Észak-Magyarország, 1990. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-02 / 180. szám

POLITIKAI NAPILAP Lényegében befejeződött Bükkszentkereszten a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatok „Gabona Üdülő-Hoteljének” bővítése, felújítása. Tervezők, kivitelezők és üzemeltetők a Bükk talán legszebb üdülő-hoteljét hozták létre több éves munkával. Az ország minden részéből naponta 70-80 vendég élvezi itt a csodálatos tájat és levegőt, az épületkomp­lexum kényelmét, szolgáltatásait. Munkatársaink a napokban megtekintették a szép léte­sítményt, s tapasztalataikról számolnak be az 5. oldalon. Kermi-vizsgálatok A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet az elmúlt fél évben a forgalomba ho- z'atalt megelőzően csaknem 8 ezer új terméket vizsgált meg; ennek több mint fele import előminta volt. Meg­állapították, hogy az újdon­ságok 61 százaléka minden tekintetben megfelelt a kö­vetelményeknek, a minták 28 százalékát a vállalatok csak bizonyos feltételek teljesíté­se után hozhatták forgalom­ba, s a termékek 1,1 száza­léka értékesítésre alkalmat­lannak bizonyult. (Ez az arány egyébként évek óta változatlan.) A már forgalomban levő áruk minőségét az intézet országszerte összesen mint­egy 1200 boltban, raktárban, vendéglátóhelyen és Tüzép- telepen ellenőrizte. Az élel­miszerboltokban az volt a legfeltűnőbb, hogy míg ala­kosság igényeit szolgáló ki­sebb üzletekben csökkent a választék, egyebek közt sajt­ból és felvágottfélékből, az idegenforgalmi szempontból kiemelt területeken minden igényt kielégítően széles az áruskála. Általánosíthátó ta­pasztalat az is, hogy mind több az olyan élelmiszer a kisebb üzletekben, amely­nek lejárt a minőségmegőr­zési ideje. Valamelyest ja­vult viszont a tőkehúsok minősége. Bár továbbra is gond, hogy sok helyütt a (Folytatás a 2."oldalon) Az állami gazdaságok annyi búzát vetnek, mint tavaly Utolsó tanácsülés Nyékládházán Számvetés az elmúlt öt évről : ,.v ■ M i Egyre több a szabadáras termák r r augusztus 1-jétiíl A nyári idényben több élelmiszeripari cikk ára je­lentősen megváltozott. A Miskolci Élelmiszeripari Kiskereskedelmi Vállalat­nál érdeklődtünk, ahol megtudtuk, hogy augusztus elsejétől néhány tokaji bor ára emelkedett. Így példá­ul a háromputtonyos tokaji aszú 79 forintról 87 forint­ra. A nyárj melegben jól­esnek a hűsítő italok, teg­naptól ezeket is drágábban illatjuk. A Debreceni Ál­lami Gazdaság a BB-gyü- mölcslevek árait emelte, egyéb rostos levek és né­hány szénsavas üdítő ára is változott. Több ABC-benis elmondták, hogy a húsipar a tokaji csemegeszalámi érát 880-ról 300 forintra emelte. A Búza téri Arucsarnok igazgatója. Veres Veronika tájékoztatott bennünket a konkrét áremelésekről, ök, másokkal ellentétben már kaptak árváltozási jegyzé­ket. Eszerint július 30-tól több mézfajta ára válto­zott jelentősen. így a kor­sós akácméz 74 forint­ról 83 forintra, a mac­kós akácméz 54-ről 65- re változott. Gyümölcs­levek közül az alma és x lillÉi II a szőlő ára emelkedett. A konzervekböl a különle­ges zöldborsó- és a babfő­zelék drágult- A lakossági fogyasztásban növekvő sze­rep jut a gabonaféléknek, szerdától azonban a liszt- féleségek ára is nagymér­tékben megváltozott. A fi­nomliszt 13.50 