Észak-Magyarország, 1990. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-30 / 281. szám

o ID XLVI. évfolyam, 281, szám 1990. november 30. Péntek Ára: 4,30 Ft POLITIKAI NAPILAP Fotó: Laczó József Iskola előtt dísztéren feje­ződött be, ahol felavatták azt a míves díszikutat, amely­nek tetején Szanyi Péter Pagazus szoborkompozíciója hirdeti immár Szerencs új­bóli, jelen esetben szellemi gyarapodását. (ha) A távközlés nagy napja Miskolcon Üzembe helyezik a regionális központot Ma délután, Miskolcon üzembe helyezik a távköz­lési vállalat regionális köz­pontját. Sikeresen lezajlott tehát a telefonközpont pró­baüzeme, nincs akadálya annak, hogy a Régi posta utcai épületben hétközna­pivá, azaz folyamatossá váljon a munka. A nap tiszteletére a távközlésiek egy kisebb ünnepséget szer­veztek. A dátum ugyanis határkő lesz a vállalat tör­ténetében, hiszen a mis­kolci telefonhelyzetben - ahogy ezt valószínűleg ol­vasóink is érzékelni fogják - gyökeres változást, javu­lást eredményez. A politikai változások vi­harában nem keltett különö­sebb feltűnést tavaly év vé­gén a hír, amely szerint a gigantikus Magyar Posta fel­oszlik és három vállalattá alakul. Az osztódás egyik gyermeke a Magyar Távköz­lési Vállalat. Ez a cég a ma­gyar gazdaság általános re- cessziójának közepette nagy- ralátó terveket dédelget és már az idén hozzálátott di­namikus programjainak megvalósításához. A vál­lalat vezérigazgatója, Hor­váth Pák a közelmúltban be­jelentette, hogy kidolgoztak egy hároméves fejlesztési tervet. Ha ezt sikeresen vég­rehajtják, akkor véget ér a magyar telefónia múlt szá­zadot idéző korszaka és megkezdhetjük a felzárkó­zást az európai színvonalhoz. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy belátható időn be­lül mi kerülhetnénk a csúcs­ra. A tízéves fejlesztési terv egyik alapvető célja, hogy 2000-re elérjük a harmin­cas telefonsűrűséget. A Ma­gyar Távközlési Vállalat 1991-ben életbe lépő három­éves programjának befeje­zése után nyílik lehetőség arra, hogy a távközlési vál­lalatok kínálati pozícióba kerüljenek, ,s végre ne a gyötrő hiány jellemezze a hazai állapotokat. A koncepció szerint 1993 végére az ország 19 megye- székhelyén és további 54 je­lentősebb üzleti csomópont­jában kiépítik a hálózatok digitális csatlakozási pont­jait. Felépülnek a leg­modernebb technológiai színvonalat képező digitális helyi és tranzitközpontok. ,Az ország jelentősebb települé­seit érintő gerinchálózati és központ-fejlesztések lehető­vé teszik, hogy a távközlés kezdeményezze a helyi tőke- bevonási akciókat, vállalko­zásokat. Az üzleti előfizetők jelentős részét áthelyezik az új digitális hálózatba, így természetesen nagymérték­ben csökken a most meglé­vő hálózat túlterheltsége, nő a szolgáltatás színvonala. További javulást remélnek attól, hogy még ezelőtt meg­kezdődik a forgalmi torló­dások szisztematikus meg­(Folytatás a 2. oldalon) Iskolanévadó — szoboravatással Szerencs szellemi gyarapodása Szerencs legfiatalabb, mindössze 4 éve működő általános iskolája tegnap délután bensőséges ünnepség keretében hiva­talosan is felvette az egykori erdélyi fejedelem, Szerencshez sok szállal kötődő és a városban végső nyughelyét találó Rákó­czi Zsigmond nevét. Kulcsár Sándoménak, az iskola igazgatójának köszön­tő, megnyitó szavai után Csákli Imre, a megyeháza társadalompolitikai! tanács­adója arról beszélt az isko­la tanulóinak: mit ás jelent a Hegyalja kapujában élők­nek ez a kulturális gazdago­dás, s mennyire éltetője, Magyar Golgota a muhi csata helyszínén kovásza ez a fiatalok most ébredő hazaszeretetének, lo­kálpatriotizmusának. Rákó­czi Zsigmond, a nagy hírű Rákóczi-dinasztüa megalapí­tója védte a hazát fegyver­rel, mint főkapitány és mint fejedelem. De védte, gyara­pította a hazát — mint te­hetőd nagyúr — szellemiek­ben is, hisz legnagyobb me­cénása volt a magyar nyelv anyakönyvének, a Károlyi Bibliának. Szerencs fiatal polgárai, ezen iskola tanulói büszkén viselhetik e jeles történelmi nevet, ám ez egy­ben kötelezettség is, Írisz ez erőt, akaratot igénylő fel­adatokra, tettekre, a hírnév további gyarapítására késztet minden diákot, A névadó ünnep kedves színfoltjaként a 120 éves szerencsi ipartestület zász­lót adományozott az iskola tanulóinak, akik ezt követő­en megkoszorúzták az aulá­ban elhelyezett Rákóczi Zsigmond-mozaikképet, Fery Antal alkotását. A szerencsi ünnep a Rá­kóczi Zsigmond Általános Az energia hatékonyabb felhasználására Amerikai—magyar vegyes vállalat Miskolcon November 28-án, szerdán délelőtt összeült a Muhi Em­lékbizottság, hogy jóváhagy­ja az — immár végleges for­mát öltő — jövő évi ünnepi megemlékezéssorozat részle­tes menetrendjét. Mint tud­juk, 1241. április 11-én mér­tek megsemmisítő vereséget a tatár hordák a muhi csa­tamezőn IV. Béla seregére, s ezt követően hihetetlen pusztítást vittek végbe ha­zánkban. Ennék a nemzeti katasztrófánalk kíván emlé­ket állítani a Porkoláb Al­bert vezette bizottság a sú­lyos események 750. évfor­dulóján. A forgatókönyv szerint 1991. április 11-én kezdődik a rendezvénysorozat, a „Ta­tárjárás Magyarországon” cí­mű régészeti, helytörténeti kiállítással, melyet Für La­jos honvédelmi miniszter úr fog megnyitni. Áprilistól au­gusztusig lehet majd megte­kinteni a „Tatárjárás és kö­vetkezménye” címmel a Herman Ottó Múzeum ka- marakiállítását. IV. Béla és kora címmel májusban tör­ténelmi vetélkedőt tartanaik általános és középiskolás ta­nulók részére, s ugyanebben a témában országos törté­nész-régész konferenciát ren­deznék. Az ünnepségsorozat csúcspontjaként 1991. szep­tember 28-án felavatják a muhi csatatéren Kiss Sán­dor és Vadász György „Ma­gyar Golgota” című alkotá­sát, emlékezve vele a 750 évvel ezelőtt történtekre. Az emlékműavatásra Göncz Ár­pád urat, a Magyar Köztár­saság elnökét kérik föl. Az emlékbizottság mindemellett színes kiadványt jelentet meg Ónodról és Muhiról, a vásárolni szándékozók ré­szére pedig megfelelő meny- nyiségű képeslap és emlék­tárgy áll majd Rendelkezés­re. A Magyar Posta ez al­kalomból 1991. április 11-i első napi bélyegzéssel em­lékbélyeget bocsát ki. K. S. Január elsejétől megkezdi munkáját az Ecocenter In­ternational amerikai—ma­gyar vegyes vállalat. Az ala­pító Okmányt tegnap írták alá Miskolcon, az Észak-ma­gyarországi Áramszolgáltató Vállalat székházában. Az ünnepélyes aktus alkalmá­ból elhangzott, ez a cég az első, amely amerikai és ma­gyar résztvevőiekéi az ener­gia hatékonyabb felhaszná­lása erdőkében fejti ki te­vékenységét hazánkban. Az okmányt ValaSka Lász­ló, az ÉMÁSZ vezérigazgató­ja, valamint Dilip R. Li- maye, az amerikai SRC (Synergic Resources Corpo­ration) elnöke, továbbá dr. Krómer István, a Veiki (Vil­lamosenergetikai Kutatóin­tézet) képviselője, és dr. Gömze László, a GTC (Göm- ze Trading and Consulting) vezetője írták alá. Az Ecocenter Internatio­nal profitorientált szervezet­ként arra törekszik, hogy te­vékenységével elősegítse a magyarországi energiafo­gyasztás szinten tartását. E munka eredményéként mil­liárdos energetikai beruhá­zások tolhatok el időben, csökken a környezetszennye­zés. A vállalat az emberek gondolkodásának formálásán túl igyekszik majd közremű­ködni az energetikai beren­dezések színvonalának javí­tásában, a környezetbarát technológiáik bevezetésében. Az amerikai cég eddig már több mint hatvan tengeren­túli vállalat munkájában van jelen, s nemcsak tapasztala­tait, hanem tőkéjét is in­vesztálja a vegyes vállalatba. Az amerikai és a magyar vállalat vezetői az okmány aláírásá­nak pillanatában Fotó: Fojtán László

Next

/
Oldalképek
Tartalom