Észak-Magyarország, 1990. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-21 / 299. szám
1990. december 21., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Januártól Miskolcon Is Gazdasszonyképzés Tegnap is termeltek az üveggyárban. Nem következett be a várt rossz. Fotó: Fojtán László Tovább termel a miskolci üveggyár Mentőöv: milliós üzlet A Megyei Közművelődési és Módszertani Központ — a tervek szerint januártól, gazdasszony képző tanfolyamot indít. Mostanában az átlagember is találkozik a különböző háztartásgazda- ságtani témájú hirdetésekkel, de talán még a köztudatba nem épült be kellően, hogy mit is jelentenek .e kezdeményezések. Nagyanyáink iskoláiban, különböző egyletekben tanulták a gazdasszonyi teendőket, a háztartásszervezési ismereteket. Majd jött egy hosszú időszak, melyben az oktatás maximum a technika óráig jutott el, és kimaradt az oktatandó anyagból a különböző élethelyzetekre történő felkészítés. Látszólag nem volt erre szükség, hiszen a nők munkábaállá- sával, a szűkülő szabadidő mellett, a Patyolatban mosatást, a kész- és félkészáru vásárlást, a javító szolgáltatások igénybevételét hirdette a propaganda. Napjainkra viszont romlottak a megélhetési feltételek, az infláció hatása a munkahelyen és a családban egyaránt érezteti kedvezőtlen hatását és szükség van a családanyák, háziasszonyok ősi praktikáira, mellel könnyíthető lehet a mindennapi élet. Negyven év alatt két generáció nőtt fel háztartásszervezési, háztartásgazdasági ismeretek nélkül, a mai fiatalnak már a mamája sincs a fontos ismeretek birtokában, holott ezeket korábban az iskola mellett a szülői ház természetes közegében kapta meg az „eladóvá serdülő” leány. A nyugati társadalmak komolyan próbálják segíteni a családokat gazdasszonyTengiz neve sokáig egyet jelentett a magyar ipar sikeres külföldi szereplésével: a kazahsztáni olajmezőkön dolgozó magyar munkások úgymond a „legfejlettebb technológiával járultak hozzá a szovjet szénhidrogénkincs kiaknázásához”. Aztán eltűntek az újságokból a diadalittas írások, és néhány évig alig beszéltünk nyilvánosan Tengizről, jóllehet a bennfentesek már nem rejtették véka alá, hogy bizony korántsem volt ez nekünk akkora üzlet. Nemrégiben, az egykor Kazahsztánban dolgozó magyarok körében megszaporodó súlyos betegségek és gyanús halálesetek miatt kerültek újra a lapok címoldalára a tengizi riportok. Most pedig itt a Pravda lehangoló beszámolója, amelynek már a címe is jelzi, hogy az igazság, amit végre ki lehet mondani a Szovjetunióban is, bizony igen keserű: Kitekintés a tengizi zsákutcából — írja a szerző, s már sorolja is a Kaszpi-tenger partján elterülő, páratlanul gazdag olajlelőhely körüli elképesztő dolgokat. 1979-ben fedezték fel a különösen értékes kőolajtelepet, azonnal megkezdődött a feltárás, valóságos városok épültek a környéken — ebben a munkában vettek részt a magyarok is. A tervek szerint mára bőven kellene ömleni a vezetékeken az olajnak. Olyan képző, háztartásgazdasági tanfolyamokkal, sőt, ha a család anyagilag zátonyra fut, a helyzetből való kivezetés útja is kidolgozott az e célra létesült tanácsadó szervezetek segítségével. A probléma felismeréséig többen eljutottak. A szentlőrin- ci Mezőgazdasági Szakközépiskola gazdasszonyképző tanfolyamával megindult e területen a változás. Ezt a jelenleg még igen változatos