Észak-Magyarország, 1990. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-29 / 280. szám

1990. november 29., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A (í! A határmenti gazdasági kapcsolatok szerepének erősítése kiemelkedő jelentőségű és nélkülözhetetlen. A Szovjetunió nyugati határának közelében megvalósíthat­ja cége piacbővítő stratégiájának kiteljesítését. Mi megteremtettük Önöknek a lehetőséget erre 1991. JÚNIUS 15-23. között, az I. Ungvári Nemzetközi Vásár megrendezésével, önálló arculattal az alábbi árufőcsoportokban:- élelmiszeripari gépek és termékek,- a mezőgazdaság és háztáji gazdálkodás gépei és eszközei,- a számitástechnikai-ügyvitelszervezési gépek, szellemi termékek és módszerek,- a vegyipar, a könnyűipar gépei, eszközei, termékei,- a csomagolástechnika, az anyagmozgatás és -szállítás eszközei,- építőipari termékek,- a gép- és műszeripari, a szórakoztató elektronika termékei. Társaságunk kapott megbizást a nyugat-európai és ma­gyar kiállítók részvételének szervezésére. Keressék miskolci kirendeltségünket Miskolc, Dankó P. u. 3. 111/1. Tel.: (46) 23-692, ahol részletes információval szolgálunk. Általános Kereskedelemfejlesztési Kft. KA BEV. MM 1990. _ ELHELYEZÉS: 3'-OS DECEMBER 1.-5.-K3 ________SZÁLLÓI ' F ÉLPANZIÓS ELLÁTÁS, ódAban SZILVESZTER ISTANBULBAN LUXUSHAJÓN ATENGEREN 1990. DECEM8ER 29.-1991. JAN. 3-K3 ELHELYEZIÉS: 3'-OS. ,2 AGYAS SZÁLLODÁI SZOBÁKBAN GAZDAG PROGRAMOK RÉSZVÉTELI DU: 6.400.-FT + VIZŰM ellAtAs FÉLPANZIÓ- RÉSZVÉTELI DU: 9.950-FT ♦ VÍZUM traex*borsod kft. Kereskedelmi. Utazási. Számítástechnikai és Szolgáltató Kft. 3525 Miskolc. Kazinczy u. 19. Tél.06-46 48-864 28-291 %Telex.Q62-247 ; Fax.42-446 Pályázati felhívás A MISKOLCI AKADÉMIAI BIZOTTSÁG (MAB) elnöke pályázatot hirdet a hivatali központ szervezői állására 1991. január 1-jei hatályú betöltéssel. ALAPBÉR: megegyezés szerint. A SZERVEZŐ FELADATA: o hivatali szervezet rendeltetésszerű működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása, és az elnöki döntések végrehajtásának megszervezése. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK:- főiskolai végzettség,- jelentős gyors- és gépirási gyakorlat,- legalább 5 éves szervezői tapasztalat. Előnyben részesül az, aki valamely világnyelven ért. A pályázatot a MAB elnökének címére (Miskolc, Szabad­ság tér 3. sz.) kell benyújtani, 1990. december 7-ig. Pályázati felhívás Tiszacsege Nagyközség Önkormányzata 1991. január 1-től bérbe adja a Tiszacsege—Ároktő között közlekedő kompot A pályázat benyújtásának határideje: december 10. (hétfő) A pályázat üzemeltetési terv térjen ki:- az üzemelési rendre,- a viteldijakra,- a tmk-munkák végzésére,- megajánlott éves bérleti dijra. A versenytárgyalás ideje: 1990. december 14-én (péntek). Helye: polgármesteri hivatal tanácskozóterme, 4066 Tiszacsege, Kossuth út 5. szám. Érdeklődni: a polgármesteri hivatal költségvetési csoport- vezetőjénél. Gépkocsihasználat költségtérítése Bizonyára sok olvasónkat személyesen is érinti az a vál­tozás, amely a saját gépjármű hivatalos célú használatáért járó költségtérítéssel kapcsola­tos. Ismeretes, hogy ilyen eset­ben a gépkocsihasználat költ­ségtérítése 7,30 forint/kilomé- tér volt. Az időközben végre­hajtott üzemanyag-áremelés fi­gyelembevételével ezen költ­ségtérítés összege is módosí­tásra szorult. A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a 6/1990. (XI. 17.) KHVM sz. rendeletében az eddigi gyakorlattól eltérően szabályozta a költségtérítést. Ennek lényege, hogy személy- gépkocsi esetében egységesen 4 forint (az esetben, ha a sa­ját gépjármű használata a munkaviszony létesítésének fel­tétele volt, 4,50 forint) a költ­ségtérítés. Ezen felül elszá­molható azonban még üzem­anyag-felhasználás címén (gép­kocsitípustól függetlenül) 10 liter/100 kilométer üzemanyag ellenértéke. Az üzemanyag fajtáját és minőségét a 11/1990. (IV. 30.) KöHÉM-rendelet mel­léklete szerint kell megállapí­tani. Az új költségtérítési rend­szert 1990. október 26-tól lehet alkalmazni. Egyelőre nem változott azon­ban az ilyen költségtérítés sze­mélyi jövedelemadózására vo­natkozó rendelkezés. Tehát to­vábbra is csak 500 kilométert meg nem haladó távolságra kapott összeg mentes az adó alól, ezt meghaladóan válto­zatlanul szükséges az útnyil­vántartás vezetése. Dr. Demeter Lajos Éppen szándékomban állt egy cikket írni a miskolci ut­canevekről, mikor az olvasói rovatban megpillantottam Csa­pó András írását. Azért emelte fel szavát, hogy Diósgyőr­ben maradjon meg a Táncsics Mihály tér neve, mert szerinte Táncsics Mihály „mártír”, „példakép". Sejtettem, hogy va­lami hibádzik e megállapítás körül, ezért elővettem az igen korrekt és tárgyilagos Hóman—Szekfű 5. kötetét, melyben a következőt olvashatjuk (kiemelések tőlem — E. M.):„...a nép szava ekkor csak egy volt takácslegény, majd vándor­tanító, Stancsics Mihály írásaiban szólalt meg, aki félmű­veltségében ugyan képtelen volt a politika akkori kérdéseit megérteni, egyformán hadakozott a vasútépítés, az akadé­mia alapítása és Széchenyi kétgarasos adóterve ellen." Szó­val ennyit a példaképről. Míg István nádor volt az, aki 1848 márciusában bejelentette: ha az udvar nem hajlandó tár­gyalni Kossuthékkal, akkor lemond a nádori tisztségről. Ki­nevezte Batthyány Lajost miniszterelnöknek, egyedül ö volt az, aki 1848—49-ben az udvar részéről — lehetőségeihez ké­pest — támogatta a magyar ügyet. Mindent megtett a sza­badságharc békés rendezésére. Visszautasítani való vád az, hogy István egy „jelentéktelen nádor" lett volna. Való igaz, hogy az utcanév-változtatás pénzbe kerül. De akiben egy csepp lokálpatriotizmus is van, az vállalja ezt a terhet. En is szívesebben laknék a Zöldfa utcában, mint a Korvin Ottó utcában és szívesebben néznék az ablakból a Mindszent térre, mint az MSZB térre. A minap Szombathe­lyen jártam, ott már ki is cserélték a táblákat, például a Tolbuhinból Szent Márton lett. Mementóként az utca elején és végén meghagyták a régi táblákat (pirossal átikszelve). Kérni kell a Merkúrtól Arra sem igen tudok rájönni, hogy miért kell feltétlenül személyekről utcát elnevezni, s miért nem jó a Bertalan, Gyula, stb. utca? Mit szóljon az, aki New Yorkban él: Ke­leti 52. utca, Nyugati 23. utca, stb. Ma Miskolcon nagyon sok utcanév „túlhaladott", ha úgy igazából jól akarjuk érezni magunkat, akkor változtatni kell rajtuk. De azért közben ne ugorjunk egymás torkának. Eszenyi Miklós Percekig feküdt mozdulatlanul Ililés Endre miskolci olva­sónk írását tettük közzé ok­tóber 26-i összeállításunkban a „(Merkúr vizsgabizonyítvá­nya” címmel. Levélírónk ak­kor a vállalat 'munkáját mi­nősítette azzal, hogy kifej­tette véleményét a hibás négyütemű Trabantok forga­lomba kerüléséről. Mint megjegyezte, halálos kimene­telű balesetet is okozhatott volna — nincs kizárva, hogy történt is ilyen — a stabili- zátorrúd biztosítócsavarjai- nalk hiánya. Igaz a Merkur levélben és a sajtón ikeresz­A villamosokon és a bu­szokon mind gyakrabban le­hetünk tanúi kisebb-nagyobb nézeteltéréseknek a bliccelők és az ellenőrök között. Nem ritka, hogy az egy szem el­lenőrt közrefogják, rángat­ják, taszigálják, különösen ha nő az illető. A maguk igazát próbálják bizonygat­ni nem éppen társalgási stí­lusban, a személyazonossá­git nem hajlandók átadni, s a büntetésről hallani sem akarnak. Majd végre jön a végállomás, ahol a számon- kértek szétszélednek, s jó, ha addigra sikerül egyikük- másikuk adatát rögzíteni. Jó volna, ha a közlekedé­si vállalat minden egyes vil­lamoson és húszon vészcsen­gőt szerelne fel, mellyel je­lezni lehetne a pilótának, hogy álljon meg, s addig ne induljon el, míg a rcnitens- kedőket le nem szállítják. Még a menetidő megnöve­kedésének árán is, amely bi­zonyára könnyebben elvisel­hető lenne az utasok számá­ra is, mint egy-egy eldur­vult S7ónárbaj. Talán így a bliccelőket is jobb belátásra lehetne bírni. Nyíri Kálmán Miskolc * Tisztelt levélírónk figyel­mét bizonyára elkerülte, hogy van vészcsengő az MKV-s járatokon. Mindez azonban mit sem változtat azon a jó szándékon, hogy enyhíteni, oldani szeretné a mostanában elharapódzó blic­celő—ellenőr afférokat, az utóbbiak védelmében. Észre­vételével ezért megkerestük az MKV jegyellenőri cso­portvezetőjét, Petcrcsák Mi- hálynét, aki elmondta, hogy valóban gyakorta kerülnek forró helyzetbe ellenőreik. Vészcsengő után mégsem tül is felhívta az érintett trabantosok figyelmét a hi­bám és a mielőbbi tenniva­lókra, de arról mélyen hall­gatott, hogy a kormánymű felülvizsgálata miatt felme­rülő b enz inköltségek et — esetünkben Miskolc—Kazinc­barcika—Miskolc — 'az au­tósoknak kell 'levélben kér­niük. Olvasónk elmondása alapján így most mi hívjuk fel erre a lehetőségre a tra- bantosdk figyelmét. Mi ez, ha .nem újabb bak­lövés? nyúlhatnak, mert az csak vészhelyzetben alkalmazható. A csengő megszólalásával ugyanis a járművezető hir­telen fékezésre kényszerül, mely cseppet sem veszélyte­len az utasokra nézve. Ma­rad tehát a rendőri segítség, hogy a közfeladatot ellátó dolgozóik egyáltalán intéz­kedni tudjanak. S ha az nincs a közelben, bizony jól jön (jönne) a jó érzésű uta­sok szolidaritása. Tóth János, Miskolc: A ta­polcai termálfürdő jelenlegi nyitvatartási rendje (10—17 óráig, kedd szünnap) nem tök inthető véglegesnek. Az őszi, méginkább a téli hóna­pok gyérebb látogatottsága miatt kényszerült a vállalat vezetése a már korábban megszokott délelőtti és dél­utáni fürdési idő megváltoz­tatására — mint azt a Mis­kolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat főmér­nökétől, Major Adómtól meg­tudtuk. Várhatóan az így bevezetett egyműszakos rendszer enyhít majd a mostani kihasználtságon. Bármennyire is respektálják a nyugdíjas vendégek igé­nyeit. változtatásra a fenti­ek miatt egyelőre nincs le­hetőség. A szünnapot, miként az ország legtöbb fürdőjében, takarításra tartják fenn. Azt már 09ak mi tesszük hozzá, hogv remélhetőleg ennek nyoma a mostaninál jobban meglátszik majd a fürdőkön, különösképp az Augusztus 20. strand helyiségein. * Murányi János, Miskolc: Köszönjük kedves rigmusa­Bgy megtört, miskolci édesanya kereste fel a mi­nap szerkesztőségünket. El- elcsUtóló hangon adta elő a fiával megesetteket, miköz­ben újra és újra előtörtek könnyei. Nincs határa a kö­zönynek — kezdte —, nincs szív az emberekben még a gyermekek iránt sem. Való­ban nehéz, s talán nem is lehet elfogadható magyará­zatot találni a történtekre. (November 7-én este. 6 óra tájban hazafelé kerékpáro­zott 12 éves fia barátjával a játszótérről. Az avas-déli Sállyi utcai buszmegállóhoz érve fiát egy éppen ott lő­dörgő srác — talán kópéság- ból, talán megátalkodottság- ból — felbuktatta. A kisebb- nagyobb huppan ásókat, el­eséseket a srácok többsége it. Helyszűkében vagyunk, s így közlésükre sajnos nincs lehetőségünk. Politikai na­pilap lévén versek publiká­lására egyébként is csak né­ha-néha van módunk. Kér­jük szíves megértését. * Kovács János. Csernely: Azon kérését, miszerint az emléktábla-avatásra írt ver­sét közöljük, terjedelmi okok miatt nem teljesíthetjük. Szí­vesen közzétesszük viszont a jeles eseményről beküldött néhány sorát. íme: „Községünkben gvűitést szerveztünk, hogv emléket állítsunk a TI. világháború csennelyi áldozatainak. Az avatás a közelmúltban ün- nenélves keretek között megtörtént. Itt szavalta el az iskola, a tanács és az egvház köszöntő műsora után Szeretteink című ver­semet egy hatodik osztályos tanuló.” Szép kezdeményezésüket és annak megvalósítását mi is örömmel üdvözöljük. Ossieállitotta: Bodnár Ildikó fel sem veszi, ám most más­hogy történt. Földre zuhanva komoly ütés érhette a fiúcs­kát, mert hosszú percekig mozdulatlan maradt. Ájul- tan feküdt az emberekkel tömött buszmegállóban, s mellette toporgott társa te­hetetlenül. Mintegy öt perc elteltével végre valaki meg­mozdult. Középkorú férfi lé­pett az épphogy eszmélő gyerekhez és hazatámogatta a játszótárs kíséretében. Az ajtót nyitó édesanya lába földbe gyökerezett a több sebből vérző, kitört fogú gyermeke láttán. A férfi hangja térítette magához: asszonyom azonnal hívjon mentőt! A kisfiút agyrázkó­dással, orrcsonttöréssel és arczúzódással szállították a kórházba. Azóta szerencséire már fel­gyógyult. Balesetére nem emlékszik, s talán jobb is. Csak a lassan halványuló vénáiáfutások és kék foltok emlékeztetik őt a kórházi napokra, édesanyját pedig a soha nem felejthetőre. —b—r— Olcsó húsnak... Örömünkre, a bogácsi Hórvölgye Mgtsz közsé­günkben, Szomolyán ter­mény- és tápboltot nyitott, ahol tápokat és búzát árusí­tanak. Sajnos azonban a mi­nőséggel baj van, pontosab­ban a táp összetételével, mert kevés benne a halliszt, a szójaliszt és még sorolhat­nám. Jó volna, ha ezen vál­toztatnának, még olyan áron is, hogy drágul az áru. Ugyanezt mondhatom el a szentistváni tsz tápjáról, mely szintén gyenge minősé­gű. Nem véletlenül tartja a közmondás, hogy olcsó hús­nak híg a leve. Mindkét tsz tegyen azért, hogy ne így legyen. Kása László Szomolya Ki védje meg őket? Szerkesztői üzenetek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom