Észak-Magyarország, 1990. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-28 / 201. szám
1990. augusztus 28., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Megnyílt A TAKARÉKBANK MISKOLCI FIÓKJA! Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 11., tel.: 87-470 A Takarékbank miskolci fiókja alábbi szolgáltatásaival áll rendelkezésére minden olyan magán- és jogi személynek, akiknek befektetési szándékaik vannak. LEGÜJABB LEHETŐSÉG! DISZKONT PÉNZTÁRJEGY 1990. augusztus 15-től, magánszemélyek részére. Két hónapos lejáratú. 97 200 Ft befizetése esetén 2 hónap után már 100 000 Ft-ot kap kézhez! KIVÉTELES AJÁNLAT! A Diszkont pénztárjegy utáni jövedelemadót a Takarékbank £izeti Ön helyett! Jogi személyek részére. 2 hónapos lejáratú. 96 500 Ft befizetése esetén 2 hónap után már 100 000 Ft-ot kap kézhez. ÉRTÉKJEGY Éven belüli kamatozása megegyezik a pénztárjegy kamatfeltételeivel. Egy év után 3 havonkénti kamatos kamattal 26,2% hozamot biztosit. Ha ön értékjegyét 18 hónapig nem váltja be, már 41,85% hozamhóz jut. BETÉTGYŰJTÉSI AKCIÓ: 1990. július 15-től november 15-ig minden 10 000 Ft betét után egy tombolát kap. Sorsolás 1990. dec. 6. FŐNYEREMÉNY: 1 000 000 Ft-os Letéti jegy és értékes nyugati gépkocsik. Bővebb felvilágosítás a Takarékbank miskolci fiókjában! TAKJTOfKMKK TAKARÉKBANK AZ ÚJ CSALÁDTAG A B.-A.-Z. Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda munkatársat keres felvételre Jelentkezni lehet: a Munkaügyi Szolgáltató Irodánál, Miskolc, Rákóczi u. 12. szám alatt (MHSZ-székház) M\ti.\/'Z AftKÍ]// AWÉlZZ A MISKOLCI KÖZÚTI ÉPÍTŐ VÁLLALAT pályázatot hirdet mm I WWm főkönyvelői munkakör betöltésére PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: közgazdaság-tudományi egyetemi vagy azzal egyenértékű végzettség, legalább tízéves szakmai, ebből 5 évi vezetői gyakorlat, valamint 45 éves életkor. A pályázat tartalmazza a pályázó részletes önéletrajzát, a végzettséget igazoló okiratainak másolatát. Fizetés megegyezés szerint. A munkakör a pályázat lezárásától számított 1 hónapon belül betölthető. A PÁLYÁZAT BENYÚJTHATÓ: 1990. augusztus 30-ig, a vállalat személyzeti vezetőjénél. 3531 Miskolc, Győri kapu 23. Telefon: 38-181 A pályázatokat bizalmasan kezeljük, elbírálás után a pályázókat értesítjük. MKíZ'Z MKíZZ MKiZZ A választópolgárok körében egyre inkább szó esik a közelgő helyhatósági választások eredményeinek latolgatásáról, amiben szerepet játszanak az ez év tavaszán lezajlott parlamenti választások és az azóta eltelt időszak sokoldalú tapasztalatai. Ezek között fellelhetők a nyomtatott sajtóban megjelent írások olyan gondolatai is, mint például: „Magyarország a rendszerváltoztatás mellett döntött... a választáskor a népakarat érvényesült... a választásokon az MiDF mellett kiállt a magyar nép többsége ... a szavazás kapcsán a közvélemény-kutatásnak orientáló szerepe van. Az említett állítások azonban az alábbi tények alapján gondolkodásra késztettek. A parlamenti választáskor a választási törvény és a pártok listáinak jelöltjeire leadott szavazatok eredményei alapján a választók abszolút többsége valóban a rendszerváltoztatásra szavazott. Talán arra, hogy egy harmonikus (abb) és termé- szetes(ebb) emberi rend jöjjön létre. Csakhogy az abszolút többség számaránya Magyarország 7 millió 853 ezer választásra jogosult állampolgárainak nem sokkal több mint 50 százalékát teszi ki. Ez az arány megyénkben is az 579 779 választópolgár alig több mint fele. A választópolgárok 35—40 százaléka távol maradt a parlamenti választások első fordulójától, 55 százaléka pedig a másodiktól. Ám azok, akik nem járultak az urnák elé, nem mondtak „igen”-t, de „nem”-et sem a rendszerváltozásra. S akik ugyan igenlően voksoltak, közülük is sokan már — például a Népszabadság ez év augusztusi egyik számában közölt figyelemre méltó írásból idézve — a következőképpen vélekednek: „Nem. így képzeltük valóban az új rendet, az új rendszert. Egészen más dolgokra, egészen más természetű és stílusií vitákra számítottunk. A parlamentben és azon kívül is.” Hogy igazuk van-e, vagy sem, a kérdésre adott válasz tartalma szempontjából kívánatos lenne, ha a helyhatósági választásokon a parlamenti szavazások fordulóitól távolmaradottak minél nagyobb számban jelennének meg az urnák előtt és voksolnának. Tudatosan és felelősségteljesen. Tény az is, hogy a tavaszi választáskor az állampolgárok sokasága leadott szavazataikkal — például a megújuló MSZMP-re országosan közel 200 000-en, megyénkben mintegy 15 000-en — elutasította a dolgozóellenes rendszerváltoztatást. Ezzel kifejezésre juttatta, hogy törvényes módon megakadályozni kívánja a Hor- thy-rendszerhez hasonló feudál-kapitaliamus visszaállítását hazánkban. A parlamenti választások győztese kétségtelenül az MDF. Az sem vitás, hogy az induló 12 párt közül ő kapta a legtöbb voksot. A Demokrata Fórumra országosan a választópolgárok kevesebb mint egynegyede szavazott, megyénkben pedig csupán 13 százaléka. Tehát a nép — amely különféle embercsoportokból, más és más érdekek spontán szerveződő közösségeiből áll — kisebbik része. A szavazásokat gyakorta közvélemény-kutatás előzi meg. A július 29-i köztár- saságielnök-választással kapcsolatos népszavazás előtt azonban kevésbé működött jól a „népszonda”. A közvéleménykutatók ugyanis azt jelezték, hogy az emberek többsége inkább a közvetlen elnökválasztás mellett van, az urnák előtt viszont nem ezt bizonyította. Országosan a választásra jogosultak 13,91 százaiéira szavazott, megyénkben pedig 15,32 százaléka. Bár a népszavazás közjogi értelemben eredménytelen volt. mégis figyelemre méltó az a tény, hogy a nyári körülmények között is több mint egymillió állampolgár ment el voksolni, s túlnyomó többsége igennel szavazott. Ez mégis csak azt mutatja, hogy a baloldal jelen van a magyar politikai életben, s a helyhatósági választások kapcsán aktivizálja magát. A ténybeli adatok alapján logikusan vetődnek fel a kérdések: Magyarországot a rendszerváltoztatásra szavazott nem sokkal több mint 50 százalékos választópolgári arány jelenti? Helyénvaló-e a választópolgárok egyik (kisebbik) hányadának érvényesült akarata helyett egységes népakaratot hangoztatni ? Az MDF mellett valóban a magyar nép többsége állt ki? Mennyiben megbízható a közvélemény kutatás orientáló szerepe? Az említett kérdésekre csak az elfogulatlan, tárgyilagos válaszok lehetnek a helyesek. A válaszokat pedig a helyhatósági választások eredményed formálhatják, amelyek aligha fognak érdektelenségre vallani. Talán azért, mert ez alkalommal a képviselőtestületek tagjai megválasztásában közvetlenül érdekeltek a városok, a falvak, az utcák lakói, akiknek elsősorban mindennapi gondjaival kell majd foglalkozniuk a bizalmat elnyert képviselőknek. Ez pedig valóban a választópolgárok, a lakosság felelősségteljes szolgálatát igényli. Dr. Emődi Gyula Nyílt levél higanyügyben Tisztelt Vezérigazgató Úr! A BVK-ban történt higanyszennyezésről szóló hírek nyomán ön kissé könnyed stílusban válaszolt a Zöld Párt közleményére. Azt írja: „A higany a legstabilabb fémek közé tartozik, csak a forró salétromsav oldja, az meg ugye itt nincs. Tehát nem került, nem kerülhetett a talajvízbe ...” Az idézet jórészt igaz, de legyen szabad felhívnom a figyelmét, hogy a természetben nem csak tisztán kémiai folyamatok léteznek. Sokan nem tudják, hogy a talajban nagy számban élő mikroszkopikus szervezetek (mikroflóra) egyes tagjai enzimjeik segítségével számtalan kémiai reakciót katalizálhatnak. így kis meny- nyiségben a fémhiganyt is vízoldható formába vihetik. Az oldott higany pedig már igen kis mennyiségben is mérgező. Legyen szabad ezzel kapcsolatban Szabó István Mihály mintegy évtizede kiadott Általános mikrobiológia című jegyzetéből idéznem: „A vízi úton terjedő higany szennyeződéséért az ipari alkáliklorid-előállítás is felelős. A fémes higany, amit ezekben az üzemekben a klór előállítására használnak, a környező vizekbe kerülhet, ahol a mikroflóra hatásának van kitéve... A fémes higany higanyionokká, majd metilhigannyá alakulhat. A metilhigany a táplálkozási láncba kerül. Igen nagy környezeti veszélyt jelent, a szervetlen higanyionoknál sokkal mérgezőbb, és a szervezetből csak lassan ürül ki. A növények gyökerei megkötik, így az ilyen talajban termesztett növényekben is megjelenik.” Nem tudom, van-e arra garancia, hogy az itt említett, mikroszkopikus szervezetek által segített átalakuláson nem esett-e át a talajba került jókora meny- nyiségű higany egy része. Félreértés ne essék, a metilhigany, mint a fenti könyvből megtudható, más higanytartalmú vegyületek reakciói során is keletkezhet, de kiindulási anyaga a fémhigany is lehet. Mivel esetünkben több száz tonna higanyról van szó, annak még ha csak kis része esett is át ezen az átalakuláson, tetemes szennyeződést okozhatott a talajvízben. Tisztelt Vezérigazgató Ür! Több száz tonnányi higany került az ön felügyelete alatt álló üzemből a környezetbe, és ott ellenőrizhetetlen mozgásban van, sőt nem kizárt, hogy egy része oldódik is a vizekben. Mindenképpen veszélyforrásként kell tekinteni, és nem lehet azzal elütni a probléma élét, hogy' kitermelése jó üzletnek ígérkezik. A fémhigany forró salétromsav nélkül is oldódhat, csak az kell hozzá, hogy a szennyezett talajban, vizekben elkezdjen esetleg szaporodni egynéhány furcsa baktérium. Amelyek mibenléte, az általuk elősegített reakciók kimenetele kiszámíthatatlan, és jórészt ismeretlen. Egyvalamiben mindenképpen reménykedhetünk. Ezek a folyamatok meglehetősen lassan mennek végbe, és jóvátehetetlen baj még talán nem történt. Üdvözlettel: dr. Farkas József, biológus, Szikszó (nem Zöld Párt-tag) Könyörgés gyermekeinkért Kössön össze a Ind! A vadgesztenye tüskés burka lassan beérik, megpattan, és új életet, új csirát ad termésében a vén fa. Közeleg az iskola- nyitás. Te. aki nevelő vagy. s kinek kezében bizonyos hatalom, ne feledd, hogy a magyarnak talpra kell állnia! Meg kell erősödnie! Növeld és tanítsd úgy őt. a gyermeket, mint féltett, nemes növényt szokás: vigyázz, hogy ki ne száradjon a gyökér, de óvd a túlöntözéstői, mutasd meg a napfénynek őt. de takard el tűző naptól, perzsclés- töl. Mikor felnövekedett, gyönyörködj benne, és légy büszke általa önmagadra. Ne feledd, hogy az ember talentumokkal jön e változó világra. amely nem a miénk, hanem ml vagyunk övéi. Ki-ki talentumait megerősíteni a te feladatod. Vigyázz, mert törékeny az! Örökre tönkre tehető! Tőled is függ. hogy milyen lesz a jövőnk, s hogy évtizedek. netán évszázadok múlva cmlékcznek-e a magyarra, fáklya leszünk-c, vagy ki- húnyt mécses ... őszülő halántékod. sokszor megfáradt tes- tcd-lclked. meggyötört, agyonhajszolt idegrendszered képtelen támasz nélkül felállni, ha elesik. Támaszra van szükséged, s ez a támasz: a gyermek! A tied. az enyém, az övék — a miénk. És te. Szülő, ne feledkezz meg kötelességedről! Vállaltad öt. a gyermek a tied. akartad világra jöttét! (Bízom, hogy így volt!) Mindig legyen rá időd. gondod, és akkor ő is melletted marad bármilyen legyen is a földrajzi távolság közietek! A munka gyümölcsöt terem, a jó megtérül, az odafigyelés viszonzást hoz. a féltve őrizgetett kincs nem veszít fényéből soha. Te már nem csupán önmagad vagy, hanem gyermekedben élsz tovább. Élsz. vagy halsz. Nem lehetnek olyan céljaid, amelyek eltávolítják tőled gyermeked: sem tudás, sem hatalom, sem pénz. sem új kapcsolat. De ha mégis jönne, mi elvinné tőled őt, a gyermeket. akkor határozott erővel és erős. fegyelmezett, szilárd akarattal messze űzd azt! Csak annyit vállalj, ameny- nyit elbírsz! Nem rendelkezhetsz a napnak minden órájával. neked feladatod van. kötelességed: vigyázni gyermeked! Ne tékozold el az életed (és benne a gyermekedét) múló örömökkel, és anyagiak hajszolásával, amelyet elpusztít majd az enyészet! Amit gyermekednek nyújtasz lényedből, az emberből: az örök. Adhatsz neki erőt. becsületet, reménységet. megtaníthatod örülni, hogy megtalálja életének értelmét e Földön. Mi. szülők és nevelők, soha nem látott erővel fogjunk ösz- szc érte: a gyermekért! A gyermekért, a jövönkért, a fennmaradásunkért. Legyen rá erőnk és időnk, nekem és neked. ki nevelő vagyén. és te. aki szülő vagy. hivő és hitetlen: légy becsületes, szilárd támasza gyermekednek örökkön! Papp Lászlöné Miskolc Városunk, Sátoraljaújhely közvéleményét erősen foglalkoztatja a régi határátkelőnél létesítendő gyalogátkelő kérdése. Amint az MDF által szervezett aláírásgyűjtő akció bizonyítja, a határ mindkét oldalán több ezren igénylik az átkelő megnyitását. Igényüknek az országos, a megyei és a helyi sajtóban is hangot adtak már: a Magyar Nemzet 1989. február 14-i számában („Híd, amely elválaszt”), az Újhelyi Körkép 1990. augusztusi számában (a fenti címmel), az Észak-Magyarország 1990. augusztus 3-i és 23-i számában („Berlini fal Újhelyben”. „A kulcs a szlovákoknál — Kapunyitásra vár Sátoraljaújhely”). A témával kapcsolatban érdekes hír olvasható a Zempléni Újság 1931. március 22-i számában, „Új átkelési szakasz a cseh megszállt területre” címmel. Ebből megtudhatjuk, hogy: „A vágóhíd utáni kis Ronyva- híd után a Szedlák-tanya mellett új átkelési helyet jelölt ki a minisztérium. A közeli napokban tehát a Rákóczi utcán kívül ezen a helyen is át lehet menni a megszállt területre.” Az „antivilágban” tehát több átkelőhely is volt Sátoraljaújhelynél. Különös, hogy a mai demokráciákban nehezen születik meg az engedély egy második átkelő létesítésére. Azért, mert a kulcs nem nálunk van? Petik Rezső ny. tanár Sátoraljaújhely
