Észak-Magyarország, 1990. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-27 / 278. szám

XLVI. évfolyam, 278. szám 1990. november 27. Kedd Ára: 4,30 Ft Törvényalkotás a bírók és ügyészek javadalmazásáról Űjabb képviselő hagyta el frakcióját: ezúttal Dénes Já­nos, ez ideig MDF-es képviselő ült át a függetlenek szekció­jába. A képviselő napirend előtti felszólalásából ugyan pon­tosan nem derült ki, hogy milyen okok bírták rá képviselő- csoportja elhagyására. Az utóbbi hetek izgalommcntes plenáris üléseinek soro­zata folytatódott ezután, amikor is különösebben éles vita nélkül határoztak törvényjavaslatok sorsáról. Rövid, részletes vita után az Országgyűlés hétfőn délután elfogadta a bírók és ügyészek előmeneteléről és javadalma­zásáról szóló törvényt. Az igazságszolgáltatásban dolgozók bérének újraszabályo­zása — mint arra Balsai István igazságügy-miniszter rámu­tatott — hozzávetőleg 1,5 milliárd többletkiadást jelent a költségvetésnek, azonban mindenképpen szükséges, hiszen a bírói és ügyészi fizetések reálértékének csökkenése követ­keztében tömegessé vált e területen a pályaelhagyás. Szakmai tanácskozás Lillafüreden Nézem a folyton változó, és egyre szépülő, mindinkább városiasodó mezőkövesdi főteret, s nem tudok nem gon­dolni Kiss Gyula bátyám, Kövesd koszorús poétájának Hazajáró lélek cimü, lokálpatriotizmustól fűtött, gyönyörű versére. Annak is ajánló soraira, amelyek így hangzanak: „P. Gy.-ra emlékezve, ki összebolyongta a fél világot ­pénzét Londonban költötte, Párizsban Leninnel sakkozott, New Yorkban négerekkel bokszolt, s aki Mezőkövesden egy színes sereglés sodrában a főtéren egyszer így szólt: »Ez a világ közepe«.” (hajdú i.) roló: Laczó józsef Abaújvártól Zemplénagárdig Reméltük, hogy olvasóink kedvet kapnak a 6 + 1 for­dulós megyeismereti vetél­kedőnkhöz, de ekkora ér­deklődésre még mi sem szá­mítottunk. Szerkesztőségünk elmúlt heti postaforgalma minden korábbi csúcsot fe­lülmúlt, annak ellenére, hogy nagyon sokan személyesen hozták be a kitöltött szel­vényeket. A határidő lezár­takor, a pénteki értékelés során végül is összesen 826 „pályamunkát” regisztrálhat­tunk, s az külön örömünk­re szolgált, hogy pályázóink nemcsak szeretik, de isme­rik is megyéjüket. Ékes bi­zonysága ennék, hogy ösz­szesen 200 pályázati szel­vény volt telitalálatos, tehát gyakorlatilag minden ne­gyedik. És nagyon sokan voltak, akik mindössze egy vagy két kérdésnél téved­tek, így az összversenyben még több százan pályáznak eséllyel a legjobb helyezé­sekre és ezzel a döntőbe ju­tásra, a nyilvános vetélkedő értékes díjaira. Kétnapos szakmai tanács­kozás kezdődött hétfőn Lil­lafüreden, a magyar gyer­mek- és ifjúságvédelem helyzetéről, fejlesztéséről és a nevelőszülői képzés rend­szeréről. Az előadásokból és szakmai konzultációkból ál­ló rendezvényt a megyei gyermek- és ifjúságvédelmi intézet szervezte. A hazai szakemberek előadásai mel­lett a német nevelőszülői képzésről is hallhatnak tá­jékoztatást az érdeklődőik. — A politikai, társadalmi változások megkövetelik a gyermekvédelem felülvizsgá­latát is — mondta beveze­tőjében Czikó Benjamin, a megyei GYIVI igazgatója. A gyermek- és ifjúságvédelem továbbra is állami feladat marad. Ki kell azonban ala­kítani egy olyan intézmény- hálózatot, amely az állami gondoskodásra szoruló gye­rekeknek lehetővé teszi a családban való felnöveke­dést. A nevelőszülői rend­szer kialakítása, a szakmai képzés bevezetése kiemelten fontos, hiszen ezeknek a gyerekeknek is joguk van ahhoz, hogy személyre szóló, emberközpontú nevelést kap­janak, s valós értékeket köz­vetítsenek számukra. Eze­ket pedig csak szakmailag képzett nevelőszülők tudják biztosítani. A gyermek- és ifjúságvé­delem jövőjével kapcsolatos elképzeléseket és aggályokat dr. Bernád István, a Népjó­léti Minisztérium osztályve­zetője ismertette. — Komoly rendszerváltásra van szük­ség a gyermekvédelem terü­letén is — kezdte mondan­dóját az előadó —, hiszen nap mint nap olvassuk az újságokban, hogy akadnak fiatal anyák, akik megölik csecsemőjüket, mert nem tudják, hová fordulhatnának (Folytatás a 2. oldalon) Füst, törmelék, korom egy miskolci iskolában Minden beérkezett pályázat egy sorszámot kapott. A ser­legbe a telitalálatosok sorszáma került be. Tíz játékosun­kat máris jutalomban részesített Fortuna. Természetesen az első for­duló telitalálatosai között is kisorsoltunk tíz nyereményt, afféle kedvcsinálónak. Fortu­na istenasszony a követke­ző megfejtőket részesítette kegyeiben: A Borsodi Ipar­cikk Kft. miskolci tévésza- lonjának Szignál zsebrádió­ját Krenyiczky Istvánná Sá­toraljaújhely, a Hollóházi Porcelángyár Szász Endre bonbonierjét Németh Balázs Mád, az Elektron Extra Kft. Seherezádé kávéfőzőjét Ba- binszkiné Jobbágy Katalin Leninváros, a miskolci Ca­lypso ételbár 800 forintos vacsorautalványát Somodi Gábor Miskolc, a Miskolci Vendéglátó Vállalat Szeles utcai cukrászüzemének 750 forintos dísztortáját Vass Lajosné Miskolc, a Mese cukrászda 600 forintos dísz­tortáját Gallik Béláné Mis­kolc, a miskolctapolcai Kis­vadász étterem 600 forintos vacsorautalványát Tóth Mi­hály Ernőd, az Amfora Vál­lalat 500 forintos vásárlási utalványát Czingula Katalin Taktaszada, a miskolci Cent­rum Áruház 500 forintos vá­sárlási utalványát Göncfalvi János Sárospatak és a Kép­csarnok Vállalat 500 forin­tos utalványát Hegyi Magda Miskolc nyerte. A díjak, (Folytatás a 2. oldalon) Bosszúból gyújtogattak? Aligha tévedünk, ha leír­juk, hogy 1990-ben a novem­ber 25-ről november 26-ra forduló órákban békésen aludtak otthonukban Mis­kolcon, a 39-es Számú Álta­lános Iskola (Fazola H. u. 2.) tanulói, pedagógusai és más alkalmazottai. A riadalom akkor fogta csak el őket, amikor reggel a rendnek megfelelően is- kolaközelbe értek. Lesújtó, félelmet keltő, megszomorító (Folytatás a 2. oldalon) Hogyan tovább gyermekvédelem?

Next

/
Oldalképek
Tartalom