Észak-Magyarország, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-27 / 227. szám

1990. szeptember 27., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Miskolci sikerek Tatán A miskolci rádióiklub ver­senyzői — a csehszlovákiai Európa- és világbajnokság után —. idehaza is jól sze­repeltek. Az elmúlt hét vé­gén Tatán megrendezett két­napos rövidhullámú és ult­rarövidhullámú országos bajnokság rangos mezőnyé­ben az alábbi eredményeket érték el: URH serdülő fiú kategó­riában Kisidai András az ötödik lett, ifjúsági kategó­riában pedig fivére Gábor a harmadik, Wermeser Zsolt a negyedik helyet szerezte meg. Csapatban második helyezést érteik el. RH ifjúsági kategóriában Wermeser a második, Kis­idai pedig ötödik lett. Csa­patban a második helyet szerezték meg. URH old boy kategóriá­ban Eszláci Zoltán szerezte meg az első helyet, és egyé­ni versenyben is első lett. Rajt előtt az NB l-es röplabdacsapatok Felkészülés, változások, remények 3 ókora szünet után, pénteken kezdetét veszi a magyar röp­labdabajnokság. Az NB l-esek azonnal két fordulón jut­nak túl, pénteken és vasárnap is pályára szólítja őket a sorsolás. Ennek aligha örülnek az érdekeltek, hiszen mától csak utazás jelenti a hetet számukra. Az MRSZ illetékeseit mindez nem zavarta, amikor elkészítették a sorsolást, s a jelek szerint az sem érdekli különösebben, hogy a műhelymunkára alig jut idejük a csapatoknak. Pedig ráférne a honi röplabdázásra egy jelentős színvonaiemelkedés . . . Amire az elmúlt esztendők során nem volt példa, az most bekövetkezett: megyénket három együttes képviseli a legjobbak között. A férfi A-csoportban a Kazincbarcikai Vegyész, a B-ben a Hejőcsabai Cement Rt. SC, míg a női B-ben a Miskolci VSC szerepel. Van tehát képviselő, de hogy marad-e később is, azt a rajtoló pontvadászat dönti majd el. Alábbi összeállításunk­ban csapataink készülődéséről számolunk be. KAZINCBARCIKAI VEGYÉSZ A barcikaiak történetük so­rán első alkalommal kerül­tek be az elit mezőny tag­jainak sorába, vagyis az NB I. felsőházába, így az 1—10. helyek valamelyikét szerzik majd meg, ám az egyálta­lán nem mindegy, melyiket?! , — Fogalmazhatok úgy, hogy „zöldfülűként” léptünk magasabb osztályba, de ez nem jelenti azt, hogy meg­szeppent nyusziként viselke­dünk majd — mondta Du­dás András vezető edző. — Két mód kínálkozik a tag­ság meghosszabbítására. Bent lehet maradni a legjobbak között egyenes ágon, de ha ez nem sikerül, akkor a rá­játszás ad még egy esélyt. Meggyőződésem, hogy job­bak vagyunk, mint egy éve, ez pedig optimista véle­ményre sarkall. — Hogyan sikerült a fel­készülésük? — Jól, mindent el tud­tunk végezni, amit akar­tunk. Kaposvárott tornán vettünk részt, a múlt héten pedig Olaszországban jár­tunk, ahol nemzetközi via­dalon a 2. helyet szereztük meg. Olasz földön nemcsak négy mérkőzést játszattunk, hanem naponta gyakorol­tunk is, így ez a hét rend­kívül hasznosnak minősíthe­tő. — Milyen változás történt keretükben? — Mezeit felvették a nyír­egyházi főiskolára, ezért ró­la le kellett mondanunk. Rajta kívül senki nem tá­vozott, igaz, mi sem igazol­tunk. — Miben jobb most a csapat, mint egy éve? — Tudatosabb a játé­kunk. Röplabdásaink ponto­san érzik, mit és miért csi­nálunk. Persze, az csak a bajnoki találkozókon derül ki, mennyit ér mindez? — Hogy fest a kezdő ha­tos? — Minden bizonnyal a Bencsik, Pavalek, Pálinkás, Tomis, Nagypáíl, Kiss Zs. összetételű együttes kezd. — A remélt bentmaradá- son túl mit vár együttesé­től? — Azt, hogy közönségszó­rakoztató teljesítménnyel rukkoljon elő. Házai mérkő­zéseinket hoznunk kell, s idegenből is jó lenne elcsíp­ni néhányat. A KVSE pénteken Nyír­egyházán játssza első mér­kőzését, hazai környezetben vasárnap mutatkozik be szurkolótáborának. Ellenfele a Kecskeméti SC lesz. Az összecsapás délután 3 óra­kor kezdődik. MISKOLCI VSC A zöld-fehérek sok éven keresztül ültek a ..hullám­vasúiban”. Egyik évben fel­jutottak, a másikban kies­tek. Most éppen a felszálló­ágban járnak, ugyanis ismét NB I-esnek mondhatják ma­gukat, a 11—20. helyekért lépnek pályára hétről-hétre. A nyáron változás történt a kispadon, Szlovák Aurél el­köszönt, utóda Novák Gyula testnevelő tanár lett, aki nem ismeretlenül érkezett, hiszen folyamatosan termel­te az MVSiC utánpótlását a Kilián György Gimnázium­ban. — Roppant nehéz helyzet­ben vagyunk — kezdte a szakvezető. — Csak augusz­tus végén kezdhettük el a felkészülést, de a mai na­pig nem volt egyetlen olyan foglalkozás sem, amelyen az általam elképzelt legjobb ha­tos együtt gyakorolhatott volna. .. — Hogy fest ez a névsor? — Az Újvári, Kiss, Ka- lóczkai, Beire, Tóth Cs., Sike összeállítású gárda tűnik a legütőképesebbnek. — Megszokott nevek hiá­nyoznak a listáról. ■. — Szabó Évát felvették a nyíregyházi főiskolára, Bu-s kodiné pedig kapacitálá- sunkra sem vállalta a kö­vetkező évet, befejezte pá­lyafutását. — Ezek szerint gyengül­tek ... — Úgy fogalmaznék, hogy nem csökkent a „tűzerőnk”, de nem tudtunk olyan mér­tékben erősíteni, ahogyan azt szerettük volna. — Kik az újak? — Kalóczkai Rita a BSE- ből, Újvári Edit Mezőkö­vesdről került hozzánk, és a debreceni Beke Ilona egé­szíti ki őket, aki sérülés után, másfél esztendős kiha­gyást követően tér vissza a pályára, összesen tíz játé­kossal számolhatok. — Aligha lehetnek illúzió­ik ... — Nem építünk légvára­kat. Tudjuk, hogy nagyon nehéz dolgunk lesz, csak a bentmaradás lebeghet a sze­münk előtt. Nekünk új tak­tikát kell alkalmaznunk, a jobbak ellen kötelező a koc­kázatvállalás. Amikor vi­szont nyerni kell, akkor az egyszerűbb, pontosabb játék lehet célravezető. Egyelőre még nem állt össze teljesen a gárda, akad csiszolnivaló. — Tartottak-e főpróbát? — Nem nyílt lehetősé­günk, hogy tornán próbál­juk ki magunkat, így szinte fogalmam sincs, mire lesz elegendő a legjobbak között az, amire pillanatnyilag ké­pesek vagyunk. A sorsolás­ra igazán nem panaszkod­hatunk, bár a csapatunk lenne olyan jó, mint a me­netrend ... HEJŐCSABAI CEMENT RT. SC A csabai férfiak tavaly ki­harcolták a feljutást, ám mégsem indultak az NB I- ben. A sportkör és a szak­osztály vezetői úgy ítélték meg, hogy szűkös a játékos- állomány és csak a pofozó­gép szerepét játszaná. Egy év elteltével másodszor bi­zonyítottak, s izgatottan to­porognak a rajtvonalon. Szakvezetőként Nucz István foglal majd helyet a kispa­don, aki a BÉV SC-től „iga­zolt át” —, s hét felnőtt já­tékost (!), valamint egy tel­jes juniorcsapatot hozott ma­gával. — A régiek közül 'Domon­kos és Leidgeb maradt, jött Kolláth, Kolozsvári, Lukács, Torna, Nagy tP., Ádám és Görgényi, valamint két bras­sói röplabdás, Kozma és Rázván — mondta Nucz. — Mindez persze nem valósul­hatott volna meg az érin­tett klubok példás együtt­működése nélkül. A BÉV SC és a HCiM kötött egy meg­állapodást, s ebből a felek egyaránt profitálhatnak. — Gondolom, nincsenek el­érhetetlen céljaik. — Egy újonc csak a bent- maradást remélheti, s sze­rintem erre nekünk reális az esélyünk, mert a me­zőny végén helyet foglalók gyengültek. Mi három kü­lönböző helyről álltunk ösz- sze, az jelent feladatot, hogy emberileg és szakmailag egyaránt összhangot alakít­sak ki az eltérő korú és fel­fogásban játszók között. Fél év alatt lehet új stílust hoz­ni, de közben sem mondha­tunk le az eredményekről. Főleg hazai találkozóinkra figyelünk. A gyors, kombi- nativ röplabda híve vagyok, nekünk elsősorban a nyi­tásfogadásban és a mezőny­munkában kell javulnunk, ezt sulykoljuk a heti 5—6 edzésen. A csabaiak pénteken a Szolnoki Vc^'i művekhez lá­togatnak, vasárnap délután 3 órától hazai környezetben (a Fazekas úti iskola torna­termében) is bemutatkoz­nak, ellenfelük a Veszpré­mi SE lesz. Doros László Csak röviden... ASZTALITENISZ. Hejőcsabai Cement Rt. SC—Orosháza 14-2. Orosháza. NB II.. női Gy.: Kondás (4). Horváth Zs. (4). Hortobágyi (3). Markó (3). ATLÉTIKA. Jól szerepeltek a DVTK fiatal atlétái a hétvégi versenyeken. Az ifjúsági hét- próba-bajnokságon Prágay Zsuzsa 4589 pontos teljesítmény­nyel a második helyet szerez­te meg. A serdülő B«korcso portos or­szágos bajnokságon az 1976-os születésű fiúknál Dudás László 100 m gáton 14,70-es idővel el­ső lett. Ugyancsak első lett az 1977-esek mezőnyében Pali a y Kornél diszkoszvetésben. 39,28 méteres eredménnyel, és má­sodik helyen végzett a súlvlö- lcésbcn 14,21 méterrel. Az 1975- ös fiúknál Prókátor Ákos 100 méteren 11,57-tel második lett, s ugyancsak második helyen érkezett célba 200 méteren, 23,44-es idővel. Második lett Rode Tamás 300 gáton. 47.4 má­sodperccel. s harmadik helyen végzett 100 gáton. 14,56-os idő- vei. SAKKSZAKKÖRT indítanak Miskolcon, az Ifjúsági Házban. Minden hétfőn és csütörtökön. 15—17 óra között tartják a fog­lalkozásokat. amelyeket Bor­bély Zoltán irányít. Az első összejövetelre október 4-én ke­rül sor. A TSV München-Milbertshofen gárdája, a jobb oldalon Pecsenye András áll. Milbertshofen/ képeslap Feladó: Pecsenye András Hónapok óta külföldön dolgozik Pecsenye András miskolci kézilabdaedzö, aki évekkel ezelőtt igen eredményes munkát vég­zett a Borsodi Bányásznál, majd más kluboknál. A Bundesliga I. osztályában szereplő TSV München-Milbertshofen csapatánál tevékenykedik. Szerződtetésének körülményeiről, élményeiről, ta­pasztalatairól számolt be. „Elöljáróban arról, hogyan is kerültem az N;SZK-ba, Németországba. Alacsonyabb osztályú együtteseknél tar­tottam bemutatókat, isme­retséget