Észak-Magyarország, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-18 / 219. szám

1990. szeptember 18., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Egyéni és társvállalkozók! Az ÉSZAKKER Rt. üzemeltetésbe adja a Szikszó, Szabadság tér 19. sz. alatti 86 m2, főrendeltetésű és 73 m2 pince- helyiségből álló üzlethelyiséget. A pályázatok benyújtásának határideje: 1990. szeptember 30. A pályázatok elbírálásánál előnyben részesülnek, akik háztartási profilú üzlet üzemeltetését vállalják. A pályázatokkal kapcsolatosan bővebb felvilágosítás az ÉSZAKKER Rt. szervezési osztályán személyesen, vagy a 38-141/84-es telefonon. Egyéni és társvállalkozók! Az ÉSZAKKER Rt. albérletbe adja a Miskolc, Baross C. u. 13-15. sz. alatti, iroda, műhely, raktár céljára alkalmas, 643 összalapterületű bérleményét, melyből az irodák alapterülete 206 m2, a raktár alapterülete 281 m2, a műhely alapterülete 156 m2. A bérbeadás során előnyben részesül az a vállalkozó, aki a teljes épületre igényt tart. Bővebb felvilágosítás az ÉSZAKKER Rt. szervezési osztályán személyesen, vagy a 38-141/84-es telefonon. HUNEX MAGYAR—LIBANONI—NSZK—SVÉD Külkereskedelmi Kft. megnyitotta képviseleti irodáját Rövid határidőre vállaljuk külkereskedelmi üzletek lebonyolítását. (Export-import-barter) marketing tevékenység. Kiterjedt kapcsolatainkkal segítünk külföldről történő beszerzési gondjaikon. Várjuk jelentkezésüket. Tel.: (46) 37-192 18-021/230 Ügynöki hálózat szélesítéséhez ügynököket keresünk Címünk: HUNEX Képviselet, Miskolc, Vologda u. 4. IV. em. állattartók, figyelem! A Borsod Megyei Tejipari Vállalat Miskolci Üzemében Miskolc, Erdélyi u. 1. sz. lehetőség van SÁVÚ- ÉS TAKARMANYTEJPOR-VASARLASRA Savó ára, házhoz szállítva: 0,80 Ft/I, tejpor ára: 80 Ft/kg Érdeklődni: Szűcs iózsefné szállítási csop.-vez.-nél A Hernádnémeti Hernádvölgye Mgtsz, gesztelyi baromfitelepén PÉCSÉNYECSIRKE ELADÄST SZERVEZ amíg a készlet tart. 1990. szeptember 21., 22-én 8—14-ig Értékesítési súly: 1,20—1,60 kg/db Értékesítési ár: 67 Ft/kg 0 helyhatósági választások előtt Tokajban Hogyan ítélik meg Tokajban a közhangulatot? Miként alakul a pár­tok szervezettsége, elképzelései főleg a városról a helyhatósági választá­sokról? Milyen várakozások élnek az emberekben? Hogyan ítélik meg a tanács munkáját? A többpártrend­szer körülményei között kialakuló­ban van-e az érdektagoltság, ami egy pluralista, demokratikus társa­dalom jellemzője? — ezekre a kér­désekre kerestünk választ világhír­névnek örvendő történelmi hagyo­mányokban gazdag kisvárosunkban. Beszélgetőpartnereink Májer János tanácselnök, Ullrich József, az MDF helyi elnöke, Földesi Istvánná az SZDSZ ügyvivője és Benkö Sándor, a Kisgazdapárt helyi titkára. MÉJER JANOS TANÁCSELNÖK: TOKAJ NEM VESZTETTE EL RÉGI VARAZSAT — Tokajban még a rendszerváltás meghirdetése előtt megalakult a Ma­gyar Demokrata Fórum, elsők között a megyében. Majd a Kisgazdapárt következett népes taglétszámmal, aztán a Vállalkozók Pártja, a Sza­bad Demokraták Szövetsége és a Ke­reszténydemokrata Néppárt. A kong­resszusukat követően létrejött a szo­cialisták szervezete és az MSZMP-é |s is. A lakosságot foglalkoztató prob­lémák nagy többsége a városfej­lesztéssel kapcsolatos, merthogy ez a híres város megfosztatott járási székhely mivoltától, és folyamato­san süllyedt a falusi szintre. A volt Intézmények elköltöztek, s az infra- ;# struktúra is elhanyagolódott. Most ugyan felfutó tendenciát mutat a Vs város, mégis a lemaradás pótlása hosszabb időt igényel. Mindezek vonzataként eluralkodott a széthú­zás, a marakodás, némely tokajiak egymás életét tették pokollá. Most a helyhatósági választásokat követő­en a helyi önállóság érvényesülése folytán már jobban megmutathatják a tokajiak: mire képesek. Több év­tizedes mulasztásukat persze rövid idő alatt nem lehet pótolni, kivált, hogy az új önkormányzat meglehe­tősen szegény lesz. Ugyanakkor az sem igaz — egyesek ilyen rémhíre­ket terjesztenek —, hogy a tanács gazdálkodása a csőd szélén áll. Ezt szeretném megcáfolni. Nem vagyunk bővében az anyagi javaknak, de nem is üres kasszát örököl az ön- kormányzat. Ügy érzem, hogy ez a tanács ki­lépett a csupán végrehajtó szerep­körből. Egy tervező, elöregondolko- dó testület próbált lenni. Nagyon elmaradott volt az infrastruktúra. Sok milliót be kellett építeni a földbe, korszerűsítettük a közvilá­gítást, csatornát építettünk, felújí­tottuk vagy javítottuk a kis tokaji utcákat, előkészítettük a crossbar telefonközpont telepítését, ha min­den jól megy ez évben már el is készül. Folyamatban van az ener­giahálózat további korszerűsítése, egy tanulmányterv készült Szerencs várossal együtt a földgáz bevezeté­sére. Foglalkoztunk lakásfejlesztés­sel. az egészségügyben is léptünk előre, bővítettük az óvodát, meg­épült a középiskolái kollégium. EJ- kezdtük a zsinagóga felújítását, mű­velődési központtá alakítását és több kisebb lépéssel igyekeztünk valamit ledolgozni a lemaradásból. Kieme­lésre érdemes még. hogy az utóbbi két évben több intézmény települt a városba: OTP, munkaügyi szolgál­tató iroda, rendőrőrs, Hungária Biz­tosító kirendeltsége. Szerény eredményeink ugyanakkor nem feledhettetik, hogy további ha­laszthatatlan feladataink vannak, így a szőlész-borász kultúra fellen­dítése. bővítésre, javításra szorulnak iskoláink, fejlesztendő az egészség­ügy. Tokajnak újra kereskedelmi és turisztikai központtá kell válnia. Támogatni szükséges a kisvállalko­zásokat. s mindezzel együtt a leg­fontosabb az új munkahelyek te­remtése. Sok tehát a tennivaló, de biztató, hogy Tokaj régi varázsát még nem veszítette el. sok érdeklő­dő van. aki ide akar látogatni, üz­letet kíván kötni. Ez az érdeklődés sokat segített abban, hogy a város kijusson a kátyúból. ULLRICH JÓZSEF, AZ MDF HELYI ELNÖKE: SZÖLÖKULTÜRA, IDEGENFORGALOM, ISKOLAVAROS, KISVÁLLALKOZÁS A közhangulatról azt tudom mon­dani, hogy még mindig nem oldó­dott fel a múltbeli félelem, még nem mindenki nyilatkozik meg. So­kan vannak, akik egy hangadó után elindulnak, de nem biztos, hogy a saját meggyőződésük szerinti leg­jobb úton indulnak el. Ennek elle­nére remélem, hogy a mostani vá­lasztásnál a város lakosságának minden rétege aktivizálódik. Ami az érdekek tagoltságát illeti az nyilván összefügg a város fejlő­désének fő irányaival. Ez pedig a szőlőkultúra felvirágoztatása, az idegenforgalom további fellendítése, és az iskolaváros, kulturális központ karakter erősítése. Bármilyen ered­ményt is hoz a választás, remélem, hogy szót tudunk majd érteni. Ed­dig is, amikor egy-egy párt alakult, elmentünk a gyűlésre. Ezzel hang­súlyozni akartuk, hogy először em­berek, magyarok vagyunk, aztán to­kajiak és csak ezután pártemberek. Mint nyugdíjas, azon fáradozom, hogy egy kicsit összehangolódjanak az emberek. Nem úgy, hogy egyfor­mán gondolkodjanak, de a saját né­zetek fenntartása mellett találjuk meg a maximális együttműködés módozatait. Nagyon remélem, hogy itt, a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság visszanyeri bizalmát a sző­lőkultúra felvirágoztatásához. Ehhez segít a német Oestrick-Winkellel ki­alakított testvérvárosi kapcsolat is. Biztatónak látom a tokaji hegyköz­ség megalakulását. Reméljük, hogy a közélet végre sok marakodás és széthúzás után egészséges medrébe kerül Tokajban. Két- vagy három évvel ezelőtt a vb-ülésen elmondtam: nem lenne Tokajban újságháború, ha az embe­rek őszintébbek lennének egymás­hoz. Akkor nem tennének sértettek se, akik aztán összefognak akkor is, ha egyébként nem értenek egyet. Pedig hát az elmúlt negyven évben az országban igen sok ember szen­vedett sérelmet. Nézetem szerint, a múltból csak tanulni kellene, hogy még egyszer ne alakuljon ki hason­ló helyzet. Az is fontos, hogy ami­kor a múltról esik szó, az összes körülményt vegyük figyelembe. Az emberek megítélésénél is. Gondolok most a tanácselnök szerepére. Az utolsó években került be a vezetés­be és az akkor kialakult állami és pártapparátus nyomása mellett nem nagyon tudott önállóan cselekedni. Egyesek most azt mondják nem kell a régi, legyen új. Én végignéz­tem a jelölteket, mérlegeltem, ki­től, mit várhatunk. Valahogy úgy érzem, a jelenlegi elnökünk ha van­nak is személyi hibái, alkalmas ar­ra, hogy polgármesterjelölt legyen. Az én véleményem az. hogy ha va­lakinek a működéséből 70 százalék elfogadható, a harminc már ebben az új légkörben megjavítható. Mi úgy gondoljuk, hogy a testületben elfoglaljuk a minket megillető he­lyet, de a saját jelöltjeink mellett lesznek közös jelöltjeink is. FOLDESIISTVANNÉ SZDSZ-UGYVIVŐ: A MUNKAHELYHIANY A LEGNAGYOBB PROBLÉMA Azt mondhatom a közhangulatról, hogy a lakosság nagy része nem kapcsolódik bele a szervezett poli­tikai életbe. Például egy szűk cso­port az SZDSZ-tagság — egy fél éve alakultunk meg —, de sok szim­patizáns vesz körül bennünket. Vi­szont meggyőződésünk, hogy az em­berek mind határozottabban fogal­mazzák meg önálló saját véleményü­ket. Itt, Tokajban a megélhetés, a munkahelyhiány a legnagyobb prob­léma. A helyhatósági választásoktól várja a lakosság a változást. Tár­saságunknak azért sok a szimpati­zánsa, sokkal több, mint a tagja, mert nálunk nincsenek kizárási té­nyezők, tehát mindenki jöhet. Mindent arra tettünk fel, hogy Tokajban mozduljon már valami. Nem magunk miatt. Nem törvény- szerű az, hogy fiatalok elvégzik az egyetemet, okosak, értelmesek és mindenkinek mennie kell, mert itt nincs munkalehetőség, nincs megél­hetés. Itt van a gond a helyhatósá­gi választásoknál, a jelöltek állításá­nál, hogy lényegében, azok az em­berek, akik eddig igyekeztek tenni, megpróbáltak a volt párton belül tenni, viszont a lakosságnak elítélő véleménye van a párttagsággal kap­csolatosan, mindegy, hogy bűnös párttag az, vagy nem bűnös. Ha párttag volt, az egy bizonyos ellen­szenvet vált ki a lakosságból. Tu­dom, mert sok szülővel vagyok kö­rülvéve, az óvodába, ahol dolgo­zom 120 gyerek jár. Ha rendszert akarunk váltani, ak­kor meg kell adni azoknak az em­bereknek az esélyt, akiknek végzett­sége, akarata, lelkesedése és lokál­patriotizmusa is megvan, de nem az első vonalban voltak idáig, ha­nem a másodikban meg a harma­dikban. Nem igaz, hogy Tokajban nincsenek ilyenek. Ezt összegeztük, le is írtuk, és ehhez tartjuk magun­kat. Mi itt két-három hónapja kezd­tünk el intenzíven foglalkozni a je­löltek kiválasztásával, az SZDSZ alapelveinek megfelelően. Nem ki­zárólag SZDSZ-tagokat jelölünk. Azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy a jelölt közmegbecsülésnek örvendjen, hiteles legyen, aktívan tevékeny­kedjen a városért, legyen megfelelő szakmai felkészültségű, toleráns egyéniség. Mivel viszonylag kevés ember pártoskodik itt, az az érde­künk, hogy a pártonkívüli rétegek­ből is legyen jelölt. Mi azt mond­juk, hogy aki a régi rendszerben alapos szakember volt, és Tokajért akart tenni, az most is tegyen, de nem feltétlenül első emberként. Meg kell szokni a lakosságnak is, hogy egy bizonyos ciklus után lelép valaki. Mert ez a természetes és fejvesztés nélkül lépjen le, tisztes­séggel, becsülettel engedje át a he­lyét a következő embernek. Az az álláspontunk, hogy polgármester pe­dig majd több jelölt közül válasz­tassák. Ezért, és az SZDSZ már em­legetett elveiből következően, nem a jelenlegi tanácselnökre gondolunk, de majd választ a lakosság. Sokat beszélgetünk együtt váro­sunk jövőjéről. Kiinduló alap Tokaj világhíre és hagyományai. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy a szőlő- és borkultúra felvirágoztatá­sa a turizmus és a kereskedelem fellendítése a legfontosabb fejlesz­tési irányok. BENKO SÁNDOR, A KISGAZDAPART HELYI TITKÁRA: MINDENEKELŐTT FOLDETI A Kisgazdapárt tagjai mindenek­előtt szeretnék visszakapni azt a földterületet, amitől annak idején megfosztották őket. Eléggé képtelen húzás volt a tokaji hegyközség fel­számolása és a tokaji szőlőterületek­nek a tiszaladányi téeszhez való csa­tolása. Abszolút figyelmen kívül hagyták a helyi sajátosságokat. A tiszaladányiak rendkívül szorgalma­sak, de szőlőműveléssel nem foglal­koztak, így 1980-tól lényegében tel­jesen tönkrementek ezek a szőlők. Az úgynevezett Hét-szőlő — közel 80 hektár — a borkombinát kezelé­sében van, de legjobb tudomásom szerint parlag ez a terület. A Hét­szőlő a mindenkor magyar király birtoka volt, ez is arra utal, hogy ez nemcsak Tokaj, hanem a világ legjobb fekvésű szőlőterülete. Mi to­kajiak mindig is sérelmeztük, hogy itt nincs önálló szőlészeti, borászati gazdaság és hogy a komibnát köz­pontja Sátoraljaújhelyben van. Most azon dolgozunk, hogy egy hegyköz­ség jöjjön létre városunkban. Ä tel­jes vertikumra törekszünk, korsze­rű technikával és technológiával, mert csak így gazdaságos a szőlész­kedés. Hát ilyen jellegű problémák­kal, panaszokkal keresnek meg ben­nünket, mi ezeket továbbítjuk a ta­nácselnöknek, illetve majd a polgár- mesternek. Mi egyébként Májer Já­nos jelölését támogatjuk. Úgy lát­juk, jó elképzelései vannak, sokat dolgozik a város érdekében. A hegyközség alapítása még csak kezdeti stádiumban van. Mi külföl­di tőke bevonásával szeretnénk életképessé tenni. Ezzel kapcsolat­ban volt egv megbeszélésünk Nagv- bozsoki József képviselő úr lakásán, jelen volt egy nyugatnémet tarto­mányi mezőgazdasági miniszter, üz­letemberek társaságában és Bethlen István, a kormány tanácsadója. Sok szó esett egész Hegyalja sorsáról, jö­vőjéről. Az a vélemény alakult ki. áogy a jövőben megszűnik a ^bor- kombinát monopolhelyzete és hegy­községek alakulnak majd, amelyben 20—30 százalékos külföldi tőkerésze­sedés volna célszerű. A hegyközség profitjából szeretnénk majdan támo­gatni a várost is, konkrétan az inf­rastruktúra fejlesztését. Azt szeret­nénk és erre vállalkozunk, hogy a tokaji márka ismét a régi fényében ragyogjon és lendüljön fel az ide­genforgalom mind a város, mind polgárai hasznára. Helyi képviselőjelöltjeinket mi már jó két hónapja kiválasztottuk. A tizenegy helyre öt jelöltünk van, mivel számolunk azzal, hogy nyil­ván a többi párt is állít jelöltet. Mi nem akarunk egyeduralkodó hely­zetbe kerülni, ugyanakkor azt sze­retnénk, ha a mienk lenne a döntő szó. Mi nem akarunk kiszorítani senkit. Az acsarkodás nálunk nem jellemző. A normális egészséges versengés mellett vagyunk. Hogy miiven lesz az aktivitás? Én a vá­lasztáson 70—80 százalékos részvé­tellel számolok. Nagy Zoltán I I 8 1 1 :íi I 1 I 1 $ ; 1 j I 8

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom