Észak-Magyarország, 1990. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-29 / 280. szám

Harminc százalékuk jól képzett szakmunkás Legalább remény lenne! A munkanélküliségről Ózdon Az eldőlt: a kohászatra szükség van. Igen ám, de lesz-e munkája minden kohásznak? Mapnág és az európai közösségi tagság A magyar EK vegyesbi­zottsági ülés tapasztalatairól tartott sajtótájékoztatót szerdán Major István, a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumának 'helyettes államtitkára. Elöljáróban megerősítette: a megbeszélések értelmében Magyarország teljes jogú kö­zös piaci tagsága legkoráb­ban 1997—98-ban lehetséges. Az ezzel kapcsolatos tárgya­lásokat 1995-ben kezdik meg. A tanácskozáson szó volt az Európai Közösség ál­tal Magyarországnak nyúj­tott hitel második részleté­ről is. A 870 millió ECU ér­tékű hitelből 350 milliót már folyósított a közösség, s a legközelebbi részlet 260 millió ECU — jövő év ápri­lisában lett volna esedékes. Mivel azonban az EK tag­országai tisztában vannak azzal, hogy Magyarország 1991-ben — az olajárak ra­dikális emelkedése, részben pedig az ország mezőgazda­ságát sújtó aszály miatt — nehéz évnek néz elébe, s gondot jelent az ország kül­ső finanszírozása, elvi meg­állapodás született arról, hogy a hitel második részle­tét már jövő év januárjában megkapjuk. Ennek feltétele azonban a piacgazdálkodás további, gyors ütemű kiépí­tése. A legsürgősebb feladat, hogy az ipari termelés az európai normák és szabvá­nyok figyelembevételével korszerűsödjék, s jogrend­szerünk is mielőbb alkal­mazkodjék a nyugat-európai jogintézményekhez. Ugyancsak elvi megállapo­dás született arról, hogy a 24 fejlett ipari ország to­vábbi speciális hitelekkel, valamint egy stabilizációs alap létrehozásával nyújt se­gítséget Magyarországnak. A támogatás koordinálására a vegyesbizottság magyar de­legációja felkérte az EK bi­zottságát. A tájékoztatón ismertették a Magyarország és az Euró­pai Közösség közötti keres­kedelem legfrissebb adatait is. Elmondták: 1990-ben a magyar exportban tovább növekedett a fejlett ipari országok, ezen belül az EK- tagállamok részaránya. A január—októberi közös piaci magyar kivitel 20 százalék­kal több, mint a múlt év azonos időszakában. (A kö­zös piaci export egyébként 1989-ben valamivel megha­ladta a 2,4 milliárd dollárt.) Jelenleg a teljes magyar ki­vitelben az EGK aránya — a volt NDK-val együtt — valamivel több, mint 35 százalék, szemben a tavalyi 23 százalékkal. (MTI) i Riasztó adatokat tett köz­zé a minap az Országos Munkaerőpiaci Központ. A számok szerint az országban a munkanélküliség az év vé­géig elérheti a 100 ezer főt, a következő években pedig a munkanélküliek serege 400 ezerre duzzad. A sajátos iparszerkezet — a nehéz­ipar túlsúlya — miatt, me­gyénk különösen nehéz esz­tendőknek néz elébe. Amennyiben megvalósulnak a gazdaságban, így elsősor­ban a sok ezer munkást fog­lalkoztató ipari üzemekben a tervezett átalakítások, mind többen kerülhetnek az utcára, s kereshetik fel a munkaközvetítő irodákat, ha­csak nem teremtődnek új munkahelyek. Ám a munka­helyteremtéshez vállalkozni kellene, erre pedig nincs pénz. Például Ózdon sincs, ahol egyre fenyegetőbb indulato­kat táplál a jövőtől való fé­lelem, a bizonytalanság. Egy évvel ezelőtt is igen elkese­rítő képet vázolt fel Kállai Sándor, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda ózdi ki- rendeltségének vezetője. Egy esztendő elmúltával a mun­kaerőpiacon változott vala­melyest a helyzet, de nem lett derűsebb a kép. — Mondhatok jót is, rosszat is. Megháromszoro­zódott a munkanélküliek száma, négyszer annyian ré­szesülnek munkanélküli-se­gélyben, mint egy esztendő­vel ezelőtt — mondja az iro­davezető. A feszültségek nem oldódtak a városban, hanem tovább éleződtek. A jövőről, ,a következő évekről sem mondhatok