Észak-Magyarország, 1990. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-19 / 297. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1990. december 19., szerda Váratlan fejlemény a parlamentben Öböl-válság Napirenden kívüli zárt ülés Kedden reggel csaknem negyedórás késéssel kezd­hette meg munkáját Szabad György elnökletével az Or­szággyűlés, mert az első je­lenlét-ellenőrzéskor csupán 165-en voltak a teremben, s hosszú percek teltek el, amíg határozatképessé vált a testület. Mint kiderült: a képviselők az újságokért, il­letve az Állami Biztosító ajándékcsomagjáért álltak sorba. Az alig több mint kétszáz törvényhozó elsőként a jövő évi privatizációt meghatá­rozó vagyonpolitikai irány­elvekről tárgyalt. Mádl Fe­renc tárca nélküli miniszter elöljárójában, leszögezte: a tulajdonváltásnak a privati­záció és nem a reprivatizá­ció, az állami vagyon újra­elosztása révén kell megva­lósulnia. A kormány az úgy­nevezett aktív programok keretében 1991-ben mintegy 100 állami nagyvállalat pri­vatizációját indítja meg. A vállalatok által kezdemé­nyezett, úgynevezett spon­tán privatizációról csupán becslések vannak. A kor­mány bízik abban,, hogy a privatizáció iránti nemzet­közi pénzügyi érdeklődés fennmarad, a világgazdasá­got a közel-keleti esemé­nyek nem billentik ki egyen­súlyából, s a belföldi nehéz­ségeken is sikerül úrrá len­ni. Ez esetben — az 'ideihez hasonlóan — legalább 200 önprivatizációs tranzakció jöhet létre, mindenekelőtt a feldolgozóipari szektorban. A vagyonpolitikai irányel­vekről folytatott vita fel­függesztése után a képvise­lők hozzáláttak a jövő évi általános forgalmi adó tör­vénytervezetének részletes tárgyalásához. Több képvi­selő hosszasan indokolta: milyen módosítást javasol. Szorgalmazták egyebek kö­zött, hogy a sportcélú léte­sítmények átalakításánál, fel­építésénél az általános for­galmi adó visszaigényelhető legyen, ugyanúgy, mint az egészségügyi beruházások­nál.. Elhangzott az is, hogy a sportfelszerelések általá­nos forgalmi adója nullkul­csos legyen, mert csak így lehet megfelelően támogatná az iskolai testedzést. Ezt kö­vetően a vitát lezárták. Az adótörvények sorában ezután a magánszemélyek jövedelemadójával foglalko­zott a plénum. A vitában hozzászólók — saját módo­sító indítványuk mellett ér­velve — főként a lakosság túlnyomó többségét érdeklő és érintő adótáblázat meg­változtatására, nevezetesen az adóterhek csökkentésére tettek javaslatot. Az interpellációk és a kérdések tárgyalásához csak harmadszori nekirugaszko­dásra sikerült hozzákezdeni, .mert akkora vált határozat- képessé a testület. A hon­atyák „szabad demokrata na­pot” tartottak: az SZDSZ képviselői ugyanis az el­hangzott hat interpellációból csak egyet engedtek át, azt is közösen terjesztették elő a Fidesz, illetve az FKgP képviselőivel. Az interpellációk és a kér­dések után a képviselőik a személyi jövedelemadó-tör­vénytervezet részletes vitájá­val folytatták a munkát. Számos javaslat hangzott el; legtöbben azzal foglalkoztak, miként lehetne a legszegé­nyebb, illetve a középréte­gek adóterheit csökkenteni. A kormány által benyújtott törvényjavaslat ugyanis fő­leg a lakosságnak ezt a ré­tegét érinti kedvezőtlenül. Többek szorgalmazták a sze­mélyi jövedelemadótábla va­lorizálását, vagyis azt, hogy az adómértékeket hozzáiga­zítsák a jövő'évben várható inflációhoz. A részletes vi­tában természetesen _ felme­rülték olyan javaslatok is, hogy az orvosok ügyeleti dí­jának adózását kedvezmé­nyesebbé kellene tenni, szük­ség lenne az egyházak foko­zottabb támogatására, az egyházaknak juttatott állam- polgári hozzájárulás, ado­mány adómentességének biz­tosítására. Mielőtt a vita parttalanná vált volna, Soós Károly Attila (SZDSZ) fi­gyelmeztette az ellenzéki képviselőket, hogy a frakció csak olyan javaslatok elfoga­dását támogatja, amelyek a költségvetési kiadások növe­lésével párhuzamosan az el­lentételezésre is megoldást találnak. A figyelmeztetés- végül is hatott: mind az el­lenzéki, mind a kormánypár­ti képviselők lényegesen rö- videbbre fogták hozzászólá­sukat, többen visszavonták javaslatukat, és sokan eláll­tak attól, hogy bekapcsolód­janak a vitába. A személyi jövedelemadó ttör Vén y'ter vezetőről folytatott vita lezárását követően az elnöklő Dombach Alajos be­jelentette, hogy az Ország- gyűlés zárt ülésen folytatja, munkáját. Az azonban nem derült ki, hogy mi szerepel a napirenden. Az alelnök annyit közölt,' a téma jelle­ge kívánja meg a nyilvános­ság kizárását, nehogy ál­lamtitkok kerüljenek nap­világra. * Az Országgyűlés zárt ülé­se lapzártakor még tartott. (MTI) Bush továbbra is hajlandó tárgyalni George Bush amerikai el­nök h éltfőn — a katonai fe­nyegetés után — megerősí­tette tárgyalási szándékát Irakkal. Az elnök fogadta annak a huszonnyolc országnak a nagykövetét, amelyek része­sei ,az Irak elleni katonai és gazdasági erőfeszítéseknek. Közölte, hogy változatlanul hajlandó tárgyalni Irakkal, amennyiben sákerül megál­lapodni kölcsönösen elfogad­ható időpontban. Washington e hét elejére javasolta Tárik Az'iz liraki külügymiiniszter látogatását. Nyilvánvalóvá teilte azt is, hogy James Baker, az ame­rikai diplomácia vezetője ja­nuár 3-ig, bármikor hajlan­dó Bagdadba utazni Szad- dám Húszéin iraki elnök azonban a január 12-ét ja­vasolta időpontként, ami az amerikai álláspont szerint elfogadhatatlan, mert túl kö­zel van az ENSZ-ultimátum- hoz: iá Biztonsági Tanácsa határozata előírja, hogy Iraknak január 15-ig ki kell vonulnia Kuvaiitból. Mohamed ial-Mashait, Irak washingtoni nagykövete ked­di tévé-nyilatkozatában fel­idézte (ami igaz), hogy az amerikai kormány eredeti­leg úgy nyilatkozott: janu­ár 15-iig bármikor kész tár­gyalni. Az Iraki diplomata szerint egyébként az ameri­kai lépések mögött „össze­esküvés” húzódik meg. A cél szerinte az, hogy „az iz­raeli terjeszkedés érdekében elpusztítsák Irakot”. A nagy­követ ismét kifejtette azt az iraki álláspontot, miszerint aiz amerikaiakkal a Közel- Kelet egymással összefüggő problémáiról kívánnak tár­gyalni. A washingtoni álláspont szerint azonban érdemi tár­gyalásról szó sem lehet. A cél csak az, hogy világosan megértessék az iraki veze­téssel: kiii kell vonulnia Ku­vaitiból, különben háború kö­vetkezik. Fennállása óta a Bun­deswehr gépei először száll­tak fel Szovjetunió útirány­nyal. Kedden hajnalban Hanno­ver mellől két Transall tí­pusú szállítógép emelkedett a magasba a szó szoros ér­telmében hasznos teherrel: a két gép összesen 30 tonna gyermekélelmiszert vitt Han­nover szovjet partnerváro­sába, a Moszkvától 300 ki­lométerre fekvő Ivanovóba. Holnaptól