Észak-Magyarország, 1990. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-03 / 258. szám

1990. november 3., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 15 „Jól felkészült csapat vesz körül” Vízpartról a polgármesteri székbe Városháza, első emelet, 113-as szoba. Cikornyás név­tábla helyett vékony filc­tollal írott betűk: Farkas Zoltán polgármester. Lenán- városban az ismert kajak­edző élvezi a bizalmat. — Biztos győzelmet ara- 'tott? — Nem volt előre lefutott mérkőzés a választás, ötven­hatvan százalék esélyt ad­tam magamnaik, ennek elle­nére a két másik jelölt „ve­szélyes” ellenfélnek tűnt. — ön az SZDSZ színei­ben indult és nyert. Húsz­egynéhány éves edzősködése alatt megszokhatta a küz­delmet, a harcot, a kocká­zatvállalást. Megfogalmazná, miért szállt be a ring be? — Hat évet ‘kell vissza­kanyarodni az időben ... Az 1984-es olimpiára nem utaz­hatott el a magyar csapat, pedig Los Angelesre reme­kül felkészült mindenki. Ak­kor estem először gondolko­dóba: ha ez nálunk előfor­dulhat, akkor bármi meg­történhet! Másoík is kezdtek az élet egyéb területei felé fordulni. Jómagam belesod­! ródtam egy vállalkozásba, amiről annyit, hogy nem volt igazán sikeres. „Lenul­lázva” tudtam kijönni be­lőle, pillanatnyilag szünetel­tetem a működését. — Valamire azért mégis csak jó volt a szauna, szo­lárium! — Kinyílt a szemem. Sok­féle ember jött a terembe, sdk mindenről esett szó, s a beszélgetések kapcsán rá­jöttem, hogy a politikai egysíkúság, a rendkívüli függés szerencsétlen dolog, az út zsákutcába vezet. Az események felgyorsultak, be­léptem az SZDSZ-be, s libe­rális szervezetünk kivívta a város lakóinak elismerését. Egyre többen jártak közénk, gondolatokat cseréltünk. Az amerikai vállalkozó a csőd szélén is azt mondja, hogy minden rendben. Nos, a sport egyre nehezebb hely­zetbe került, s mint említet­tem, a szauna sem jött be igazán. Egyre többet bön­gésztem a gazdasági lapo­kat, szinte mániákusan is­mételgettem magamnak, hogy nem süllyedhetek el! Hadd ne bonyolódjak bele különböző fejtegetésekbe, a lényeg: polgármesteri szék­ben ülve igyekszem haszná­ra lenni a városnak. — Mennyi a fizetése? — Bruttóban 45 500 fo­rint. — Néhány hónappal ez­előtt volt egy kezdeménye­zés, hogy változtassák meg a város nevét. Aktuális ez még, azaz meddig mondhat­ják magukat az itt élők le- ninvárosi lakosoknak? — A tisztségviselők meg­választását követően hét Farkas Zoltán, Leninváros pol­gármestere állandó és egy ad hoc bi­zottságot hoztunk létre. Ez utóbbinak feladata, hogy tá­jékozódjon a lakosság véle­ményéről, hangulatáról. A törvény több lehetőséget biztosit a névváltoztatásra. Mi úgy akarjuk ezt vég­hezvinni, hogy minél kisebb terhet rójunk polgárainkra. Volt választás, volt szavazás, töményen kapták a politi­kát. Nem akarok időpontot meghatározni, ezért annyit: a névváltoztatásnak csak a módszere vitás. — önt szinte mindenki ismeri a városban. Előny ez. vagy hátrány? — A választásnál előny­nek számított. A mai a 12. munkanapom, s valósággal egymásnak adják a kilin­cset. Ez nem baj, de még­sem szerencsés, hogy kizá­rólag tőlem várnak orvos­lást a felmerülő gondokra. Azt akarom elérni, hogy az érdemi ügyek a szakterüle­teken nyerjenek elintézést. Jól felkészült szakmai csa­pat vesz körül, a régi be­idegződések azonban még munkálnak az emberekben, akik úgy gondolják, hogy elég bemenni az első szá­mú vezető ajtaján ... Ter­mészetesen fogadok érdek­lődőket, meghallgatom őket, aztán oda fogom irányítani, ahol szakemberek foglal­koznak észrevételeikkel. — És mire koncentrál a polgármester? — Földrajzi fekvésünk, s az ipari környezet kínálja a lehetőséget: a polgárosodás útjára kell lépnünk. Van­nak tartalékaink, s merem remélni, hogy nem a stag­nálás jellemzi majd éle­tünket. Három területet emelek ki: a termékelőállí- tást, a kereskedelmet és a szolgáltatást. Nálunk jól működő gazdasági egységek tevékenykednek, megfelelő bért biztosítanak, a leninvá­rosiak mégis elviszik a pén­züket Debrecenbe, Miskolc­ra, Budapestre és ott köl­tik el. Amennyiben sikerül a kereskedelmet és a szol­gáltatásokat fellendíteni, kockázatmentes gazdálkodást tudunk magunknak biztosí­tani. — ön szerint minek van most prioritása? — Hogy a nehezedő vi­szonyok között is jól élje­nek az emberek. A blokád ideje alatt nagyszerűen vizs­gázott az önkormányzat. A különleges feladatot jelen­tő három nap során bizto­sítottuk az ellátást, pici túl­zással úgy is fogalmazhatok, hogy sokan észre sem vet­ték a gyűrűt a város körül. — Mi volt az első reakció­ja az eseményekre? — Azonnal lemondtam egy dunántúli utat, aztán számba vettük, milyen prob­lémákkal találhatjuk magun­kat szembe. Megszerveztük az alapellátást, intézményes párbeszédet folytattunk a blokád építőivel. Most derült ki például, mennyire fontos és hasznos a kábeltelevízió, amely csaknem minden la­kásban figyelemmel kísér­hető. — Milyen polgármester szeretne lenni? — Olyan, aki a nagy és kis rendszereket eredménye­sen össze tudja kapcsolni. Több esetben találkoztam megbeszéléseken itteniekkel, akik azt mondták, hogy az ő polgármesterük ízig-vérig helyi legyen. Tehát: járjon a kocsmájukba, szagolja a világokat. — Elköszönt már a Tiszai Erőmű Vállalat SC-töl? — Nem és nem is fogok, mert fizetés nélküli szabad­ságon vagyok. Csoportomat Ughy Imre viszi tovább. Jó, értő kezekbe kerülnek a sportolók. Azért nem búcsú­zom, mert lehet, hogy négy év múlva ott folytatom a munkát, ahol most félbe­maradt. Élő a kapcsolatom a kajakosokkal, kenusokkal, szakvezetőkkel, ha lefut itt ez a kezdeti nagy roham, szerét ejtem, hogy felkeres­sem őket. — Csaknem két évtizeden keresztül fordított életet élt: edzőtáborokba járt, a hét végét versenyeken töltötte, a családra kevesebb idő ju­tott. Most reggel elköszön, este tizenegykor ér haza. Hogy viselik? — Jól. Igaz, más az alap­helyzet. Legnagyobb fiam katona, a középső gyerek Miskolcon jár iskolába, s elképzelhető, hogy a kicsi is ott folytatja majd tanulmá­nyait. Cseperednek, nőnek, s velük együtt változunk mi is. Doros László ÉM sport Tornatanfolyam Általános és középiskolás leányok részére tornatanfo- ilyam 'kezdődik a 40. számú iskola tornatermében. Az el­ső foglalkozásira november 7- én, szerdán 18 órától kerül sor. Célja: előkészítés a test­nevelés tagozatra, felkészülés a versenyekre, egészségfej­lesztés, erő, hajlékonyság, ügyességfej.lesztés, fogyókúra. Jelentkezni szerdán és pén­teken lehet a Herman Ottó u. 2. sz. alatt Robinson Gyu­la tanárnál. Az úszószövetség rendezte sorait — Felkarolják a vidéket — Patronálják az oktatást — Rangos versenyekre pályáznak Hosszú vajúdás után egye­nesbe került a Borsod .Me­gyei Üsző Szövetség. A na­pokban újjáalakult a testü­let, melynek _ végre már el­nöke is van. ’ Terveikről, el­képzeléseikről váltattunk szót. — Mi volt az oka a majd’ egy esztendős „csúszásnak’’? HÖLOZ PÉTER főtitkár: — Több' személlyel tárgyal­tunk. Kiszemeltjeink gondol­kodási időt kéritek, aztán sorra-irendre visszaléptek. Hivatkoztak munkahelyi el­foglaltságukra, családi gond­jaikra, meg szinte mindenre. A közelmúltban végre célba értünk. Rittenbacber Éva, aki eddig is segítette, támo­gatta szövetségünket, elvál­lalta az elnöki funkció be­töltését. A gyereklei úsznak, így járatos a •sportágban. _ Volt-e valakinek fenn­tartása vele kapcsolatban? H . iP.: — Nem. A közgyű­lés egyhangú döntést hozott, miként hasonló volt a vok­solás a főtitkár és az áléi­nak esetében is. Ez vala­mennyiünk számára különö­sen fontos, hiszen így élvez­zük a szakosatályók támo­gatását. A Vidékiek közre­működésére is igényt tar­tunk, az elnökségbe bevá­lasztottuk az ózdi és a ka­zincbarcikai edzőt. — Manapság az a „szo­kás", hogy a szövetségi el­nökök mögött tehetősebb cé­gek állnak... iH. P.: — IVE is töreked­tünk gyárigazgatók „megfo­gására”, de inem jártunk si­kerrel. Tudomásul kellett vennünk, hogy az úszás nem labdarúgás, kézilabda, vagy kosárlabda. Azt viszont el­mondhatom, hogy akihez be­kopogtunk megértést tanúsí­tott, támogatást ígért. Végül örülünk, hogy így alakult, ment szakavatott elnökre ta­láltunk. Szponzorokat pedig közösen fogunk „felhajtani”. — Az elnök tudja-e füg­getleníteni magát a Miskolci Vízművektől? RITTBNBAOHER ÉVA, a szövetség vezetője: — Sze­mélyem ellen nem merült fel 'kifogás. Hiszem és tudom, hogy nem leszek elfogult. Az úszásban egyébként sem nehéz objektívnak lenni. Dönt az idő, a stopperóra. A jóbb győz, nincs 11-es .. — A közgyűlésen bizonyá­ra vázolták céljaikat, elkép­zeléseiket. R. É.: — Természetesen. Sóik mindent felvállaltunk, megvalósításukhoz kemény munkába fogunk. A konkré­tumokról : a vidéket, a vi­déki szakosztályokat felka- iroljuk, részükre mindenne­mű szakmai támogatást megadunk. Ellátogatunk Ózdra, Kazincbarcikára, Encsire. Elmegyünk továbbá Sárospatakra, Leninvárosba és Mezőkövesdre. Mindhá­rom városban adottak a tár­gyi feltételek. Leninváros- ban a testnevelők végzik az oktatásit, eredményesen dolgoznak, úgy ítéljük meg, hogy itt az ideje egy minő­ségi szakosztály megalakítá­sának. Mezőkövesddel is fel­vettük a kapcsolatot. A Zsóri- ban befedték a 33 méterles medencét, és ez az