Észak-Magyarország, 1990. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-07 / 261. szám
1990. november 7., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Egyik dili üt öl a másikig Földet — mindenáron? Ai eset bonyolult, de jellemző napjainkra, s ezért nincs minden tanulság nélkül. Egy sárospataki házaspár vélt, vagy valódi tulajdonát követeli vissza: alig több, mint egy hold földért harcol. S mert a család létfeltételei is nehezedtek, úgy érzik, minden eszköz megengedett o számukra ... Nyuszi ül az ólban Nézni Is kell őket Istenes László nem csupán panaszos levéllel kereste meg szerkesztőségünket, a borítékba egy sokszorosított szórólapot is tett. Az írás címe sokat sejtető: „Mennyit ér a Kossuth Tsz elnökének az adott szava?” — teszi fel a kérdést a szerző, majd leírja kálváriáját. Nevelőapja még régebben vett két hold földet a város Darnó-dűlőnek nevezett részében. Ezt azonban elvette tőle a tsz, s a család emlékezete szerint 1962-ben adott helyette egy kisebb darabot a Szemince-dűlőben. A földet egy bodroghalászi gazda művelte, majd annak fia, unokája. Hozzá kell tenni: a család legnagyobb megelégedésére, a feles művelés szabályainak megfelelően. Időközben a nevelőapa elhunyt, s pár évvel ezelőtt fia, az említett Istenes László úgy gondolta: nagy a család, kell a föld, hogy a három gyereket könnyebben nevelhessék annak termésével. Illetve: hogy állatot tartsanak saját takarmányból. Istenes a földet felesben művelő férfitől tudta meg, hogy valami nincs rendben a Szemince-dűlővel. 1988- ban már neki is csak haszonbérbe adta a tsz, merthogy időközben kiderült, a kis darab föld a Kossuth Tsz tulajdona. Ezt erősítette meg beszélgetésük során a szövetkezet jogásza, akivel megegyeztek: egyelőre használja Istenes László a földet, aztán majd, meglátják mi lesz. Nos, az lett, hogy a tsz vezetője igazolást kért a föld eredetéről, Istenes ezeket a volt tsz-elnöktől és a szomszédoktól be is szerezte, elismerték, hogy a Dar- nóért cserébe kapta Szemin- cét a néhai nevelőapa. A tsz az idén mégis bevetette kukoricával, sajátjaként használta, kárt okozván ezzel az Istenes családnak. Az említett szórólapon több, nem éppen hízelgő jelzőt is olvashattak Sárospatak lakói, közvetlenül a hely- hatósági választások előtt a szövetkezet elnökéről, Sza- niszló Sándorról... — Mégis beválasztották a testületbe — méltatlankodik Istenes László >—, úgy, hogy a többi jelölt visszalépett! Feleségével a sérelmeket sorolják. Ügy tudják, az elnök egyik rokonának kell a Szemince-dűlői föld. Sza- niszló már azon a részen szőlőt telepített, présházat épített, jó lenne a közelben ,a rokonságnak is a szőlő — állítják. Majd a tavasszal történtekről beszélnek. A tsz jogásza hiába mondta, hogy használják a földet, úgymond „orvul” bevetették kukoricával. Előtte persze gyomirtóztak, ami kivitte az Istenesék által korábban odavetett konyhakerti növényeket. Kérik a káruk megtérítését, de mindenekelőtt: a földet. Ha nem a Szemin- cében, hát másutt, ők rugalmasak, hajlamosak a megegyezésre. Most fejezték be a házat, ott a három gyerek, azoknak enni kell, s nem mindegy, hogy sajátot eszik, vagy boltból veszik az élelmiszert. — Nem értem, ezt a cikket miért nem közölte a Sárospatak című újság, amikor a szerkesztő megígérte? — kérdezi a férj. Amikor felvilágosítom, hogy mi a szerkesztő feladata és milyen sértéseket tartalmaz a levél, a férfi elcsodálkozik. Gondolták, kimondják végre az igazat, hogy ki az úr a városban, úgy látták, ez tetszik az embereknek. Sorra mutatják a dokumentumokat. A földcserét valóban igazolta a korábbi tsz-elnök és a szomszédok. Első hallásra a házaspárnak van igaza, s már fogalmazom a kérdést: vajon miért ilyen szőrösszívű a tsz-veze- tés, hol az emberségük? Szaniszló Sándor tsz-elnök szerint ebben az ügyben hiába az emberség, a jó szándék, semmit nem tehetnek. — 1987 telén bíztam meg a háztáji bizottságot, vizsgálják felül a zártkerteket, akkor derült ki, hogy Szemincével gond van. Mert a telekkönyvi nyilvántartó szerint a tsz-é, illetve, az államé, csak tsz-kezelésben van, mégis más művelte. Ez a vizsgálat eredményezte, hogy 1988-ban mára szövetkezet adta bérbe a földet, de csak egy szezonra, hogy amíg a sorsa rendeződik, addig is hasznosuljon. Az elnök megjegyzi, hogy ő felelős a tagságának a vagyon megőrzéséért, nem adhat csak úgy kívülállónak földet. Megkapom az Isteneséknél már részben látott, fénymásolt iratokat. Különösen a Szemince-dűlői föld birtoklapja érdekes: 1903-tól mutatja a tulajdonjog változásait. A lényeg: 1969-ben egy amerikai hölgytől váltotta meg a tsz, azóta jogosan rendelkezik vele. Az Istenes családnak, vagy Illés vezetéknevű nevelőapjának nyoma sincs egyik lapon sem. A Damó-dűlői föld sorsa már nem ilyen egyértelmű: a birtoklap szerint egy ideig a magyar állam és Illés Balázs tulajdona volt felefele arányban, aztán teljesen az államé, a tsz-é lett. Lehet, hogy mégis Isteneséknek van igazuk? A Kossuth Tsz jogtanácsosa, dr. Virágh Sándor ezt továbbra is tagadja. — Nem tudjuk, hogyan szűnt meg a nevelőapa tulajdonrésze, hónapok óta kutatok miatta a sátoraljaújhelyi földhivatalban, nem találok erről iratot. Van azonban egy másik papírunk. Az illető, akitől állítólag a földet vette Illés, azaz a nevelőapa, tagadja, hogy eladott volna neki. A néhai Illés Balázs áfész-elnök volt. És azt ugye mindenki tudja, hogy annak idején,'a hatvanas években milyen nagy ember volt egy áfész-elnök?! Bizony, lehet, hogy csak baráti szívességből mondták, legyen övé a Szemince... A jogtanácsos szerint nincs más megoldás: pereljenek Istenesék. Hogy magas a perköltség, sokba kerül ügyvédet fogadni? Amíg az új földtörvény meg nem születik, a tsz — mint használó — mindenképpen köteles az állami tulajdont védeni. Még akkor is, ha sértegetve, időt, fáradtságot nem kímélve kívánja azt valaki megszerezni... M. Szabó Zsuzsa Vágjunk talán a dolog közepébe. Végeztünk egy kis gazdaság (osság) i számítást a szakemberekkel, a következőképpen: a nyúl éves fel- vásárlási átlagára most 81 forint. A 2,5 kilós állat előállításához (ez a leadási súly) — átlagos szaporasági és felnevelési körülmények között —’ mintegy 10 kiló granulált nyúltáp szükséges, így a maximum takarmányár 120 forint. (Több zöldet etetve olcsóbb is lehet.) A leadott nyálért az átlagárat figyelembe véve 200 forint körüli összeget kap a tenyésztő. Ha a pénz- beni eredményt egy kilóra visszaszámoljuk, akkor az 30 forint körül jön ki. Ez tartalmazza a nyereséget és a munkadíjat. S persze lassacskán ezekből térülne meg az induláskori (relatíve magas) befektetési költség. Ez tehát a nyúl... Összehasonlításképpen mondhatjuk, hogy egy 100 kilós disznón 800 forint... A nyúltenyésztésnek nincs olyan nagy hagyománya, mint a sertéstartásnak (hogyan is lenne, hisz’ a magyar ember nem igazán szereti a nyúlhúst), ám miután nagyobb a jövedelmezősége, szívesen foglalkoznak vele a termelők. Azért panaszkodnak ők is: — Amit a nyúlért kaptam, azt a két disznó, meg az aprólék meg is ette — mondja Andrejcsik János, trizsi kistermelő. — S nagyon kockázatos a nyúltar- tás. Nemrégiben például az állományom 80 százalékát elvitte egy, általam eddig ismeretlen betegség, a maradék anya pedig meddő lett. 5 az állatorvosnak a nyúl csak egy nyúl... Tizenöt anyát tartok, ebből éves szinten, általában 20 ezer forint a hasznom. Ám amit a múlt félévben nyertem, az most ezzel a betegséggel el is meg}-. Attól függ tehát, milyen ciklust kap el az ember... Az elmúlt héten országos nyúltenyésztési ankétot rendeztek Miskolcon, a Tudomány és Technika Házában. Utána beszélgettünk Kovács Istvánnal, a MÉSZÖV munkatársával, aki elmondta, hogy tavaly országosan 12,5—13 millió nyulat vásároltak fel, s ennek 98 százaléka került exportra. A mennyiségi növekedést felváltotta a minőségi javulás. A kistermelői szaporítótelepekről jó állomány került ki a nyúlászokhoz. S ez azért volt lehetséges, mert az utóbbi három év támogatási rendszere kedvezett a törzs- állományok tartásának. Régebben a fehér szőrű nyúlért 6 forinttal többet fizettek, mint a tarkáért. Ám az idén a színes nyulak aránya már kevesebb volt tíz százaléknál, ezért ez a megkülönböztetés megszűnt. Bár igényesebb a fehér nyúl, mégis gazdaságosabban lehet tartani. Nagyobb a növekedési erélye, jobb a húsformája, s gereznáját a külföldiek szívesebben vásárolják. Nálunk az új-zélandi fehér, s a kaliforniai fajták tartoznak a kedvelt csoportba. Az ankéton részt vett a Hunniacoop képviselője, Putnoki Nagy Iván, a Nyúl- termeltetési és Felvásárlási Közkereseti Társaság képviselői, Jakab Tamás és Bölcs György, a Környei Mezőgazdasági Kombinát termeltetési ágazatvezetői. Régóta koordinálják és segítik a nyúl- tenyésztést. Kedvezményesen biztosítanak tenyészállatot, ingyenesen vakcinát az alapvető nyúlbetegségekre, takarmányt, tenyészketrecet adnak termelői áron, mindezt az áfészeken keresztül. Megyénkben 82 szakcsoportban mintegy 3 ezer kistermelő foglalkozik nyúltar- tással, 17 áfész keretében. Legtöbben természetesen munka mellett. Az optimális anyalétszám ilyenkor 10 —15. S bár ha az utóbbi húsz évben voltak is kisebb gondok a felvásárlás körül, ma ez rendben, szervezetten történik. Az állatok tartásához a jó gazda gondosságára van szükség, nagyon kell figyelni a higiéniai követelményekre, a környezet megfelelő kialakítására. Ezért buknak bele sokan, akik a pénzért, kezdenek foglalkozni velük. — Én nagyrészt kedvtelésből tartom őket — mondta a trizsi kistermelő —, ám jól jön azért a bevétel. Az etetéssel elmegy majd’ egy órám reggel is, este is, sbár lehet, ez így soknak tűnik, de nézni is kell őket... Tíz éve nyulászkodom, s máraz állat szőréről látom, ha valami baj van. De azért csak szeretnénk, ha a felvásárlási árak jobban követnék a takarmány árának növekedését ... (dobos) Hegyalján Uj helyen a MAGEV! Uj helyen a MAGEV! Értesítjük ügyfeleinket, vásárlóinkat, hogy címeink megváltoztak. Gép-műszer-szerszám-villamosforgógép-üzletág új cime Miskolc, Beloiannisz u. 17. sz. Telefon: 46-706 üzenetrögzítős, és 49-851 Telex: 62-411 Telefax: 63-219 Általános műszaki-gyengeáramú hiradástechnikai-erős- áramú villamossági üzletág új címe Miskolc, Harsányi u. 4. sz. Telefon: 62-207, 61-268, 60-853 Telex: 62-411 Telefax: 63-219 Központi raktár Miskolc, Harsányi u. 4. sz. Telefon: 60-864, 60-838 Telex: 62-411 Telefax: 63-219 Változatlanul széles áruválasztékkal várjuk vásárlóinkat Adunk, veszünk, lízingelünk, becslést végzünk! Keressen bennünket! MAGÉV Észak-magyarországi Alközpont Miskolc /RI IHA7 VÁGÓHÍD Út 4-6. Heti ajánlatunk Nagykereskedelmi eladási ár MF-2 „S” szilárd tüzelésű kazán 23 750 Ft MF-5 „S" szilárd tüzelésű kazán 32 500 Ft GF-30 tip. falbaköthető gázkonvektor 12 250 Ft F-25 tip. CALOR gáz falifűtő 4 625 Ft ETNA-20 tip. gázkonvektor 6 737 Ft ETA 7400 porszívó 8 625 Ft Jumbó-Jugó porszívó 4 676 Ft Jumbó 75-ös porszívó 4 496 Ft MK 29-es magnó 2 980 Ft Különböző hösugórzók, hökandallók, vonalsugórzók, nagykereskedelmi eladási áron. ÁRAINK AZ ÉRVEINK! Befejezés előtt a szüret Az a régi szólás-mondás, hogy „Akár haszon, akár kár, Simon-Júda a határ”, az idén igencsak bevált Tdkaj-Hegyalján. Merthogy az előző éveknél későbben, csak október 20-a körül kezdődött a szüret, ihasznot is hozott, hiszen elősegítette a kedvező időjárás nyomán a füntök aszúsodását. Ám a kései kezdés kockázatot is rejtett magában. Nevezetesen pedig azt, hogy .az október végi fagyok miatt a tőkéken a levelek lehullottak, „csupaszon” maradtak a fürtök, nem volt ami megvédje azokat az időjárás viszontagságaitól. Az utóbbi napok esős-csapadékos időjárása sem tett jót a szőlőnek. A bogyókban lévő szőlőcukor ugyanis a csapadék hatására „felhígult”, megszűnt az aszúso- dáshoz szükséges koncentrálódás. Napsütéses, meleg idő kellene, hogy a még tőkéken maradt fürtök tovább édesedjenek, aszúsodjanak. Mert a csapadékos időjárás lelassította a szedést ás. A felázott táblákon nem lehetett a sorok közé menni. így aztán eddig már mintegy 80 százalékra becsülik a már leszüretelt terület nagyságát. A szakemberek megítélése szerint a mennyiségi termés jónak mondható, de nem mondható el ugyanez a minőségről, amely már volt jobb is. A mustok cukorfoka nagymértékben függött a terület fekvésétől, hogy menynyi napot kapott. Egyes helyeken, így például Mád határában 22 cukorfokos mustot is szűrtek. Az átvételnél a minőségre gondosan ügyelnek, s azt szigorúan ellenőrzik. Az aszúszemeket, mint korábban, most is külön szedték, gyűjtötték, hogy az idén is készítsenek belőle 3-4-5 puttonyos aszúbort, amelyre majd a szüret befejezése után kerül sor.
