Észak-Magyarország, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-03 / 206. szám
1990. szeptember 3., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Vállalkozni — de milyen áron Boldog váll boldogtalan lakók Bekecsl Szabó László: Mezőgazdaság és idegenforgalom Jobban támogatni a falusi turizmust! A miskolci városi televízió adásait — a korai, vasárnap reggeli időpont ellenére is — mindig szívesen nézem. Riportjai tárgyilagosak, a felvetett problémákat mindig több oldalról megvilágítva láttatja. Az egyik legutóbbi adásban egy „boldog” vállalkozót ismerhettünk meg, aki egy éjjel- nappal nyitva tartó autójavító műhely tulajdonosa. Miután e sorok írója is ebben az utcában kénytelen élni, tisztán látja a dolog másik oldalát is, melyet a riporter nem kérdezett meg: az ott lakók véleményét, akiknek életét pokollá teszi ez a vállalkozás. A riportban bemutatott autójavító — amint azt a riport készítője is láthatta — egyirányú utcában dolgozik. A műhely egy nadrágszíj- keskeny portán található, s miután a javításra váró autók nem férnek be az udvarra, természetesen az utcán is szerelnek. Ezek a járművek elfoglalják az út bal oldalát, ezért az erre közlekedő autóbuszok, teherautók és személygépkocsik csak nagyon nehezen tudnak közlekedni. Szinte állandó a dudálás, a senkit sem kímélő durva hangzavar. Az utcában lakók csak hosszas viták és veszekedések árán tudnak beállni a saját udvarukba és garázsukba. Mivel éjjel-nappal nyitva a javító, az éjszakák a közvetlen szomszédok számára elviselhetetlenek. Ogy tudom, az éjszakai pihenés minden ember joga, a másiknak pedig kötelessége, hogy ezt biztosítsa! Kíváncsi lennék arra, a riport készítője szívesen lakna-e az általa bemutatott autójavító mellett, és akkor is elkészítette volna-e hangsúlyozottan nem reklám céljából forgatott filmjét, ha az ő gyermekei mennének minden este ilyen zajban aludni. Ugyanis a kisgyerekek, de a felnőttek pihenését sem kifejezetten szolgálja az állandó éjszakai kalapálás, a gyorsvágó sivítása, a sokszor részegen odaérkezők ordíto- zása . . . A vállalkozásokat támogatni kell, ez vitathatatlan. Kuriózum, hogy az egész megyében itt lehet éjszaka is autót javíttatni. Azt azonban nem értem, hogy az engedély kiadásakor miért nem kérdezték meg a lakókat, hozzájárulnak-e az éjjelnappal nagy zajjal járó autójavító tevékenységéhez. Az sem világos, hogyan adhattak ki telephelyengedélyt (ami ilyen tevékenység végzéséhez elengedhetetlen) anélkül, hogy valaki valahol felemelkedett volna a székéből, és hajlandó lett volna a helyszínen tájékozódni, mielőtt ráüti a pecsétet sok ember sorsára. Az amúgy is nagyforgalmú utca e vállalkozás számára valóban ideális hely, az itt élő idős, beteg embereknek és a kisgyermekes családoknak azonban elviselhetetlen körülményeket teremtett. A rendezett, kertes családi házak tökéletesen alkalmatlanok arra, amire egy otthon hivatott: pihenésre, kikapcsolódásra, regenerálódásra. Az idegenforgalom és a mezőgazdaság, élelmiszeripar kapcsolata igen sokrétű, sőt, nyugodtan állítható, hogy a turizmus nemzetgazdasági jelentőségének növekedésével egyre fontosabb mindkét ágazat szempontjából. Elegendő utalni arra, hogy turizmus az az ágazat, amely az egyre szűkülő belföldi piac „kisegítésére” a turisták személyében évről évre a fogyasztók millióit hozza az országba. Ma már egyre jobban látjuk, hogy az úgynevezett bevásárló turizmus — amelyet, bizonyos jelenségek miatt jórészt negatívan ítélnek meg — komoly tételt jelent az élelmiszerek értékesítésében. Egyes vélemények szerint az igen magas árú szárazhústermékek vásárlóinak többsége külföldi. Hasonlóan a kiskereskedelemhez, a vendéglátás is komoly értékesítője, „exportőre” a hazai élelmiszereknek, italoknak. Egyes számítások szerint ugyanazok a termékek (hús, zöldség stb.) a hazai vendéglátásban értékesítve lényegesen magasabb áron kelnek el, mint a külkereskedelemben. Ez vonatkozik a hagyományosan jó nevű magyar borokra is. A híres magyar gasztronómia, a zamatos magyar borok a turizmusunk legfontosabb csábítói. Ugyancsak elképzelhetetlen lenne a hazai idegenforgalom a pusztai romantika, a lovasbemutatók nélkül. Ezeket a különböző mezőgazdasági üzemek működtetik, de éppen a nagy kereslet miatt egyre több magánvállalkozó is szervez hasonlókat. Eldőlt a vita is, hogy kell-e ilyen program a magyar kínálatban. Az idegenforgalomban olyan szolgáltatásokat, programokat kell értékesíteni, amit a vevő, ebben az esetben a külföldi turista, keres. A folklór, az élő néprajzi hagyományok bemutatása is elválaszthatatlan a magyar falutól. Nem véletlen, hogy a Világörökség nemzetközi bizottsága Magyarországról egyebek között éppen Hollókőt, egy máig is hagyományait megőrző falut nyilvánított a Nemzetközi Világörökség részévé. A magyar idegenforgalom fejlesztésének egyik legre- ményteljesebb ága az úgynevezett hobbi-, szabadidős turizmus. Ezek közül az egyik legjobban fejlődő éppen a lovaglás. Szinte nincs Magyarországnak olyan vidéke, tája, ahol ne kínálnának a turistáknak valamilyen lo- vaglási, vagy lovasprogramot, sőt egyes utazási irodák — a legnagyobb e téren éppen a mezőgazdasági szervezetek által életre hívott Pegazus Tours Rt. — országos lovastúrákat is kínálnak a turistáknak. A magyar mező- és erdő- gazdaság legnagyobb hozzájárulása az idegenforgalomhoz, a külföldiek számára a vadászatok szervezése. Ugyan ma még mindig vitatott, hogy a vadászat bevételei beleszámítanak-e az idegenforgalom általános bevételei közé, az azonban vitathatatlan, hogy a vadászat a magyar hobbi- turizmus egyik legjövedelmezőbb válfaja. A Magyarországra érkező külföldi turisták körében egyre nagyobb érdeklődés van a horgászat iránt is. A mezőgazdasági vállalatoknak az idegenforgalmi befektetések iránti érdeklődését jelzi az is, hogy egy sor téesz, állami gazdaság, erdőgazdaság saját idegen- forgalmi irodát alakított. Példaértékű, hogy az egykori TOT korábbi oktatási központja, ma már mint Hotel Agro, Budapest egyik kedvelt és keresett szállodája. A magyar vidék egyéb, a természettel és a mezőgazdasággal összefüggő lehetőségeket is kínál országunk vendégeinek. Ilyen például a falusi, tanyai üdülés. Nem véletlen, hogy egyre több szövetkezet, állami gazdaság alakít idegenforgalmi ágazatokat, kínálva a helyi programokat, szálláslehetőséget. Egyre több magánvállalkozás is megjelenik e területen. E szervezetek a turizmusban meglátták a kedvező nyereségszerzési lehetőségek összekapcsolását a helyi adottságok, erőforrások hasznosításával. Elegendő példaként emlékeztetni arra, hogy a több mezőgazdasági szervezet által létrehozott Pegazus Tours Utazási Iroda az 1982. évi alapításkor összeadott 3 millió forint alaptőke után 150 milliós vagyonról számolhatott be az alapítóknak 1989-ben a részvénytársasággá alakuláskor. Ma már, amikor a mező- gazdasági szakemberek számára az ország számos utazási irodája szervez külföldi tanulmányutakat, illetve a nagy érdeklődés miatt a külföldi szakemberek százainak mutatja be a magyar mezőgazdaságot, egyre nyilvánvalóbb, hogy az idegen- forgalom és a mezőgazdaság mind jobban közelednek egymáshoz, s ebből a közeledésből mindkét ágazat megfelelően profitál. Az idegenforgalom a magyar gazdaságban egyre jelentősebb szerepet foglal el. Az első fél évben 80 százalékkal többen, összesen 14 millióan keresték fel Magyarországot. A ma még rubelelszámolású országokból több, mint a duplájára nőtt a beutazás, a dollár elszámolású országokból mintegy hatvan százalékkal érkeztek többen. A fontosabb küldő országoknál, csupán az NDK-ból érkezők létszámában volt jelentős visszaesés (70 százalék), ugyanakkor kiemelkedő növekedés volt tapasztalható a francia, az amerikai, olasz relációban. A tőkés országok közül továbbra is a legnagyobb küldő országok az NSZK (842 ezer beutazó, 27 százalék növekedés) és Ausztria (2 millió 200 ezer beutazó, 12 százalék növekedés), Olaszország (147 ezer beutazó, 50 százalék növekedés). Az év végéig további jelentős beutazó létszámnövekedés várható a vízum- kényszerek eltörlésének következtében. A bevételek tekintetében is javult a helyzet. Az előzetes hivatalos adatok szerint az év első öt hónapjában a konvertibilis valutával fizető külföldiek 289 millió' dollárt költöttek, ami 98 százalékos emelkedés az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Számítások bizonyítják azonban, hogy a külföldiek összkiadásainak csak 43 százaléka jelenik meg hivatalos bevételként. A valós valutabevételek tehát a fenti összeget jelentősen meghaladják. E pénzek jelentős hányada a lakossághoz kerül, elkerülve a hivatalos csatornákat. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal ennek ellenére úgy véli, hogy a bevételek nem állnak arányban a beutazók létszámával, vagyis továbbra is törekedni kell a magasabb nívójú szolgáltatások elérésére. Ennek egyik eszköze az idegenforgalomban is a piaci hatások jobb érvényesülése lehet. A piaci mechanizmusok jelenlétére utal az a tény, hogy napjainkra 900-ra nőtt az idegenforgalommal foglalkozó vállalkozások száma. Aczél Éva Lipcsei vásármspfitó Vasárnap megnyitotta kapuit a Lipcsei Nemzetközi Vásár. A 825 éves világeseményen ezúttal 54 ország 4600 vállalata van jelen. Bár a vásár jelzője továbbra is nemzetközi, az 1500 nyugatnémet és nyugat-berlini cég jelenléte azt a benyomást erősíti, hogy Lipcse ezúttal a belnémet kereskedelem fellendüléséhez szolgál háttériként. Lothar de Maiziere, az NDK miniszterelnöke a megnyitás után rövid körsétát tett a vásáron, felkeresve több KGST-ország, nyugati állam, illetve egyes nyugatnémet cégeik standját. Újságíróknak nyilatkozva, kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy a lipcsei vásároknak igenis van jövőjük, mivel reprezentációs show-ból beruházási szemlévé alakulták át. Megfigyelőik körében feltűnést keltett, hogy a KGST eürópai tagországai közül íjothar de Maiziere egyedül a: magyar kiállítókat nem méltatta beszélgetésre. Mosolyogva viszonozta dr. Horváth István wagytkövet üdvözlését, ám anélkül, hogy megállt volna, továbbment a bolgárok standja felé. Privatizáció kisemberek nélkül Nem mindennapi hozzá- szólást produkált a parlamentben Oláh Sándor, a Független Kisgazdapárt képviselője az állami kiskereskedelem. a vendéglátóipar és a togyasztósi szolgáltatások privatizálásáról szóló tör- vényjovoslat vitájakor. Rendkívüli volt ez a hozzászólás, ám nemcsak a törvényjavaslatot bíráló kemény hangvétele miatt, hanem azért, mert az egyik kormányzópárt képviselője kritizálta meg saját kormánya jagszabályja- vaslatát. Amit hallottunk - fakadt ki a kisgazda képviselő - az nem volt más, mint egy szendvicsjavaslat, amely Szé- chenyi-idézeitel kezdődött, Kossuthtal végződött, és közte Horváth Béla (MDF) gondolatai, rossz gondolatai voltak. „lelkiismeretem nem engedi, hogy egyetértsek a privatizálási javaslattal, ugyanis cngom a kisemberek választottak meg, nem tudnék a szemükbe nézni, mivel az ellenük szól. Ebben a javaslatban nincs szó az egykori tulajdonosok kártalanításáról, sőt még elővásárlási joguk sincs. A javaslatból hiányzik a tisztességes kereskedő, iparos fogalma, kínosan kerülik, helyette a vállalkozó kifejezés szerepel. Eayre inkább nem ismerik a kis hoszon, de nagy forgalom elvét, Veszélyt a gyors haszonszerzésre való törekvés jelent. S oz sem helyes, hogy a vevőnek kell egy meghatározott százalékú ösz- szeget fizetni az üzlet jó híréért az átadónak, mégha az átadó bérfó is, mégha csak fél éve is bérlő. A Mátyáspince nevét, varázsát nem a bérlő, nem is a vállalat, hanem a háború előtti időszakban a szorgos, hozzáértő kisember teremtette meg.” Végül kijelentette: az ösz- szerabolt tulajdon tetejéről hirdette meg ez a törvényjavaslat a tulajdon szentségét a vállalkozói készségre (bizonytalan eredetű pénzre) és nem a szaktudásra alapozva. (telei) Fiatal Demokraták Szövetsége „Nem akarunk robbantani!” A hét elején hivatalosan is megkezdődött a választási kampány az önkormányzati választásokhoz. Deutsch Tamás, a Fidesz kampányfőnöke igy látja a választási elő- előkószületéket. — Szeretnénk, ha az önkormányzati választások is beleilleszikednének a Fidesz megerősödésének, izmosodásának, politikai presztízsnövekedésének folyamatába. Mi nem kívánunk robbantani abban az értelemben, hogy most kell második, harmadik párttá lennünk. A Fidesz a már kivívott politikai súlyának megfelelő eredményt kíván elérni a helyhatósági választásokon. Valamennyi, 10 ezer lakost meghaladó településen indítunk jelöltet, és listát is, s ezenkívül még 200—250 településen lesz jelöltünk. Szeretnénk helyi szinten is meghatározó politikai, tényezővé válni. A Fidesz arra helyezi a hangsúlyt, hogy bár megfeleljünk az elengedhetetlen mennyiségi követelményeknek, de jelöltjeink olyan köztiszteletben álló, hiteles emberek legyenek, akik helyi szinten is azt a fideszes képviselői magatartást tudják folytatni, amelyet parlamenti frakciónk kialakított. — Milyen pártokkal kívánnak szövetségre lépni a választások során? — Választási szövetségről í em beszélhetek, van együttműködés a pártok helyi csoportjai között. A fiatal demokraták helyi csoportjai nagyrészt önállóan indulnak a választásokon, együttműködés helyi szinten csak az SZDSZ^szel alakult ki. A kormánypártokkal értelmetlen az együttműködés, a parlamenten kívüli pártok pedig nem olyan politikai súlyúak, hogy szóba kerülhetnének. — Milyen programmal készül a Fidesz a helyhatósági választásokra? — Csak őszinte programmal lehet a választópolgárok elé állni. Hiszen nem kis gond, hogy ki többet, ki kevesebbet ígért a márciusi parlamenti választások során, s ennek most isszuk a levét. A magyar lakosságot nem készítették fel arra, hogy milyen mértékű lesz anyagi helyzetének romlása. A Fidesz az emberek elé tárja a kampány során, hogy meddig ér a takarónk, s meddig lehet nyújtózkodni. Nem az a kérdés, hogy lesz-e munkanélküliség, hanem az, hogy milyen szociális intézkedések szükségesék a helyzet javítására. A Fidesz éppúgy, mint márciusban, vállalja azt a népszerűtlen feladatot, hogy a gondokról nyíltan beszél. — Hogyan sikerült a jelöltjeik felkészítése? — A jelöltki választás lezárult, ezt az ajánlási szakasz követi. Jelöltjeink kivétel nélkül rátermett emberek. Felkészülésük egyrészt önképzés, másrészt pedig szakértőink révén történik. Tervezünk regionális összejöveteleket, ahol segítséget nyújthatunk jelöltjeinknek. — Elképzelhetőnek tartja, hogy lesz olyan párt, amely a többiek lejáratásával igyekszik majd szavazatot gyűjteni? — Elképzelhető, bár remélem, hogy ez a kampány nem lesz olyan durva, mint az országgyűlési választások idején volt. A szociális demagógiára már most is vannak jelek. A Fidesz a kampány során az ilyen jelenségek ellen határozottan fellép, nem engedi, hogy a kampány eldurvuljon. — Hány szervezete van jelenleg a Fidesznek, és mennyit fordítanak a kampányra? — Közel 250 településen van szervezetünk, csoportunk. Tagjaink száma pedig már 10 ezer fölött van. A kampányra kevesebb, mint 10 milliót fordítunk. Ez fele a márciusi választásokon felhasznált pénznek. — Milyen kampányt akar a Fidesz? — A Fidesz görcstelen, csendes, jó hangulatú kampányt ákar. A budapesti és a megyei rendezvényeink is ezt a célt szolgálják. Szeretnénk színessé tenni kampányunkat, így gondolunk sportrendezvényekre, kulturális találkozókra is. Nem szeretnénk szürke gyűléseket. (MTI-Press) Sz. B.
