Észak-Magyarország, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-27 / 227. szám

ívvu. szeptember ü/., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A TISZAI VEGYI KOMBINAT VÁLLALATI TANACSA pályázatot hirdet igazgatói munkakör betöltésére A munkakör 1990. november hó 15. napjától tölthető be. Az igazgatót a vállalati tanács 5 évre, határozott ide­jű munkaviszony létesítésével választja meg. Alapbé­rének és juttatásainak megállapítása a hatályos jog­szabályok alapján történik. A Tiszai Vegyi Kombinát kiemelt kategóriájú, mint­egy 32 milliárd forint termelési értéket előállító, 6200 embert foglalkoztató, leninvárosi telephelyű vállalat. A vállalat legfőbb tevékenysége: petrolkémiai és mű- anyagalapanyag-gyártás, műanyag-feldolgozás, műtrá­gyagyártás. Az igazgató legfontosabb feladatai: — a vállalat stratégiájának kidolgozása, — a vállalat működőképességének, hatékony gazdál­kodásának fejlesztése, — a vállalati vagyon gyarapítása, — a vállalat versenyképességének növelése, — a belföld és külföld piaci igényeihez való rugalmas alkalmazkodás, — a fejlesztés, innováció fő irányainak kijelölése. A munkakör betöltésének feltételei: — egyetemi végzettség, — legalább 10 évi, vegyiparban szerzett vezetői gyakorlat, — megfelelő vezetői képesség és készség, — idegen nyelv tárgyalóképes ismerete, — a pályázat elnyerése esetén leninvárosi, vagy közvetlen környéki lakhely. A pályázat tartalmazza a pályázó: — munkahelyének nevét, címét, beosztásának, mun­kaköri besorolásának és jövedelmének megnevezé­sét, — az eddigi munkaköreinek és tevékenységének felsorolását, — részletes önéletrajzát, — iskolai végzettséget, szakképzettséget, az ezeket ta­núsító okiratok másolatát, — a megvalósítani kívánt céljait és elképzeléseit, rö­vid és hosszú távú programját, a vállalat átalaku­lásával, átalakításával kapcsolatos elgondolásait. A pályázat benyújtásának határideje: 1990. okt. 24. Postacím: TISZAI VEGYI KOMBINÁT Vállalati Tanácsa Elnöke 3581 Leninváros, Pf.: 20. Elbírálás határideje: 1990. november 10. A pályázattal kapcsolatosan Varga István, a vállalati tanács elnöke ad felvilágosítást. Telefon: (49) 21-758. Üvegező kereskedelmi szolgáltató kft. felvesz ÜVEGCSISZOLÓ és ÜVEGEZŐ szakmunkásokat, valamint jó kézügyességei nődolgozókat, betanított üvegcsiszoló munkára. Bérezés megegyezés alapján. Jelentkezni lehet: Miskolc, Stromfeld Aurél 7., Martintelep, 8-17 óráig. ÉRTESÍTJÜK TISZTELT VÁSÁRLÓINKAT, hogy a VASVILL Kereskedelmi Vállalat Borsod megyei kirendeltsége 1990. SZEPTEMBER 28-TÓL OKTÓBER 5-IG éves vagyonmegállapitó leltárt tart A fenti időpontban az árukiadás szünetel Kérjük Tisztelt Vásárlóink megértését! VASVILL Kereskedelmi Vállalat Borsod megyei kirendeltsége sertéshús­értékesítési akció! A miskolci húsipar kibővíti lehúzott sertéshúsakcióját Október 1-jével a vállalat mintaboltjaiban Miskolc, Munkácsy út 5. Telefon: 46/15-202 (Tulipán-tömb) Miskolc, Bajcsy-Zs. 42. Telefon: 46/37-189 (Selyemrét) MEGKEZDI A SZALONNAS FÉLSERTÉSEK kedvezményes értékesítését, telefonon, vagy személyes előrendelés alapján Bőrös félsertés, fejjel, lábbal, farokkal 110 Ft/kg Bőrös félsertés, fej nélkül, lábbal, farokkal 118 Ft kg Töltse fel újra a hűtőládáját! Éljen a kivételes vásárlási lehetőséggel! Az SZÓSZ Élényi csoportja tiltakozik Gumijavító a Szinvában, avagy... Az Észak-Magyarország 1990. szeptember 22-i számá­ban megjelent az „Edelény utolsó tanácsülése” című cikk. Ezen a tanácsülésen hangzott el egy mondat, mely a cikkben is szerepel, s amely ellen tiltakozunk. „A testület most a településen működő pártokkal egyetér­tésben Sándor Dezsőnek ítél­te oda a »Város díszpolgá­ra« megtisztelő címet.” Nem adtuk beleegyezésünket egy ilyen cím odaítéléséhez. Nem is adhattuk, hiszen több nyilvános fórumon ki­fejezésre juttattuk azon vé­leményünket, hogy Edelényt az ország egyik legelmara­dottabb városának tartjuk és elégedetlenek vagyunk a je­lenlegi tanácsi vezetők mun­kájával. Továbbá ... felhá­borodásunknak szeretnénk hangot adni amiatt, hogy a tanács vezetői még egyszer, most utoljára olyan több tízezres prémiumokat sza­vaztattak meg maguknak, amelyet szerintünk ebben a gazdasági helyzetben min­den jóérzésű ember vissza­utasított volna. Ügy gondol­juk nem a közösség javát te­kintő emberek azok, akik önmaguk teljesítményétől el­ragadtatva különböző címe­ken „a testületben végzett kimagasló munkáért”, stb. egy átlagmunkás egyéves bérének megfelelő összeget vettek fel jutalom címén. Ezek után természetesen nem csodálkozunk azon, hogy az utóbbi évtizedek bolsevis­ta vezetési stílusának utol­só képviselői foggal, köröm­mel ragaszkodnak hatalmuk­hoz. Végezetül: nem véletlen, hogy a régi tanácstagok kö­zül nem kértünk fel senkit arra, hogy legyen tagja az új önkormányzat képviselő- testületének. M,i olyan új testületet szeretnénk, amely­nek tagjai nem szavazógép­ként működnek, hanem el­lenvéleményüket is kifeje­zésre merik juttatni és így kialakulhat egy olyan de­mokratikus intézmény, amely tényleg városunk felemelke­dését szolgálja majd. Az SZDSZ cdclényi csoportja Molnár Oszkár (ügyvivő) Üzenet egy fehér ladásnak „Mnánemberként is van közöm hozzá” A közelmúltban az alábbi incidensnek voltam a sze­replője : Vasárnap volt, délelőtt fél tíz körül. A miskolci Petőfi utcában haladtam gépko­csimmal a Geró utca irá­nyába. Köztudott, hogy a Petőfi utca szinte teljes sza­kaszára érvényes a 40 km- es sebességkorlátozás és az előzési tilalom. A volt gyer­mekkórházat elhagyva, mint a villám, egy fehér Lada megelőzött; becslésem sze­rint mintegy 80 km-es se­bességgel, s lekörözte a jócs­kán előttem haladó gépko­csikat is. A lélegzetem is el­állt ekkora merészség és sza­bálytalanság láttán. A nagy sietség csak a Geró utcáig tartott, ahol is az egyik ház előtt megállt a Lada. Mire odaértem, egy szemüveges férfi és egy hölgy szállt ki a kocsiból. Megálltam mel­lettük, s szóvá tettem a ti­lalmakat. Mire a férfi meg­jegyezte, hogy „ugyan ma­gának mi köze van hozzá?!” Csak annyit válaszoltam, hogy rendőr vagyok és kö­szönje meg, hogy nem je­lentem fel. Ezután csend lett, majd a férfi hirtelen kétszer is elnézést kért a történtekért. Gondolom a „gyerek” vezetett, de az apa kijelentésével nagyon rossz példát mutatott. Vagy talán a megszokott vezetői hatal­mát kívánta az utcán fitog­tatni? Az esethez úgy gondolom, magánemberként is közöm van. Nem szeretnék ugyanis mások felelőtlensége miatt a kocsiban meghalni vagy nyomorékká válni. És saj­nos, mint azt az élet is pél­dázza, legtöbbször a vétlen az áldozat. Szándékosan nem írom le a gépkocsi rendszámát, mert nem kívánok személyiség- jogokat sérteni. Más kérdés, hogy ez mennyiben lenne sértés napjainkban, amikor oly sokan szenvednek bal­esetet ilyen és ehhez hason­ló szabálytalanságok miatt. (Név és cím a szerkesztőségben) Miért nem krónikáshoz méltóan? ...miért hagy(tuk)juk, hogy így legyen? E cseppet sem turista- vonzó látványt a diósgyőri vár szomszédságában örökítettük meg. Fotó: F. L. Társbérletben a szennyvízzel Végső elkeseredésünkben írjuk ezt a levelet. Fodrász­ként dolgozunk Tokajban, a Borsod Megyei Fodrász Szö­vetkezet gebimes üzletében. Az utóbbi fél évben szinte havonta elönt bennünket a szennyvíz. Legutóbb szep­tember elején, amikor újra napokig nem dolgozhattunk. S miután a szennyvízhálózat meglehetősen elavult, ennek, illetve a dugulás okozta Kel­lemetlenségeknek, bármikor ki vagyunk téve. Az üzlet- helyiséget a szövetkezet a városi tanács költségvetési üzemétől bérli — nem kis összegért a Rákóczi u. 52. szám alatt, ahol több taná­csi intézmény is működik. Mivel a mi lefolyónk van legalul, így nálunk tör elő a ki tudja milyen fertőzést hordozó, bűzös lé. Pana­szunkkal hol egyik, hol má­sik helyre küldözgetnek min­ket. S amíg az illetékesek azon vitáznak, hogy ki a fe­lelős, addig mi munka nél­kül vagyunk. Ügy tűnik, nem veszik komolyan a problémánkat: a tanács fon­tosabb beruházásokkal van elfoglalva. Sajnos a vendé­gek is cserbenhagynak ben­nünket, oda mennek, ahol mindig nyiitva áll előttük az ajtó és nincs kifüggesztve, hogy szennyvíz miatt zárva. Jól tudjuk, hogy egy ilyen elavult szennyvízlevezető csatorna felújítása nem kis pénzbe kerül, de csak egy­szer kellene erre fordítani. Ha mégis beteljesülne régi álmunk, hogy nem lesz töb­bé dugulás, örömmel fogunk dolgozni. De vajon ki fogja megtéríteni a kiesett mun­kanapok miatti kárunkat? A 93. sz. női fodrászat dolgozói, Tokaj ★ Mint arról Kovács György­től, a Borsod Megyei Fod­rász Szövetkezet elnökétől értesültünk, a közelmúltban egyeztető bejáráson vettek részt az illetékesek. A költ­ségvetési üzem gazdasági vezetője szövetkezetüknek és az ott dolgozó fodrászoknak arra tett ígéretet, hogy kö­rülbelül egy hónapon belül átépítik a szennyvízelvezető rendszert saját költségükön. A keresetkiesést feltehető­leg senki sem téríti meg a dolgozóknak. Kárpótlásuk valójában csak az lehet, ha az ígéret — felújítás — mi­előbb valóra válik. (Szerk. megj.) Szerkesztői üzenetek Jó volna valahogy vissza­adni a sajtó, pontosabban az írott szó hitelét. Ez a gon­dolat azért vetődött fel ben­nem, mert az utóbbi időben gombamód szaporodó sajtó­termékek egynémelyike e kritériumnak aligha felel, meg, arról már nem is be­szélve, hogy nem a tájékoz­tatást tartja elsőrendű fel­adatának. Még szomorúbb így vélekedni egy kis közös­ség újságjáról, mely valljuk be: egyetlen hírforrása a he­lyi eseményéknek. Ehelyett hónapokon keresztül sérte­getésekkel és viszontsértege- tésekkel foglalkozik. Pedig volna miről írnia az „Ongai Krónikás”-nak. Sokakat érdekelne példá­ul, hogy hol tart a pályázat­tal meghirdetett ABC ügye; bővebben, részletesebben. Mendemonda szintjén tudjuk azt is, hogy a tanács gáz­vezeték építéséhez tanul­mánytervet készíttetett. Mi igaz ebből és vajon mi vár­ható a beígért két nyilvá­nos telefonfülke felállításá­val kapcsolatosan? Egy éve épül az óvoda, szívesen ol­vasnánk a munkálatok jelen­legi állásáról. Sokakat fog­lalkoztat az is, hogy a falu határában levő .tórendszert üdülőközponttá kellene ala­kítani, de a hiányzó közmű­re hivatkozással ezt elutasít­ják. Ugyanakkor újabb és újabb faházak nőnek ki a földből, mint például a cso­koládégyáré. Vajon ki adta el a területet és mennyiért? Téma lehetne az utak asz­faltozása is, már csak azért is, mert érdekes módon a zsákutcák pormentesek, bi.tu- menezettek, míg a nagyfor­galmú utcákban cipőtrombo- ló, éles zúzalék van. A falu­ban megalakult egy cigány­egyesület és három ifjúsági egyesület is működik. Mind­ezek érintik és érdeklik is a lakosságot. Miért nem talál tehát témát az Ongai Króni­kás? Hol van a mesterség, az újságírás szeretete? Hi­szen feladata lenne jó szó­val oktatni és tisztelettel szolgálni ezt a maroknyi te­lepülést. Ügy gondolom, ezért jött létre. Vagy még­sem? Rőczci Petemé Onga Kaáli Barnabásné, Mis­kolc: Megrázó történetét megdöbbenéssel olvastuk. S hogy miért nem hozzuk nyil­vánosságra? Félő, hogy ötle­tet adnánk a hasonlóképpen megátalkodottaknak. Bízunk megértésében. * Vincze Béláné, Miskolc: Augusztus elsejével a házas­társi pótlék emelkedett 300 Ft-tal, a házastársi jövede­lempótlék összege változat­lan maradt. A beküldött nyugdíjszelvény alapján önök ez utóbbira jogosultak, mivelhogy házastársi pótlé­kot az az öregségi vagy rok­kantsági nyugdíjas kaphat, akinek a nyugdíja a jogsza­bályban meghatározott ösz- szeget nem éri el. A jelen­legi összeghatár 5500 Ft, a házastárs keresete mellett havi 4400 Ft. „Füles” aláírású levélre: Konkrétumok hiányában — még a település nevét sem ismerjük — nemigen tudunk mit kezdeni levelével. Egyéb­ként az ilyen anomáliákat a rendőrségnek is lehet jelen­teni. * „Egy lakó” aláírású levél­re (Miskolc, Oszip u. 14.): A leírtak alapján mi is sza­bálytalannak ítéljük meg a kutyatartást. A bejelentést egyébként az illetékes szerv kivizsgálja, s reméljük hat­hatósan intézkedik az ott la­kó családok érdekében. * Nagy Károly, Tállya: (Le- vél)aláírását csak akkor te­kinthetnénk hitelesnek, ha címét is közölte volna ve­lünk. Ezt témaválasztása különösképpen indokolná. Összeállította: Bodnár Ildikó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom