Észak-Magyarország, 1990. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-11 / 188. szám

1990. augusztus 11., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Méret: 15X15 cm Választék: 5 színben Agroker Matyi Érdeklődni: 41-165 vagy 41-406/42 telefonon lehet Már .nemcsak pénzügyeinél, hanem aranyékszer-ügyeinél is A SÁROSPATAK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET A KELET KARÁT KFT. 1990. augusztus 27-én MEGNYITJA ÜJ ÉKSZERÜZLETÉT Sárospatakon, Eötvös út 5. szám alatt. SZOLGÁLTATÁSAINK: 4c Aranyékszer-értékesítés; 4c Aranyfelvásárlás; 3+c Ékszer javítás; 4c Azonnali arany ékszer csere; 4c Aranytárgyak zálogházi átvétele. Várjuk Tisztelt Vásárlóinkat, Ügyfeleinket új üzletünkben. Értesítjük Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a SZERENCSI AUTÓJAVÍTÓ KISVÁLLALAT telephelyén az alábbi típusú XX-es rendszámmal ellátott GÉPKOCSIKBÓL BÉRELHETNEK: LADA 2104, Polski Fiat 125 P, Volga 24-es, Trabant Combi, Trabant Tramp (nyitott), UAZ 452 (zárt). Érdeklődni lehet személyesen: SZERENCS, Gyár út 11. szám alatt, vagy telefonon a 31-022, és a 31-490-es telefonszámon. Kft. szabad tőkéjéhez befektetési lehetőségeket keres elsősorban a már működő magánvállalkozások körében. Minimum 100 E Ft-os, maximum 1 millió Ft-os igényeket tudunk kielégíteni, közös üzleti megegyezés alapján. Válaszokat: „Magánvállalkozók augusztus 2520” jeligére a kiadóba. A Miskolci Gépipari Műszaki Középiskola (Miskolc, Kun Béla u. 10.), az 1990/91. tanévre felvételt hirdet középiskolát végzettek részére, 2 éves kiegészítő képzésre, levelező tagozaton GÉPSZERKESZTŐ szakon. Felvételi feltétel: középiskolai érettségi Jelentkezés és bővebb felvilágosítás az iskola irodájában, munkanapokon: 8—15.30 óráig. ELÉBE MENNI A JÖVŐNEK? Következő városunk Mezőcsát? Mezőcsát nagyközség taná­csa a közelmúltban elhatá­rozta, hogy az illetékes or­szágos szervnél pályázat út­ján kéri várossá nyilvánítá­sát. Ehhez megkapta a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságának egyetértését is. A döntés előtt sokirányú fel­mérés, amolyan leltár ké­szült múltról, jelenről, vala­mint a jövőre vonatkozó el­képzelésekről. Ezekről be­szélgetünk Kiss Lászlóval — törzsökös csati polgár, e tisztségbe kerülése előtt a helyi művelődési központot vezette —, a nagyközségi ta­nács elnökével. — A várossá alakulás gondolata nyilván nemcsak a tanácselnök agyában avagy a testületben született meg. Mióta van terítéken? — Már az 1985-ös válasz­tás utáni első tanácsülésen megfogalmazódott, mint la­kossági igény. Nagy Imréné tanácstag szólt arról a re­ményről, hogy Mezőcsát még a tanácsi testület mandátu­ma idején eléri a régi rang­jának megfelelő városi ran­got. Ennek szellemében tö­rekedtünk a fejlesztéseket tervezni és megvalósítani, így az egész községben ki­épült az ivóvízhálózat, kiala­kult egy olyan egészségügyi bázis, amely a környéknek is ügyeleti központja. Fogá­szati, gyermek-, nőgyógyásza­ti és ideg szakrendelést hív­tunk életre. Helyben van fizikoterápiás kezelés, vala­mint a laboratórium. Fon­tos fejlemény mind a tele­pülés, mind a környék életé­ben az új távközlési rend­szer bevezetése. Viszonylag jó a közoktatás helyzete a bölcsődétől a középiskoláig bezárólag. Nagyon jó a böl­csőde, az óvoda. Az általá­nos iskolában van még szük­ség fejlesztésre — most fo­lyik egy ezeradagos konyha építése. A helyi lakosságot egyéb­ként régóta foglalkoztatja a várossá válás gondolata. A település múltja alapján is. Minthogy Mezőcsát a XVII. század végén már nagyobb településnek számított, vá­sártartási és vámszedési jog­gal. A XVIII. század elején mezőváros, rangját a XIX. század végéig megtartotta. 1883-tól a közelmúltig járá­si székhely volt. Ezzel együtt járt egy városi, járási in­tézményhálózat kialakulása, egy kereskedő, iparos réteg jelenléte. A századfordulón rövid ideig újságja is volt Csatnak. Az öregek ma is így mondják, felmegyek a városba, soha nem mond­ják: a faluba. A lakosság nehezen értette meg: miért nem maradt város Mezőcsát hagyományai meg földrajzi fekvése alapján, hiszen Le- ninváros kiépülése után is fontos alsófokú központ ma­radt. — Hogyan alakul jelenleg a lakosság összetétele? Fia­talodik-e vagy öregszik a település ? — Azonos a hasonló mé­retű településekhez, 2 ezerre tehető a helyben foglalkoz­tatott munkások, az alkal­mazottak száma, akik a nagyközség ipari és mező- gazdasági üzemeiben és in­tézményeiben dolgoznak. He­lyi sajátosság, hogy viszony­lag szűk az értelmiségi ré­teg. Megfelelő munkahely hiányában kevesen vannak műszakiak, többen agráriu­sok a tsz-ben. A többséget a humán értelmiség — pe­dagógusok, orvosok, népmű­velők alkotják. Ugyancsak adottság a kisiparosság — mintegy 150 vállalkozó — nagy, mégpedig növekvő szá­ma. Hasonlóan nő a kiske­reskedők, a vásározók szá­ma is. Oj jelenség a gazdál­kodási kedv fokozódása. Nem elég dinamikus még ez, de a kezdetek ígéretesek. Ter­jed a zöldségtermelés, a fó­liázás, avagy például a mé­hészkedés. Élénk háztáji te­vékenységet folytatnak a tsz- nyugdíjasok, igyekeznek gé­pesíteni a háztájit. Szintén új jelenség, hogy az újjá­éledő legeltetési társulat visszakéri volt legelőjét és a tsz ezt vissza is adja a jövő év elején. Azt mond­hatjuk tehát, hogy valami mozdul, kis lépésekkel me­gyünk előre, de áttörés még. nincs. Ami az életkor alakulását illeti, az előbb említett fo­lyamatokkal összefüggésben több fiatal marad itthon, avagy lelepül vissza, mint korábban. Ezt mutatja a la­kásépítési kedv alakulása is. Az elmúlt években 50—60 új lakás épült községünk­ben. 1939-ben ez visszaesett, mint az országban is, re­méljük átmenetileg. Egyéb­ként az átlagéletkor 37 és fél év. — Köztudott: ingatag az a nagyobb közösség, amelyik nem tud építeni szilárd kis közösségekre. Ekkor veszély­be kerül a nagyobb össze­fogás is. Mi jellemzi ma Me- zőcsáton az emberi viszo­nyokat, köztük a kis közös­ségek életét? — Az az igazság, hogy ko­rábban, konkrétan 1945 és ’48 között többféle és aktív életet élő közösség létezett nálunk is. Református és katolikus legényegylet, gaz­dakör, ipartestület verseng­tek a kis közösségek építé­sében. Inkább ’45 előtt volt jellemző — gyerekfejjel még emlékszem rá — úri kaszi­nó is működött. Ez lényegé­ben értelmiségi kör volt, nem nagyúri kaszinó. (Ma groteszknek tűnik, akkor is az volt: uraknak tekintették az értelmiségieket.) A tulaj­donképpeni urak, a földbir­tokosok, a gazdagabb embe­rek kaszinója a Korona szállóban volt. Ezek a társadalmi, vallási és kulturális közösségek 1948 után sajnos elsorvadtak. Az ezután keletkezett kulturális közösségek — a különböző önképző csoportok — ezeket nem tudták pótolni. A 80-as években kezdett újra szer­veződni az iparosság. Koráb­ban itt volt a járási köz­pontjuk. Most önálló szerve­zetként működnek. Megépült a KIOSZ mezőcsáti székhá­za, méghozzá kimondottan társadalmi munkában, ami önmagában is igen jó össze­fogó erőnek bizonyult. Most a pártok szerveződ­nek, mint új közösségek. A nagyközségben jelenleg hat pártnak tevékenykedik helyi szervezete. A legnagyobb bá­zisa, taglétszáma a Kisgaz­da Pártnak van. Az MDF és az SZDSZ mellett kisebb lét­számmal van jelen az MSZP. Csáti sajátosság viszont az új MSZMP viszonylag nagy — negyvennyi — taglétszáma. A nagyközségben most is aktív politikai élet zajlik, nem jellemző az uborkasze­zon. Meghívjuk képviselőin­ket. a tanács- és a vb-ülések- re is. Megküldjük nekik az előterjesztéseket és pártjuk nevében véleményt monda­nak. — Tehát a koncepcióbeli, a nézetkülönbségekkel és a versenyhelyzettel együtt is egy viszonylag nyugodt po­litikai légkörben készülnek a helyhatósági választásokra? — Igyekszünk már most kialakítani azokat a kapcso­latokat, amelyek a későbbi­ekben, az önkormányzat lét­rejötte után is hasznosak lehetnek. A tanács igyekszik elébe menni ilyen szempont­ból is a jövőnek. A lehető­ségek adta kereteken belül azon vagyunk, hogy ne a veszekedés, hanem a korrekt vita, az együttműködés le­gyen a meghatározó. — Mezőcsát híres volt fa­zekasságáról, agrármozgal­máról, itt született Kiss Jó­zsef, a századelő kiemelke­dő irodalmi személyisége. Ezek a hagyományok mikép­pen épülnek be a mai, he­lyi szellemiségbe? — Az utóbbi időben mint­ha szürkültek volna ezek a hagyományok. Korábban ta­lán jobban odafigyeltünk ezekre. Nagy tisztelettel em­lékeztünk például élő roko­nai jelenlétében Kiss József évfordulójára. Utcát nevez­tünk el róla, szobra van az iskola udvarán. Egressy Bé­ni tiszteletére — annak ide­jén itt tanított — emléktáb­lát helyeztünk el az iskola homlokzatán. Igazán gazdag hagyomány a fazekasság. Sajnos csak volt híres. Az 1920-as évek­ben kihalt az utolsó fazekas- család is. Azóta nincs, aki folytatná a mesterséget. Most 1980-tól kezdődően fel­újulni látszik a régi hagyo­mány Hejőszalontán, ahol a kerámiaüzemben a csáti al­kotásokra jellemző motívu­mokkal dolgoznak. A tárgyi emlékek közül sokat őrzünk az általános iskolában, de a legtöbb a miskolci Herman Ottó Múzeumban található. Ebből több kiállítást rendez­tünk. Most szeretnénk meg­vásárolni egy — a Műemléki Felügyelőség által már ko­rábban kiszemelt — a régi paraszti építkezés jegyeit magán hordozó házat, azzal a szándékkal, hogy kialakít­sunk benne egy helyi mú­zeumot. — Végül is abból még nem lesz több pénz, ha országo­san igent mondanak város­pályázatukra. Robbanássze­rű változást egyébként is ritkán produkál az élet. Még­is milyen további tervek foglalkoztatják a lakosságot és a tanácsot? — Igaz, nem valószínű, hogy több lesz a pénzünk. Mégis úgy véljük: nem kell megvárni, amíg minden együtt van, ami egy város­ra jellemző. Akkor talán so­hasem kerülhetne erre sor, hiszen az igények mindig előtte járnak a lehetőségek­nek. Az alapok kiépültek. Ezeket továbbépítve akarunk előrehaladni a városépítés­ben. Mindemellett a legkö­zelebbi feladatunknak a föld­gáz bevezetését tartjuk, hi­szen a vezeték egy kilomé­terre megy el a község mel­lett. Bízunk benne, hogy ösz- szefogással, társulásos ala­pon ezt megoldjuk. Ez a la­kosság igénye. Fontosnak tartjuk továbbá a szennyvíz­csatorna-hálózat bővítését, mivel jelenleg csak egy ge­rincvezetékkel rendelkezünk. Sürgős a csapadékvíz elve­zetése is, mivel az elmúlt időszakban feltöltődtek az e vizeket, elnyelő, a belterüle­teken is meglévő tervek .. . * Természetesen sokrétű fel­adat hárul majd az új vá­rosi önkormányzatra. Ezt vi­szont már a majdani prog­rambeszéd hivatott taglalni. Kedvező döntés esetén felte­hetőleg az év végén. Nagy Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom