Észak-Magyarország, 1990. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-10 / 187. szám

1990. augusztus 10., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Pályázati felhívás A MISKOLCI SÜTŐIPARI VÁLLALAT KÜLDÖTTGYŰLÉSE pályázatot hirdet nyugállományba vonulás miatt megüresedett igazgatói munkakör betöltésére Az igazgatót a küldöttgyűlés 5 évre választja meg, mely időtartam — eredményes munka esetén — meghosszabbítható A meghirdetett állás 1991. január 1-jével tölthető be A vállalat „B” kategóriás, éves árbevételé 450 M Ft, Miskolc területén levő üzemeiben és központjában 700 főt foglalkoztat Az alapbér és a prémium mértékének megállapítása a küldöttgyűlés feladatát képezi AZ IGAZGATÓVAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK: + a vállalat gazdaságos, nyereséges működőképességének biztosítása, + a hatékony gazdálkodás, továbbá a vállalati vagyon és tiszta eredményének növelése, az ehhez szükséges szervezeti, irányítási és érdekeltségi rendszer korszerűsítése, működtetése,-f- a vállalat tevékenységéhez, illetve működéséhez szükséges anyagi, személyi, műszaki és értékesítés — ezen belül kiemelten a piaci igényhez való rugalmas alkalmazkodás — feltételeinek mindenkori biztosítása, + hosszabb távon is gazdaságos tevékenység, pénzügyi stabilitás feltételeinek és a vállalat fejlődésének biztosítása, + a vállalat tevékenységébe illeszthető termékszerkezet bővítése, az ellátási terület lakossági igényeinek hiánytalan és biztonságos kielégítése, + a vállalati dolgozók élet- és munkakörülményeinek folyamatos javítása A MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTELEI: 4- felsőfokú (egyetem, főiskola) iskolai végzettség,-f- legalább 10 éves szakmai gyakorlat, melynél előnyt élvez a sütőiparban, illetve az egyéb élelmiszeripar terén szerzett vezetői tevékenység, + legfeljebb 45 éves korhatár A PÁLYÁZAT TARTALMAZZA: + a pályázó saját kézírásos, részletes önéletrajzát, 4- eddigi szakmai beosztását, tevékenységének ismertetését, V a kitűzött követelmények teljesítését, illetve a megvalósítani kívánt célok és elképzelések értékelhető ismertetését, + iskolai végzettséget igazoló okmányok másolatát, az eredeti bemutatása mellett, + három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, 4- jövedelemigényét A PÁLYÁZATTAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEKRE FELVILÁGOSÍTÁST AD: Fülöp Béla, a bírálóbizottság elnöke (06-46-52-566-os telefonszámon), valamint Bányai Fcrcncné személyzeti vezető (06-46-17-221-es telefonszámon, vagy személyesen, a vállalat központjában). A pályázatokat — a napilapokban és hivatalos értesítőkben való megjelenés után, 1990. szeptember 15-ig kell benyújtani a személyzeti vezetőnek Cím: MISKOLCI SÜTŐIPARI VÁLLALAT 3530 Miskolc, Hunyadi u. 56. sz. A borítékra írják rá: „PÁLYÁZAT” A pályázatokat bizalmasan kezeljük, értékelésüket a bírálóbizottság végzi, majd terjeszti döntésre a vállalat küldöttgyűlése elé A bírálóbizottság és a küldöttgyűlés kérheti, hogy a pályázó szóban is fejtse ki elképzeléseit A pályázatok elbírálásának várható határideje: 1990. október 15. Az elbírálás eredményéről a pályázókat kiértesítjük Miskolci Közteriiletfenntartó Vállalat tájékoztatása A föld-törmelék és szemét elhelyezésére, illetve egyengetésére vonatkozó utalványtömb értékesítését 1990. augusztus 15-től megkezdi vállalatunk. Utalványtömb vásárlása: vállalatunk központjában (Miskolc, József Attila u. 65. sz.) a pénzügyi osztályon munkanapokon, 8 órától 14 óráig. Azok a szállító vállalatok és magánfuvarozók, akik eddig is rendszeresen igénybe vették fenti szolgálta­tásainkat, 1990. szeptember 1-től csak az előre meg­vásárolt utalványtömb egy szelvényrészének a föld, illetve a szeméttelepen történő leadásával helyezhetik cl a fenti hulladékot. Andersen, a nagy dán ír­ta le egykoron: vannak he­lyek, amelyeknek már pusz­ta említése vándorkedvvel tölti el a szívünket. Azt hi­szem azon az Ikaruszon, amelyre az idei nyár egyik kora hajnalán 34 társammal jómagam is felszálltam, ilyen, szívünkben is vándor­kedvű magyar utazott. Pedig — s ezt sejtettük előre — sem rövid, követke­zésképp sem kényelmes út nem várt reánk. Ám az. úti- cél vonzereje messze-messze legyőzött minden várható kényelmetlenséget. Egyéb­ként is tudtuk valamennyi­en, aki ma Magyarországról Európa-nézőbe indul —még­hozzá magyar gyártmányú autóbuszon —, annak fel kell készülnie egyébként a fá­radtságos, . kimerítő utazásra. Mert hát szó szerint: nagy a távolság, hosszú az út Euró­páiig. Térben, időben egya­ránt. Gépkocsivezetőink hajnali két órakor indították be az Ikarusz motorját Szerencsen, s bizony 23 órát mutatott, ütött Nyugat-Németország szívében a világhírű rajnai borvidék csodálatosan szép városkájában, Geisenheim- ben az impozáns dóm to­ronyórája, amikor a motor leállt pihenni. S e 21 óra alatt megtettünk bisebb-na- gyobb. pihenőkkel 1287 kilo­métert. Indulástól érkezésig a busz kerekei jóval több, miint 400 ezer fordulatot tet­tek. Valaki egyszer azt írta le: az emberiség legnagyobb ta­lálmánya a kerék. Igaz, a mi kerekeinket magyar mo­tor hajtotta, méghozzá elég komótosan, a hegyi emelke­dőkön az körözött le ben­nünket, aki éprien nem szé­gyellt, ennek ellenére egyet­értek abban — még akkor is, ha magyar az a kerék —, hogy az emberiség egyik leg­nagyobb találmányáról van van szó. Hisz lóm, csak oda­vitt bennünket, ahol Thomas Mann után szabadon: „meg­becsülendő tulajdonság oedig nagyon sokféle és különböző van.” No de lássuk az előzmé­nyeket. mert a hársfaillatú Geisenheim patinás katedrálisa geisenheimi éjszakában ér­kezést megelőzte egy s más. Mindenek előtt az a kap­csolatfelvétel, mely létrejöt­tének pillanatától egyre erő­sebb baráti szálakkal szövő­dik a rheingau-i borvidék jeles városa, Geisenheim és az ugyancsak világhírű sző­lőtermő táj, Tokaj-Hegyalja ősi települése, Szerencs kö­zött. E kapcsolatfelvétel kie­melkedő eseménye volt a geisenheimi delegáció május végi emlékezetes látogatása Hegyalja kapujában. E láto­gatás szimbólumaként a sze­rencsi új Népház előtti kis téren Magda Gábor, Szerencs és Reiner Klein, Geisenheim polgármestere a Rajna menti város jelképét, egy hársfát ültettek el, s ünnepélyes külsőségek között aláírták azt az okiratot, amely sze­rint: a két város testvérvá­rosnak tekinti egymást. Szóval e testvérvárosi kap­csolat szei'vés részeként szív­hatta azon az éjszakán a hárs illatát, csodálhatta meg a városháza patinás épületét 35 magyar, s szerencsi (kivé­ve e sorok íróját, aki akkor is legfeljebb tiszteletbeli szerencsi lehet, ha egyszer kiérdemli). Foglalkozás, funkció szerint pedig peda­gógusok, tanácsi dolgozók, gazdasági szakemberek, or­vosok, pártok képviselői kaphatták az első ízelítőt a baráti német vendéglátásból, s kezdhették az ismerkedést egy más zamatú, ám nagy­formátumú (de erről bőveb­ben majd később) borokkal, a sörökről nem is beszélve, s persze mindenekelőtt a né­met gazdasági, de nyugodtan hozzátehetem, társadalmi csodával. A tervek szerint este hét órára vártak bennünket. Ám a sebességünkből ennyire tellett. Négy óra késéssel, mindenesetre épségben, egészségben, s tulajdonkép­pen a mi viszonylatunkban ez is érdem, üzemzavar nél­kül megérkeztünk. Akik vártak bennünket már hét órakor, azok mind egy szálig ott voltak 11 óra­kor is. Őszinte mosollyal, kedves öleléssel, • figyelmes frissítővel, harapnivalóval. A sötét éjszakában, meg hát a fáradtságtól talán fel sem tűnt mindannyiunknak, hogy az ódon városháza 3 fő zászlótartójában három ha­talmas zászló lobogott. Gei­senheim város és az NSZK nemzeti zászlója mellett harmadikként a magyar tri­kolórt lobogtatta a Rajna fe­lől érkező szél. Házigazdáink azon frissi­ben örömmel újságolták: kedves ajándékkal érkez­tünk. Kissé meg is lepőd­tünk ezt hallva, mert a ho­zott szuvenírekből még egy tokaji nem sok, de annyi sem került átadásra. Pilla­natok alatt kiderült, másról van szó. Jó néhány nap kel­lemetlen, hűvös időjárása után velünk együtt megér­kezett a nagyon várt, kelle­mes nyári idő. Türelmetle­nül vártak, hisz másnap már kezdetét veszi Geisenheim nagy-nagy, négy napos, sza­badtéri ünnepe, a Linden­fest, a hársfaünnep. A vidámság, a móka, a bor, szóval a mulatság nap­jai. De leginkább a hagyo­mány ünnepeként kell em­lítenem. Mert e tájon — s ez már a megérkezés első órái­ban, az első éjszakán kide­rült — nagy szerepe, becsü­lete, tisztelete van a hagyo­mányoknak. Ápolják is pél­damutatóan. Követendő pél­daként, első tanulságul, mindent megelőzve ez került be a jegyzetfüzetembe. Hajdú Imre Fotó: Mészáros István Tábor Tokajban (Folytatás az 1. oldalról) például Tokajról egy dalt. A legjobb produkciókat az it­teni képzőművészeti tábor­ban készített díjakkal jutal­mazták. Nagy zárókoncertre ké­szült a csapat kintjártunk- kor, az elmúlt hét végén. A tábor legjobb öt együttese szerepelhetett a késő’ éjsza­kába nyúló koncerten, így a legfiatalabbakból álló békés­csabai „Szilánkok” is. Ám azért a lényege a dolognak mégiscsak a Karthago együttes fellépése volt. Ta­kács Tamással, az együttes énekesével beszélgettünk, aki elmondta, hogy „direkt” nem követi figyelemmel az újonnan alakult együttese­ket, ám ha akárhol valami jót hall, felkapja a fejét. — Érdekes — mondta —, hogy az énekesek és a dobo­sok rendszeresen gyengék a bandákban. Tisztelet persze a kivételnek. Lehet, hogy a gyermekkor a meghatározó­ja. Sokszor előfordul, hogy amikor a villamoson a kis­gyerek elkezdene dúdolgatni, a szülő rácsap, vagy rákia­bál, hogy ne tegye. No meg az iskola. Olyan ciki ének­karosnak lenni... — Ám egy ilyen együttes­ben kifejezetten elismert do­log énekelni. — Igen, csakhogy 18 éve­sen elkezdeni már késő. Ez nem olyan egyszerű, mint egy hangszer, hogy lefogom a húrokat, és kész. Azt meg lehet tanulni bármikor. Per­sze itt is az a jó, ha minél korábban kezdi valaki. — Ön énekkaros molt? I — Nem. Mert mint mond­tam, az olyan ciki. Ám na­gyon szerettem énekelni. — Mit tart le tóbor {legna­gyobb eredményének? — Egyrészt, hogy a srácok megismerik egymást. A leg­fontosabb azonban a játék- lehetőség. Nagyon nehéz ma profinak maradni, de akinek ez a célja, annak mindenfé­le fellépési lehetőséget meg kell ragadnia. Mert a rock­zenész a színpadon érik be. (dobos) Kőimet, gépiní-őzenieltei ügyelem! Minden típusú személy- és tehergépjárművekhez SZÉLES VÁLASZTÉKBAN FORGALMAZUNK ÜZEMBE HELYEZETT AKKUMULÁTOROKAT SZAKÜZLETEINK: ♦ Miskolc, Jókai u. 3—5. ♦ Kazincbarcika, Táncsics M. u. 45. ♦ Ózd, Vörös Hadsereg u. 29., fszt. 2. VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! AKKUVILL Kisszövetkezet Nyíregyháza, Moszkva u. 7—9. Telefon: (42) 11-643 A HAJDŰSÁG1 IPARMŰVEK Miskolcon létesítendő HAJDÜ MINTABOLT kialakításához 70—150 m3 alapterületű helyiséget, bemutatóterem és üzlethelyiségnek kereskedelmi tevékenység céljára. — forgalmas és gépkocsival jól megközelíthető helyen. — igényünknek megfelelően saját költségünkre esetleg belső átalakítási végzünk, — bérleti díj: megegyezés szerint. CÍMÜNK: HAJDÚSÁGI IPARMŰVEK, Kereskedelmi Főosztály, 4243 Ilajdúhadháztéglás, Telefon: 52/15-800 * Telex: 72-224

Next

/
Oldalképek
Tartalom