Észak-Magyarország, 1990. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-17 / 244. szám
XLVI. évfolyam, 244. szám 1990. október 17. Szerda Ára: 4,30 Ft POLITIKA! NAPILAP ■ Tokaji látkép Nemzetközi művésztelep — Tokaj-alapítvány Befejeződött az Országgyűlés keddi ülésnapja KüLpolitikusakt.61 ismert szófordulattal élve „héják és galambok” szócsatájává vált a keddi országgyűlési munkanap, amikor is a honvédelemről szóíló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot vitatták meg a képviselők. A készülő magyar katonai doktrína körüli vita bontakozott ki az egyébként nem túl vaskos törvénytervezetről megfogalmazott véleményekben. A kormánykoalíció pártjaihoz tartozó képviselők nagyrészt aggodalmaikat fejezték ki a hadsereg esetleges szétzilálódása miatt, s kifejtették: nem lehet cél a magyar hadsereg leépítése, meggyön- gítése. Az ellenzéki, liberális nézeteket valló képviselők viszont jórészt azon gondolatkörbe csoportosították mondanivalójukat, mely szerint: Magyarországot csak akkor vagyunk képesek megvédeni, ha békében (Folytatás a 2. oldalon) Koncepciós per az edelényi giiiáznban? Tokaj az utóbbi időben inkább csak az elkentétek szembesülésével hívta fel magára a figyelmet. Ennek ellenére is munkálták azdk az erőik, amelyek a városi rangját újonnan visszanyert település fejlődését szolgálták. Erről váltottunk szót Bodonyi Csaba, Ybl-díjas 1 építésszel, aki három esztendeje a város főépítészi tisztét is ellátja.- Egy vasútvonal mellett fekvő település „kapuja”. ahoL a városba érkező idegen az első benyomásokat szerzi, a pályaudvar. Nos, Tokaj a közelmúltban új pályaudvart kapott, Tágabb környezetén rendezésére is sor kerül. Űj telekosztással ugyanis ott családi házas lakótelepet kívánnak kialakítani. Városépítészetileg rendeződött az új kollégium és tornaterem megépülésével a Dessewffy-kastély környéke. A közúti hídfő és a vasúti híd közötti Tisza-parti terület, ahol vonzó környezet alakult ki. Befejezés előtt A múlt évben és ez • év elején lapunk gyakran foglalkozott az Országos Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Művével. A mű ugyanis veszteséges lett és szükségessé vált, hogy a létszámot. jelentősen csökkentsék. Mindez nagy viharokat váltott k,i a dolgozók körében, akik — nem lévén más munikahöly a közelben kilátástalannak ítélték helyzetűiket, követelték a vezetés távozását. Mád körül mostanában csend van — hogy miért, erről beszélgettünk az OÉÁ Mádi üzemeinek igazgatójával, Orbán Józseffel. * Az üzemigazgató arcán látszik, hogy ez a csend már nem „vihar előtti’, hogy sok minden rendeződött Mádon. — Még január elején a mádi központhoz tartozó egységeink, Pálháza, Erdő- bénye és Füzérradvány kérte, szűnjön meg a kétszintű irányítás, tartozzanak közvetlenül az országos irányító apparátushoz — kezdi a visszaemlékezést. Miután ezt jóváhagyta az igazgatótanács, a mádiak rájötték, ha marad az ereAz új, középiskolai kollégium áll a városi önkormányzatnak is majd otthont adó műemléki épület udvari szárnyának építése. Az egykori tanácsháza stílusban is deti felállás, hogy tudniillik a 11 bánya és 3 őrlő, a központi műhely és a még mindig „vízfej” nagyságú irodaház együtt marad, abból jó nem, legfeljebb veszteség származhat. így a termelő- egységek dolgozói követelték : függetlenítsék őket a mádi irányítóközponttól, szeretnének ők is közvetlenül Budapesthez tartozni. Az ezt tartalmazó kérelmet a 440 dolgozó »0 százaléka írta alá, s küldte el a vállalat vezetésének — azzal a kitétellel, hogy a korábbi vezetőket váltsa le a vezérigazgató. Egyúttal azt is kérték, az új formátumú gazdasági egység vezetője az eddig is főmérnökként dolgozó Orbán József legyen. A kérés meghaillgattatott, . így jött létre a Mádi Üzemek nevű egység. — Mit örököltek az elődtől? — Majdnem 12 millió forintos veszteség jutott nekünk, amit az idén kell kigazdálkodnunk, s ha lehet, nyereségessé tenni a termelést. Ügy érzem, sikerülni fog. — Mivel kezdte a gazdálkodás talpraállítását? Fotó: Fojtán László a régi épülethez igazodó új része szép belső teret határol majd. Az egykori .zsinagóga rekonstrukciója során elké— A kellemetlen dolgokkal indítottam. A 440-es létszámot először 350-re, majd 320-na csökkentettük munkatársaimmal. Tettük ezt úgy, hogy lehetőleg máshol azért találjanak munkát az elkíil- döttek. Ez jórészt sikerült, a középkáderök elhelyezkedése ment nehezebben. A létszámleépítés után teljesült a mádiak nagyon is jogos kérése: január elsejei hatállyal, visszamenőleg mindenki 15 százalékos béremelést kapott. Július 1 -tol bevezették az 500 forintos ebédhozzájárulást, októbertől mindenkinek újabb ezer forinttal fejelték meg a fizetését. Júliusban külön jutalmat osztottak; volt végre igazi bányásznap Mádon, s karácsony előtt több ezer forintos „sonkapénzre” is számíthatnak az emberek. Summázva: az egy főre jutó 117 ezer forintos átlagbér az év végére meghaladja a 140 ezer forintot. Az igazgató büszkén sorolja, hogy tudtak végre segítséget adni a dolgozók lakásvásárlásához: nemcsak hitelt, hanem vissza nem térítendő támogatást is. Ahogy (Folytatás a 3. oldalon) ♦ szült az épület tetőszerkezete. jelenleg a külső vakolást végzik. Ebben az épületben konferencia központ kialakítását tervezik, amely városi feladatokat is ellát majd. Mellette kisebb befogadóképességű szállodát és éttermet építenek. Tanulmányterv készül az új orvosi rendelő, valamint ugyancsak új oktatási intézmény létesítésére. A Dessew- ffy-kastélyban létrehozzák a nemzetközi művésztelepet, vállalkozókkal' együtt a Kopasz-hegyen panzió 'létesítését tervezik. Azoknak a terveknek megvalósítása is az önkormányzat közreműködését igényli, amely gazdasági társulás létrehozására irányul. Tervezik Tőkaj-alapít- vány létrehozását. Ez kezeli majd a fejlesztési forrásokat. adományokat. Mert a fejlesztés célja: az idegen- forgalom fellendítése a „bor fővárosában” csakúgy, mint otthont teremteni a művészeteknek, a képzőművészetnek és az irodalomnak. A luxemburgi nagyherceg látogatása Göncz Árpád, a Magyar Köztársaiság elnöke meghí- válsára szerdán délelőtt hivatalos látogatásra hazánkba érkezik János, Luxemburg nagyhercege és felesége, Jo- zefina-Saroltia nagyherceg- nő. (MTI) A Máltai Szeretetszolgálat híreiből értesülhettek olvasóink arról, hogy ingyenkonyha nyitását tervezik Miskolcon. Ä részlétekről dr. Csiba Gábort, a szolgálat miskolci csoportjának vezetőjét kérdeztük: — Most jutottunk el oda, hogy beindíthatunk — egyeA szerkesztőségünkbe érkezett levél súlyos vádakat tartalmaz: „1989—90-es tanévben gyermekem az Izsó Miklós Gimnázium IV. C osztályos tanulója volt — írja szendrői olvasónk. — Első fél évben történelemből megbukott. ' Ez meglepett, mert a II. és a III. osztályban négyes eredményt ért el, azelőtt sem bukott semmiből... A gyerekektől haLlom (az ón lányomtól, osztálytársaitól, más osztályban tanuló gyerekektől), hogy a tanárnő magánórákat tart. Megkérdeztem, hogy akarsz magánórára járni? Nem, mert ha énnekem pénzért kell megvenni a kettest, akikor inkább elásom magam. Ekkor még nem tudtam, hogy milyen alapon van ez.” A részletes beszámolóból az is kiderül, hogy az osztályból négy tanuló is bukásra állt történelemből, és amikor dolgozatot írtak, csak az egyik kislánynak sikerült javítania. Maradtak tehát hárman, akiket a bukás réme fenyegetett. Le.- vélírónk be is ment az iskolába — az osztályozókonferencia napján —, hogy megkérje a tanárnőt, mutassa meg a dolgozatot, és feleltesse még egyszer a gyermekét. Az is elhangzott, ha a tanárnő nem változtat a véleményén, akkor ő feljelenti. A pedagógus nemmel válaszolt. Pár perc múlva megkezdődött a konferencia, B. Éva megbukott, a másik két tanuló megkapta az elégségest. Így első hallásra nincs is ebben a történetben semmi rendkívüli. Nem egy diáklőre ideiglenesen — egy 50 fős, egvtálételes in gyen- konyhát. Részben saját pénzből, részben saját munkaerővel valamint néhány cég segítségével, akik az alapanyagot biztosítják. Azért ideiglenesen, mert nagyon (Folytatás a 3. oldalon) kai fordult már elő hasonló eset, és az sem szokatlan, hogy ilyenkor a szülők is a tanárt hibáztatják. A gyerek tudását a szaktanár ismeri. Kinek lenne joga kétségbe vonni döntésének helyességét?! Képzeljék csak el, mennyi levelet kézbesítene a posta, ha minden elégtelen osztályzat miatt az újságokhoz fordulnának a szülők?! Csakhogy ebben a borítékban több levél is volt. Végzős diákok írták alá azt a nyilatkozatot, miszerint a tanárnőnek és élettársának, aki szintén a gimnáziumban tanít, több magántanítványa volt. Ezek a gyerekek a megérdemeltnél jobb jegyet kapták. Két szülő is írásos nyilatkozatot adott arról, hogy havi ezerhatszáz illetve nyolcszáz forintért különórákat vettek a tanár úr- . tói. Az iskola akkori megbízott igazgatójától', Lengyel Gyul'ánétól megtudtam, hogy a tanév végén megalakult a fegyelmi bizottság, hogy a feljelentést kivizsgálják. De a nyári szünet miatt döntést csak szeptemberben hoznak. Még ekkor sem határoztam el. hogy megírom ezt az esetet. Hiszen sem a gimnázium hírnevének, sem a pedagógusok presztízsének nem használna a nyilvánosság. Viszont az újság nélkül is sókan tudtak az edelényi gimnáziumban történő dolgokról. nagyon sok embertől hallottam véleményt az ügyről, s ha edelényiefkkel találkoztam, szinte mindig szóba került a magánórák megítélése. Közben eljött a pótvizsgák ideje, és hitetlenkedve hallottam, hogy B. Éva ismét megbukott. Szeptemberben már az új igazgató, Kardos Sándor fogadott. Elmondta, hogy háromtagú bizottság előtt vizsgázott a kislány, és véleményük szerint * tudása nem érte el az elégségeshez szükséges szintet. Megmutatták azt a papírlapot, melyet a vizsgázó a szóbeli feléiét - re való felkészülés során használt. A dokumentum tanúsága szerint alapvető fogalmakat sem tudott, közismert évszámokat (I. és II. világháború kezdete és vége) is összekevert a kislány. Baranyi Ferenc tanár úr, áki egyike volt a vizsgáztatóknak, elmondta, hogy őket is megdöbbentette Éva felkészületlensége. Itt persze óhatatlanul felmerül a kérdés, hogyan juthatott el a gimnázium negyedik osztályáig az, aki még az általános iskola (Folytatás a 4. oldalon) Rutin, praxis, tiszta kéz Mádon ma minden más Az Észak-Magyarország megkérdezte... HOL LESZ az ingyenkonyha?
