Észak-Magyarország, 1990. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-01 / 282. szám

Szóvivői tájékoztató a kormányülésről Változások várhatók a nyugdíjalap kiszámításában A kormány csütörtöki üléséről pénteken László Balázs szóvivő tájékoztatta a sajtó képviselőit. A kormány számos témáról tárgyalt, ebből a tájékoztatón kettőt ismertettek — szakemberek segítségével - alaposan. László Balázs bevezetőben arról szólt, hogy a kormány megállapodott a Házbizottsággal, pontosabban a Parlamentben képvi­selt pártokkal, miszerint december 1-jére a költségvetési törvényjavaslatot benyújtja. Ennek megfelelően a tervezet sokszorosításán egész éjjel dolgoztak. Az egyeztetések alapján a költségvetés általános parlamenti vitája vár­hatóan december 17-én lesz. Csépi Lajos, aiz Állami Vagyonügynökség ügyveze­tő igazgatója a jövő évi vagyonpolitikai irányelvek­ről adott tájékoztatót. Mint mondta, a dokumentum csupán tervezet, az Ország­gyűlés határozatként mond­ja majd ki ae irányelveket. Az irányelvek szerint ha­záinkban továbbra is az a cél, hogy a magántulajdon váljék meghatározóvá. Ennek érdekében folytatódik a pri­vatizáció, amelynek célja olyan tulajdonosok felkuta­tása, akik érzékenyen rea­gálnak a piac változásaira, s legfontosabb céljuk a va­gyon gyarapítása, illetőleg annak hatékony működteté­se. Az irányelvek alapján folytatódik az állami vagyon értékesítése, amelynek le­bonyolítását továbbra is a vagyonügynökség végzi, a nyilvánosság, a versenyezte­tés és a reális vagyonérté­kelés alapelveiinek szem előtt tartásával. A módszereket illetően a dokumentum leszögezi, hogy piacorientált privatizációra van szükség, tehát nem re­privatizációról van szó, sem pedig az állami vagyon va­lamilyen típusú szétosztásá­ról. Alapvetően a piac tör­vényszerűségeit kell követni, szem előtt tartva a kisbefek­tetők körének miméi széle­sebb bevonását. Ellemérték! nélkül 1991-ben csupán a társadalombiztosítás kap ál­lami vagyont. Űj elem az eddigiekhez képest, hogy jövőre már a vevő is kez­deményezheti a privatizá­ciót. Az irányelvek kitérnek arra, hogy a külföldi tőiké aktív közreműködése tovább­ra is elengedhetetlen, és csupán néhány hagyományos magyar termék előállításá­nál nem kívánják azt been­gedni az országba. Az előzetesi számítások alapján 1991-ben a privati­zációból származó bevételek összege várhatóan 40—50 milliárd forint lesz, amely­nek túlnyomó többségét az államadósság csökkentésére kívánja fordítani, a kormány­zat. A bevételek fennmaradó részét a Foglalkoztatási Alap forrásainak feltöltésére, a külföldi tőke beáramlásának segítésére, illetőleg egy tőzs­de-intervenciós alap létreho­zására kívánják fordítani. Csépi Lajos végül bejelen­tette, hogy a privatizáció elő­rehaladásának bemutatásá­ra, a rendszeres tájékoztatás­ra ezentúl Imikéiét jelentet meg az Állami TVagyonügy- nökség. Ezután Verebélyi Imre, a Belügyminisztérium közigaz­gatási államtitkára a helyi önkormányzatok működésé­vel kapcsolatos jogszabály­alkotási kérdéseket taglalta. Előzőleg azonban László Ba­lázs szóvivő az MTI-nek (Folytatás a 2. oldalon) Eladatlan üvegtáblák a gyárudvaron Leáll a miskolci üveghuta Nagy valószínűséggel december 20-án leáll a valamivel több, mint negyedezer embert fog­lalkoztató miskolci üveggyár üveghutája, vagy­is kemencéje. Az ok: a gyár termékeiből, a hengerelt üvegből hatalmas mennyiség hal­mozódott fel, s nincs tovább értelme készlet­re termelni. A leállást egyelőre négy hónapra tervezik, ám ha a Pannonglast Ipari Részvénytársaság (ehhez tartozik a miskolci gyár) igazgatóta­nácsa 1991. január 7-i ülésén úgy dönt, hogy e gyár többé ne termeljen, a piac megcsap­pant igényeit az orosházi üveggyár is kielé­gítheti, akkor lényegében végleg „becsukhat­ják a boltot”. E legrosszabb dologról azonban hallani sem akarnak Miskolcon, érthetően, hiszen a városban máris feszültségeket okoz a munkanélküliség, egy ilyen döntés pedig még inkább tetőzné a bajt. (Folytatás a 3. oldalon) A szállítás a továbbiakban sem szünetel, de kérdéses, kell egyáltalán az üveg? Fotó: Fojtán László Tervetuloa, azaz Isten ho­zott! E dallamos köszöntés­ben benne lüktet a finn nép lelke, a kedves segitökész- ség, amivel a külföldit fo­gadják, különösen, ha kide­rül róla, hogy magyar. Mert ők igazán számon tartják ezt a rokonságot. Ha össze­hasonlítanánk, hogy ná­luk hányán beszélnek ma­gyarul, s közülütik ki tud finnül, bizony mi maradnánk alul. A hazánknál három és félszer nagyobb területen ke­vesebben élnek, mint mi itt­hon. S ezt a tágasságot, a hagyományok őrzését, az emberközpontú szemléletet, a természet közelségét szin­te mindenütt érzi az ember. Nem hiába mondják, hogy a finn inkább köré épít egy várost, mintsem kivágjon egy fát. Még a metropoli­szokban, a fővárosban. Hel­sinkiben is találhatunk mindebből valamit mutató­ba, ha a sok biciklire, az emeletes házak lakásaiban is megtalálható szaunára, a formatervezésükre vagy a híres Sziklatemplomra gon­dolunk. Van egy finn szó, a „si- su", amit nagyon nehéz ma­gyarra fordítani. Jelenti azt, hogy akaratos, becsületes, tö­rekvő, egyenes tartású. A finn embert Jelenti. Mert ez mind jellemző rájuk, s ez­zel magyarázható az is, hogy zaklatott huszadik századi történetük ellenére a világ első tíz országa között tart­ják számon gazdaságukat. Függetlenségük 73 éve alatt idáig jutottak el. Mert csak 1917. december 6-án született meg a Finn Köz­társaság, akkor „engedte el” őket az orosz birodalom. Azóta ez legnagyobb ünne­pük, s ezt a jeles napot de­cember l-jén, azaz ma, Mis­kolcon ünnepli meg a Finn Köztársaság budapesti nagy­követe, s testvérvárosunk, Tampere küldöttsége is, együtt meghívóikkal, a Mis­kolci Városházával, s a Ma­gyar—Finn Társaság Miskol­ci Baráti Körével. Kedves Vendég! Tervetu­loa! Uj Centrum lesz a régiből 0 Miskolc legna­gyobb bevásárlóköz­pontjának, a Centrum Áruháznak bővítési és felújítási munkálatai ez év tavaszán kezdődtek el. A tervek az Észak­terv C irodájának asz­talán születtek meg. A kivitelezést a Heves Megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat III. szá­mú főépítésvezetőségé­nek szakemberei vég­zik el. A bővítés során lényegesen megválto­zik az áruház külső ar­culata, amit már most is jól lehet látni. A megyeszékhely „centru­mának” újjászületése 1993. tavaszán fejező­dik be. (fojtán) BUDAPEST BANK RT Igazgatósága Miskolc Miskolc, MSZB tér 4. Telefon: (46) 55-211 • Fax: 56-429 Igazgatóságunk a belföldi és külföldi magánszemé­lyek, Jogi személyek, nemzetközi fuvarozási Joggal rendelkező vállalkozások részére folytat DEVIZASZÁMLA-VEZETÉST tisztelt Ügyfeleink megelégedésére. Az 1990. november 26-tól érvényes kamataink: (500 USD-tól 100.000 USD-ig vagy azzal egyenértékű betét esetén) látra szóló 1 havi 2 havi 3 havi 6 havi 9 havi LEKÖTÉSRE, éves kamatláb [%/év] 12 havi USD 5 7 1/4 71/2 7 1/2 7 3/8 7 5/16 7 3/16 DEM 31/2 7 5/8 8 1/4 8 5/16 83/16 8 3/16 8 9/16 ATS 4 8 3/16 8 7/16 8 7/16 8 7/16 8 7/16 8 7/16 CHF 1/2 711/16 8 1/16 8 1/16 8 7 15/16 7 3/4 GBP 7 13 5/16 13 1/8 12 7/8 12 1/4 12 11 13/16 ITL 4 7 7/8 7 7/8 7 3/4 7 1/2 7 3/8 7 3/8 FRF 4 7 1/16 7 1/8 7 1/4 7 3/8 7 5/8 7 5/8 CAD 3 4 5/16 45/16 5 5 5 51/16 AUD­5 5/16 5 5/16 6 1/8 51/4 5 3/4 6 NLG­5 5/16 5 9/16 5 3/4 5 7/8 5 3/4 6 SEK­123/16 127/16 121/2 12 3/8 12 3/8 12 3/8 00° u6( oA<%'0' * * ,eT° c * & U

Next

/
Oldalképek
Tartalom