Észak-Magyarország, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-12 / 214. szám

XLVI. évfolyam, 214. szám 1990. szeptember 12. Szerda Ára: 4,30 Ft POLITIKA! NAPILAP Antall József fogadta a GATT vezérigazgatóját Botrány a Parlamentben Antall József miniszterel­nök kedden hivatalában fo­gadta Arthur Dunkelt, a GATT vezérigazgatóját. A megbeszélésen áttekintették Magyarországnak a GATT- hoz fűződő kapcsolatait, kü­lönös tekintettel hazánknak a világgazdasági és ezen be­lül az európai integrációs folyamatokba való bekap­csolódására. Megállapították, hogy a kelet-európai válto­zások nyomán történelmi esélyt adódott az alapítók által a GATT elé kitűzött célok teljesülésére, a globá­lis szabadkereskedelem ki­alakulására. Arthur Dunkel kifejezte meggyőződését, hogy a magyar gazdaságpolitika helyes úton jár, s figyelem­be véve a kedvezőtlen vi­lággazdasági előrejelzéseket, célszerűnek mondta az el­határozott intézkedések mi­előbbi megvalósítását. (MTI) Az ellenzék lemondásra szólította lel a külügyminisztert Megy a riaaye vándorútra Az alma is átgurul a határon (Archív felvétel. Fojtán.) Megnövekedett a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Nö­vényegészségügyi és Talajvé­delmi Állomás dolgozóinak munkája, mert megkezdődött a mezőgazdasági termények ex­portja. Mint Koncz István, az Állomás igazgatójának közlé­séből megtudtuk, az export ki­sebb mértékű, mint a korábbi években volt. Ebben szerepet játszik, hogy visszafogottabb a rubelelszámolású szállítás. Jelenleg folyamatosan szál­lítanak étkezési búzát a Szovjetunióba, de a napi mennyiség alig néhány va­gon. Természetesen ezt is a megszokott gondossággal kell uzsgálni, hogy a nemzetkö­zi előírásoknak megfeleljen. A másik jelentős partner Csehszlovákia, ahová most is szállítanak dinnyét. Bár már Lőrinc elmúlt, azért a dinnye minősége még meg­felel a kívánalmaknak, így naponta néhány vagon el­hagyja a határállomásokat. — Most kezdődik az al­maexport is. Ebből is már napi 4—5 vagon kerül a kül­földi megrendelőkhöz, főleg a keleti partnerekhez. A szállítók között van a He- jőmenti Állami Gazdaság, valamint a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkom­binát, amely a tarcali gyü­mölcsöséből, almáskertjéből küldi a gyümölcsöt a meg­rendelőknek. Az Állomás befejezte szak­véleményadását a tarlóége­tés engedélyezéséhez. Szak­Exportra kerülő alma. véleménye alapján mintegy 6—8000 hektárnyi területen égették fed a tarlót, ahol a fertőzöttség ezt szükségessé tette. Ez mintegy fele a múlt évben végzett tarlóégetés­nek. A megfelelő biztonsági intézkedések mellett végez­tek tarlóégetést többek kö­zött az alföldi jellegű vidé­ken, így Szentistvánban, Me­zőkövesden. B ár a tanév már megkezdődött, még min­dig nem rövidült a sorok hosszan ka­nyargó kígyója a papírboltok előtt. Hiá­ba minden figyelmeztetés, hogy a kedves szülő még <a kánikulában vásárolja meg gyermekének a tanszereket. Sok megátalko­dott család az utolsó, vagy éppen az utolsó utáni pillanatra hagyja a beszerzést. Kilomé­ternyi a sor, ia kereskedő kapkod és kime­rült, a gyerek az első napokon nem a füzet­be, hanem apuka otthonról csent előjegyzési naptárába ír. Mértékadó vélemény szerint a mai üzlethá­lózat ki tudná elégíteni az igényeket, ha a forgalom egyenletesen oszlana meg. A csú­csokra az írószerkereskedelem nem készült, nem készülhetett fel. Rohamkor zsúfoltság van. Mással is így vagyunk ezzel. Magyar átok ez? Ha a fővárosban kenyeret kereső ingázók nem pénteken lepnék el a vonatokat, hanem a forgalom egyenletesen megosztana, akkor mindenkinek jutna ülőhely. Ha nem lennének demográfiai hullámhegyek és hul­lámvölgyek, akkor minden gyerek elhelyez­hető lenne az óvodában, iskolában és kol­légiumban. Ha minden házasság alapos meg­fontolás után, s a sírig tartó együttlét re­ményében köttetne meg, akkor a csalódott férj és feleség nem állna sorba a bíróságon bontóper, vagyonmegosztás és a jobb sorsra érdemes utód láthatásának elbírálása ürü­gyén. Ha mindenki több szakmához értene - beleértve a legfelsőbb kormányzati és gaz­dasági vezetőket is - akkor nem állna sorba félszázezer ember munkáért és munkanélküli- segélyért ... M inden mondat feltételes módban íródott, minden „ha” csupa képtelenség. Mert a dolgok valahogy nem passzolnak, s az embert dühösíti, hogy hiányzik az- a ren­dező elv és akarat, amely harmóniát teremt. Harmónia nincs, de talán nem is lehet. Esen- dőek, változóak, skatulyába nem illőek va­gyunk. Elünk, amúgy ember-módra, kicsit szertelenül. Iskolaszert akkor vesz anyuka, amikor pénze van, amikor okvetlenül szüksé­ges, s nem akkor, amikor kell. Gyereket sem akkor nemz az ember — a jobb kilátások ér­dekében - amikor demográfiai apály van, hanem akkor, amikor... így van ez. Állunk tehát a sorban, várunk füzetre, lakásra, gép­kocsira, külföldi útra, boldogabb életre. Némi vigaszt csak az adhat, hogy mögöttünk is vannak még. (brackó) Az átalakulási törvény módositásáról szóló kormányelöterjesztés végső törvényhozási stá­diumába érkezett: kedden már csak a minisz­teri válasz meghallgatása és a törvényjavaslat elfogadása várt a képviselőkre. Ezzel is kezd­te ülésének érdemi részét a plénum. Balsai István igazságügy-miniszter felszóla­lásából kitűnt: iá törvényjavaslat egészét, illet­ve egyes részeit kifogásoló ellenzéki vélemé­nyekre lényegében hétfőn válaszoltak a kor­mánypártok képviselői, illetve a kormány már eddig számos alkalommal kifejtette a módo­sítást alátámasztó érveit. A miniszter újfent le­szögezte: nem valamiféle etatista centralizá­ciós törekvésről van szó, amelyet oly szívesen hangoztat az ellenzék, kiragadott részletekkel bizonyítva állítását. A parlament több változtatással elfogadta az átalakulási törvény módositására benyújtott előterjesztést. (Folytatás a 2. oldalon) Alsózsolca utolsó tanácsülése Telkek, utak, telefonok A gázos ügyet örökül hagyták ötéves munkájáról számolt be a leköszönő tanács­vezetés Alsózsolcán. Az utolsó tanácsülésen az ered­ményekről és a hiányos­ságokról egyaránt szó esett. Mint mondották, az eltelt öt esztendő alatt a tanács gaz­dálkodása nem volt problé­mamentes, ennek ellenére minden évben tudták bizto­sítani az intézmények mű­ködését, sőt a számítógépes rendszer kialakításával, a második fogorvosi körzet és a fizikoterápiás rendelő beindításával az oktatási és egészségügyi helyzet színvo­nalát sikerült javítani is. Több beruházás is meg­valósult az említett időszak alatt. Kilencven építési tel­ket alakítottak ki a község­ben (ebből azonban csak 25- öt sikerült értékesíteni), fel­épült az egészségház, négy tanteremmel bővült a 2. Szá­mú Általános Iskola. Befe­jezték a szennyvízcsatorna­hálózat kiépítését is. Bár ez utóbbi határidőre nem ké­szült el, s a lakosság a mun­kálatok ideje alatt sokszor jogosan háborgott a végzett munkát illetően. Remélhető­en azonban üzemelése meg­elégedésére szolgál majd az itt élőknek. Számolva azzal, hogy a szennyvízcsatorna építését követően az utak állapota tarthatatlan, az 1990. évi fej­lesztési pénzekből ezek hely­reállítására 8 millió 287 ezer forintot terveztek. Javult a község ellátása az 1000 állomáskapacitású tele­fonközpont megvalósításával. Eddig 200 családi házban van már telefon. Foglalkoznak a gázprogram megvalósítá­sának gondolatával is. Már elkészült a tanulmányterv, jelenleg a kiviteli terven dol­goznak, s a szükséges pénz­ügyi fedezetet keresik a megvalósításához. Ez azon­ban már az új önkormány­zat dolga lesz. is pusztít az aszaly Évi tízmillió csemete pótlásra A közel 8 éve tartó aszá­lyos időjárás közvetlen ha­tása természeti környezetün­kön mérhető le elsősorban, ám ez közvetve visszahat ránk is. Utánanéztünk, ho­gyan vészeli út ezt az idő­szakot a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (BE- FAG) mintegy 120 ezer hek­tárnyi erdősége. Mint Kele­men Zoltán osztályvezetőtől megtudtuk, a csemetésker­tekben a szárazság ellenére sincs különösebb gond, hi­szen megfelelő nagyüzemi öntözőberendezéssel rendel­keznek. Annál jelentősebb az aszálykár az erdősítéseknél. Évente mintegy ezer hektár mesterséges erdősítést hajta­nak végre, és ott közel 30 százalékos aszálykárral szá­molnak az idén. Korábbról olyan nagyarányú pusztítá­sok is érték az erdőségeket, amelyek tovább növelik az aszály okozta veszteségeket. A tervgazdálkodás időszaká­ban sokkal nagyobb arányú fakitermelés történt, mint amit a normális, klasszikus szakmai szempontokat betar­tó gazdálkodás igényelt vol­na. A nyereségérdekeit szfé­rában dolgozó erdőgazdaság ekkor a természetes úton fel­újítható vágásokról áttért a tarvágásokra. Ezt kellene most mesterséges erdősítés­sel pótolni. Évente hektá­ronként mintegy tízezer da­rab facsemetét ültetnek, ami ezer hektárra számolva 10 millió csemetét jelent. Ezek ültetése, gondozása óriási feladat az erdészetnek. * Altunk a sorban

Next

/
Oldalképek
Tartalom