Franciaor­szág egykori püspökének ünnepe, ki előbb patkoló­kovács, majd ékszerész és ötvös, végül a király ta­nácsadója volt. S csak ura halála után szenteltette magát pappá, ám ezt követően sokat tett a VII. szá­zadban a pogány germánok megtérítéséért. Eligiust a patkolókovácsok, lódoktorok, és az arany­mívesek egyaránt patrónusoknak tekintették a közép­korban. Nálunk a kassai ötvös céh pecsétjén védő­szentjüknek. Eligiusnak domborított képe volt látha­tó. De őt tartották patrónusuknak a pécsi, pesti, sze­gedi és a kolozsvári ötvösök is. (ha) ho

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom