Észak-Magyarország, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-07 / 210. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1990. szeptember 7., péntek A megyei tanács cikluszáró ülése (Folytatás az 1. oldalról) segítséget ajánlott fel —, vagy pexaauti az, nogy Aba- újszanion aramai neiyzet aiaKuit Ki. A ni tanuló es mintegy száz alKaimazott sorsa veszeiybe került a szakközépiskolában, mindösz- sze október 2-ig biztosítható az intézmény fennmaradása. Ha addig nem kapnak pénzt, a tanárok, alkalmazottak mehetnek munkanélküli-se­gélyre, a diákok pedig ha­za. Megoldás született: addig, amíg szeptember 23-án a kormány nem dönt a közép­fokú tanintézmények újabb támogatásáról, a megyei ta­nács felhatalmazta a megyei tanács vb-t, hogy lépjen, előlegezze meg az abaújszán- tóiaknak a pénzt. S követ­keztek a postások. Kertész István és Sztahura László igazgatók tájékoztatást adtak a postai szolgáltatások és a hírközlés helyzetéről, fejlesz­tési feladatairól, a Miskolci Postaigazgatóság és a Mis­kolci Távközlési Igazgatóság működésérőd, jövőbeni lehe­tőségeiről. Nem áll módunk­ban bemutatni a Miskolci Távközlési Üzem 10 éves, s még napjainkban is készülő 3 éves fejlesztési elképzelé­seit, de néhány dologra hadd hívjuk fel olvasóink figyel­mét. Sztahura László ugyan­is szóbeli kiegészítőjében utalt arra, hogy a távközlés a megyében is igyekszik át­térni az analóg rendszerről a digitális rendszerre. Ez egyfajta felzárkózást jelent Európához. Ennek egyik alappillére lesz az új regi­onális központ, amelyet elő­reláthatóan október 6-án he­lyeznek üzembe Miskolcon, s amelyik csöppet sem számít luxuspalotának, hiszen négy­zetmétere 28 ezer forintba került, s így a legolcsóbb létesítmények közé tartozik az országban. Viszont ennek segítségével lehetett már most telepíteni egy olyan korszerű távíróközpontot, amely csak 1993-ra volt ütemezve ... Örömhír az is, hogy minden borsodi telepü­lésen végrehajtanak fejlesz­téseket, azt "akarják elérni, hogy legalább nyilvános táv­hívó állomás legyen a leg­kisebb helyen is, ahol most még nincs. Cigándon a helyi tanáccsal karöltve 1,2 millió­ért fejlesztenek, s így talán megoldódik némiképp a bod­rogköziek gondja is. Szabó György, megyei ta­nácselnök arra hívta fel a Posta jelenlevő két igazgató­jának figyelmét, hogy a 10 éves fejlesztési tervben To- kaj-Hegyalja a sor végén van. Márpedig, ha lesz vi­lágkiállítás, annak megyei főbázisa Tokaj-Hegyalja kell, hogy legyen, s ez elképzel­hetetlen a jelenlegi telefon- viszonyok mellett. Vagyis: ezt a térséget a 10 éves terv­ben előbbre kell sorolni!... A megyei tanács utolsó ülésének napirendi pontjai közül már „csak” az indít­ványok és bejelentések ma­radtak hátra. Az idézőjel in­dokolt, hiszen az indítványok között seregnyi pénzügyi vo­natkozású döntés is szerepelt. Ezek miatt volt fontos, hogy döntésképes legyen a ta­nácsülés, hiszen ha nincs döntés, a települések helyi tanácsai működésképtelenné válhattak volna az önkor­mányzatok megalakulásáig. Most mégsem ezekkel foglal­kozunk, hanem egy, a köz­vélemény érdeklődésére leg­inkább számottartó kérdéssel. Ez pedig a volt megyei MSZMP székházával foglal­kozó tájékoztató volt. Nos, a pártszékház sorsa még mindig nem zárult le. Szabó György ugyanis beje­lentette — részletezte az oko­kat —, hogy nem vállalja a felelősséget a megyei tanács részéről a döntésben addig amíg a parlamenti pártot- megyei szervezetei nem nyi­latkoznak felelősségük tuda­tában e nagy horderejű kér­désről. Erre a pártok nevé­ben Kis Péter, az MDF mis­kolci titkára ígéretet is tett. így most az következik, hogy a pártok véleményt for­málnak, azt egyeztető tárgya­láson ismertetik az összes érintettel és érdekelttel, s csak azután következhet a végleges döntés. (nyikes) Párthírek A Kereszténydemokrata Nép­párt kéri a tisztelt polgártársa­kat, akik szimpatizálnak a ke­resztény demokráciával és ezen eszmerendszer alapján álló ön- kormányzati képviselő testületet akarnak Miskolcon, aiánlószel- vényüket juttassák el a párt iro­dájába és a Mindszenti temp­lom melletti Glória kegytárgy­boltba. Pártirodájuk címe: Mis­kolc, Dózsa György u. 7. Tele­fon: 37-171, ügyfélszolgálat min­dennap 13 órától i9 óráig. • A Szabad Demokraták Szö­vetsége szeptember nyolcadikán. szombaton délelőtt tíz órától, a Földes Ferenc Gimnázium dísz­termében pedagógusfórumot rendez, melyre minden érdeklő­dőt várnak. A vitaindító előadást Kelemen Péter tanár, oktatáspolitikai szakértő tartja. # Az MDF A'lsózsolcai Szervezete használt gyer­mekruha- és cipőgyűjtést szervez a rászoruló iskolá­sok részére. adományokat kérjülk 1990. szept. 8-án, 8 és 12 óra között az alózsol- cai 3. Sz. Általános Iskolá­ban, vagy .az MDF aktivis­táihoz eljuttatni. Az elosz­tásról az iskola gondoskodik. A Szabad Demokraták Szövet­sége sárospataki szervezete, szeptember 8-án, szombaton 18 órakor tartja kampánynyitó nagygyűlését a Művelődési Ház Pódium termében. Vendégek: Haraszti Miklós és Juhász Pál országgyűlési képviselők, az % Vilmányban szeptember 8-án, 18 órakor, a községhá zán alakulógyűlését tartj a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete. Minden ér­deklődőt szeretettel várnak. SZDSZ országos ügyvivői. Az összejövetelen az önkormányzati választásokról a földtörvény- tervezetről és aktuális politikai kérdésekről hallhatnak az ér­deklődők. Mindenkit szeretettel várnak. Képviselői fogadóóra Pesti Ferenc országgyűlési képviselő értesíti a választó- polgárokat, hogy szeptember 7-én, pénteken este 6 órai kez­dettel Súlyban képviselői beszámolót tart, minden érdeklő­dőt szeretettel vár. Kisiparosok, ­egyéni és társasvállalkozások, köziilelek figyelem! Vállaljuk:- társaságok (gmk., kft. stb.) megalakítását, szervezését, bírósági cégbejegyeztetését, ügyintézését,- kisiparosok, vállalkozók, közületek részére megrendelések felkutatását, ezekre szerződések megkötését,- külföldi megrendelésre történő munkák közvetítését. Szabad kapacitásra vonatkozó személyes, vagy Írásbeli bejelentésüket díjtalanul nyilvántartásba vesszük. Az új egyéni vállalkozói törvény előirásáról, az egyéni és társasvállalkozásokra vonat­kozó jogi, pénzügyi, adó, társadalombiztosítási stb. rendelkezések gyakorlati alkalmazását elősegítő TANFOLYAMOKAT szervezünk. Szakmunkás-bizonyítvánnyal, kétéves szakmai gyakorlattal, az alább felsorolt szak­mákban MESTERVIZSGA-előkészitő tanfolyamokat, majd mestervizsgát szervezünk:- autószerelő, karosszérialakatos, fényező-mázoló, villanyszerelő, cukrász, asztalos,- központifűtés- és csőhálózat-szerelő, szobafestő-mázoló-tapétázó, gázszerelő. JELENTKEZÉS ÉS BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁS: EGZAKT Vállalkozásokat Szervező és Szolgáltató Kft. 3530 Miskolc, Széchenyi út 70. sz., III. em. (KlOSZ-székház) Telefon: 36-925, 36-973 Telex: 62687 Kötelezték a BVK-t a higanyszennyezés megszüntetésére (Folytatás az 1. oldalról) veszélyeztetettség mértékét. December 31-ig a higany visszatartására olyan műsza­ki megoldást kell kialakíta­ni, amely az üzemépületből való kijutását megakadá­lyozza. December 31-ig el kell készíteni a higany ki­termelési, helyben tartási, ártalmatlanítási műszaki technológiai tervét. Ezzel egy időben ellenőrző és mé­rőrendszert kell kialakítani, továbbá a BVK higany alap­anyag-felhasználásáról és a veszteségekről folyamatosan tájékoztatni kell a környe­zetvédelmi hatóságot. A határozat indoklása szól arról, hogy az ügyben 1990. július 5-én és augusztus 9- én tartott szakmai megbe­szélés, .majd 1990. augusztus 28-án a hatóságok részvéte­lével tartott tárgyalás alap­ján reálisan megállapítható volt, hogy a felszín alatti vízkészlet szennyezésének veszélye fennáll. A VITUKI által eddig feltárt adatok azonban nem elégségesek ah­hoz, hogy egyáltalán a ve­szélyeztetettség mértéke meg­állapítható legyen, ezért kö­telezi a határozat rendelke­ző részében további vizsgá­latok elvégzésére a BVK-t. (MTI) Minisztertanácsi döntés a polgármesteri munkaviszonyról Második állást is vállalhat A Kormányszóvivői Iroda az MTI útján közli: A kor­mány csütörtöki ülésén elfo­gadta a polgármesteri tiszt­ség ellátásának kérdéseit szabályozó törvény módosító javaslatát. A módosítás ér­telmében a polgármester megbízatásának ideje alatt más munkaviszony ban is áll­hat, de ha megválasztásakor munkaviszonyát megszünteti, a polgármesteri munkavi­szony áthelyezéssel létesített munkaviszonynak számít. Módosították a nemzetbiz­tonsági feladatok ellátásáról szóló, februári rendeletet is. Ennek értelmében a BM Ha­tárőrség Biztonsági Szolgála­ta a határőrség szervezetétől átkerül a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz. Az új házszabályok megal­kotása a kormány és a kép­viselők szerint is igen sür­gős feladat. Ezért a kormány támogatja azt az elképzelést, mely szerint a házszabályok kidolgozásával foglalkozó bi­zottság a törvényhozási szü­netben is folytatja munkáját. A csütörtöki kormánygyű­lésen szóba került a Dona- ukraftwerke kártérítési igé­nye is. Az ügyben a’kor­mánybiztos külön közle­ményt ad ki, (MTI) Á barátság alapkőletétele Az egykori görög kereske­dők tokaji, úgynevezett Compánia-termében (ma a Tokaji Múzeum díszterme), ahol sok nagy horderejű gazdasági, üzleti döntés szü­letett hajdanán, tegnap dél­után újra fontos, Tokaj vá­ros életében nevezetes ese­ményre került sor. Ünnepé­lyes külsőségek között alá­írásra került az a díszokle­vél, amely az izraeli Binya- mina és a magyar Tokaj testvérvárosi kapcsolatát szentesíti. Az okmányt Bi- nyamina város delegációjá­nak nevében Moti Kirmayer polgármester, Tokaj város nevében pedig Majer János tanácselnök látta el névje­gyével. Mint azt az izraeli és a magyar himnusz elhangzása után ünnepi köszöntőjében Majer János hangsúlyozta: Ez a szerződés emléket állít és tiszteleg Tokaj város má­sodik világháborúban el­pusztult zsidóvallású állam­polgárainak, akik nagyon sokat tettek ezen ősi tele­pülés gazdasági, kulturális felvirágoztatásáért, s akik­nek hiányát mindmáig szen­vedi a város. De ez a szerződés már a mának és a jövőnek is szól, ikét nép békés egymás mel­lett élését, két város állam­polgárainak barátságát pél­dázza, azt a kölcsönös együttműködést, amely re­mélhetőleg mindkét nép, mindkét település számára gazdasági, kulturális haszon­nal jár. Binyamina és To­kaj kapcsolata nemzetközi példát kíván adni a világ kistelepüléseinek diplomá­ciai küldetéséhez, hisz’ e kapcsolatok lehetnek a nagy diplomácia, s ennek csúcsa­ként a világbéke legszilár­dabb alkotóelemei, pillérei. Binyamina város részéről Moti Kirmayer polgármes­ter mindenekelőtt azt emel­te ki, hogy a két települést sok hasonlóság, sok azonos szál köti össze. Lakosságuk létszámát tekintve azonos nagyságrendű a két város, s mindkét helyen a szőlészet, borászat régi tradíciókra te­kint vissza. S ami nagyon fontos: meggyőződtek róla ők is, a tokajiak is, hogy mindkét város tud a másik számára a társadalmi, gaz­dasági, kulturális élet terü­letén követésre méltó példá­kat adni. S ha ezeket a szo­ros együttműködés során kölcsönösen kiaknázzák, az mindkét város, mindkét nép számára számos előnnyel jár. (ha) Fotó: Laczó József Cserehát ’90 Reflektorfényben egy végveszélybe került táj A közelmúltban reflektor- fénybe került Szanticska és Csenyéte nevét, sorsát mind­annyian ismerjük. Sajnos azonban nemcsak ez a két település, hanem az egész Cserehát végveszélybe ke­rült. A Csereháti Település- szövetség, Edelény Város Tanácsa, és az MTA Regio­nális Kutatások Központja Észak-magyarországi Osz­tálya kétnapos konferenciát hívott össze szeptember 6— 7-re, hogy megvitassák a térség mai helyzetét, és le­hetőségeit a túlélésre. Méltán merül fel minden­kiben a kérdés: hogyan jö­hetett létre egyáltalán ez a helyzet? Mi okozhatta, hogy a 615 négyzetkilométernyi terület településeinek 98 százalékában nincs egészsé­ges ivóvíz, sehol nincs csa­tornázás, gyógyszertár, 98 százalékukban nincs óvoda és 67 százalékukban a saját önkormányzat is hiányzik. Tegnap délelőtti bevezető előadásában Beluszky Pál, a földrajztudományok dokto­ra három fő problémát emelt ki. Alapvető hiba volt, hogy az egyenlőséget hirde­tő politika a településfej­lesztésben egyenlőtlensége­ket teremtett. Csak bizo­nyos területi és gazdasági pontokat fejlesztett. így az egész mezőgazdaság és az aprófalvak is hátrányos helyzetbe kerültek. Az ipari­lag fejlesztett vidékekre koncentrálódott az infra­struktúra és a hatalom is (téesz-központ, tanács stb.). Ez az ördögi kör végképp a lakosság elvándorlásával zárult be. E múlt után, s az egész országban folyó változások miatt csak egy bizonytalan jövőre próbáltak rávilágítani a konferencia előadói. Va­lér Éva, a műszaki tudo­mányok kandidátusa a tele­pülések együttműködéséről, az új önkormányzatok lehe­tőségeiről szólt. Rámutatott, hogy minden apró település­nek élnie kell az önálló ön- kormányzat állításának le­hetőségével. Nyitray Réka, a közgaz­daságtudományok kandidá­tusa a gazdasági vonatkozá­sokat ecsetelte. Más megol­dást nem lát, csak a vég­termék-előállítást, a korábbi terményértékesítés helyett, így a falvakban maradna, és ezáltal a települések to­vább fejlődését szolgálná az extraprofit. Az általános gondolatokat természetesen konkrétan a Cserehátra kell alkalmazni. Ebben segített a délutáni terepbejárás. A Kupa—Fel­sővadász—Szanticska— Krasznokvajda—Szalon­na útvonal valós és húsba­vágó kérdéseket vetett fel, különösen a gazdasági to­vábblépés területén. Hiszen hogyan tudnának a lassan megfulladó csereháti téeszek mindaddig felelősen tervez­ni, míg nincsen földtörvény? Ez csak egy a sok válaszra váró kisebb-nagyobb prob­lémából. (csörnök) 6 A Horthy Miklós: Emlékirataim sorozat ha-, lodik része, onyagtorlódós miatt mai számunkból kimaradt. Olvasóink szives elnézését kérjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom