Észak-Magyarország, 1990. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-15 / 242. szám

1990. október 15., hétfő

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Megalakult az 1956-os Munkástanácstagok Baráti Társasága

_

Rendszerváltás pedig van...

Egy elnökbuktatás mozzanatai

A közelmúltban megalakult az 1956-os Borsod Megyei Munkástanács tagjainak baráti társasága. A munkástanács még élő tagjai azzal a szándékkal hozták létre szervezetüket, hogy ily módon is ápolják az ötvenhatos hagyományokat, szellemét, amelynek létrejöttéhez tevékenyen hozzájárultak. Az alábbiakban ismertetjük a baráti társaság alapító nyilatkozatát.'

„Mi, az 1956-os Borsod Megyei Munkástanács még élő tagjai megalakítottuk az 1956-os Munkástanácstagok Baráti Társaságát az alábbi célok érdekében:

1. Hitelessé, pontossá, egységessé kívánjuk tenni a miskolci és a megyei forradalmi események történetét.

2. Méltó emléket szeretnénk állítani mindazok számára, akik az ’56-os eseményekben a forradalom oldalán részt vettek.

3. Meg akarunk emlékezni az ártatlanul kivégzettekről, és mindazokról, alkiík annak idején életüket áldozták.

4. Kezdeményezzük az 1956- os munkástanácstagok erkölcsi és egyéb sérelmeinek teljes orvoslását, különös tekintettel a mór elhunytak hozzátartozóira.

5. Találkozóinkon, összejöveteleinken állást foglalunk napjaink égető problémádban, a szellemi és fizikai munkából élőiket, a földet művelőket, a fiatalokat, a nyugdíjasokat leginkább foglalkoztató kérdésekben.

Szeretettel várunk és hívunk magunk közé minden Észak- és Kelet-Magyaror- szágon élő hajdani munkás-- tanácstagot, azok gyermekeit és Hozzátartozóit. Üdvözlünk minden olyan társaságot, szervezetet s egyént, akik elfogadják és ápolják 1956 eszméit, szellemiségét.

Kötelességünknek tartjuk kinyilvánítani, hogy gazdaságilag erős, demokratikus Magyarország — mint az egységes Európa tagja — megvalósítását tekintjük fő célunknak.

A pártoknak és társadalmi szerveknek megfontolásra ajánljuk, hogy munkájukban hasznosítsák az 1956- os munkástanácsok tapasztalatait, egységtörekvéseit, erkölcsi-politikai tőkéjét.

A társaság szükségesnek tartja a kapcsolatfelvételt a Történelmi Igazságtéiteli Bizottság 1956-os tagozatával, és az ezzel kapcsolatos lé- péséket megteszi. Anyagi kiadásainkat egyelőre önkéntes hozzájárulással létrehozott alapból fedezzük.

A társaság korelnöke: dr. Fekete László volt egyetemi adjunktus. A társaság ügyvezető elnöke a végleges választásig: Csorba István okleveles kohómérnök, egykori megyei munkástanácstag. Címe: 3532 Miskolc, Győri kapu 79. Telefon: (46) 81-481.

Kérjük a megyei és a városi sajtót, rádiót, televíziót, hogy célkitűzéseink elérésében támogassanak bennünket. Hasonló, önzetlen támogatást kérünk a most alakuló önkormányzatoktól is.”

Miskolc, 1990. október 6.

Az 1956-os Munkástanács- tagök Társaságának alapító tagjai a következők: 1. Bogár Károly megyei munkástanács, 2. Csorba István megyei munkástanács, 3. Földvári Rudolf megyei munkás- tanács, 4. Fekete László megyei munkástanács, 5. Kiss József megyei munkástanács, 6. Major Béla megyei munkástanács, 7. Papp Miklós megyei munkástanács, 8. Szitovszki Zoltán megyei munkástanács, 9. Gellért Károly DTiMÁVAG munkástanács, 10. Székely Elek DI- MiAVAG munkástanács, 11. Turbók Gyula DIMÁVAG munkástanács, 12. Szadai János DIMÁVAG munkástanács, 13. Rimán János LKM munkástanács, 14. Papp László, pedagógus.