semmi biz­tatót, ugyanis információink szerint az ózdi és az Ózd környéki vállalatoknál to­vábbi létszámcsökkentés várható, 6Őt bezárnak né­hány üzemet. — Az Ózdi Kohászati Üzemek részvénytársasággá alakult, bejött a nyugati tő­ke is. Ez egy évvel ezelőtt sokakban reményeket kel­tett ... A falusi turizmusról Ajándékozzunk napfényt! Tudjuk, megyénk bővelke­dik táji szépségekben, ezek­ből azonban a városi ember nagyon keveset ismer. Van­nak a Büklkben, a Zemplén­ben. vagy Aggteleken és kör­nyékén felkapott kiránduló- helyek, ám a talán sokkal szebbeket még hallomásból sem ismerjük. Ezeknek csak az ott élő, falusi emberek az igazi ismerői. Kihasználatlan lehetőségek rejlenek tehát a kis településekben. Sokak előtt ismeretlen tájaik, isme­retlen életmódok válhatná­nak ismertté, s kedvelt pi­henési forma alakulhatna ki a falusi turizmus felfedezé­sével. Dr. Csáky Csaba, a Ma­gyar Ealusi Vendégfogadók Szövetségének elnöke tartott előadást tegnap Miskolcon a Megyeházán a mostanában iámét alakuló — mert a ’40- es években jól működő — falusi turizmusról. A szövet­séget — mint elmondta — tavaly hozták létre, azzal a céllal, hogy összeegyeztessék a keresletet s a kínálatot. Ennek eredményeként már elkészült egy katalógus, melyben 414 vendégfogadó közül választhat a magyar vagy a külföldi pihenni, a falusi élettel ismerkedni vá­gyó. Nyugaton régóta elterjedt ez az üdülési forma. Ezért olyan szépek, modernek a fogadók, ezért lehetnek a (Folytatás a 2. oldalon) — Az Ózdi Kohászati Üze­mek a város legnagyobb termelőegysége, több ezer embert foglalkoztat. A jelzé­sek szerint ott is létszámle­építést terveznek. Bezárás fenyegeti a Debreceni Ruha­gyár ózdi gyáregységét, nem tisztázódott a Szénbányák Vállalat Putnöki Üzemének helyzete sem. Veszteséges bányáról van szó, s ha a veszteséget az állam nem kompenzálja, vagy a szén árát nem rendezi, akkor el­bocsátásokra kerülhet sor. Ügy tudom, a putnoki bá­nyától 400 embert szeretné­nek korengedményes nyug­díjba küldeni. Nem sokkal jobb a helyzet a Borsod - nádasdi Lemezgyárban sem, ahol a szovjet piac be­szűkülése következtében a termelés visszafogására kényszerülnek. Legújabb in­formációink szerint az Elco budapesti vállalata is csök­kenti a létszámot. Pélő, hogy (Folytatás a 3. oldalon) V endégek voltunk kedden este Budapesten. Vendég­látóink: a Csehszlovák Kultúra Háza törzsközönsége és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyeiek Budapesti Baráti Köre. Jaroszlav Opat profesz- szor, a prágai Masaryk In­tézet igazgatója tisztelte meg ezen az estén e művelődési centrumot abból a jeles alka­lomból, hogy az Európa Könyvkiadó megjelentette magyar nyelven a világszer­te ismert történész-filozófus- iró-politikus Tomas C. Ma­saryk egyik jelentős müvét: A világforradalom 1914-1918. A könyv megjelentetésének kü­lönleges értékét adja, hogy oly korban találkozhatunk vele magyar olvasói, amikor úgy­mond „országaink nem ked­vező múltját igyekszünk rend­be tenni”. Megyénkből elszármazott barátaink mellett szép szám­mal voltak jelen Opat tanár úr közönségéből is, akik ki­váncsiak voltak arra, hogyan élünk, mit teszünk mi itt, Borsod-Abaúj-Zemplénben. Közönségünk igen megtiszte­lőén úgy gondolta, hogy la­punk, az Észak-Magyaror- szág lakmuszpapír, pulzus és vérnyomás; hasábjainkon lük­tet a megye ütőere. Tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal Kulcskérdés a pénzügyi eavensúly biztosítása biztosítását tartja kulcskér­désnek, s ennek megfelelően minél kisebb költségvetési mérleghiány kialakítását szorgalmazza. Az IMF-szak­értők helyeslik a kormány­nak azt az elképzelését, hogy Magyarországon rövid idő alatt meg kell teremteni a piaci feltételeket. Ennek megfelelően arra ösztönzik a magyar vezetést, hogy a jövőben csökkentse a költ­ségvetés újraelosztó szerepét a jövedelmekben. A tárgya­lások konkrét menetéről, va­lamint arról, hogy milyen költségvetési, folyó fizetési mérleg sarokszámokról foly­tatják a vitát, nincs infor­máció. Egyébként az IMF és a kormány közötti megbeszé­lések valószínűleg hosszúnak ígérkeznek, s mindaddig nem fejeződnek be, amíg a Par­lament nem fogadja el a végleges költségvetést. A ter­vezett hároméves megálla­podás — amely lényeges a kormányprogram megvalósí­tásának külső finanszírozá­sához — legkorábban jövő év februárjában jöhet létre a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap kö­zött. (MTI) A magyar kormány képvi­selői és a Nemzetközi Valu­taalap Budapesten tartózko­dó szakértői szerdán is foly­tatták tanácskozásükat. A megbeszélésekről a Ma­gyar Nemzeti Bankban any- nyit sikerült megtudni, hogy az IMF-szakéntők egyelőre a kormány jövő évi költségve­tési tervezetével ismerked­tek, amely mintegy 90—100 milliárd forint értékű, re­kordméretű deficitet irá­nyoz elő. Feltehetően szer­dán terjesztették elő a Nem­zetközi Valutaalap képvise­lői a jövő évi költségvetés­sel kapcsolatos véleményü­ket, ennék részleteiről azon­ban a tárgyaló felek semmi­féle információt nem voltak hajlandók közreadni. Az MNB-ben csupán annyit hoz­tak nyilvánosságra, hogy az IMF a korábbiakhoz hason­lóan most is Magyarorszá­gon a pénzügyi egyensúly Keletje van az „Északinak Budapesten is Megyénk barátai között w Főszerkesztőnk, Nagy Zol­tán, lapunk átalakulásáról, szellemi-technikai megújulá­sáról, az itt dolgozó újság­írók törekvéseiről számolt be, jelesül arról is, hogy újsá­gunk a hagyományőrző, klasszikus vonalat igyekszik követni, amelynek leglátvá­nyosabb kritériuma a hiteles­ség. Mi nem megyünk bele abba a zsákutcába, hogy bul­vársztorikkal nyerjünk olva­sókat. E törekvésünket nagy tetszés fogadta, budapesti olvasóink megerősítették ben­nünk, hogy ez az elhatározá­sunk helyes. Nagyon jó volt, hogy el­mondhattuk: a nehezedő gazdasági körülmények között soha nem tapasztalható em­pátiával találkozunk kedves olvasóink részéről; elmond­hattuk: Önök, ha vészjelzést továbbítunk, mindiq reagál­nak pénzzel, televízióval, la­kással, vagy hogy egyik leg­újabb cikkünkre utaljunk, tíz cserép kaktusszal is. Csak Önöknek köszönhet­jük, ha tetszik a lapunk. Hi­szen a kedd este megméret­tetés is volt, összehasonlit- tattunk másokkal. Hozzánk a postás dagadt táskával jön, Ildikó, a szép kifutólányunk pedig csak lohol-lohol a küt deményeinkkel. Tartjuk a kapcsolatot. Tartsuk hát a kapcsola tot ! I I Újságunkat egyre többen“ szeretnék olvasni Budapesten is. Hamarosan nyitunk egy; standot ott, egy olyan kiosz-' kot, ahol nem lesz rikkancs, csak a kék fejléc kínálja; majd magát... Művészek, orvosok, írók, politikusok, közgazdák, jogá­szok ... érdeklődtek megyénk-; ről, kedden este-éjszaka. Vol­tak köztük tehetősek is, nem­csak tehetségesek. Támoga­tást ígértek többféle nemes célra. Mi azt mondtuk: első a közbiztonság. Egy nyugdíjas rendőrőr- nagynö jó tanácsokat adott, majd Isten áldását is kérte ránk. A fekete krónikák me­gyéjére. H ogy Masaryknál marad­junk. Konspirálunk, vi- § tatkozunk, alkudozunk, sőt még intrikálunk is, ha úgy kívánja a sors. Ha neki szabad volt, nekünk köteles­ségünk. A célunk azonos: va­lahol otthon akarunk-szeret- nénk lenni ebben a cudar || világban. Lévay Györgyi HM Önkormányzati forródrót önkormányzati forródrótot üzemeltet a Települési ön- kormányzatok Országos Szövetsége. Az ingyenes szolgáltatás keretében a 155-0122-es telefonszámon, vagy a 175-1886-os telefaxon az ökormányzatok működé­sével, gazdálkodásával kap­csolatos kérdéseket lehet feltenni. A vonal végén le­vő „ügyeletesek” a kérdé­sekre azonnal, vagy — szak­értői konzultációt követően — rövid időn belül vála­szolnak. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom