Észak-Magyarország, 1990. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-02 / 257. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1990. november 2., péntek Továbbra is szigorú ellenőrzés (Folytatás az 1. oldalról) tárátkelőt fogtak el a kato­nák és adták át a karhata­lomnak. Egy kerületi bíró azután gyors eljárásban dön­tött az azonnali kiutasítás, vagy kitoloncolás mellett. Az eseték 98 százalékában a Magyarországra való ki­utasítást rendelték el, tehát abba az országba, ahonnan az illegális határátlépés tör­tént. A határon elfogott szemé­lyek 75 százaléka román ál­lampolgár volt, érvényes ví­zum, elég gyakran azonban útlevél vagy más személyi igazolvány nélkül. Az oszt­rák katonák által elfogott személyek egy százaléka jött illegálisain Törökországból, Libanonból, Afganisztánból, Indiából, de Afrikából is, például Ghánából, Szenegál­ból és Etiópiából. Ausztria igyekszik szerző­déses alapokra helyezni Ma­gyarországgal az illegális határátkelők kiutasítását és erről megállapodást kötni. A tárgyalások azonban rend­kívül szívósnak és hossza­dalmasnak bizonyulnák, — mutatott rá a kölni rádió. Az osztrák katonaság be­vetése az osztrák—magyar határon döntő mértékben megkönnyítette a szükséges bizonyítékokat arra nézve, hogy ezek az illegális határ­átkelők Magyarországról jöt­tek és ezért ki is utasíthat­ták őket, többnyire jóval a 72 órás időhatár alatt. A katonaság bevetésének közvetlen következményeként csőikként a román menedék­jogot kérők száma. Az első hét után egy negyeddel, az­óta pedig további 25 száza­lékkal. Ez a tény többek kö­zött a traiákircheni felvevő- tábor drámai helyszűkét is enyhítette. Gazdag művelődési program Öregek napja Kazincbarcikán ' November hónapra is gaz­dag programot kínál Ka­zincbarcikán az Egressy Bé­ni Művelődési Központ és Könyvtár. A könnyűzene kedvelőinek ajánlják a Pál utcai fiúk, a Linda és a Ho­bo Blues Band együttesek koncertjét. Szerepel prog­ramjukban zeneiskolai hang­verseny és a középiskolai hangversenybérlet keretében a Miskolci Szimfonikus Ze­nekar hangversenye is, amit Zene és történelem: Napó­leon címmel rendeznek meg. Fellép a művelődési központ­ban az erdélyi szentegyházi amatőr színtársulat is, tagjai Tamási Áron Énekes madár című művét mutatják be. A bérletes színházi előadás ke­retében, á Józsefvárosi Szín­ház előadásában az Egerek és emberek című darabot tekinthetik meg az érdeklő­dők. A hónap végén rende­zik meg a citerazenekarok VI. találkozóját. A télre készülve vásárokat szerveznek a művelődési központban. November 12-én síbörzét tartanak, 15—16-án pedig Hódiköt vásárt, ahol kötöttárukat, pólókat, szabad­idő-ruhákat lehet vásárolni, kedvezményes áron. (Kiállítótermeikben bemu­tatják a Gárdonyi Géza Mű­velődési Ház képzőművészeti szakkörének anyagát, meg­rendezik Szilágyi Imre gra­fikusművész kiállítását, és bemutatják Pallagi Tamás festményeit. Gazdag program várja a kisebbeket is a Gyermekek Házában. Biciklitúrát, ját­szóházat, tréfás vetélkedőt, bábműsort is kínálnak, és ezek közben — bizonyára nagy érdeklődést kiváltva — 15-én 10—16 óráig a Nyíregy­házi Konzervgyár termékei­nek kedvezményes vásárát rendezik meg. A művelődési' központ és könyvtár legrangosabb ese­ményének az öregek napja ígérkezik. A november 5, 6, 7-én megtartandó rendez­vény minden napján kultu­rális műsor, szociális és jogi tanácsadás, valamint ingye­nes vérnyomásmérés várja az érdeklődőket. A progra­mokon a résztvevők lelké­szekkel, szociálpolitikai szak-1 emberekkel is beszélgethet­nek. A művelődési ház elő­csarnokában kedvezményes vásárlási lehetőséget bizto­sít a Borsod Megyei Tejipari Vállalat, a Kazincbarcikai ÁFÉSZ és a Béke étterem cukrászüzeme azok részére akik nyugdíjkifizetési szel­vénnyel rendelkeznek. — faragó — Minden településnek egészséges ivóvizet! Mennyi ivóvizei használ el „előlünk” az ipar, és ezen keresztül juttat-e, s ha igen, milyen mértékben szennyező anyagokat kör­nyezetünkbe? Az ipari hid- rotechnológusok második országos szákmai tanácsko­zása ezekre a kérdésre ke­reste a választ. Az eredmé­nyékről dr. Búzás Kálmán- nét kérdeztük, aki a Magyar Hidrológiai Társaság ipari vízgazdálkodási szakosztá­lyának képviseletében vett részt a kétnapos lillafüredi rendezvényen. — Egyetlen konkrét dön­tésről számolhatok csak be, és ez a tanácskozástól füg­getlen. Minisztériumi dön­tés született arról, hogy 1994-ig minden településen biztosítani kell az egészsé­ges i-vóvízellátást, termé­szetesen központi támoga­tással. A találkozónak nem a döntéshozatal, hanem a tapasztalatok, új technológi­ák átadása, megbeszélése volt a célja. Emellett kör-1 vonalazódni látszik egy egy­séges koncepció: minden üzemnek külön kell felmér­nie lehetőségeit és kötele­zettségeit. Nekik kell tud­ni, mire van pénzük, az adott körülmények között melyik technológia a leg­megfelelőbb. Ezt nem lehet központilag rájuk kénysze­ríteni. A bírság és a ked­vezményük, a szankciók és az ösztönzések továbbra is a hatóságok kezében kell, hogy maradjanak. — Visszatérve a vízgazdál­kodási koncepcióra, kérdés marad, mi a biztosíték ar­ra, hogy ezt elfogadják cél­ként, és teszndk-e erőfeszí­. téseket annak eléréséért a gazdálkodók. — Egyes gyárakban már most is működik a meg­felelő önkontroll. Ennek lé­nyege, hogy önmagát ellen­őrzi az üzem: saját mű­szerekkel és szákemberekkel követi nyomon tevékenysé­gét. A hatóság ellenőrzi a méréseiket, hamisításra nincs lehetőség. Az önkont­rollt főként csak azok vál­lalják fel, akik a szennye­zést a határérték alá tud­ják szorítani. Igen fontos a szakemberképzés. Erre tan­folyamok keretén belül is van már lehetőség, s kö­zépfokon nemcsak vízügyi, hanem általános környezet- védelmi ismereteket is nyúj­tanak hallgatóiknak. S ezért jelentősek az ilygn jellegű tanácskozások módszer- és információcserék, mint ez a mostani találkozó volt, ame­lyen az Ékövízig segítségé­vel folyamatos és tartalmas munkát végezhettünk. (csörnök) Hruscsov titkai Hruscsov egykori szovjet vezető - mint ismeretes, Sztó- iin holólo utón, 1953-ban lett az SZKP főtitkára, s a ha­talomból 1964-ben puccsal távolította el Brezsnyev - mag­nószalagra mondta emlékezését. Az Így kiadott könyv, mint kiderült, nem teljes. Néhány epizódot ugyanis kivágott o család. A Time című amerikai magazin ezeket szerezte meg. Részleteink ebből valók. IV. A hidegháború évei Amint véget ért a német fasizmus elleni küzdelem, Sztálin meg volt győződve arról, hogy Nyugat-Európa nagy részében hatalomra kerülnek a kommunisták. Azt hitte, hogy Németországban forradalom lesz és létrehoz­zák a proletárállamot. Nem az egyetlen volt, aki téve­dett ebben. Mi is ilyen jövő­ről ábrándoztunk és azt sze­rettük volna, hogy így le­gyen. Ügy véltük, hogy a szocialista forradalom meg­oldja a német kérdést, a marxista—leninista Német­ország ezután már nem lesz militarista állam és nem fe­nyeget másokat. Bizonyosak voltunk benne, hogy a há­ború megteremtette a felté­teleket ehhez, a fejlődéshez. Sztálin ezen az alapon kép­zelte el az egységes Német­országot. Azt akarta, hogy a németek támogassák a szov­jet politikát és a szövetsé­geseink legyenek. Hasonló reményeket táplált Francia- és Olaszország esetében is. Amikor De Gaulle 1944- ben Moszkvába látogatott, Sztálin berúgott és viccelőd­ve kérdezte tőle: „Le fogja tartóztatni Thorezt, a fran­cia kommunisták vezetőjét?” Thorez ekkor Moszkvában élt, de úgy tervezte, hogy a németek legyőzése után visz- szatér Párizsba. De Gaulle látogatásakor Sztálin aláírt ugyan egy szovjet—francia szerződést, de nem tulajdo­nított neki semmiféle jelen­tőséget. Szívesen hajtogatta, hogy ő a távolba néz. „Ami­kor Thorez színre lép, akkor kezdődik az igazi munka” — mondta nekünk. Ez idő tájt a Francia Kommunista Párt elég nagy és erős volt ah­hoz, hogy jelentős politikai befolyása legyen, emellett fegyverei is voltak, a hábo­rúból. Hasonló volt a helyzet Olaszország esetében is. Togliatti, az akkori olasz kommunista vezető kész lett volna megindítani a fegyve­res felkelést. Sztálin azonban leállította. Figyelmeztette, hogy a felkelést elfojtanák az ott állomásozó amerikai erők. ^ M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M i ^ ^ ____ ____ ____^ ___________ ____'tUá. — , mí NEMZETKÖZI MENEDZSER KÖZPONT INTERNATIONAL MANAGEMENT CENTER Ini is lehet a nemzetközi követelményetek megfelelő vezető! Mí M M Mi Mi M M A NEMZETKÖZI MENEDZSER KÖZPONT a Pittsburghi Egyetemmel együttműködve 1991. szeptemberében harmadszor indítja el a FIATAL VEZETŐK PROGRAMJÁT Külföldi és hazai professzorok magas szinten ké­szítik ff! a világ minden tájáról érkező hallgató­kat a nemzetközi üzleti. életre és a vezetői mun­kára. A képzés 12 hónapos és angol nyelven folyik. FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK : — egyetemi, esetleg főiskolai végzettség — legalább középfokú angol nyelvvizsga — legalább három év szakmai gyakorlat — legfeljebb 35 éves életkor — GtVIAT és TOEFL-vizsgák sikeres letétele. A képzést 1—3 hónapos külföldi szakmai gya­korlat követi valamely fejlett piacgazdasággal ren­delkező országban. A program befejeztével a hallgatók a Nemzetközi Menedzser Központ és a University of Pittsburgh (USA) közös oklevelét kapják, amely lehetővé te­szi számukra, hogy pittsburghi egyetemen elvég­zett további egy szemeszter után, a nemzetközi üzleti életben elismert M. B. A. másoddiplomát is megszerezzék. A Magyar Hitelbank és más cégek tandíjtámogatást nyújtanak a legjobb jelentkezőknek. Jelentkezési határidő: 1991. január 15. Ösztöndíjra pályázóknak: 1990. november 23. További tájékoztatást és jelentkezési lapot ad: Nemzetközi Menedzser Központ Fiatal Vezetők Program Titkárság 1221 Budapest. Pentz Károly u. 1—3. Telefon: 22G-5128, 226-0755 Telefax: 226-5340 M M AZ ÖN VÁLLALATÁNAK IS SZÜKSÉGE LEHET JÓL KÉPZETT VEZETŐKRE. HOGY MEGÁLLJÁK HELYÜKET A VILÁGGAZDASÁGI VERSENYBEN! M M Az események azonban a mi szempontunkból kedve­zőtlenül alakultak. Az USA erős gazdasága megakadá­lyozta az európai országok szétzilált gazdasági rendsze­reit abban, hogy eljussanak a forradalmi robbanópont­hoz. A dolgok nem úgy ala­kultak, ahogy a marxista— leninista elméletnek megfe­lelően elvártuk. Sajnos, mindezek az országok kapi­talisták maradtak, mi pedig csalódtunk, és Kelet-Európa országainak szocialista vív­mányai erősítésére összpon­tosítottunk. Amikor Csehszlovákiában győzedelmeskedett a prole- táriátus és megbuktatták a reakciós vezetést, 1943-ban, Sztálin éppen a Krímben üdült. Klemenf Gottwald csehszlovák elnök és felesé­ge a Szovjetunióba látoga­tott. Sztálin telefonált és hí­vott, hogy minél előbb men­jek le hozzá, mert nélkülem nem tud mit kezdeni Gott- walddal. A következő nap Jaltába repültem. Az étkezéseknél találkoztunk. Sztálin nem tudta megállni, hogy le ne itasson másokat. Mivel Gott- wald szeretett inni, Sztálin­nak nem volt nehéz dolga. Emlékszem, Gottwald azt kérdezte: „Sztálin elvtárs, miért hordják el a műszaki titkainkat az emberei? Min­dent ellopnak, amit csak tudnak. Ez sértés a szá­munkra, hiszen Önök előtt nincsenek titkaink. Ha szük­ségük van valamilyen új technológiára, vagy tervekre, csak szóljanak, és mi a ren­delkezésükre bocsátjuk. Ez sokkal jobb lenne. Mi készek vagyunk csatlakozni a Szov­jetunióhoz. Kérem, Sztálin elvtárs, írjunk alá olyan szerződést, miszerint Cseh­szlovákia belép a Szovjet­unióba.” Sztálin félbeszakította. „Minden lehetséges” — mond­ta kétértelműen. Valójában azonban elvetette Csehszlo­vákia csatlakozásának öt- leét. Azt hiszem, helyesen tette. Sajnos, Sztálin nem volt mindig ilyen előrelátó. Később, amikor újra talál­kozott Gottwalddal, megkér­dezte, hogy a Szovjetunió küldhet-e katonai alakulato­kat Csehszlovákiába azzal az ürüggyel, hogy fokozódik a hidegháborús feszültség. Sztálin ugyanis félt az eset­leges szovjet—amerikai há­borútól. Gottwald azonban azt mondta: „Sztálin elv­társ, csak ezt ne! A Szov­jetuniónak semmiképpen sem kellene csapatokat küldenie, mert ez mérgezné a légkört, és súlyos gondokat okozna a Csehszlovák • Kommunista Párt számára.” Hála Isten­nek, nem küldtünk csapato­kat, legalábbis akkor nem. 1955- ben létrehoztuk a Varsói Szerződést. Molotov külügyminiszter kapott uta­sítást, hogy készítsen elő néhány javaslatot a szerve­zet számára. A tagállamok általa összeállított listáján nem szerepelt Albánia és az NiDK. Megkérdeztem, hogy miért nem vette fel ezeket is a listára. Azt válaszolta, hogy Albánia túl messze van és nincs közös határa a Szovjetunióval. Ami az NiDK-t illeti, visszakérdezett, hogy miért kellene a Nyu­gattal harcolnunk az NiDK miatt. Meghökkentem, de meg­próbáltam türelmesen, elma­gyarázni a dolgot. „Nem ér­ti, Vjacseszlav Mihajlovics, hogyha olyan katonai szerve­zetet hozunk létre, amely­ben több szocialista ország szerepel, Albánia és az NDK viszont nem, ezzel jelt adunk ellenségeinknek ?! Mintha csak azt mondanánk nekik: megengedjük, hogy bekebe­lezzétek őket. Csak fokoz­nánk a revansisták étvágyát.” A végén mindannyian azon voltunk, hogy Albánia és az NDK is lépjen be a VSZ-be. 1956- ban, amikor arról vi­tatkoztunk, hogy alkalmaz- zunk-e katonai eszközöket a magyarországi ellenforrada­lom letörésére, éles nézet­eltérés alakult ki köztem és Mikojan között, ami nagyon elszomorított, mivel közel álltunk egymáshoz. Sem ő, sem Szuszlov, a párt fő ide­ológusa, nem voltak jelen azon az ülésen, ahol a szov­jet vezetők elhatározták, hogy tankokkal törik le a magyar forradalmat. Ma­gyarországon voltak, megpró­bálták rendezni a helyzetet. Mikoján csak akkor jött ha­za, miután már megszületett a döntésünk. Egyazon emele­ten laktunk, és amikor be­számoltam neki, határozottan ellenezte, mert szerinte a fegyveres beavatkozás csak árt a párt és a kormány hírének. Azt feleltem, hogy a döntést már meghoztuk és én is helyeslem. Mikojánt ez nagyon feldúlta. Még azzal is .fenyegetőzött, hogy tilta­kozása jeléül öngyilkos lesz. „Ez nagyon ostoba dolog len­ne” — mondtam. „Tudom, hogy mi a véleményed, de be fogod látni a döntés he­lyességét”. Szerencsére meg­nyugodott. Csapatainkat pe­dig elküldtük. Budapest meglehetős ellenállást tanú­sított, aztán néhány nap múlva mindennek vége lett. (Folytatjuk) 1 ENSZ-küldöttség Izrael továbbra is tiltakozik Jichak Samir izraeli kormány­fő változatlanul hallani sem akar az ENSZ-fötitkár küldött­ségének jeruzsálemi útjáról, amelynek során az október 8-i templomhcgyi lövöldözés körül­ményeit vizsgálnák meg. Szerda esti tv-interjújában Samir kijelentette: „Nem látok semmi lehetőséget a kompro­misszumra.” Az Egyesült Álla­mok és Izrael között c téren kialakult feszültségekre vonat­kozó kérdésre a miniszterelnök azt mondta: „Az amerikai kor­mány jól tudja, hogy az izraeli kormány nem fogja megváltoz­tatni álláspontját Jeruzsálemről. Felteszem, hogy ezt végül tudo­másul fogja venni, és a vita vé­get ér.” A 18 palesztin halálát követe­lő kelet-jeruzsálemi lövöldözés után az ENSZ Biztonsági Taná­csa — amerikai igenlő szava* zattal — Izraelt bíráló határoza­tot fogadott el, és felhatalmaz­ta Pérez de Cuellar ENSZ-fötit- kárt, hogy küldöttséget mencsz- szen a helyszínre. Izrael ezt kategorikusan elve; ti, mondván, hogy a delegáció küldetése az ország „Jeruzsálem feletti szuverenitását” sértené* A város keleti felét Izrael 1967- ben szállta meg, és tizenhárom évvel később törvénnyel annek- tálta, a csatolás azonban soha nem nyert nemzetközi elisme­rést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom