Észak-Magyarország, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-07 / 210. szám

1990. szeptember 7., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Társfourist UTAZÁSI IRODA AJÁNLATAI: ISZTAMBUL (szervezett városnézéssel) 5 napos: 2500 Ft 4~ 16 DEM -f- szállás (30 DEM/2 éjj.) Időpontok : szept. 12-16; 22-26; október 10-14; 24-28. 6 napos: szeptember 29-töl október 4-ig. VELENCE (ausztriai bevásárlással) 3 nap: 1600 Ft + 5 DEM Szeptember 20-22. NDK (Halle-Lipcse-Drezda) 3 nap: 2100 Ft Szeptember 9-11; 17-19; 23-25; szeptember 30-október 2. B É C S Hetente kedd, szombat 1 napos: 800 Ft NAGYVÁRAD Kéthetente 1 napos: 350 Ft Zarándokutak : MEDUGORJE 4 nap: 2500 Ft + 50 DEM + szállás MARIAZELL 3 nap: 1800 Ft + szállás PADUA-VELENCE 3 nap: 2000 Ft -|- szállás CHESZTOHOVA 2 nap: 950 Ft + szállás Cím: TÁRSTOURIST Miskolc, Fábián u. 2. (Jókai-lakótelep) Telefon: 11-497 Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 10—17-ig. Ősszel utazzon velünk! AJÁNLATAINK: 1 nap Velencében (+2 nap utazás) Részvételi díj: 1400 Ft 2 nap Velencében (+2 nap utazás) Részvételi díj: 2400 Ft -j- 58 DM 1 nap Tarvisióban (4-2 nap utazás) Részvételi dij: 1350 Ft (Vásárlás a bőr- és farmerpiacon.) 4 nap Athénban (4-2 nap utazás) Részvételi díj: 2400 Ft 4~ 105 DM 4 nap Isztambulban (4~2 nap utazás) Részvételi dij: 5900 Ft, vagy 1100 Ft 4- 89 DM 4- vizűm Olasz-görög-török körutazás 11 nap Déli pihenés - keleti hangulat Részvételi dij: 19 900 Ft. UTAZÁSOK: légkondicionált Mercedes busszal. VÍZUMOT kívánságra beszerezzük! KÖBÖL KFT. Nyíregyháza, Bocskai u. 22. Telefon: (42) 10-733, 11-527, 11-684. ÚJRA ITT A SZOLNOKI CSAPAT! Használtruha-vásár a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban, 1990. szeptember 8-9-én. ■ NYITVA: szombaton 8-18 óráig, vasárnap 8-15 óráig. A JOVÖ DIVATJA - TAVALYI ÁRON! Értékesítéshez, átalakuláshoz, új társaság alapításához, hitelfelvételhez, stb. üzemcsarnokok, irodaházak, szociális létesítmények, üdülők, stb. INGATLAN-ÉRTÉKBECSLÉSÉT az ország egész területén, 5 NAPON BELÜLI TELJESÍTÉSSEL vállaljuk REFLEX Ingatlanforgalmazási Kft. 3530 Miskolc, Széchenyi út 54. Tel./Fax: (46) 37-812 8600 Siófok, Fő u. 27. Tel./Fax: (84) 111-50 Üzletkötőket keresünk! — import ruházati kis- és nagykereskedelemre — utazás-szervezési tevékenységre Török—magyar vegyes vállalatunk agilis, kreatív, tárgyalóképes jelentkezőket vár fő-, mellékfoglalkozásban, illetve megbízásos jogviszony alapján. KIEMELKEDŐEN MAGAS JUTALÉKKULCSOK, folyamatos külföldi utazási lehetőségek! KÖBÖL KFT. Nyíregyháza, Bocskai u. 22. Tel.: 42-10-733; 11-527; 11-684 ____________________________________________________________________i ___ A Kőolajvezeték-építő Vállalat felvesz miskolci telephelyére legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező villamosmérnököt, művezetői munkakörbe. Bérezés megegyezés szerint. Érdeklődni: 8601 Siófok, Tanácsház u. 11., a személyügyi önálló osztályon. Telefon: (84) 12-311/5525 mellék. Gyilkosok nyomában Öt hívják, ha balhé van Lajcsák Melinda. A név hallatára sokan kérdőn néz­nek: ő kicsoda? H'a azt mondom,- rendőr, még töb­ben gondolják: na és álékor mi van? Sőt, urambocsá’ még hozzágondolnak valami csú­nyát is . De ha azt .mon­dom: Lajcsák Melinda a Borsod Megyei Rendőr-fő­kapitányság bűnüldözési osztálya életvédelmi alosztá­lyának főnyomozója, így már érdekes, izgalmas a dolog. Nehezen hiszem el, hogy ez a fiatal, barna hajú, csi­nos lány az egyik legkemé­nyebb rendőri' munkát vég­zi: gyilkosok után nyomoz, emberöléseknél helyszínel, önkéntelenül adódik az el­ső kérdés: hogyan jutott eszébe, hogy nyomozó le­gyen? — A családunkban senki nem rendőr, tehát családi indíttatásról nincs szó: édes­apám pedagógus, édesanyám tanácsi dolgozó volt, testvé­rem pedig állatorvos. A gimnáziumból a Színház- és Filmművészeti Főiskolára jelentkeztem, ahol a harma­dik rostán estem ki. Azon a felvételin rájöttem, hogy ez a pálya nem nekem va­ló. Ekkor döntöttem úgy, hogy rendőr leszek. 1982-ben Túrós főkapi­tánynál jelentkeztem: rend­őr szeretnék lenni. Annak ellenére, hogy abban az időben még nem volt a hi­vatásos állományban nő, őr­mesterként a miskolci .ka­pitányság közlekedési alosz­tályára kerültem ellenőrző járőrnek. Nagyon szerettem itt dolgozni, jó iskola volt az ott eltöltött egy év, hi­szen ott tanultam meg in­tézkedni, hirtelen dönteni. Gyermek- és ifjúságvédel­mi terület következett, majd a főkapitányság vizsgálati osztályára kerültem. 1988- ban végeztem el a Rendőr- tiszti Főiskolát bűnügyi sza­kon, ahol nyolcán voltunk lányok a közel száz bűn­ügyi szakos közül. A főisko­la után az ifjúságvédelem következett, majd ez év ja­nuárjától dolgozom az élet­védelmi alosztályon, július elseje óta főnyomozóként. — Mi volt a legelső ügye az életvádelemnél ? — A „mélyvíz” a repülő­téri gyilkosság volt, ahol még tanúkat kerestem, ki­hallgatásokat vezettem. — A legemlékezetesebb eset? — Az úgynevezett ikereszt- ségen — már nyomozóként — a Saj őszentpéteren talált „hat hónapos hullánál” es­tem át. Nem hittem el, hogy engem küldenek ki oda, de a főnököm és a társaim is azt mondták: Ha ezt kibí­rod, a többi már csak köny- nyebb lesz! A technikus kollégával két órán keresz­tül voltunk bent, a többiek már régen kimentek ... — Érezte-e valaha, hogy a kollégák nem tekintik egyenlő partnernek? — Nem, soha. Semmilyen konfliktus nem volt még közöttünk, inkább azt ér­zem, hogy szívesen segíte­nek, sőt néha féltenek is egy kicsit. — Jut-e idő a magánélet­re? Helyszíni szemlén a technikussal — Elvileg kötött munka­időben dolgozom, gyakorla­tilag viszont, ha valami „balhé” van, menni kell. Ha forró nyomos vagyok, akkor pedig éjjel-nappal dolgozunk, így szinte sem­mi időm nincs a magán­életre. — Összeegyeztethető-e a családi élet és a hivatás? — Egyelőre egyedül élek, de úgy gondolom, ha csalá­dom Lesz, nem kell felad­nom a hivatásomat. Termé­szetes, hogy ilyen családban más lesz a munkamegosz­tás, mint a hagyományos családban, jóval több fel­adat hárul majd a férjre. El kell fogadnia, hogy ne­kem ez a munkám, ha éj­szaka is dolgoznom kell, akkor megyek. — Tervek? — Az elmúlt tanévben a TIT szervezésében előadáso­kat tartottam általános és középiskolásoknak. Nagyon szeretem a gyerekeket, a fi­atalokat. Ebben a tanévben is felkértek ilyen előadások­ra, szívesen megyek. Szeret­ném elvégezni a jogi egye­temet is. Addig, amíg füg­getlen vagyok, időm és ener­giám is engedi. Bár az it­teni munkához megtanultuk az alapokat a főiskolán, a továbbképzésre minden­képpen szükség van. Daragó László, az életvé­delmi alosztály vezetője, Me­linda főnöke: — Nagyon elégedett va­gyok a munkájával, precí­zen, magabiztosan, megbiz- hatóan dolgozik. Aczél Éva „Elolvadt” a felduzzasztott központ Mit kezd a Piért a kiküzdött önállóságával? A korábban monopolhely­zetben levő nagyvállalatok­nak fokozatosan meg kellett barátkozni azzal, hogy kizá­rólagos ellátási szerepüket fel kell adni. Így volt ezzel a Piért is, amikor tudomá­sul kellett vennie, hogy egy- re-másra lépnek be a papír- és írószerellátásba más vál­lalatok, legutóbb pedig ki­sebb cégek egész sora. Az igazi kereskedők per­sze ezt nem sorscsapásnak, hanem igazi kihívásnak te­kintették, úgy is fogadták, és az új helyzetnek megfelelő­en rendezték át terveiket. A Piért kirendeltségeire a központi költségek magas aránya már régebb óta nagy teherként nehezedett, mert talán mondani sem kell, hogy felduzzasztott létszám­mal látták el feladataikat. A piértes modell abban sem különbözött a többi nagyvál­lalatétól, hogy jóllehet, a ki- rendeltségek megközelítően sem azonos módon gazdál­kodtak, az emlegetett köz­ponti költségek a „jókat és rosszakat” egyformán érin­tették. Tetézte a gondokat az utóbbi időben, hogy a köz­ponti árucsereosztály már nem tudta áttekinteni szám­viteli munkáját, és ez bi­zony károsan jelentkezett a végeken is. A győrivel egy időben a borsodi kirendeltség is be­adta januárban a kérelmét kft. alakítására, amit a köz­pont halogató taktikája kés­leltetett. Igazán hathatós lé­pésekre végül is nem szánta el magát a központ. Aztán tavasszal jött a 22- es törvény, ami végre lehe­tővé tette az önállóság meg­teremtését. Sorra nyújtották be elszakadási szándékukat az ország különböző pontja­in működő kirendeltségek (Hét ilyen volt.) A vállalati tanács kidolgozott egy ja­vaslatcsomagot, amelyik kü­lönböző alternatív változato­kat tartalmazott. Ám ez nem felelt meg a vidékiek igé­nyeinek, ugyanis nem fog­lalta magába a helyi érdeke­ket olyan alapossággal, ahogy az jó lett volna. Aztán csak sor került arra, ami várhatóan elkerülhetetlen volt; a központ mindössze a töredékére zsugorodott; az ott maradtak a külföldi és a hazai beszerzési, ártanács­adói, szállítói feladatok el­látására vállalkoztak. A töb­biek közül harmincan-negy- venen találtak munkát ma­guknak a régi Piért meg­újuló hálózatán belül. Mind­ezekről Aranyosi József, az Észak-magyarországi Piért Vállalat igazgatója és Tőzsér István igazgatóhelyettes tá­jékoztatta lapunkat. Ök 1981-ben kerültek a kiren­deltség élére 33, illetve 34 évesen. Igaz, jól prosperáló céget vettek át az előző igazgatótól, dr. Németh Zol­tántól. Amennyire az akkori önállóság azt engedte, a több megye ellátásáért fele­lős kirendeltség jelentős mér­tékben megújult, nyoma sincs már a régi lepusztult, unalmas-szürke raktári vi­lágnak a központ szomszéd­ságában. Ezeket a tárolásra kialakított épületeket sorra korszerűsítették, bővítették és gépesítették. Mára európai színvonalú munkahelynek számítanak ezek a jól átte­kinthető raktárak. — Őszintén elmondhatjuk, hogy a régi felállásban is rendelkeztünk egy viszony­lagos önállósággal, így a cso­davárásnak semmi helye sincs. Nem beszélve a kon­kurencia jelenlétéről, erősö­déséről, a lakosság és az üzemek gyengülő fizetési készségéről, a nehéz gazda­sági viszonyokról — így az igazgató. — A kereslet visszaesését mutatja, hogy amíg a ko­rábbi években már júliusban megkezdődött az őszre valp készülődés, elővásárlás, a szülők most augusztus utol­só napjaira halasztották még a kényszerű iskolaszer-vá­sárlásokat is — teszi hozzá az előbbiekhez Tőzsér Ist­ván. — Egynéhány közület fizetésképtelenség-közeibe kerülése ugyancsak aggasztja a szállítókat, köztük minket is. Hat lerakatunk, az aba- újszántói, a miskolci, egri, salgótarjáni, és a nyíregyhá­zi jó feltételek mellett lát­hat hozzá tervezett ellátási feladatainak teljesítéséhez. Csupán a debreceniek átköl­tözése várat még magára, ám az sem sokáig. — Az önállóság hogyan érinti a létszám alakulását? — Több szakmában erősí­tenünk kell — mondja Ara­nyosi József —, így például az áruforgalmistáknál, de a számviteli munka is több embert követel most a köz­pont megszűnésével, jogta­nácsosokra, belső ellenőrök­re lesz szükségünk. Ám ez napjainkban meglehetősen könnyen megoldható felada­tot jelent és a mi munkánk­hoz jó szívvel, szakmai ér­deklődéssel közelítők közül szeretnénk kiválasztani leen­dő kollégáinkat. Mert ez a papir-írószer szakma évtize­dek óta egy igazán jó szel­lemű családnak számít. Nagy József

Next

/
Oldalképek
Tartalom