(Folytatás az 1. oldalról)

Már tudják, ki képes rendbeszedni ezt a hatalmas csődtömeget. Tudják, de tagadják, aztán csak kiderül: a hét éve élment előző elnököt, Ullrich Józsefet akarják vissza.

Október 11., Tokaj. A volt elnök, Ullrich József lakásán beszélgetünk. A fiatalos, élénk gondolkodású férfi arra kér, kapjon hangot az újságcikkben, hogy nem ő akarta az egészet, hogy visszatérjen:

— Korábban rendszeresen jártam Bodrogkeresztúrra. A fiam keramikus, neki segítettem, vásároltam kis tételben anyagokat a volt szövetkezetemtől. Az utóbbi fél évben nem jártam ott. Bár hallottam, hogy gondok vannak, nem akartam semmibe beleszólni. Az asszonyok kerestek meg, hogy vállalnám-e ismét a vezetést? Igent mondtam.

— Ügy tudom, annak idején önt is egy névtelen levéllel tették lehetetlenné.

— Igen, 1983-ban volt ez, a levél pontos tartalmát máig sem ismerem, azt sem tudom, megírták-e valójában, vagy csak az akkori járási pártvezetésnek nem tetszettem. A lényeg, hogy a lefolytatott vizsgálat inkább dicséret volt számomra, meg is kaptam a bizalmat, hogy maradjak. A légkör azonban mérges volt az utódlási harctól, így nyugdíjba mentem.

— Nem fél, hogy ezt ismét megkapja, egyáltalán: miért vállal 66 évesen ilyen hatalmas munkát?

— Mások most a körülmények. Ha azt kibírtam, hogy a helybeli pártbizottság munkatársai kijöttek és mint egy vérbíróság, meghallgattak, akkor én sokat bírok. A feladatot tisztán családi, szakmai becsületből vállaltam, őseim száz évvel ezelőtt telepítették meg a környéken az ipart, a keresztúri gyárat a harmincas években alapítottuk. Amikor nem volt az enyém, akkor is a sajátomnak éreztem, ott nőttem fel.

— Hogyan kezdi a tevékenységét?

— Azt mondták, először fel kell, hogy vegyenek tényleges szövetkezeti tagnak. Ha ez megtörtént, mint szakértő kérem a számviteli, pénzügyi és termelési vonalat, mérjük fel, milyen mélyre süllyedt a gyár; ez nagyjából egy hónapig tart. De közben máris felveszem a kapcsolatot a bankokkal, megtudni, milyen módon lehet hitelhez, vagy más pénzügyi segítséghez jutni. Üjabb egy hónap lesz a kilábalási stratégia kidolgozására.

— Mit szólna az üzem privatizációjához?

— Erről majd a parlament dönt, de én azt mondom, előbb-utóbb a munkásak, a dolgozók is tulajdonosok lesznek.

*

A közgyűlésen felolvassák Szatmári Ilona levelét, amelyben az elnökasszony ellehetetlenült helyzetére, a kialakult légkörre hivatkozva kéri felmentését. Hasonlóan a négytagú vezetőség. A tagság igent mond, s megválasztja az új vezetőséget, Majercsák Jánosnót pedig megbízza az elnöki funkció ellátásával. Ullrich József

újbóli tagfelvételét nagy taps köszönti. Szóba kerül az azóta jócskán kibővült, a most leköszönt elnöknek küldött petíció; megegyeznek, hogy arról később tárgyalnak. Földesiné javaslatára később megvizsgálják a volt elnök anyagi felelősségét is. A közgyűlés flottul megy, a fő szervezők győztes arccal vonulnak el. Megtették a kötelességüket...

Majercsákné nem boldog. Sok a gond a szövetkezettel. Pár lépést azonban már tett a fennmaradása érdekében. Rendezte a több mint egymillió forintQs villany- számla egy részét. Kért kölcsön, s abból hárommillió adótartozást befizetett; az állam lássa, hogy hajlandók adózni. A megbízott elnököt arról faggatom, hogyan látja egyben az egész folyamatot?

— Én nem írnék mindent a volt vezetés számlájára. Volt amiben hibáztak, de meg kellene érteni, a gazdasági körülmények is nehezedtek. Sok az eladatlan árunk, tartozunk, mert nekünk is tartoznak. Más cég sincs jobb helyzetben. Ullrich Jóska bácsinak, akit a tagság szeretne elnöknek választani, széles körű kapcsolatai vannak, tőle azt várjuk, hogy segít értékesíteni az eladatlan árukat és rendbehozza a termelést, munkát talál a szövetkezetnek.

— Feltétlenül mennie kellett a régi vezetésnek?

— Nem tehettek mást, az egész falu közvéleménye ellenük fordult. Ügy érzem, sok személyes indulat, sértődés is volt az asszonyok összefogásában.

M. Szabó Zsuzsa

Közlemények

Utazni akar? Taxira van szüksége? Költözik? Szállít? Reklámgondjai vannak? Kiállítást. vásárt rendez? Jogosítványt akar? Keresse fel irodánkat! Mi önökért vagyunk! Avas Gmk. utazási irodája: Miskolc. Nagyváthy u. 3. Telefon : 84-000. 1. sz. kirendeltség Leninváros. Gagarin u. 40. Telefon: 11-391. Slágerútjaink:

Bécs 700 Ft. Isztambul 2800 Ft 4- 22 DEM (szállással együtt). München 1900 Ft. Új: autónézőbe Belgiumba: 3200 Ft + 35

DEM + szállásköltség. Avas Gmk reklámirodája: Miskolc, Nagyváthy u. 3. Telefon: 84- 000. Kiállítások, vásárok, konferenciák szervezése. Üj cégek, termékek reklámtervének elkészítése. piackutatás. Reklámgrafikák készítése. Avas Taxi: Miskolc. Leszih A. 14. Telefon: 61- 111. Személy- és teherszállítás

éjjel-nappal. Az Avas Gmk. új szolgáltatása: Az ATI által szervezett járművezetői tanfolyamokra irodánkban is lehet jelentkezni. Miskolc. Nagyváthy u. 3. szám alatt. Telefon: 84- 000. Mi önökkel — önökért vagyunk! Avas Gmk.

Egyetemi és főiskolai felvételi vizsgákra előkészítő levelező tanfolyamok indulnak: magyar, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, angol és német tárgyakból. (Angolból, németből államvizsga-előkészítő is.) Kérjen tájékoztatót! Cím: PALLAS Felvételi Előkészítő Munkaközösség 1364. Budapest 4. PL: 126.

Horizontális vagy gottenfürészt vennék. Árajánlatot kérek-.Deák Márton, 5085 Rákóczifalva, Rákóczi út 1:02. Telefon: 38.

Pályázati felhívás

Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat (Gyárépítő) vállalati tanácsa pályázatot hirdet

vezérigazgatói

munkakör betöltésére

A kinevezés 5 évre szól, mely alkalmasság esetén - vt- döntés alapján - megújitható.

A munkakör betöltésének időpontja: 1990. december 15.

A vállalat 1500 főt foglalkoztat, éves teljes termelési értéke 1,1 milliárd forint. Fő tevékenysége: komplex építőipari kivitelezés, ipari (gyártási) tevékenység.

A vállalat székhelye: 3502 Miskolc, Zsigmondi u. 2.

i

Pályázati feltételek:- büntetlen előélet, magyar állampolgárság,- maximum 55 éves életkor,- felsőfokú végzettség,- minimum 10 éves szakmai, ezen belül 5 éves vezetői gyakorlat

Előnyt jelent a pályázatok elbírálásánál az idegenyelv- ismeret, valamint a mérnök-közgazdász végzettség.

A v e z é r i g a z g a t ó feladatai:- a vállalat gazdasági-pénzügyi egyensúlyának folyamatos biztosítása,- a vállalat vállalkozáspolitikájának, műszaki és gazdasági célkitűzéseinek irányítása

és megvaiósitása,- a versenyképesség megőrzése, illetve javítása,- a vállalati privatizáció megvaiósitása, olyan racionális szervezeti rendszer kialakítása, amellyel a fentiek teljesíthetők,- a vállalat új érdekeltségi rendszerének kidolgozása és hatékony működtetése

A pályázatokat legkésőbb 1990. november 20-ig a GYARÉPITÖ PÁLYÁZAT, 3502 Miskolc Pf. 223.

Gál Lajos vt-elnök címre kell eljuttatni A pályázatok elbírálásának időpontja: 1990. december 10.

A PÁLYÁZAT TARTALMAZZA:- személyi adatokat,- szakképzettséget igazoló okiratok másolatát,- jelenlegi munkahelyét, beosztását, jövedelmét,- korábbi tevékenységeit, azok helyét és időtartamát,- részletes önéletrajzát,- bér- és jövedelemigényét,- a munkára vonatkozó terveit, a főbb feladatok megvalósítására vonatkozó elképzeléseit

A pályázatokat bizalmasan kezeljük, azok elbírálásáról a vállalalati tanács dönt. A döntésről a pályázók levélben kapnak értesítést. Bővebb felvilágosítást Gál Lajos vt-elnök ad. Telefon: 45-211/263.

Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat VÁLLALATI TANÁCSA

Az Országgyűlés Mentelmi és összeférhetetlenségi Bizottsága titkárát, dr. Balás István, országgyűlési képviselőt — MDF-tag — kérdeztük meg az általunk lezárt Pozsgay-ügyről és a mentelmi jogról.

— Az állampolgárok általában félreértik a képviselő mentelmi jogát. Sokan arra gondolnak, hogy a képviselő felelőtlenül elkövethet bármilyen bűncselekményt, mert a mentelmi jog épp arra való, hogy őt ne lehessen felelősségre vonni. Ennek azonban épp az ellenkezője az igaz. Ha egy képviselő elkövet valamilyen szabálysértést, vagy bűncselekményt, a mentelmi jog csak annyit jelent, hogy az országgyűlés megvizsgálja, esetleg az adott cselekmény miatti feljelentés mögött nem húzódnak-e meg olyan politikai motívumok, amelyek csak arra szolgálnak, hogy a képviselőt elvonják az országgyűlési munkától. Ha ilyen mögöttes politikai szándék jelentkezik, akkor a képviselő mentelmi jogát nem függeszti fel az országgyűlés, hiszen az érdeke az, hogy az országgyűlés munkájában részt vehessen. Akkor is kiadjuk a képviselőt, ha az derül ki, hogy visszaélt a mentelmi jogával, azaz erre hivatkozva próbált valamilyen bűncselekményt elkövetni. Ebben az esetben a bűncselekmény kifejezés a közvélemény szemében talán nem egészen világos. Itt tipikusan enyhe megítélésű bűncselekményekről van szó, olyanokról, ahol a törvény általában pénzbüntetések kiszabását is lehetővé teszi. Gondolok itt a becsületsértésre, rágalmazásra, szabálysértési esetekre: tilos parkolástól kezdve a piros lámpán való áthajtásig.

— Térjünk át a Pozsgay- ügyre.

— Pozsgay Imre esetében különféle híresztelések kaptak lábra, hogy belekeveredett valamibe, holott olyan

dologról van szó, amit a tévénézők is láthattak. Emlékezetes a Hámori Csaba-fé- le gombnyomogatásos ügy, ami után néhány nappal az Országgyűlés plenári% ülése a Kisgazdapárt frakcióvezetője által indított éles szópárbajra került sor. Ennek a szópárbajnak során Pozsgay Imre, a Szocialista Párt frakciója becsületbeli ügyének tartotta az egész Hámori ügyet, és e közben használt olyan kijelentést is, amellyel megbélyegezte azt a jelenséget, hogy a karzatról szóltak bele az ország- gyűlés munkájába. A karzaton ülőt titulálta „fölkért feljelentő” kitétellel. Nos, ez a feljelentő személy jelentkezett, mondván, őt ezzel megrágalmazták és emiatt jelentette fel Pozsgay Imrét. Mindössze ennyi a tényállás.

A gyanút az keltette föl, hogy épp az SZDSZ egyik képviselőjéhez, ahhoz az Eörsi Mátyáshoz fordult, aki elindította a lavinát a Hámori-ügy kapcsán. Majd a Pozsgay Imre személyi adatait tartalmazó följelentés is elkészült.

— A képviselő adatait honnan tudták meg?

— A személyi adatok általában nem hozzáférhetők, ezért fölmerült a gyanú, hogy esetleg valamelyik ország- gyűlési képviselő szolgáltatta ki a Szocialista Párt frakcióvezetőjének lakcímét és a többi adatát a feljelentő számára.

— Mi lett a sorsa a feljelentésnek?

— Ilyen körülmények között úgy véltük, Pozsgay Imre nyilatkozata tipikusan politikai vonatkozású volt, az ellene tett feljelentés mögött is politikai motívumok húzódnak meg. Ez a döntő az adott ügyben, és nem az, hogy ő épp, milyen kitételt alkalmazott. A képviselő az említett esetben négyszer is fölszólalt, és minden alkalommal az ügy politikai jellegét hangsúlyozta. Nyilvánvaló, hogy a szándéka — a kifejezései során — nem a sértett fél megrágalmazásá- ra irányult. Ügy gondoltuk, indokolatlan lenne, ha bíróság előtt vizsgálhatnák tovább ezt az ügyet, mivel annak csekély súlya miatt, nem éri meg, hogy emiatt Pozsgay Imrét elvonjuk a parlament munkájából.

A döntésnél az említett szempontok játszottak szerepet, s közömbös volt az. hogy közismert, vagy bármely más országgyűlési képviselőről volt szó. A bizottság döntése egyhangú voilt.

— Tárgyaltak-e ehhez hasonló ügyet?

— Igen. A bizottság előtt lezárt másik ügyben, a debreceni szobordöntögetőkében, már korántsem volt egyhangú a döntés. A Szabó Lukács-féle ügyben úgy határoztunk — hat-négy arányban —, hogy nem adjuk ki az országgyűlési képviselőt.

A történet röviden a következő. Debrecenben, az Ellenzéki Kerekasztal pártjai az országgyűlési képviselők választását megelőzően néhány hónappal arra jutottak, hogy a köztereken levő különböző kommunista emlékeket tükröző szobrokat el kell távolítani. Először a helyi tanácshoz fordultak beadvánnyal. A tanács igazi apparátusi módszerrel úgy látta, nem olyan sürgős ez, majd összeül egy bizottság, és így tovább. Közben jött a

választási kampány. Az ottani EKA pártjai — MDF, SZDSZ, Kisgazdapárt, Fidesz, Kereszténydemokrata Néppárt — úgy döntöttek, nem várnak tovább a tanácsra, hanem ők maguk eltávolítják azokat a szobrokat. Fölosztották egymás között a munkát: az egyik párt megrendelte a daruskocsit, a másik fizette, a harmadik a kötelet hurkolta a szobor nyakába. Az egyik szobornál probléma volt, mert nem akart kijönni a helyéről, ám a gépkocsivezető úgy határozott, megmutatja, hogy az ő kocsija az erősebb, és mintegy nekifutással, megpróbálta kiszakítani a helyéről a szobrot, amely bokában eltört.

Az egészet filmre vette az MSZMP helyi szervezete. Az MSZMP tette a följelentést, ami politikai motívumként mutatkozott az eljárás során.

Érdekesen alakult a bizottsági vita, ugyanis az egyik pártnak a képviselője — Szabó Lukács — bejutott a parlamentbe, őt védi a mentelmi jog, a többi elkövetőt nem. összességében úgy ítéltük meg, hogy itt is a politikai motívumok az erősebbek. Másrészt az az adat, amit az MSZMP feljelentésében írt, hogy mintegy másfél milliós kárt jelentett a szoborban a károkozás, egy relatív dolog. Ugyanis, ha azt a szobrot nem kívánják helyreállítani, vagy beolvasztják, akkor a károkozás ténye, inkább elméleti jellegű lehet.

Végül az időközben meg-i jelent amnesztiatörvény az egymillió forint alatti kár-: okozásokat gondatlan esetben elvitte, és erős kételyek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a szobor értéke elérte-e valaha is a másfél millió forintot. Ezért teljesen indokolatlan, hogy az országgyűlési képviselő Debrecenben járjon tárgyalásra miközben a törvényhozó: munkájából kiesik.

Zelei Zoltán