örven­detes tény jó (lehetőségeket kínál. Terveink szerint ren­dezünk majd ott egy ver­senyt, .amolyan kedvcsináló­nak. A többit -pedig meglát­juk ... H. P.: — ÍMlindent megte­szünk annak érdekében, hogy a minőségi sportot ma­gasabb színvonalra emeljük. Ez csak mecénások segítsé­gével képzelhető el. Azt akarjuk, hogy Miskolc és Borsod legjobb versenyzőit más-más üzem, gyár, szö­vetkezet támogassa. Így sen­ki számára nem válnánk te­hertétellé. Nevesítve: a Mis­kolci Vízművek — és a me­gye — két legjobbja jelen­leg Kun Éva és Kerékjártó Tamás. Jó lenne, ha valakik fölkarolnák őket és hozzá­járulnának menedzselésük­höz. — Patronálják-e a jövő­ben is a kötelező oktatást? H. P.: — Ez magától ér­tetődik! A második osztá­lyosokkal kezdünk, úgy, mint eddig. A Szabadság és a diósgyőri uszoda rendel­kezésre áll. Az eredményes tanítás kulcskérdés, hiszen évente Borsodban is több gyerek fullad vízbe. Viszont támogatást kell kémünk az önkormányzatoktól, mert sem a szövetségnek, sem a Miskolci Vízművök, Fürdők és Csatornázási Vállalatnak nincs annyi pénze, amennyi ölegj^ndő lenne. — Pár évvel ezelőtt, szü- kebb pátriánkban talán új fogalomként, megjelent az egészségügyi úszás. R. É.: — Bizony, ne fe­ledkezzünk el róla. iMi vesz- szük magunknak a bátorsá­got és bombázni fogjuk az egészségügyi szerveket. Hogy segíteni tudjunk a gerinc- ferdüléses, az asztmatikus, az érrendszeri megbetege­désben szenvedőkön, a testi fogyatékos embereiken, to­vábbá az elhízottakon. Fel­kínáljuk együttműködési szándékunkat a Gy érmek- egészségügyi Központnak is. Jó lenne, ha sikerülne tető alá hozni egy alapítványt, a befolyt pénzekből fedezhet­nénk a kiadásokat, rendez­hetnénk a versenyeket. H. P.: — Hozzátenném, hogy nem kívánjuk maguk­ra hagyni az -egykori úszó­kat, vagyis a szenior kor­osztályt sem. Szerencsésnek tartanánk egy szakosztályba tömöríteni őket. — Eelvették-e már a kap­csolatot a .Magyar Üsző Szö­vetséggel? iR. É.: — Nem. „Odafönn” -most áll a bál, a szakembe­rek, a különböző érdekcso­portok egymásnak estek. A veszekedés kimenetele telje­sen megjósolhatatlan. Nem tehetünk mást, várunk. Azt viszont leszögezhetjük, hogy a Vidéki -Ligával ikitűnőén együttműködünk. — Milyen versenyek ren­dezését vállalják fel az el­következendő időszakban? R. É.: — Hamarosan be­nyújtjuk pályázatunkat a vidéikbajnokság és az orszá­gos megyei csapatbajnokság elnyerése érdekében. Hisz- szük, hogy valamelyiket megkapjuk. Az is jó hír. hogy a Bitskey-emlékver- senyt felvették az országos versenynaptárba. K. T. Nő az étvágy Barcikán Rangadó Diósgyőrött A labdarúgás második vona­lában vasárnap délután újabb fordulóra kerül sor. A DVTK ismét hazai környezetben lép Pályára, ellenfele a BVSC lesz. A Kazincbarcikai Vegyész a Salgótarjáni Síküveggyárhoz lá­togat. * A DVTK nem akármilyen ta­lálkozóba készül! Különös je- tentőségct ad az összecsapás­nak, hogy ez lesz a diósgyőri- ®k 600. bajnoki mérkőzése a tbásodik vonalban. S az sem kellékes, hogy vérbeli rangadó­nak számít a holnapi 90 perc. — Erős, ütőképes, jó csapatot n!kot a BVSC — jegyezte meg Jalicskó Tibor vezető edző. — Technikailag felkészült labda- ruRók alkotják, olyanok, akik­nek kellő tapasztalatuk halmo­zódott fel. Taktikailag érettek, talán egyedüli hátrányuk, hogy nem elég mozgékonyak, gyors csatárokkal könnyen zavarba lehet őket hozni. — Az elmúlt vasárnap nagyot alakított az együttes, valóság­gal szétmorzsolta a Kabát. Most mire számít? — Jó lenne visszataszítani a fővárosiakat a középmezőnybe, mert eggyel csökkenne az el­lenlábasok száma. Ha tetemes hátrányba kerülnek, elkalan­dozik a labdarúgók figyelme, s korántsem azzal a hévvel fut­balloznak, mint amikor értel­mes és elérhető a cél. Persze, szeretnénk megőrizni a veret­lenségünket, s azzal is tisztá­ban vagyunk, hogy csak nehe­zen adják meg magukat. Nagy valószínűséggel megjósolhatom, hogy ez teljesen más 90 perc lesz, mint az elmúlt vasárnapi volt. A BVSC rendelkezik olyan játékosokkal, akik képesek egyedül eldönteni egy mérkő­zés sorsát. A szakvezető arról tájékozta­tott, hogy Budai és Bem meg­kezdték. a gyakorlást, de kez­dőként még egyikük szerepel­tetését sem tervezi. Csizi, La­katos és Novath továbbra sem állnak rendelkezésre, minden valószínűség szerint marad a legutóbbi kezdő tizenegy. Egy csapat szereplésének biz­tos mércéje, ha jókedv lengi be az öltözőt. Nos, Kazincbar­cikán hetek óta „szalad a sze­kér”, s fokozatosan no az ét­vágy. Salgótarjánba sem veszí­teni utaznak . .. — Jól ismerem a Síküveg­gyár gárdáját — mondta Varga Zoltán, vezető edző. — Főleg az idegenben elért eredményeik értékesek, mert ott jól ki tud­ják használni a gyors embe­reiket. Felállt védelemmel szem­ben már sokkal nehezebben boldogulnak. Az a tapasztalat, hogy hiba nagy erőket mozgó­sítva azonnal nekik esni. prak­tikusabb a pozíciós játékot erőltetni. — Mit alkalmaz vasárnap a KVSE? — Középpályás letámadással kísérletezünk, akcióink után igyekszünk gyorsan visszazár­kózni. — Barcikán visszatért a já­tékosok önbizalma, s ez fontos tényező lehet. .. — Így van. Ezt azonban he­lyesen kell értelmezni. Nem vehetünk fel senkivel szemben sem nagy mellényt, mert an­nak mindig ára van. A maga­biztos fellépés viszont nélkü­lözhetetlen a sikerhez. Bennün­ket az utóbbi hetek jó szériá­ja sem vakított cl. Biztos va­gyok abban, hogy lesznek hely­zeteink. s ha ezek 30 százalé­kát kihasználjuk, nagy baj nem történhet. A szakvezető elmondta, hogy Orlóczki eltiltása letelt, s amennyiben Csipke játékra je­lentkezik, mindketten visszake­rülnek a kezdő csapatba. Diósgyőrött Varga S., Salgó­tarjánban Adám bíráskodik a vasárnap 13 órakor kezdődő ta­lálkozókon. A forduló további mérkőzé­sei: Hatvan-Deko—DMTE, Cse­pel— Metripond, KSC—Szolnoki MÁV MTE, Kaba—Szarvas, Nyíregyháza—KTE, Baja—Eger SE. * Az NB I-ben valamennyi ta­lálkozóra ma kerül sor. A pá­rosítás: Szeged SC—MTK-VM, PMSC—Vasas. Tatabánya—Vi- deoton-Waltham, Üipesti Dó­zsa—Rába ETO, Békéscsaba— Veszprémi SE, Siófok—Bp. Hon- \'éd, FTC—Bp. Volán, Debre­cen—Váci Izzó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom