Észak-Magyarország, 1990. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-03 / 258. szám

Előbb cselekedtünk, utána gondolkodunk Kohászati koniiiia alán {in a krach? Kilátástalan helyzetben az ipar Bár nem szerepel az úgy­nevezett hetes listán a diós­győri kohászat, a Dimag Részvénytársaság, de sajnos, adottak erre lehetőségei, esé­lyei. A „hetesek” azok a cé­gek, amelyek éllen csőd-, felszámolási eljárás indult, indul, s mivel az LKM jog­utódja is súlyos likviditási gondokkal küzd, hajszálon múlik, múlhat sorsa. — Itt már nem sorban ál­lásról, hanem körben állás­ról beszélhetünk — mondja az rt. elnök-vezérigazgatója, Tolnay Lajos. — Jóformán mindenki tartozik mindenki­nek, s ha a dominóelvet nézzük, elég egy kocka megbiillentése ... Elég, ha egy szolgáltató vállalat „megunja” örökös késedel­mes fizetésünket, tartozásun­kat ... Túl ezen, a kohászat első embere egyenesen Tria­nonhoz hasonlítja a rész­vénytársaság mostani állapo­tát, mondván, kétszázegyne- hány éves történetükben csák akkor volták ilyen ne­héz helyzetben. A történel­mi határok elvesztése után elvesztették alapanyag- és energiaforrásaikat, piacaikat. Jóformán elölről kéllett mindent kezdeni... — Most, bár nem ugyan­olyan típusú, de hasonló nagyságrendű kihívások előtt állunk — magyarázza. — Alapanyaghoz, energiához jó pénzért bármikor hozzájut­hatunk, piaoi megítélésünk is kedvező, ám úgyszólván januártól egyilk napról a másikra szembetaláljuk ma­gunkat a világpiaccal,, an­nak minden hatásával. És hát az igazság az: egyelőre csak a negatív hatások ér­vényesülnék ... Méghozzá jelentősen. Nő­nek az energiaáraik, a dol­lárelszámolásra való áttérés után az alapanyagárak; ösz- szességében mintegy 3 mil­liárd forint költségnöveke­déssel számodnak Diósgyő­rött legrosszabb esetben. Ezt pedig kigazdálkodni szinte lehetetlen vállalkozásnak tű­nik. És nemcsak itt: cégek tucatjai mehetnek tönkre, emberék százezrei kerülhet­nék az utcára. Egy év alatt A kohász kilátásai kilátástalanok ... nem lehet negyven évet semmissé tenni, idő kellene az átállásra, s hát az igaz­ság az: míg korábban gaz­dag vállalatok szegény or­szága voltunk, manapság gazdag bankok, szegény vál­lalatok szegény országa let­tünk ... — Egyedül az olcsó ma­gyar munkaerő, amely előnyt jelenthet számunkra a vi-. lágpiacon — mondja Tolnay Lajos. — Az összes költség­ből mindössze 10—12 száza­lék a bérköltség aránya ... Persze ez az előny is csak látszólagos. Szóval, meglehetősen sötét a jövőkép, ámbátor ahogy mondani szokás, az alagút végén már fénylik valami. És az nem a szembejövő vonat... * Egyelőre azonban még itt a jelen. A különböző társa­ságokra felbomlott diósgyőri kohászat régen állt ilyen jól, már természetesen ami az adózás utáni eredményt il­leti: négyszázmillió forint­ra teszik nyereségüket. — Akad olyan kft.-nk, amely nullszaldósra hozza az évet — jegyzi meg az el­nök-vezérigazgató —, de lesz olyan is, amely 25 százalé­kos vagyonarányos nyeresé­get könyvelhet el. Ezt a si­kert csak egyféleképpen tud- tuik elérni: racionalizálással, a termelés további csökke­nésével, hol van már az a gigantomániás szemlélet, hogy nekünk több, mint egy­millió tonna acélt leéli pro­dukálnunk, no és tovább tartott a vaskohászati kon­junktúra, amelyet szerencsé­sen meglovagoltunk ... (Folytatás a 3. oldalon) Megismételt választás után Van polgármestere Pataknak Élénk érdeklődéstől kísér­ve tartotta második nyilvá­nos ülését Sárospatakon, a városháza tanácstermében az új képviselőtestület. A 19 személyt számláló testület tagjai — amint arról beszá­moltunk —, október 26-án vették át megbizólevelüket, s ekkor kellett volna dönteni­ük arról, ki legyen a város polgármestere. A jelölések alapján hárman maradtak versenyben, a titkos szava­zás eredményeként azonban egyikük sem nyerte el a megválasztáshoz szükséges voksot. IA tegnap, november 2-án délelőtt megtartott ülésen — melyet a korelnök, dr. Tor- nallyai János nyitott meg és vezetett — kiderült, hogy Gyulai Gábor (SZDSZ) le­mondott a jelöléséről. Miután a korábbihoz képest új ja­vaslat nem volt, a Kérész­HarminchítmilliAval növekednek a kiadások Eddig sem voltak óévé­ben a pénznek a nagy szál­lítási. tömegközlékedési vál­lalatok. Éppen hogy megél­ték. de már fejleszteni alig tudtak. Nem volt miből. Az egy héttel ezelőtti draszti­kus benzináremelés, s az azt követő válsághelyzet pedig egyenesen sokkolta ezeket a vállalatokat, köz­te a Borsod Volánt is. A pillanatnyi helyzetről kér­deztük Szanyi Gézát, a Borsod Volán főmérnökét. — Ha marad az erede­tileg tervezett benzin-, il­letve egyéb üzemanyagár­emelés, ez 80 millió forint­tal növelte volna a válla­lat éves költségét — mond­ta válaszában a főmérnök. — Pedig mi még zömmel nem is benzint használunk, nálunk a gázolaj-üzemelte­tésű gépjárművek vannak túlsúlyban. Mint ismeretes, a keddtől érvényes ár gáz­olaj esetében 30 Ft/liter. amefly még a csökkentés ellenére is nyolc forinttal haladja meg ennék az üzemanyagnak a korábbi árát. — Ez mennyi többlet- költséget jelent a vállalat­nak? — tudakoltuk. — Számításaink szerint 37 millió forinttal növéked- nék a kiadásaink, ami fe­le arányban az autóbusz-, a másik fele pedig a teher­gépjármű-üzemágat terheli. — Volt arról szó, hogy a tömegközlekedésnél a kor­mány valamiképpen kom­penzálja az üzemanyag­áremelést — jegyezte meg Szanyi Géza. — De ha még ez be is következne — jól­lehet a kormány a legtöbb területen az állami támo­gatás lefaragására, illetve megszüntetésére törékszik — a 37 millió forint több­letköltségnek a fele min­denképpen az áruszállítást terhelné. — Tehát pontosítsunk, tervez-e ár-, illetve tarifa- emelést a Borsod Volán? — A válaszom az. hogy a (menetrendszerű autóbusz­közlekedésben részünkről a 'tarifaemelés fel sem me­rült. ezt nem is tehetjük, ez az illetékes kormányza­ti szervek hatáskörébe tar­tozik. Viszont növelhetnénk viteldíjat a különjárati au­tóbuszoknál, de ezeknek a teljesítménye — a magán- fuvarozók térhódítása kö­vetkeztében minimálisra csökkent, mindössze öt százalékra tehető. Nem so­kat nyernénk vele, ha itt áraikat emelnénk. — S mi a helyzet az áru- fuvarozás területén? — Még nem döntöttünk, emelünk, vagy marad a ré­gi ár. Széles körű felméré­seket végzünk, hogy vajon megéri-e fuvardíjat emelni, akkor, amikor az árufuva­rozásban soha nem látott konkurencia alakult iki or­szágszerte. Ahogy szokták mondani: sök az eszíkimó. kevés a fóka. Persze, azzal számolnunk kell, ha min­den marad a régiben, vesz­teséges tevékenysége lesz a vállalatnak az árufuvaro­zás. L. L. Annus néni nem tárgyal... _„ ^ E lkezdte az éhségsztrájkot lÄi» Néhány nappal ezelőtt ol­vashattak lapunkban arról a kazincbarcikai nyugdíjas asz- szonyról, aki éhségsztrájkra készült, tiltakozásul a város­ban lezajlott polgármester­választás ellen. Követelte, hogy a megválasztott veze­tők mondjanak le, mert nem a nép akaratából kerültek székükbe, pártpaktum ered­ményeként jutottak hatalom­ra. Nos, tegnap Henrich And- rásné valóban megkezdte az éhségsztrájkot. Első emeleti lakásának ablakába kifüg­gesztette az elhatározását deklaráló táblát, hogy szán­dékát a járókelők tudomá- ' sóra hozza. — Mi lesz a mai „menü”, Annus néni? — kérdezem nem éppen vidáman. ténydemokrata Néppárt által támogatott dr. Jánosdeák Gábor és a Magyar Demok­rata Fórum által támogatott Pécsvárady Botond neve ke­rült a választási lapra. A titkos szavazás a kö­vetkező eredményt hozta: dr. Jánosdeák Gábor 12 — Pécs-! várady Botond 7 szavazatot kapott. (A megválasztáshoz 10 voks elegendő lett volna.: (Folytatás a 2. oldalon) Ásványvízen él Annus néni — Borsodi ásványvízen kí­vánok élni mindaddig, míg lehet, vagy amíg az Észak- Magvarországban azt nem ol­vasom, hogy lemondott a barcikai „trojka”. — Mivel tölti majd napja­it? — Kézimunkázok, sétálga­tok, olvasgatok, amíg bírok. — Sha teljesen elgyengül? — Akkor feküdni fogok. — És ha rosszul lesz, hi­szen a gyomra beteg ... — Vannak jó szomszéda­im, majd segítenek. — Ha kórházba kerül? — Ott is folytatni fogom, remélem, erőszakkal csak nem etetnek meg. Beszélgetésünk közben küldött érkezik a polgármes­teri hivatalból. Kéri, folytas­sanak eszmecserét, tárgyalja­nak, cseréljenek véleményt. Kéri, keresse fel a polgár- mestert, vagy fogadja őt, ha úgy jobbnak látja. Ezt a dol­got meg kell beszélni, kon­szenzusra kell jutni. 'Annus néni hajthatatlan. Miért most jönnek, amikor már elkezdte? Hiszen most a legbiztosabb az elhatározásá­ban. A polgármestert pedig nem engedi be, csak úgy, ha azzal a hírrel jön, hogy le­mondott. — Mindenképpen beszélni fogok Henrich nénivel — így Ludányi Attila polgármester. — Ha kell, a zárt ajtón ke­resztül is. Biztos, hogy meg­győződésből teszi, amit tesz. de talán elhamarkodottan ítél. Szeretném meggyőzni. — Már korábban értesül­tek elhatározásáról, miért csak a sztrájk első napján keresték? (Folytatás a 2. oldalon) Az Encs és eo afész : ENCS Vidéke ÁFÉSZ november 5-én, 14 órakor nyitja meg Abaúj Áruházát Encsen A VAROSHAZA MELLETT. VALÓBAN ÁRUHÁZI VÁLASZTÉKKAL VARJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT élelmiszer háztartási vegyiáru üveg-porcelán + illatszer + komplett ruházati-lakástextil osztályainkon És ez csak ízelítő kínálatunkból! Ha többre is kíváncsi, várjuk önt is november 5-én ■MMMHRI

Next

/
Oldalképek
Tartalom