tematikát tartalmazó, az általános ismeretektől a szakképzést is megújító ház- tartásgazdaságtani tanfolyamokig terjed a skála. Az alapismeretek gyorsan beépültek az iskolai keretekbe, és ma már Miskolcon, közel 10 iskolában szervezett oktatás keretében történik ezen ismeretek megújítása. Ettől azonban a hiány rövidesen még inkább érzékelhető lesz, hiszen az iskolából mostanában kikerülők olyan ismeretek birtokába jutnak, amelyekkel a korábban végzettek nem rendelkeznek. A családi életre való felkészülést pedig csak részben pótolják a szexuális felvilágositások. A hollandok szerint a család egy vállalat, melynek vezetéséhez szakértelem kell. A család életvezetéséhez szükség van a családtagok szerepének ismeretére, gazdálkodási ismeretekre, a családi vagyonnal való gazdálkodás lehetőségeinek felismerésére, a takarékosságra, a ki nem adott pénz értékének felismerésére. De a családanyán múlik az is, hogy a család élettere, a lakás, hogyan válik a mindennapok roha ■ nó világában a megnyugvás kis szigetévé. bőven, hogy az idén már csaknem hárommillió tonna olajat kellett volna adnia Tengiznek. Ezzel szemben mind a mai napig egyetlen csepp kőolaj sem jutott el a hatalmas, kétmilliárd rubelért épített feldolgozóba. Kiderült, hogy már a feltárásnál is súlyos hibákat követtek el, a kutak műszaki állapota csapnivaló, az egyik műszaki balesetet például egy ' évig (!) hiába próbálták elhárítani, azután is csak amerikai gépekkel és segítséggel sikerült. A cinikusab- bak azt mondják: direkt előny, hogy nem jön az olaj, hiszen a vezeték, amelyen továbbítani kellene, egyáltalán nincs kész. A legnagyobb tengizi veszély azonban a környezeti katasztrófa. A Kaszpi-tenger közvetlen közelében elterülő olaj mezőt ugyanis mind gyakrabban elönti a tenger, amelynek hullámai ugyancsak környezeti okokra visz- szavezethetően mind gyakrabban lépnek ki a partra. A tengizi lelőhelyet gyűrűként átölelő útról mindeddig azt gondolták, hogy egyben erős gát is, ám kiderült, hogy a tenger könnyedén alámossa a töltést. Az igazi veszély, hogy viharos időben a Kaszpi-tenger, kilépve medréből, egyszerűen belemossa az élővízbe az olajat. Ennek ökológiai következményei egyszerűen belátha- tatlanok, és a veszély pillanatnyilag elháríthatatlan. A konyha, a korszerű konyhavezetés a legjelentősebb megtakarítási források egyike, de a család egészségi állapotát is jelentősen befolyásoló tényező. Szüksége van a családanyának olyan manuális ismeretekre is, mint pl. a kötés, varrás, amelyekkel kikerülhető a sajnos nem olcsó szolgáltatások igénybevétele. A családban különböző korú családtagok élnek együtt. Fontos ismeretanyaga a családi életre készülő lányoknak a csecsemőápolás, gondozás, a gyereknevelés, vagy a beteg családtag ellátása. Ilyen és még hasonló ismeretek birtokbavételét kínálja a Megyei Közművelődési Módszertani Központ 1- éves gazdasszonyképző tanfolyama, amellyel a fiatalok és a gyakorló családanyák részére kíván segítséget nyújtani. Ezeket az ismereteket hosszú távon alkalmazhatják majd mindennapi életükben a tanfolyamhallgatók, de az sem elképzelhetetlen, hogy ismeret- anyagukra támaszkodva mások családi életébe is beépülhetnek, alkalmassá válhatnak mások háztartásának szakszerű vezetésére is. E tanfolyami kínálatával lépést kíván tartani az intézmény az oktatási intézmények hasonló jellegű kezdeményezéseivel, lehetőséget kínál a tanulóéveiket már befejezettek számára is az ilyen nélkülözhetetlen alapismeretek elsajátítására. A jövőben tervezi az intézmény a szakosodást és az idegen háztartások vezetésére alkalmassá tevő házvezetőnői képzést is. telefon Amerikában és Japánban a következő évtizedben- -milliószámra kerülnek használatba a parányi, néhány dekagrammos zsebtelefonok. A mikrohullámú hálózatokhoz kapcsolódó autó- és hordozható telefonok máris igen elterjedtek Nyugaton, ám használatuknak korlátot szab viszonylag nehéz súlyuk, és az, hogy még mindig több száz dollárba kerülnek. Az új, valóban zseb- revágható telefon 75 dollárért lesz hozzáférhető, mihelyt tömegesen, több tízmillió példányban dobhatják piacra. A japán Nippon Telegraph, egy amerikai cég, a svéd Ericcson és mások, most versenyt futva kívánják meghódítani az óriási piacot. A New York-i kísérletekben a már működő mikrohullámú hálózathoz kapcsolódnak a zsebtelefonok. A szakma szakértői, akik az új telefonok megjelenését a félvezetők ösztönözte ipari forradalomhoz hasonlítják, bizonyosak a sikerben, hiszen a találmány gazdasági és társadalmi előnyei óriásiak. A vállalatoknál mindenki bárhol, azonnal elérhető lehetne, és megtakaríthatnák költséges hálózatok kiépítését. A közvetlen összeköttetés nagy kihatással lehetne a családi életre, hiszen a gyerek is mindig megtalálható lenne. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) December 20-a, Miskolci Üveggyár. Kopcsek Imre, igazgató örvendezik: — Akkora megrendelés érkezett a Közel-Kelet egyik országából — a név egyelőre maradjon titok —, amely a gyár féléves kapacitását leköti. Csaknem hétszázezer négyzetméternyi üveget kell legyártanunk, s ez, cégünk történetének legnagyobb, mintegy 3 millió dollár értékű exportja. Az eddigi csúcs 2 millió dollár volt... — Ésszerűség egyfelől, szétzilálódás másfelől. Nincs ebben ellentmondás? — Máris látható, hogy nem egymással párhuzamos, hanem ellentétes folyamatok tanúi vagyunk, és ezeket kénytelenek leszünk elszenvedni. Ezt azért is hangsúlyoznom kell, mert mindeddig sem a mezőgazdaság, sem az élelmiszeripar vezetői, sem a gazdaságpolitika irányító szervezetei nem az ország általános fejlődése szempontjából foglalkoztak ezzel az ágazattal. Igaz, eddig sem beszélhettünk homogén ágazatról, hiszen az egyes részek eltérő eredménnyel működtek. E nagy- fokú differenciáltság sajnos, most, az átmenet időszakában tovább nő. Az alacsony hatékonyságú vállalatok, illetve azok részei nagy sebességgel szorulnak ki a gazdálkodás köréből, csődbe jutnak, ellehetetlenülnek, felszámolják őket. Ezek a gazdaságok nem is elsősorban pénzügyi, hanem főleg társadalmi gondot jelentenek, hiszen az úgynevezett elmaradott térségeikben, ahol á legtöbb a mezőgazdasági csőd. Egyébként hagyományos vevőnkről van szó, korábban is exportáltunk számára, elégedett is volt velünk, mind a minőséget, mind pedig a szállítási határidőt illetően. Csak éppen tartottunk attól, hogy hátat fordít nekünk, ugyanis az utóbbi hetek drasztikus energiaár- emelését — ha'részben is — kénytelenek voltunk árainkban is érvényesíteni. Muszájból, de persze tudva azt, a hazai inflációt a külföldi piaccal nem lehet megfizettetni. Most és itt azonban ott vannak a legsúlyosabb szociális problémák is. Ez a helyzet az egész keleti és északkeleti részen. A Dunántúlon, s annak is legnyugatibb tájain, így Vasban, Zalában viszont már találni példát a hatékony magán- gazdálkodás terjedésére. — Mi a véleménye a termelőszövetkezetek jövőjéről? — A szövetkezeti tulajdon — minden jogi csűrés-csava- rás elitére — a pártállamban állami tulajdonként működött és a hatalom semmivel sem nyújtott több önállóságot a szövetkezetnek, mint az állami vállalatnak. Ezért erkölcstelen minden olyan elképzelés, amely a téeszekre korábban rákényszerített állami hiteleket és adósságterheket most tényleges, visszafizetendő bevételi forrásként akarja kezelni. De még ha erkölcsös volna, akkor is reménytelen ezék behajtása ... Szerintem a szegény körzetekben a szövetkezetek vagyonát tehermentesen kell azok magántulajdonába adni, akik a községekben laknak, s továbbra is a mező- gazdaságból akarnak niegélszerencsére nem ez történt. Hogy ez előnyünkre így alakult, azt hiszem egyrészt minőségi munkánknak köszönhető, és közrejátszott ebben vezérigazgatóságunk segítőkészsége is, valamint, hogy partnerre leltünk az orosházi üveggyárban. Ennyi tehát a jó hír, s ez, a ma válsággal küzdő magyar ipar területén valóban üdítőnek hat. A miskolci üveggyárnak tehát biztos az ni. Nyugat-európai színvonalú farmokkal csak évtizedes távlatban számolhatunk. — Hogyan látja a nagy- és a kisebb üzemek viszonyát? — Nálunk is a tobzódott gigantománia, amit nem a gazdasági törvényiszerűség, hanem a politikai hatalom működtetett. Nékünk a jövőben a társadalomnak jelentős forrást adó gazdasági racionalitás jegyében kell privatizálni, végképp elfeledve a kisüzem—nagyüzem tév- utakra vezető vitáit. Csakis az agrárkérdésekben járatlanok tagadhatják, hogy a mezőgazdasági fejlődés az egész világban a szakosítás és a koncentráció jegyében megy végbe, s ez áll még a legkorszerűbb biotermesztésre is. Ugyanakkor a hatékonyságot nem a vállalkozás méretei, hanem egymáshoz való arányuk szabja meg. A gazdaság mindenütt ott fejlődött, ahol jelen voltgk a kicsiny, a közepes és az óriás cégek, s ezek kiegészítették egymást. Nem tudunk Európába bekapcsolódná, ha csak törpegazdaságokban gondolkodunk. De úgy sem, hogy nagyok ugyan a birtokok, de a föld meg- műveletlen, mert a parasztok a kor szakismeretedtől régen elszakadtak, idősek is, és a reprivatizálás során az esetleges új tulajdonosok a földet kizárólag tőkeként kívánják hasznosítani. Én fő feladatnak az agrárpiaci rendtartás, valamint a szilárd adó- és hitelrendszer megteremtését tartom. Ha ezekben a kérdésekben megfontoltan alakítja ki álláspontját a kormány, akkor a már ma is tapasztalható szétzilálódás megáll, s remélhetőleg nem okoz számottevő élelmiszerhiányt. K. N. S. f. m. Ólai helyett környezeti ártalom a csőd 1991-es év. I. S. KÁOSZ nélkül átalakulni Átmeneti időszaknak minősítette az előttünk álló két-három esztendőt dr. Márton János, az ismert agrárközgazda, az Agrárgazdasági Kutatóintézet nyugalmazott főigazgatója, amikor azzal a kérdéssel kerestem föl: vajon mi vár sanyarú sorsra jutott mezőgazdaságunkra? Röpke tűnődés után négy nagy csoportra osztotta az elkövetkező esztendőkben várható fejleményeket: az államiból a magántulajdon túlsúlyába, a gigantomániából az ésszerű követelmények irányába, a keleti piacról a nyugati felé, s végül a működőképességből a szétzilálódás felé visz az út...