helyett 16,90- bc kerül, a rétesliszt kiló­jáért ezentúl 14,50 helyett 18,60-at fogunk fizetni. A Szinva ABC boltveze­tő-helyettesét is kérdeztük a bejelentett áremelések­ről. Elmondta, hogy egye- tőre csak kisebb tételekről érkezett hivatalos listájuk. Az egészséges életmód alap­táplálékaként ismert búza­csíra és étkezési korpa is drágul. A közvéleményt szorosan érintő cukor- és a liszt- árak emeléséről is szó esett már, ezekre vonatkozóan azonban központi áremelés nem várható, valószínűleg a szabadáras kereskedelem lesz a jövőben a mérvadó. Megtudtuk, bogy a Szeren­csi Cukorgyár készlete fs elfogyott, a későbbiekben elképzelhető az import be­szerzés Is. ami további ár­változásokat vonbat maga után. (szász) 11 Ilii i A11 Élt Az állami gazdaságok az idén legalább annyi kenyér- gabonát vetnek, mint tavaly. Oláh István, az Állami Gaz­daságok Országos Egyesülé­se igazgatótanácsának elnö­ke, a Hejőmenti Állami Gaz­daság vezérigazgatója el­mondotta; az egyesülés 120 tagvállalata összesen mint­egy 155—160 ezer hektáron készül elvetni a kenyérnek- valót, amiből jövőre az el­múlt évek átlagát elérő csaknem egymillió tonna ter­meléssel számolnak. Eddigi információja szerint az álla­mi nagyüzemek többsége — kihasználva a nagyüzemi ke­retek nyújtotta előnyöket a búzatermelésben — a napja­inkban learatott kalászosok talaját, illetve a „vetésfor­gó” kínálta területeket már a következő vetéshez készí­ti elő. Mindez azért figyelemre méltó, mert az utóbbi idő­ben egyre több szó esik ar­ról, hogy ha a kormány nem emeli az étkezési búza fel­vásárlási árát, a termelők kisebb területen vállalkoz­nak a növény termelésére. Tény, hogy az alacsony ár az állami mezőgazdasági nagyüzemek számára is ked­vezőtlen, ám ebben az üze­mi körben azzal is tisztá­ban vannak, hogy a búza­termő terület drasztikus csökkentése másoknak, igya kis- és a középméretű üze­meknek is hátrányos. Egye­bek között azért is, mivel az állami gazdaságoknak még mindig jelentős szerepük van a megfelelő minőségű búza­vetőmag előállításában. Az egyesülés elnöke ar­ról is szólt, hogy a búzát termelő állami gazdaságok sincsenek könnyebb hely­zetben más üzemeknél, ezért kénytelenek a növény ter­meléséhez a drága műtrá­gyákból kevesebbet felhasz­nálni : helyette inkább a helyben meglevő. olcsóbb szervestrágyát alkalmazzák. Ezenkívül néhány energia- igényes művelet kiküszöbö­lésével próbálják a termelés költségeit elfogadható szin­ten tartani. Öt nagy követ jelölt... öt nagykövetjelöltet hall­gatott meg szerdai ülésén az Országgyűlés Külügyi Bi­zottsága, s miként a leg­utóbbi meghallgatáson, ezút­tal is csaknem minden eset­ben egyhangú jóváhagyás született. A testület egyetért azzal, hogy a Jemeni Köz­társaságban Bayer Mihály, a Marokkói Királyságban Bé- nyei Béla, a Finn Köztársa­ságban Jávorszky Béla, az Albán Szocialista Népköz- társaságban Póka Ferenc, Ausztráliában, illetve Űj-Zé- landon Pordány László kép­viselje hazánkat a diplomá­ciai misszió új vezetőjeként. A meghallgatások után az Országgyűlés Külügyi Bizott­sága állást foglalt: politi­kai és morális szempontból egyaránt támogatja, hogy a Szovjetunióban létesítendő II. világháborús magyar emlékhelyet Kijevben, a Darnyica városrész parker­dejében állítsák fel. Az em­lékhelyet előkészítő bizott­ság ugyanis figyelemmel volt arra, hogy magyar katonák nem harcoltak Kijevben, igy az emlékhely nem irritálja az ott élő lakosságot. (MTI) Viz és éri fogytí a tfizoltók! Odakint tombol a nyár, hétágra süt a nap. A nyék- ládházi kultúrház nagyter­mében az utolsó tanácsülés­re gyülekeznek a tanácsta­gok, számvetésre készülve az- eltelt öt év eredményeiről, tapasztalatairól. A nagy kér­désre választ várnáik a köz­ség lakosai, a pártok képvi­selői: mit sikerült és mit nem megvalósítani a tervek­ből, mit hagynak örökségül az új önkormányzatnak, ho­gyan kellett volna eredmé­nyesebben dolgozni. Az elmúlt öt év csak a kívülállók szemében tűnt könnyűnek. A tanácstagok önzetlenül, társadalmi mun­kában, a törvényesség vé­delmében igyekeztek dolgoz­ni, s hogy mennyire sikerült és mennyire nem, ezt a köz­ség lakosai hivatottak el­dönteni. Mit hagynak örökségül az új önkormányzatnak? Lát­ványos eredményekkel nem tudunk dicsekedni — szólt Serfőző József, aki a nagy­község pb-titkára volt — de van a községben gázvezeték, felépült az Unió Áfész Panel (Folytatás a 2. oldalon) Naponta írjuk, hogy 6—10 esetben kell kivonulniuk a tűzoltóknak tarlóégetéshéz, szárazfűtüzekhez. Tegnap már tizenháromszor sziré­náztak a piros autók: erde- ink-mezeink égnek. Különö­sen fájó, hogy Özd környé­kén egy csodálatos, 40 éves .fenyőerdő égett le, elpusz­tultak a csemeték is. Csu­pán azért, mert egy öreg­ember gyufával próbálta megtisztítani földecskéjét a gaztól,.. Másutt a gyerekek játszanak a tűzzel, megint másutt hanyagul eldobnak egy csikket... A tűzoltók kérik, vigyázzunk jobban, mert fogytán az erejük, és a nagy aszály miatt fogytán vannak a természetes vízfor­rások is. Az erdei-mezei tü­zek mellett ugyanis lakás- tüzek is vannak, úgy, mint tegnap Mádon, ahol előbb (Folytatás a 2. oldalon) Nincs vonzóbb ebben a ká­nikulában, mint egy pohár jéghideg sör, vagy üdítőital. Más nyarakon közelharcot kellett vívni az üzletekben a sörért, most úgy tűnik, ki­egyensúlyozott az ellátás, legfeljebb az árak miatt szívja a fogát a vásárló. A Borsodi Sörgyár kereskedel­mi igazgatója, dr. Bognár Gyula elmondta, hogy na­ponta 13 ezer hektoliter sört gyártanak, ez a mennyiség 2 millió 600 ezer palackozott sörnek felel meg. Az ösz- szes fajta fogy, de azért leg­többet a Borsodi világosból vásárolnak, mert az a „leg­olcsóbb”. Olcsóságról persze szó sincs, a kereskedelmi igazgató panaszolja is, hogy mivel szabadáras a termék, a kereskedelem túl nagy ha­szonnal kinálja. A 15 forint 80 filléres Borsodi világost például 17—20 forintért, a 25 forint 50 filléres Spátent pedig 30 forintért adják a boltokban. Eredeti áron csu­pán, a gyár miskolci minta­boltjában kapható palacko­zott sör. Egyébként a borsodi gyár termékeit most már az egész országban árulják, a főváro­siak és a Balaton-parton nyaralók szívesen isszák a Spátent. A bőcsiek „besegí­tenek” az olaszoknak is, ezen a nyáron 20 kamion Prémi­um sört exportálnak Itáliá­ba. A választékuk megfelelő, még Pólóból is gyártanak egy keveset, csupán azért, mert vannak „megrögzött’' Póló-fogyasztók, akiket nem akar cserbenhagyni a gyár. Naponta 1700 hektoliter (Folytatás a 8. oldalon) Er jólesik

Next

/
Oldalképek
Tartalom