Észak-Magyarország, 1990. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-11 / 239. szám

XLVI. évfolyam, 239. szám 1990. október 11. Csütörtök Ára: 4,30 Ft ROLITI KAI NAPILAP —™——————■ Választási vihar Miskolcon Ki vetette a szelet? Néhány noy>poi a második forduló «lőtt választási vihor keletkezett Miskolcon. Feszültség szikrázik o levegőben, villámok készülnek lecsapni. Ki vetette a szelet? A de* mokrata fórum egyik vezetőié, oki röplapokat terjesztett a diósgyőri katolikus templom előtt, vagy a fiatal demok­raták, okik sérelmezik a felhívás szövegét, a keresztény­demokraták, akik egy szólással felelnek a vádakra? Ho­gyan keveredett a választási harc finisébe az egyház? Kérdések sorakoznak, amelyekre megpróbálunk választ ad­ni, de már most megmondhatjuk, hogy e vihar keltette indulathullámok nehezen csütopodnnk. Hosszú, forró nyár után mi jöhet még! Kevesebb kukorica, de cukorhiány nem lesz Kókadó napraforgók. Annyit néztek a napra, hogy csaknem ki­száradtak. Fotó: Laczó József Érdeklődő olvasóink való­színűleg emlékeznek a Fi­desz miskolci kampönycso- portjának tegnapi közlemé­nyére. Ebben szóvá teszik, hogy vasárnap, a diósgyőri római 'katolikus templom be­járata előtt Kis Péter, az MDF 'képviselőjelöltje a mi­séről .kijövök között egy röp- iratot osztogatott. Idéznek az irat szövegéből, majd meg­jegyzik, hogy a röplap sérti a választásokkal kapcsolatos egyházi elveket, ugyanakkor ellentétes a Miskolcon, 1990. október 4-én elfogadott öt­párti közös nyilatkozattal, amely szerint a pártok nem folytatnak olyan propagan­dát, amelyben ellenfeleiknek rossz szándékot, rosszhisze­műséget tulajdonítanak. Az írógéppel készített és másológéppel sokszorosított röpírat itt fekszik az íróasz­talon. A megszólítás a követ­kező: „Kedves Híveink!” Aláírása pedig így fest: „Diósgyőri Római Katolikus Egyházközség”. — Ez a röplap — hallom Kovács Lászlótól, az egy­házközség kanonok-plébáno­sától — közönséges és durva hamisítvány. A katolikus egyház csak olyan iratot bo­csát ki a hívőik részére, ame­lyen aláírás és pecsét van. Ezen nincs. Az irat tartalma szöges ellentétben áll elve­inkkel. Mi távol tartjuk ma­gunkat a politikától. Hí­veinknek természetesen is­mertettük a püspöki körle­velet. Ebben csak arról van szó, hogy az egyház hívei ve­gyenek részt a választáso­kon, de lelkiismeretűikre bíz­zuk, kire adják szavazatukat. — Tehát nem adott enge­délyt a röplap terjesztésére? — Engem a röpírat ügyé­ben nem kerestek ímeg. Ha telefonon hívnak, vagy sze­mélyesen kapcsolatba kerül­nek velem, akkor sem ad­tam, nem adhattam volna beleegyezésemet. A történtek után pedig elhatárolom ma­gam ettől a hamisítványtól. Kis Péter: — A Fiatal Demokraták Szövetsége miskolci kam­pánycsoportjának tiltakozó- ■ sát egyrészt a személyem el­leni durva támadásnak tar­tom, másrészt az egyre éle­sedő politikai harc egyik jel­legzetes megnyilvánulásának. Érzésem szerint a fideszesek nem véletlenül szemeltek ki engem. A miskolci 29-es kör­zetben az első fordulóban ugyanis a Fidesz jelöltje előtt végeztem. Most le akar­nak járatni. Olyan dolgokat tulajdonítanak nekem, bizo­nyítékok nélkül, amelyek nem tőlem származnak. — Tehát ön valóban ott volt és terjesztette a röpira- tot. Hogyan tehette meg, amikor ezen az egyházközség aláírása szerepel? Hiteles ön szerint a felhívás? — Akkor is abban a hit­ben voltam, és most sincs okom kételkedni benne, hogy a felhívás hiteles. A szöveg­ben én semmi kivetnivalót nem látok. A röplapot a ke­reszténydemokraták jelöltjei­vel, aktivistáival közösen adogattuk a templomból ha­zafelé indulóknak. Mégpedig abban a hitben, hogy az alá­írás megfelel a valóságnak. — A Fidesz által külön is kifogásolt bekezdésről mi a véleménye? — Bármennyiszer is végig­olvasom, a szóban forgó be­kezdés egyértelműen a sza­vazók figyelmének felkelté­sét szolgálja. Felhívja őket, vegyenek részt a második fordulóban, mégpedig azért, hogy a képviselői helyek sorsának eldöntésénél minél több választópolgár vegyen részt. — Akkor engedje meg, hogy szó szerint idézzek. „Nem szabad megengedni, hogy a mi közömbösségünk miatt, néhány hangos, ki­sebbséget képviselő ember szavazatával olyan emberek kerüljenek be .a város veze­tésébe, akik ezt a feladatot nem szolgálatként, hanem egyéni ambícióik érvényre juttatási lehetőségének te­kintik.” Md ez, ha nem konk­rét célzás arra, hogy egyes jelöltek pusztán karriervágy­ból indulnák a választáson? — Ez véleményem szerint Immár hagyomány, hogy minden ősszel — most ép­pen a VII. innovációs hetek keretében — találkoznak a Dimag Rt. munkatársai, és az általuk gyártott acélok felhasználói. A tegnapi, Mis­kolcon tartott szakmai meg­beszélésen először a diós­győri acél gyártói számoltak be arról, milyen hatással van termékeik minőségére az, hogy ez évtől részvény­társaság-formában dolgoz­nak. Tájékoztatták a hall­gatóságot arról is, milyen általános érvényű nyilatko­zat, amely személy szerint •nem irányul senkire. Konk­rét utalás nincs benne. Ha lenne, elutasítanám, hiszen magam is a jelölteik között szerepelek. A Fidesz közle­ményére egyébként részletes választ kívánok adni a sajtó­ban. A fiatal demokratákkal a kereszténydemokraták sem értenek egyet. — Az említett mondat el­len csak az tiltakozik, aki találva érzi magát — mond­ja Szappanos István, a KDNP megyei kampányfőnöke. — Érthetetlennek tartjuk a Fi­desz eljárását. Mi úgy tart­juk, hogy akinek nem inge, ne vegye magára a röplap idézett szövegét. — Hol készült ez az irat? — A röplap a keresztény- demokraták és a demokrata fórum aktivistáinak közös munkája — mondja Feledy Péter, a KDNP miskolci ügy­vezető titkára. — Fel akar­tuk ébreszteni az embereket a csipkerózsika-álomból: jöj­jenek el és szavazzanak, hogy olyan emberek kerülje­nek az önkormányzatba, akik valóban az egész város javá­ra cselekednek. Az aláírásról csak annyit, hogy csakis egy tévedés eredményeként ke­rülhetett a röplap aljára. Itt tartunk most. Az olva­só szemünkre vetheti: nem adtunk kimerítő választ a cikk címében feltett kérdés­re. Szerintünk nem a lap dolga, hogy döntőbíró legyen ilyen ügyekben. Döntsenek önök — a vá­céllal alakították ki a folya­matos acélművet, s hogy az ott készített, energiatakaré­kos, versenyképes árut mi­lyen gyártásokhoz kínálják. A tanácskozás második felében a felhasználók is­mertették tapasztalataikat. A legnagyobb vevők közül a Rába és a Gördülőcsapágy­gyár képviselői úgy nyilat­koztak, hogy egyre kevesebb a hibás — zárványos, repedt — acél, s ez megkönnyíti a munkájukat. Mind elégedet­tebbek a Dimag Rt.-vel. Alaposan rájárt a rúd az idén a mezőgazdaságra; egya­ránt sújtotta az aszály, és o készülő, készülgető földtörvény. Igaz, ez utóbbit ideig-óráig helyretette az Alkotmánybíró­ság, ám, hogy a szárazság ál­tal okozott károkat mikorra he­verik ki a szövetkezetek, gaz­daságok és egyéni gazdálko­dók, nemigen lehet tudni. Nem nehéz megjósolni; az aszály hatása tovább gyűrűzik majd mindennapjainkban... Nézzük Borsod-Abaúj- Zemplén megyét: pontos adatunk, zárszámadásunk még nincs, becsült termés­átlagokra hagyatkozhatunk, így tehát egyelőre semmi sem biztos, minden körülbe­lüli. A Földművelésügyi Mi­nisztérium nem kért kárösz- szesítőt a megyéből, így az nem is készült. Amit sike­rült megtudnunk: a kalászo­sok — búza, árpa, rozs, zab — nemigen szenvedtek a hosszú, forró nyárban. Ügy átlagosan egytizedével több termett, mint tavaly. Az őszi búza például 4,8 tonnát ho­zott hektáronként, a megyé­ben cirka 364 ezer tonná­nyit arattak le. Igaz, me­gyénk déli részén, Szentist- ván, Borsodivánka, Mezőkö­vesd tájékán kevesebb lett a hozam a tervezettnél, de máshol bejött a gabona. Te­hát kenyérnek és sörnek valónk lesz a későbbiekben is... Ami viszont fájó: a kuko­rica jócskán megsínylette a csapadékínséget. Míg tavaly hektáronként 5 tonnát le­törtek, addig idén jó, ha 3 —3,5 tonna lesz. A terme­léskiesés 25—30 százalékos. Lehetne több is, de a ve­tésterületet az egy évvel ez­előttihez képest növelték, így tehát a kár valamelyest kompenzálódik, de az biz­tos: ezzel a mennyiséggel a telet, import nélkül, nem ússza meg az állatállomány. Már csak azért sem, mert szálastakarmányból is jelen­tős a kiesés ... Megkezdődött a cukorrépa szedése is; 10—12 százalékos termeléskieséssel számolnak a mezőgazdasági üzemek. Ez azt jelenti, hogy az 1989-es 36 tonnás hektáronkénti át­lag 32 tonnára csökken majd, ám szerencsére nem oly na­gyon vészes a helyzet, hi­szen a vetésterület — ha­sonlóan a kukoricához — nőtt az idén. A tervezett mennyiség minden bizonnyal megterem. Ez pedig azt je­lenti: nem lesz cukorhiány. A szárazság éreztette hatá­sát a napraforgó és a krump­li termelésében is, az olaj alapanyagából hektáronként mintegy 1,6 tonna termett (ez 7 százalékkal kevesebb az egy évvel ezelőttinél), a burgonyatermést pedig hek­táronként 17 tonnára becsü­lik. Itt 4 százalékos a ter­meléskiesés. Mindent összegezve: ezt a nyarat senki sem sírja visz- sza. Már természetesen ami Igazolt hiányzás Néhány perc és színpadra lép Balázs Éva sepsiszent­györgyi színész, hogy a mis­kolciaknak is bemutassa szé­kely népballadákból összeál­lított műsorát. De a közön­ség hiányzik. Megint hiány­zik ... Könnyű lenne összeszámol­ni, hányán jöttek el. Mégsem teszem, restellek szétnézni. Mi­csoda emléket visz magával Miskolcról a művésznői? Már ostoroznám magamban a kö­zönyösen távoimaradókat, amikor újra elszégyellem ma­gam. Hát ilyen könnyen el­felejtem a városunkban élők száz meg száz baját!? Ho­gyan is kérhetném számon bárkin is a hiányzást I? Mert hát itt lehetnének a taná­rok is - legalább az irodal­mat tanítók -, de köztudot­tan túlterheltek. Száz sebből vérzik az oktatásügy. S most még az államtitkár is a ta­karítást emlegette a tanárok­nak ... Eljöhettek volna a diákok is, nem mindenki, csak né­hány versszerető irodalomba­rát, esetleg egy-két egyete­mista. Felróhatnám nekik is a hiányzást, ha nem tud­nám, hogy még ki sem pi­henhették a nagyszabású di­áktüntetést. Vannak már Mis­kolcon bölcsészhallgatók is, de őket sem marasztalhatom el. Talán most is a létükért küz­denek. Nagy zavaromban még az is megfordult a fejemben, hogy esetleg a színészek is megnézhetnék kollégájuk mű­sorát. De őket is megköve­tem szépen. Hiszen nekik a saját előadásaikra kell ké­szülődniük ... Akik pedig hivatalból, vagy hazafiúi kötelességből oly so­kat sírnak Miskolc kulturális életének silánysága miatt, nyilván praktikus okokból nem jöttek el. Ugyan mek­kora terem kellene, hogy el­férjen benne minden, művé­szetekért szomjúhozó em­ber ... (filipl a mezőgazdászokat illeti... I. S. Tökmagfejtő Ernődön Képes beszámolónk a 3. oldalon lasztáson. Udvardy József A felhasználók szerint: Jobb a diósgyőri acél

Next

/
Oldalképek
Tartalom