Ózdon Sztrájkolnak a népművelők Felröppent a hír, hogy sztrájkba lépnek az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Központ munkatársai. Mint Richter Péter szakszervezeti bizalmitól megtudtuk, a hír igaz. Az ügy hátteréről, a következőket mondta a mű­velődési ház munkatársa: — Már korábban megrom­lott a viszony a művelődési központ igazgatója, Dombó­vári Péter és beosztottai kö­zött. Szeptemberben ezért az igazgató bizalmi szavazást kért maga ellen, amit 22:6 arányban elveszített. Bár ígérte, hogy ebben az eset­ben lemond tisztéről, nem igy tett. A vállalati szak- szervezeti bizalmitestület — amely korábban megbízta — a Szovjetunióban Ugyanezt az utat szerdán újabb két Transall-gép te­szi meg, ugyancsak 30 ton­na élelmiszerrel a fedélze­tén. Korábban szó volt arról, hogy a Bundeswehr, légi- hidat létesítve, részt vesz a Szovjetuniónak szánt német élelmiszer elszállításában, de szovjet kérésre elálltak ettől a tervtől. Az élelmi­szerek tonnáit vagy szovjet repülőgépek szállítják, vagy német kamionok. ismét megerősítette állásá­ban. Időközben megalakult az Özdi Olvasó Egyesület, amely január elsejétől mű­ködik és vezetője Dombóvá­ri Péter lesz. A régi-új igaz­gató 32 munkatársa közül 14-nek mondott fel. iRichter Péter a további­akban elmondta, hogy petí­ciót fogalmaztak igazgatójuk ellen, felmondásukat nem hajlandóak tudomásul ven­ni, így holnap déltől szom­bat délig ülősztrájkot tarta­nak a Liszt Ferenc Művelő­dési Központ előcsarnoká­ban. Megpróbáltunk beszél­ni az igazgatóval is az ügy­ről, azonban nem sikerült telefonon elérni. Már a zebrát sem tisztelik (Folytatás az 1. oldalról) közül mindössze Szerencsen, Ózdon és e városok vonzás- körzetében volt némi csök­kenés a balesetek számát te­kintve. A többinél erőteljes növekedés tapasztalható. Me­zőkövesden stagnál a hely­zet. A balesetek egyharmada gyorshajtás miatt követke­zett be, de az okok között jelentős helyet foglal el a szabálytalan előzés, az el­sőbbségi jog meg nem adá­sa és az ittasság is. Ez utób­bi aránya sajnos évek óta növekszik, főleg Sátoraljaúj­hely és Tiszaújváros térsé­gében. De nemcsak a gép- járművezetők nyúlnak egyre többször az alkoholhoz, a balesetet szenvedett gyalogo­sok közül minden negyedik ittas volt. Sajnos az autósok a kijelölt gyalogátkelőhelye­ket sem tisztelik már, az el­ütött gyalogosoknak mintegy 30 százalékát a zebrán érte a baleset, s ezek gyakran súlyos sérülésekkel, nem rit­kán halállal végződtek. A leggyakoribb okok te­hát a nemtörődömségre, a felületességre, a szándékos­ságra és rutintalanságra ve­zethetők vissza. Megfelelő javulás csak akkor várható, ha, többek között, lényege­sen szigorodik a számonké­rés. Ezzel kapcsolatban szá­molt be Pónus Ferenc ame­rikai tapasztalatcsere-útjá- ról. Elmondta, hogy például a szándékos szabályszegők­kel szemben igen szigorúan lépnek fel, 1000—1500 dollá­ros pénzbírság, jogosítvány­elvonás a gyorshajtás követ­kezménye. Egyben nyilván­tartásba veszik a szabály- sértőket, és értesítik a biz­tosítótársaságot is a csele­kedetükről, ami a biztosítá­si díjuk emelésével is jár. Nálunk is szükség lenne hasonlóra mindazok mellett, hogy intézményesen rendez­ni kellene a közlekedésre nevelést, megfelelő techniká­val erősíteni a közlekedés­rendészet szervezetének mű­ködését, növelni a gépjár­művezető-képzés színvona­lát. Nem utolsósorban ren­dezni kellene a KRESZ se­bességgel kapcsolatos pasz- szusát. (Az Európa fejlet­tebb országaiban elfogadott, lakott területen belüli 50 ki- lométer/óra, illetve a főút­vonalakon a 90 kilométer/óra hazánkban is megfelelőbb érték lenne.) Tudományos felmérések is bizonyítják, hogy lakott te­rületeken belül, a sebesség­határok csökkentésével, a sú­lyos balesetek jelentősen mérsékelhetőek lennének. A közlekedésbiztonságért fele­lős kormányzati szervek ter­veiben szerepel is ez a KRESZ-módosítás, de a vég­leges döntésig még sok idő lehet hátra. A jelenlegi sza­bályok azonban lehetővé te­szik egy-egy településen be­lül a sebességhatárok táblá­val történő módosítását, ha azt a lakott terület kezde­tét jelző táblával együtt he­lyezik ki. Mindezekre figye­lemmel, az MKBT elnöksé­ge felhívással fordult váro­saink polgármestereihez, se­gítsék és támogassák ezt a törekvést. Járuljanak hozzá, hogy 1991. február 1-től — az országban elsőként — megyénkben megvalósuljon a lakott területen belüli 50 ki- lométer/órás sebességkorlá­tozás. Így talán elejét lehet venni a gyorshajtásból adó­dó jelentős számú baleset­nek. Kovács Judit Úthasználati díj Németországban Az új német koalíciós kor­mány megalakulását előké­szítő egyik munkacsoport, a közlekedéssel foglalkozó, hétfőé Bonnban úgy dön­tött, hogy a jövőben a né­met és a külföldi állampol­gároknak egyaránt díjat kell fizetniük a németországi utak használatáért. A dön­tést formailag a kormány­zásra készülő három párt, a CDU, a CSU és az FDP po­litikusainak is jóvá kell hagyniuk. A döntés értelmében a személygépkocsi-tulajdono­soknak száz márkát, az au­tóbuszosoknak ezer márkát, a teherautósoknak pedig kétezer márkát kell fizetni­ük évente. A gépjármű­tulajdonosok szélvédőüvegre ragasztható matricát vehet­nek a pénzen, ezzel igazol­ván, hogy lerótták az illeté­ket és roboghatnak vagy az autópályákon vagy az ala­csonyabb rendű utakon. Az első bonni híradások nem szóltak arról, hogy az út­használati díj mikortól lesz kötelező. Korábban arról lehetett olvasni, hogy a sze­mélyautó-tulajdonosoktól 200 márkát fognak beszedni. Az úthasználati díjakból évente öt-hat milliárd már­ka fog befolyni az állam­kasszába, amiből elsősor­ban a keletnémet utakat kí­vánják korszerűsíteni. Szá­mítások szerint a volt NDK útjaira 127 milliárd márkát kellene költeni, hogy azok elérjék a nyugatnémet szín­vonalat. Az úthálózat rend- bentartása Németország nyu­gati részében is 12,5 milli­árd márkát emészt fel évente. A bonni tervezők másik, az államkasszát gyarapító elképzelése a= telefon-díjsza­bással kapcsolatos. A szám­lálók rövidebb időtartam után „kattannának”, azaz ugyanolyan hosszú telefon- beszélgetés a jövőben többe kerülne, mint most. Kellemes karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag boldog új esztendőt kíván a (FiTaxi TAXIRENDELÉS ÓZD 3600 48-as út 26. 12-345 mm MISKOLCI • VASUDVAR*KFT. A MISKOLCI VASUDVAR KFT. értesíti kedves vevőit, hogy — 1990. december 23-tól 1991. január 6-ig üzleteit az év végi leltár miatt zárva tartja Megköszönve vásárlásaikat, ezúton kíván minden kedves vásárlójának kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet a MISKOLCI VASUDVAR KFT.

Next

/
Oldalképek
Tartalom