Észak-Magyarország, 1990. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-01 / 230. szám

1990. október 1., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 kiskereskedők, étteremvezetők FIGYELEM! A SZOLEX Kft. nyíregyházi raktárában vásárolhat savanyú uborkát, alma alakú paprikát, s más savanyúságot, valamint egyéb konzervipari terméket Cím: Nyíregyháza, Vörös Hadsereg út 60. Tel.: (42) 14-744, (42) 11-376. Kereskedők, viszonteladók figyelem! Értesítjük régi és új partnereinket, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően FOLYTATJUK AZ IMPORT, BALÁS RUHÁK NAGYBANI ELADÁSÁT 400—25 kg-os bálázott, illetve zsákos kiszerelésben, I., II. osztályú minőségben Készpénzfizetés esetén árengedményt adunk Érdeklődni: 157-0566, ITINER Kft. MISKOLCI TÁVKÖZLÉSI IGAZGATÓSÁG A MISKOLCI TÁVKÖZLÉSI IGAZGATÓSÁG ÉRTESÍTI TISZTELT TELEFON-ELŐFIZETŐIT, HOGY Miskolc város ói telefonközpontját 1990. október 5-én 15.30— 18.00 között helyezi üzembe A telefonközpont üzembe helyezésével a telefonszamok megváltoznak A számváltozásról Miskolcon megerősített tudakozószolgálatunk az 55-800-AS TELEFONSZÁMON AD felvilágosítást Egyéb tudakozódást a szokásos 09-es telefonszámon fo­gadunk. , Tájékoztatjuk előfizetőinket, hogy az új telefonkönyv vár­hatóan október végén jelenik meg. A telefonkönyv meg­jelenéséig, szives közreműködésüket kérve, használják a kiadott számváltozási jegyzéket. Igazgatóságunk reméli, hogy az átállásból adódó kelle­metlenségeket feledtetik az új távbeszélőközpont megbíz­hatóbb, emelt szintű szolgáltatásai. MISKOLCI TÁVKÖZLÉSI IGAZGATÓSÁG isiQQKjim ÁRUHÁZ __ VÁG ÓHÍD ÚT 4-6. HETI AJÁNLATUNK! Nettó + Bruttó nagyker. ár Áfa nagyker. ár CTV 022/M síines tv 25 942 Ft 6486 Ft 32 428 Ft CTV 025/M színes tv 30 630 Ft 7658 Ft 38 288 Ft AT 1161 fekete-fehér tv 8 640 Ft 2160 Ft 10 800 Ft VCR-32 DAEWOO videórecorder 23 734 Ft 5943 Ft 29 668 Ft Különféle FAMULA és RUBINA 8-16 programos varrógé­pek, aluminium Radal radiátorok 500-600-1000 mm-es méretben, lapradiátorok 600 mm-es méretben, valamint BORA típusú radiátorok 300-as és 600-as méretben. VALAMENNYI BRUTTÓ NAGYKERESKEDELMI ÁRON! ÁRAINK AZ ÉRVEINK! A héjakút-mácsonyák, # a sárga virágú „nyal­ka menyecskék”, az éjszakától még itt-ott har­matot őrző pókhálók nem nyugodhatnak a széltől. S bármily kellemes is az eny­he fuvallat, most mégsem örülünk neki. Kívánjuk, hagyjon alább, s akkor ta­lán a madarak is elhagy­ják a védelmüket adó bozó­tot. Megmozdulnak végre, röpülni kezdenek, s talán — igazán nem kívánok nekik rosszat — beleakadnak ab­ba a vékony, szinte látha­tatlan hálóba, amit kizáró­lag ezért tettek ki a Perku­pa közelében, a Bódva mel­lett táborozó fiatalok. Az óránkénti hálóellenőr­zés most nem ígér semmi biztatót. Nem csalódunk, a 17 hálóba mindössze két kismadár akadt bele, egy csíz, és egy vörösbegy. Ér­dekesmód, a táborhoz köze­ledvén láttunk egy nagyobb csízcsapatot, úgy látszik, ők nem sajnálták az energiá­jukat a repüléshez. Ám a megfogott madárka valószí­nűleg nem hozzájuk tarto­zott. Biztos nem volt neki megfelelő a pihenőhely, mást keresett, s pechjére ott volt a háló. — Most mi lesz? — mondaná, kérdezné, ha beszélni tudna, így csak ri­adt szemei, s nyughatatlan csapkodása árulkodnak két­ségbeesésről. Ám ahol nagy a szükség, közel a segítség — gondolhatná, ha ismerné a mondást, s nem is csalat­kozna benne. Hiszen Hor­váth Róbert elég régóta gyakorolja már e „mester­séget”, gyorsan kiszabadít­ja a kis állatot. Majd egy zsákba kerül csízünk, s visz- szafelé indulunk a táborba, hogy minél hamarabb gyűrű kerülhessen rá, majd pedig ismét szabadon élhesse to­vább parányi életét. — Fogtunk például kis légykapót — mondja Robi> mikor a ritkább fajokról kérdezem. — Ez itt már a második táborunk, az első augusztusban volt, mikor sikerült hat nagy fülemülét is meggyűrűznünk. Azt hi-' szem, ez különösen érdekes, hiszen tavaly derült ki, hogy lehet itt látni ezt a mada­rat. Addig még csak az elő­fordulására sem figyelt sen­ki. Direkt ezért is szervez­tük az augusztusi tábort. S akkor vonultak le a jégma­darak is. A gyűrűzés célja az, hogy Tábori élet a madár útját nyomon le­hessen követni. Hiszen a tu­domány szempontjából na­gyon érdekes, hogy a vonuló fajok honnan jönnek, s ho­vá tartanak. Egy tavaly itt megfogott kerti rozsdafar­kúról például Spanyolor­szágból jött visszajelzés. A mostani táborban pedig fog­tak vissza tavaly itt gyűrű­zött feketerigót s meggyvá­gót is. Ám ezek a madarak nem biztos, hogy közben járták a nagyvilágot. Lehet, hogy itt teleltek át. Mint ahogy a szintén gyűrűsen megfogott őszapó biztosan ezt tette. A frissen meggyűrűzött kismadaraknak, a csíznek, a vörösbegynek még ki kell várniuk, míg a madarász a különböző tollak hosszúsá­gát is leméri. S hogy ez miért fontos, arról a követ­kezőket mondja: — A szárnyformulából lehet arra következtetni, hogy melyik vidékről érkeznek hozzánk a madarak. Hiszen minél északabbról jönnek, annál hegyesebb a szárnyuk. Egy fajon belül más a szárny­hosszúsága például a len­gyel, vagy a jugoszláv alfaj­nak. Ha megnézzük a fogá­si naplót, megfigyelhetjük, hogy más a szárnyhegyessé­Egy hiú vörösbegy ge az augusztusban, vagy a most fogott vörösbegyeknek. — Nem vagyok időjós — mondta búcsúzóul Robi — ám gyanús, hogy most sok ii e:' .oíboxa ssa?.ö„ •07É2 — .vbjrfrM rn olyan madarat fogtunk, amit máskor csati októberoen. I e- het, hogy hamar jön, vagy hideg lesz a tél? ... Dobos Klára Hogy az Országgyűlésben ne csak veszekedjenek... Az egypártrendszer idején a hatalom nézőpontjából tel­jesen kockázatmentes volt az Országgyűlés. Nem kel­lett attól tartani, hogy a képviselők egymással ellen­tétesen szólalnának föl, így azután bátran megfogalmaz­hatták az Országgyűlés mű­ködését rendező Házszabály­ban, hogy minden egyes képviselő bármikor benyújt­hat indítványokat, bármikor szót kérhet, akármennyi ide­ig beszélhet stb. Többpárti^ parlamentünk ezt a Házszabályt örökölte, s amint a képviselők ráérez- tek a korlátlan szabadság ízére, máris gyártani kezd­ték a különféle indítványo­kat, s néhány hónap alatt ez elvezetett oda, hogy egy- egy törvényjavaslat kapcsán az igen sokszor szakszerűt­len képviselői indítványok át­tekinthetetlen tömege áraszt­ja el az Országgyűlést. Ezek­kel külön-külön foglalkoz­nak a bizottságok, majd a plenáris ülés is, amíg végül kiderül nagyobbik részéről, hogy teljesen alaptalan volt a beterjesztés. A hat parlamenti párt­frakció megkísérelt valami­lyen rendet teremteni, de ha­mar rájöttünk, hogy ehhez kevés a szándék. Legalább két tárgyi feltételt kell még biztosítani ahhoz, hogy a frakciók megszűrhessék a képviselői „ötleteket”, s a rostán fennmaradók szak­szerű előkészítése is megtör­ténjen: 1. Szükség van olyan he­lyiségekre, ahol az egyes pártfrakciók munkacsoport­jai össze tudnak ülni. Ma az Országgyűlés épületében egy­szerűen nincsenek üres ter­mek, így a munkacsoportok csak a folyosó sarkában áll­dogálva verődhettek volna össze... 2. Az eddigi országgyűlési munkaidő-beosztás, mely sze­rint hétfőn és kedden egész napos plenáris üléseket tar­tottunk, szerdán és csütör­tökön a bizottságok ülésez­tek, pénteken pedig a vá­lasztókerületekben folyt a munka, egyszerűen nem ha­gyott munkaidőt a frakciók működtetésére. A csődhelyzet okainak fel­számolása végre megindult, s várhatóan három lépcsőben megy majd végbe. * Szeptember folyamán az MSZMP KB volt székházát megkapta az Országgyűlés, s abból képviselői irodaházat alakított ki. Ebben 2—2 kép­viselő kap közös szobát úgy, hogy emellett a frakciók munkacsoportjai kisebb ter­mekhez is hozzájuthattak, így ezekben a hetekben si­került megteremteni a frak­ciómunka egyik feltételét. * Az MDF és a KDNP négy képviselője (Nagy Bozsoky József, Remport Katalin, Ba­lás István és Gáspár Miklós) megvizsgálta, majd összegez­te a külföldi többpárti par­lamentek működési tapasz­talatait, ^ ezek alapján ja­vaslatot terjesztettek elő az Országgyűlés új munkarend­jének kialakítására. A ja­vaslat alapján októbertől megváltozik az Országgyűlés ülésezésének a rendje úgy, hogy ezentúl a frakciók is kapnak megfelelő munka­időt. A jövőben hétfőn reg­gel 9 órától 14 óráig dol­gozhatnak a pártfrakciók, majd 15 órakor kezdődik el az Országgyűlés plenáris ölese. Kedden folytatódik a ple­náris ülés. Szerdán 9—12 óra között ismét dolgozhatnak a párt­frakciók, 13 órától pedig ülésezhetnek az Országgyű­lés bizottságai. Csütörtökön szintén bizottsági ülések lesznek. * Az Országgyűlés jelenlegi Házszabálya nagyban előse­gítette a csődhelyzetet, ezért az MDF képviselőcsoportja hozzálátott egy új — a több­párti működésen alapuló — Házszabály kidolgozásához. Ez a tervek szerint nagy önállóságot biztosít majd a pártfrakcióknak. Törvény­ként kimondja a frakciók önálló jogi személyiségét is, s ettől kezdve lehetővé vá­lik, hogy a frakciók önálló­an vásárolhassanak pl. író­gépet, sokszorosítógépeket stb., vagy alkalmazottakat (gépírók, szakértők stb.) fog­lalkoztathassanak a saját költségvetésük terhére. Van olyan elképzelés is, hogy a jövőben a pártfrak­cióhoz tartozó képviselők önálló indítványait csak ak­kor fogadhassa el az or- szággvűlési iroda, ha a párt­frakció parlamenti ügyvivő­je az aláírásával igazolja, hogy annak frakcióbeli elő­készítése előzetesen már megtörtént. Jól látható, hogy az új Házszabály elfogadása előtt még óriási viták lesznek. A Házszabály legfontosabb fel­adata csakis az lehet, hogy biztosítsa az Országgyűlés hatékony működését. Ebben valószínűleg mindenki egyet fog érteni. A vitát a mód­szer fogja kiváltani. A de­mokrácia alapelve ugyanis az ún. többségi elv, mely­nek lényege az, hogy a vi­ták után a többség állás­pontjához igazodik a kisebb­ség is. Ez ugyan egészen természetesnek tűnik, mégis arra kell számítani, hogy a kisebbség, vagyis az ellen­zéki pártfrakciók látványos és zajos harcot fognak indí­tani az „ellenzéki alapjo­gok” védelme címén a több­ségi elv ellen, persze anél­kül, hogy a többségi elv he­lyébe valami jobbat tudná­nak ajánlani. Nem szorul magyarázatra, hogy a korlátlan felszólalási jog lehetővé teszi, hogy az ellenzék „agyonbeszéíéssel” (ún. obstrukcióval) vég nél­kül húzhassa el egy-egy tör­vényjavaslat vitáját, s le­lassítsa az Országgyűlés mű­ködését, vagy ahogyan a nép mondja, vég nélkül „köte­kedhessenek”. Az elképzelé­sek szerint — külföldi par­lamentekhez hasonlóan —, előre felosztják a vitára szánt időt a frakciók között, s ha az idő lejárt, az elnök köteles megvonni a szót. Ha mindez megtörténik, joggal várható el a képvise­lőktől, hogy ne csupán ve­szekedjenek, hanem hatéko­nyan dolgozzanak. Balás István

Next

/
Oldalképek
Tartalom