kötöttem több já­tékossal, rajtuk keresztül néhány céggel. Olyanokkal, amelyek patronálják, szpon­zorálják ezit a sportágat. Egy szép napon beajánlot­tak Ulrich Baokeshoffnak, az irodabútorokat, másoló­gépeket, komputereket for­galmazó BAX cég főnöké­nek, a TSV München-Mil­bertshofen patrónusának, aki továbbpasszolta a lab­dát az együttes nagyhírű vezető edzőjének, Vlado Stenzelnek. Róla »csak« annyit, hogy a jugoszlávok- kal olimpiát, a nyugatné­metekkel világbajnokságot nyert, és a kézilabda egyik »pápájának« tartják. Ter­mészetesen lekádereztek, személyes találkozókra, meg­beszélésekre, egyeztetésekre került sor, és edzéseket is vezettem. Tudomásomra ju­tott, hogy az itt dcilgozó Mocsai Lajostól is begyűj­tötték rólam néhány infor­mációt. Az lett a vége, hogy 1 + 1 éves megállapodást kötöttünk, vagyis a jövő nyáron mindkét fél nyilat­kozik a másikról... A csapatról el kell mon­danom, hogy legutóbb meg­nyerte az NSZK Kupát, a bajnokságban pedig ezüstér­met, vehetett át. Indultunk a KEK-iben, az első fordu­lóban erőnyerők voltunk, igy már a legjobb 16 kö­zött vagyunk. A pontvadá­szaton picivel gyengébben startoltunk a remélttől, há­rom fordulóban három pont­hoz jutottunk. Keretünkben sok változás történt, a ré­giekből heten maradtak, nyolcán pedig újak. Tizen­nyolc sportolónk közül csak a diákok nem dolgoznak. A többiek a már említett BAX-nál, aztán más cégek­nél, biztosító társaságoknál ügyiködnek, de akadnak üz­leti vállalkozásokban részt vevők. Délelőtt és délután is tartunk edzést, az utób­bin kötelező a megjelenés. Foglalkozásainkat saját, ezer nézőt befogadó csarnokunk­ban »vezényeljük«, bajnoki összecsapásainkra azonban béreljük a város 6500 fős komplexumát. Átlagosan egyébként 2000 néző szur­kolja végig a TSV München- Milbertshofen találkozóit. A küzdelem és a nívó igen magas, nyugodtan mondha­tom; világszínvonalú. A csa­patokban legalább annyi »csillag« szerepel, mint pél­dául az olasz élvonalbeli fociligában. Elsődlegesnek a védekezést tartják, testi ép­ségüket sem kímélik, ha a támadások leszereléséről van szó. Néhány mondatot meg­említhetek a »mellékes kö­rülményekről« is. Idegenbe, 500 kilométeres határig autó­busszal, ezen túl repülővel utazunk. Az magától értető­dik, hogy a csapatot profi módon menedzselik, semmi­ben nem szenvedünk hiányt. A játékosokat és az együt­tes körül ügyködőket a tel­jesítmény után dotálják. Az alapfizetésen felül csak ak­kor keresünk, ha mind a bajnokságban, mind az eu­rópai kupában extrát pro­dukálunk, bekerülünk a végelszámolásba, éremért harcolunk. Magamról még annyit, hogy családostul tar­tózkodom Németországban. A klub egy minden igényt kielégítő lakást bérel szá­munkra, sőt saját haszná­latra kocsit is kaptam. A német nyelvvel már nincs sok gondom, ami szükséges, a birtokomban van. Őszintén beszélek arról, hogy a másodhegedűsi sze­repet nem könnyű megszok­ni. Ennek magyarázata: ott­hon, Magyarországon min­denhol főnök voltam, azaz vezető edző. Most pedig az a tisztem, hogy Vlado Sten- zel keze alá dolgozzak. Az elmúlt hónapokban annyit tanultam tőle, mint koráb­ban hosszú esztendők alatt. Szinte mindent másképpen csinál, mint ahogyan eddig belém rögződött. Más a fel­készülési rendszere, más né­zeteket vall az elmélet te­rén, bánásmódja is teljesen eltér a magyarországitól. Ezekről hosszú vitákat le­hetne folytatni, de nem ér­demes. Vlado eredményei önmagukért beszélnek. Pár évvel ezelőtt nem is ál­modtam arról, hogy vala­mikor a védőszárnyai alatt edzősködhetek. Minden moz­dulatát, fogását igyekszem ellesni, hiszen nincs megál­lás, a korral haladni kell! Nem titkolom, egy-két esz­tendő múlva szeretnék ve­zető edzői álláshoz jutni, de tisztában vagyok vele, hogy a tanulópénzt meg kell vál­tani. Igyekszem az itt lé­vő magyarokkal is tartani a kapcsolatot, gondolok Mo­csai Lajos kollégámra, aztán a játékosok közül Marosi­ra, Puticsra, Kovács Péter­re. Érdekességként újságol­hatom el, hogy csapatunk­ban egy magyar származású játékos is található, Johann Sinka, azaz Sinka János. Az első liga — az NSZK és az NDK teljes egyesülése után — jövőre jelentős szer­vezeti változáson megy át. A mostani 14 csapat helyett kétszer 12 gárda küzd majd a bajnoki pontokért, hogy újabb egy év múlva a cso­portok legjobbjai — a ter­vék szerint hét-hét együt­tes — alkossák az immár egységes, német első osz­tályt. Mely alatt kilenc liga »üzemel«, sőt a nagyváro­sok önállóan további há­rom-négy csoportot tartanak fenn. A kézilabda roppant népszerű ebben az ország­ban. összességében jól ér­zem magam, becsülettel dol­gozom, és remélem, hogy elégedettek velem.” Lejegyezte: K. T. Labdarúgó Magyar Kupa Továbbjutott a DVTK, a KVSE és az Olefin SC Tegnap újabb fordulót ren­deztek a labdarúgó Magyar Kupában, öt borsodi együttes volt érdekelt és három tovább­jutott. A nyertesek bekerültek a legjobb 1G közé. a következő körben már NB l-es ellenfelet kapnak. Eredmények: Diósgyőri VTK—Ózdi Kohász 1-0 (0-0). Özd. 400 néző. Vezet­te: Puhl. Gl.: Tóth (az 54. percben). Jók: Bém. Kertész, Tóth. illetve Tokár. Paulovics. Az első félidőben a hazaiak kez­deményeztek többet, a vendé­gek két gólhelyzetet hagytak ki. A szünet után jobbára me­zőnyjátékkal teltek a percek. A DVTK egy lehetőségét kihasz­nálta. s ez döntött. A színvo­nal egyik csapatnak sem vált dicsőségére . . . Kazincbarcikai Vegyész—Gyön­gyös 2-1 (0-0). Gyöngyös. 200 néző. Vezette: Lázin. Gl.: Kon­dás (71. perc). Csipke (74. perc). illetve Szerdahelyi (47. perc). Jók: Orlóczky. Sztahon. Csip­ke. A közepes iramú mérkőzé­sen a gyöngyösiek határtalan lelkesedéssel küzdöttek, és ala­posan megnehezítették a KVSE dolgát. A vendégek a második félidő derekától játszottak el­fogadhatóan. góljaikat is ekkor szerezték. Nyíregyházi VSC-^-Borsodi Épí­tők Volán 2-1 (2-0). Miskolc. 1200 néző. Vezette: Szilágyi. Gl.: Lelt. Kunc. illetve Borbély. Jók: Balogh. Oláh. Radaksz. Ellentétes félidőket láthattak a nézők. Sportszerűtlen jelene­tekben sem volt hiány, amelyek koveiKezteben a miskolciak kö­zül Sverla és Balogh is sú­lyosnak tűnő sérülési szenve­dett. Kiállítva: Drobni (Nyír­egyháza). Olefin SC—Záhony 3-1 (2-0). Záhony. 1000 néző. Vezette: Csáki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom