Észak-Magyarország, 1990. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-11 / 239. szám
1990. október 11., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 75 ezer falusi ember sorsa bizonytalan Tizenskétmilliárd forinttal került kedvezőtlenebb helyzetbe a mezőgazdaság, a kormány júliusban bejelentett közgazdasági csomagterve következtében. Azóta a konkrét, malkro- öikonómiai számítások is elkészültek az intézkedések hatásáról. Az intézkedés országosan 640 mezőgazdasági nagyüzemet érint, s hatására 200 veszteségessé válik. Ez 590 ezer hektáron, 75 ezer ember sorsát tereli a bizonytalanságba. A múlt esztendőben már nyolcvan gazdaság dolgozott veszteségesen. most az újabb kétszáz üzemmel együtt a bizonyíthatóan gyengék aránya megközelíti a negyedrészt. Az átlag eltakarja a terültetenként eltérően zajló folyamatokat. A számítások szerint Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében 54 gazdaság kerül vészhelyzetbe az árkiegészítés csökkentése miatt, ez a tavaly is veszteséges 24 üzemmel együtt már a gazdálkodók 75 százaléka. Hasonló a helyzet nálunk Borsod-Abaúj-Zemp- ílénben. s csak valamivel jobb Zalában, ahol év végéig várhatóan a gazdaságok féle lesz veszteséges. Nem kétséges, az árkiegészítés mé; séklése piacos magatartást tükröz, közgazrüiljön. Mindezeket elismerve, a kérdés mégsem kerülhető meg: kik termelnek a tönkrement, szanált gazdaságok helyén? A válasz persze kézenfekvő, a magángazdaságok százai kezdik meg működésüket, s ahol a nagyüzem működésképtelenné vált, az egyéni kezdeményezés jobb szervezéssel, Költségtakarékosabb módszerekkel eredményes lehet. Ez az okfejtés azonban közgazdasági érteltemben sántít, mert a kedvezőtlen adottságú térségekben valamennyi gazdálkodó — tehát a kisüzem is — megkapta az árkiegészítést. Az integráló, terméket felvásárló termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és áfészek az árkiegészítés nagyobbik hányadát fizették vissza 'tagjaiknak; így most a mérséklés a kistermelést és a magángazdálkodást is anyagilag érinti. A parasztember pedig számol1, s mivel a nyereséges termelésben érdekelt, abbahagyja vagy el sem kezdi a számára veszteséget hozó termék előállítását. Közvetve tehát az ár- kiegészítés mérséklése a privatizációt is fékezheti. Mellőzi az intézkedés azt a sokat hangoztatott közgazdasági tételt is, hogy Magyarországon az agrárbad árak lazítottak ezen az elven, de éppen a legfontosabb termékek árcentruma — a szabad ár után is — követte a hagyományos gondolkodást. Jó példája ennek a nyár elején kirobbant árvita. Az aratók úgy tették dolgukat, hogy nem tudták, mennyit kapnak az étkezési búzáért A kormány nem fogadta el a felvásárlásiár-emelést, s így ugyanazon terméknél — a búzánál — kiéleződtek a korábbi eredetű ellentmondások. Mindezek persze várhatók voltak, hiszen a takarmánybúza szabad ára, az étkezési búza hatósági ára egymásnak ellentmondanak; az értékesebb terméket hozzák hátrányos helyzetbe. Működnek még a régi mechanizmusok, fölbukkannák a fiskális megoldások. Az utóbbiak közé tartozik az exporttámogatási kulcsok szinte lineáris csökkentése. A cél nyilvánvaló, a költségvetési kiadásúkat kíméli a támogatási kulcsok 10—20—30 százalékos mérséklése. Ez átmenetileg valóban kisebb kiadásokkal jár, ám nem kellő gondossággal számol a hosszabb távú érdekékkel. A támogatás elapadása már az idén mérsékelheti az agrárexportot, amikor a korábbinál Az emődi Szabadságharcos Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben eddig még nem foglalkoztak töktermesztéssel, ám idén ősszel, először 30 hektárról takarítják be a héj nélküli tök legértékesebb részét, a tökmagot. S ehhez most a szokásosnál sokkal kevesebb kézi munkaerőre van szükség, amit kell, elvégzi a tökmagfejtő-gép. A háztájiban dolgozó 35—40 embernek csak az a feladata, hogy szépen, sorban mennek a gép mellett, szedve a földről a tököt, s dobálják bele. A mag bentmarad, a melléktermék a földre hullik. Így, ez — bár jelentős mennyiség —, most még kárba vész, pedig takarmányozási célra biztos lehetne hasznosítani. Ha az osztrák cég tulajdonában levő gép ittmarad, talán majd ennek összegyűjtésére is kitalálnak valamit. Ám, most még csak próbaként dolgoznak vele az emődi földön. Jelenleg kettő van hazánkban kipróbálás alatt, ezeket a vépi vetőmagüzem hozatta be. A kifejtett tökmagot exportálják. Fotó; D. K. dasági eszközökkel avatkozik be a termelési folyamatokba. Láthatóan is érvényt szerez annak a íko- í'áhban is sokat hirdetett elvnek, hogy a veszteséges termelés kordába Ikényszetermékék árai az átlagos adottságú területeik hozamaihoz. közgazdasági viszonyaihoz igazodnak; vagyis ahol rosszabbak a termőhelyi feltételek, indokait az árkiegészítés. Jóllehet a szaikedvezőbb fizetési mérleget vállalt az ország jövője érde/kében. A jelen és a jövő kerül érdekellentétbe az intézkedéssel, s ezt még az sem menti, hogy az első fél évben a tervezettnél nagyobb összegű exporttámogatást íkaptak a termelők. Ennek gyökerei ugyanis kormányzati hibákra vezethetők vissza, jóllehet nem csupán a jelenlegi irányításra. Nem vitatható, a hibákat célszerű feltárni, kijavításukra intézkedéseket kell hozni, ám ezek valameny- nyi következményét nem lehet csupán egyik oldalra, a termelőkre hárítani. Ha mégis ez történik, feltétlenül számolni kell a válaszlépésekkel, azök költségvetési, közgazdasági, ellátási hatásaival is. így korrekt a kapcsolat, ez felel meg a hőn áhított piac szabályainak. V. F. J. A kukorica felét betakarították A mezőgazdasági üzemek túljutottak a kukorica-betakarítás felén. Az eddigi tapasztalatok sajnos azt a borúlátó becslést igazolják, hogy az idén a vártnál legalább 2,5—3 millió tonnával kevesebb kukoricára számíthatunk. Mint Bállá István, a Földművelésügyi Minisztérium mezőgazdasági főosztályának főtanácsosa elmondotta: ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az aszály miatt a múlt évi 6,22 tonnás átlaghozammal szemben, az idén mindössze 4,3 tonna lesz a kukorica hektáronkénti átlagtermése. BRUNATA A/S, DANFOSS, INTERAG RT., MONTAVID RT., BORSODTÁVHÖ cégek 1990. október 11-én (csütörtökön) 14 órakor, A MÉRÉS SZERINTI KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS LEHETŐSÉGE A TÁVFŰTÉSBEN címmel szimpóziumot rendeznek, a Tudomány és Technika Házában (Miskolc, Felszabadítók útja 5.) Minden érdeklődőt szeretettel vámok! A hernádnémeti Hernádvölgye Mgtsz hernádnémeti baromfitelepén pecsenyecsirke eladást szervez, amig a készlet tart. 1990. október 12-13-án, 8-14 óráig. Értékesítési súly: 1,20-1,50 kg/db. Értékesítési ár: 64 Ft/kg. Az Avas Bútorgyár hogy márkaboltjának telefonszáma megváltozott. Telcfonszámunk új, választékunk a régi! A nagy érdeklődésre való tekintettel engedményes akciónkat meghosszabbítottuk. Ismét gyártósoron a Monaco, Palermo, Karolina, Borsod ex szekrénysorok. Ezen kívül kárpitosgarnitúrák, étkezők, kisbútorok nagy választékával várjuk vásárlóinkat. AVAS MÁRKABOLT Miskolc, Tüzér u. 15—18. Telefon: 46-811 46-609 46-490 Nyitva hétfő kivételével munkanapokon 9—17 óráig, szombaton 9—13 óráig. Amerikai—magyar vegyes vállalat termékértékesítő szaktauácsadókat keres Állatorvosi vagy agrár egyetemi végzettség, állattenyésztő és takarmányos szakmai gyakorlat és angol nyelvismeret szükséges Jelentkezést rövid szakmai életrajzzal az alábbi címre kérjük: PURINA—HAGE Rt., Nádudvar, Kossuth u. 2. ÉPÍTKEZŐK, ÉPÍTŐANYAG-KERESKEDŐK FIGYELMÉBE! A BETOMARK KFT. Miskolc, Pázsit u. 34. (tel.: 47-216) megkezdte az EB 60/19 jelű FÖDÉMBÉLÉSTEST (KEFNI) gyártását ÁRKEDVEZMÉNNYEL előjegyezhető november közepéig 26 Ft + áfa áron Igény esetén — 3000 db felett INGYENES — SZÁLLÍTÁST biztosítunk Szoritóba! Következik a második menet! Fordított ez a világ. Azok a sokat szidott kapitalisták győzelemre segítik a szomszéd szocialista pártját. Kommunista polgármester van számos olasz város élén. Nálunk minden olyan pártra kígyót-békát kiabálnak, amelyik nevében a „szociál” (elő)tag benne van. És akkor derült égből a villámcsapás vidéken. Úgy van jól minden, ahogy eddig volt. Az eddigi rendszer szekértolói, formálisan odabiggyesztett tanácsi emberei mégiscsak maradhatnak a helyükön - kilencven százalékban. Pedig hány szervezet, szövetség, párt kiabálta rekedtre magát, hogy végre a vidék saját maga akar dönteni saját sorsáról. Bajuszos traktoros drágán fizetett reklámban adta a világ tudtára, hogy most aztán már nem úgy lesz, mint eddig, nem fognak dönteni a vidék sorsáról a vidék kirekesztésével! Nem bizony! És döntött is ez a mindig jó közérzetben, mindig derűs, mindig optimista hangulatban élő elsődleges állampolgárok mosolygó közössége - szóval a száz és száz falu: hogy minden úgy van jól, ahogy eddig volt, tanácselnököstül, mindenestül! Borsod megyében is a 112 induló falusi tanácselnök közül kilencvenkettő mindjárt polgármester is lett. Igaz, hogy függetlenként, de - nyert! Ezzel szemben nem nyert neves városunk neves jelöltje, akinek fényképét látva a plakáton — enyhe gutaütés környékezett. Mert masszív elvhűsége semmi kétséget nem hagyott azokból az időkből, amikor vállalva minden rárakott cimet, pozíciót, szerényen tűrte, hogy lakáshoz juttassák, telefont kapjon még beköltözése napján, jó kis csendes, szerény vidéki állást kapjon az asszonyka is, és legalább egyikük mindig ott legyen a VIT-en. Arról meg már igazán nem tehetett, hogy felismert tehetségét bizonyos kemény, félkatonai szervezet „dandárparancsnokaként” kamatoztatta. És - amikor végső „Oszolj I"- ra került sor, ő maga mondta el: Nem is tudod barátom, milyen volt ez az utolsó vacsora! Amikor komoly férfiak egy utolsó ölelésben férfikönnyekkel búcsúznak egymástól ... A szivem repedt meg e szavak hallatán. Meg is sajnáltam és sajnáltam egészen addig, amig fényképét nem láttam a ringbe készülők között. Csak most már nem a piros sarokból, hanem sokkal több nyugodtságra ingerlő pszichológiai szín képviseletében szállt ringbe a kesergő. Azokat az Ígéreteket meg már teljesen felesleges is lenne megismételni, amelyeket ilyenkor szokás hangoztatni e színekben. Mutatom is a sógornak a fényképekkel teli névsort. - Látod, ő is a Ti színetekben indul! S ha mindketten nem ismertük volna a „jelöltet”, tán ő is napirendre tért volna fölötte, és megnyugtatott volna, hogy egy-kettő akad közöttük, de nem ez a jellemző. Most azonban olyan káromkodásban tört ki, hogy ehhez szokott fülemnek is nehéz volt hallani a szitkokat. Ezzel nemcsak mi voltunk igy, hiszen az első menet a ringben nem úgy sikerült, ahogy a másik lóra átnyergelt szerette volna. Most aztán következik a második menet. Bár a plakátot hordja- viszi a szél, ízléstelen horgait vesére, ilyen-olyan érvénytelen helyre mért ütéseit ma már senki sem veszi komolyan, legfeljebb emlékszik rá. Mert tőle még azt a telefonhang-tulajdonost is jobban tisztelem, aki csak azért is igy keresi barátját: Nincs bent véletlenül X elvtárs? - és őszintén bosszankodik a válaszomon. (bekecsi)
