Észak-Magyarország, 1990. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-01 / 179. szám
1990. augusztus 1., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Észak-iMagyarországon az utca embere is érzékelheti — jelekből, jelzésekből —, hogy nagyon dinamikusan fejlődik az Innovációs Centrum (Park) Rt. A gazdasági hullámvölgyben levő térségünkben, mint a Jóreménység fokára tekintenek erre a cégre. Az eddig felmutatott eredményekről beszélgettünk Csornai Zoltán vezér- igazgatóval. * — Hogyan alakult önöknél 1990. első fél éve gazdasági szempontból? — Ismeretes, 1990 áprilisában tartotta az IC(P) Rt. az éves rendes közgyűlését, ahol az 1989-es eredményekről való számadás mellett, ez év üzletpolitikai elképzelései is elfogadásra kerültek. Ebben az üzletpolitikai koncepcióban számos új elem jelentkezett. Érzékeltük, hogy a nemzetgazdaságunkban az elkövetkezendő időszakban átszerveződós, átrendeződés fog megindulni. Számítottunk arra, hogy egy privatizációs folyamat veszi kezdetét — várhatóan — lcisebb-nagyobb zökkenőkkel. Tömegesen jelennek majd meg a korábbiakban nem ismert típusú, nagyon mozgékony gazdasági, vállalkozási formák. Ennek megfelelően alakítottuk ki koncepciónkat. — Melyek ezek a gazdasági, vállalkozási formák? — Az utóbbi időben az IC(P! Rt. a különböző kft.-érdekeltségei számát növelte. Közülük is első helyen tartottuk fontosnak a tömegtájékoztatásban való részvételünket, így a nyugatnémet—'magyar vegyes vállalatként létrejött 4 D Video Stúdió Kft. egyik alapítói vagyunk, amiben 40 százalékos a tőkearányunk. Miskolci székhellyel működik egyébként. Augusztus hónapban már olyan csúcstechnikai berendezések kerülnek teljes felszerelésre, amelyek olyan minőségű műsorokat tudnak produkálni, szerkeszteni, amilyenekhez ma Magyarországon nincs gépi háttér. — Példát tudna-e említeni a csúcstechnikai megoldásra? — Igen. Ha van egy számítógépre készített fénykép, amelyiken — mondjuk — egy gyümölcsöstálat láthatunk, benne szőlővel, álmával, körtével, a képszerkesztő a gyümölcsöket át tudja rendezni. Ilyen szintű technikai megoldás hazánkban még igazából nincs. A tömegtájékoztatás felé való nyitásunkat bizonyítja, hogy épp az elmúlt hetekben megvásároltuk a Heti Hírnököt, mely önálló kft.-ként, a Hírnök Kft.-ként üzemel. Most ez a lap 14 500 példányszámban jelenik meg. Ugyancsak ebbe az irányba — az új vállalkozási formák felé — mutat a cégünk részvételével létrehozott szovjet— magyar kereskedelemfejlesztő kft., valamint egyéb, más vállalatok, kft.-k létesítése. * — Az 1C(P) betört a magyarországi tőzsdére, annak megteremtésében közreműködött. — Igen. Nagyon büszkék vagyunk erre, mivel az országunkban 42 év után létrejött értékpapírtőzsdének az alapító tagjai vagyunk. A kibocsátott hivatalos brosúra tanúsága szerint, a miskolci központú IC(P) Rt.-n kívül a további alapító vállalatok budapesti székhelyűek. — Vidékről hogyan tud az IC(P) Rt. részt venni a tőzsdeéletben? — Reményeim szerint —- Miskolcon is üzemeltetünk egy termet, ahol a tőzsdei műveletek, amelyek Budapesten folynak, nyomon követhetők lesznek direkt, kapcsolat keretében, és ahol lehet adni a tőzsdenapokon megbízásokat különböző tevékenységek végzésére. Brókeri — hivatásos alkuszi — tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezünk, ami azt jelenti, hogy bármely magyar állampolgár megbízást adhat az országban levő tizenmii az IC(P) Ri-nél egy IC(P)-képviseletünknek is olyan tőzsdei műveletek végzésére, mint a részvények, kötvények megvásárlására, eladására. Itt Miskolcon, az 1C(P) Rt. 8. emeleti területi igazgatóság togadóhelyisegébe kell elfáradni az érdeklődőknek. — Erre mikortól van lehetőség? — Augusztus 15-től, de akinek van pénze, és sürgősen akar befektetni, már most is megkereshet bennünket. * — A válságövezetnek nevezhető északi régióban van az IC(P) székhelye. A piac szempontjából mi biztosítja a cégnek a hátteret, megrendelői, megbízói honnan kerülnek ki? — Az IC(P) kezdettől fogva arra törekszik, hogy ne csak B.-A.-Z. megyei cég legyen, hanem olyan cég, amely Magyar- országon belül és kívül egyaránt helyet keres és talál magának. Ez azt jelenti, hogy egy válságövezet középpontjában is lehet vállalatot működtetni. Az is kétségtelen, a válságövezet minden gondja az IC(P)-nél is „felvillan”. Részvénytársaságunk 1988-ban 14 megyében és a fővárosban működő céggel volt gazdasági kapcsolatban, 1989-ben már valamennyi megyébe eljutottunk. Külkap- csolataink 1990-ben szembeötlően megnőttek. A tőkés export meghaladta a rubel- elszámolású exportot, tavaly ez még fordítva volt. Ugyanakkor gazdasági kapcsolataink egyre több országra terjednek ki, hisz az elmúlt évben már 24 országban jelentünk meg. Ez a szám most elérte a harmincat. Tehát a kezdeti alapkoncepciónk, amely arra épült, hogy a több lábon állás mellett legyenek kapcsolataink minden megyével, sőt, még az országhatárokon túl is, helyesnek bizonyult. Jelenleg stabil a helyzetünk. Ez sok áldozattal jár, ugyanis a munkatársak által felvállalt munkatempó az átlagost jóval meghaladja. * — Mint kiderült, az IC(P) nagyon erős. Ezt a gazdasági erőt kívánja-e növelni a részvénytársaság ? — Szerényebben fogalmaznék, inkább abba gondoljunk bele, hogy 1987 június közepe tájékán a vállalatnak még nem volt dolgozója, az utcáin kezdte ezt a munkát. 1987. október elsejével jegyezték be a cégbíróságon és 1989-ben már a nettó árbevétellel és forgalommal l milliárd 800 millió forintos évet zártunk. Várhatóan — ha váratlan esemény nem következik be —, ez évben ez megismétlődhet. . Ebben az értelemben fejlődésünk kedvezőnek ítélhető, mégis a gazdasági erőnket szükséges tovább növelni, új tevékenységi formák sokaságának felvállalásával. Már az év első hét hónapjában több, mint 1 milliárd forint hitelt helyeztünk ki különböző gazdálkodó egységek részére. Ezenkívül több százmillió forint értékben adtunk bérbe gépeket, berendezéseket. Jelentősen növeltük exportunkat a szocialista exporthoz képest. Ez mind — a tevékenységünk diverzifikálása mellett — abba az irányba mutat, hogy a több lábon állás szem előtt tartásával a túlélési esélyeinket növeljük. Ma az a helyzet jött létre, hogy nem az IC(P) Rt.-től függ sorsdöntőén az ő életképessége, az eddigi stabilitása hosszabb távon. Ugyanis nép- gazdasági szinten olyan jelentős mértékű a sorbanállás, a pénzhiány, annyira gyenge a fizetési fegyelem, hogy ezek a tényezők az inflációval együtt bármilyen gigantikus erejűnek ítélt céget máról holnapra lesöpörhetnek a mai gazdasági élet palettájáról. Ezektől ugyan ma még nem rettegünk, de a veszélyek reálisak. _ A „túlélés” szónak borúlátó kicsengése is lehet. — Akkor, amikor a vállalat helyzetét magunk részéről stabilnak tartjuk, folyamatos válságmenedzselést is végzünk önmagunknál. Megpróbálunk figyelni arra, hogy mii következik, és annak érdekében már előre megtenni minden gazdasági lépést, amit csak lehet. A stratégiai eszközünk: menekülés előre, azaz a folyamatos támadás. * — Lehet szerényen fogalmazni, de azért jó. hogy egy ilyen felnövőben levő, virágzó, nagy befolyású cég van válságos területünkön. Gondoljunk csak a nyolcvanas évek Rábájára. Termelése, nyereségessége kihatott egész Győr-Sopron megyére. Az IC(P) sikerei biztosan nem a véletlen műve. Ejtsünk néhány szót az önöknél dolgozó emberek kvalitásáról, képességeiről. — A cég megalakulása óba nagy súlyt helyezünk egyfajta nívónak a kitűzésére és tartására. Mi azt valljuk, ha a szürkeállomány, szellemi tőke rendelkezésre áll, csak abban az esetben lehet sikereket elérni. Magyarán szólva többre becsülöm, ha van három rendkívül jó képességű szakemberünk, mintha 30 millió forintom lenne. Mert ez a három kvalifikált szakember egész biztosan lényegesen többet tud előteremteni, mint 30 millió forint. A pénz. szakemberek nélkül csak papírszeletek halmaza. Zelei Zoltán a nagymarosi építkezés leállítása után Egy év telt el azóta, hogy a magyar kormány először ideiglenesen, majd később véglegesen leállította a nagymarosi vízlépcső építését. A Dunakanyar azóta csendes, de kérdőjelek szép számmal maradtak. Mi lesz a felépült gát sorsa? Hogyan lehet visszaállítani az eredeti természeti állapotot? Mi lesz a környező falvak infrastruktúrájának fejlesztésével? Segélyvonal a drogosoknak segítség Emlékszem, amikor még gimnazista voltam Miskolcon, nem volt lehetőségünk apró-cseprő — vagy néha egészen komoly — gondjainkra orvoslást keresni sehol sem. Irigykedve gondoltunk fővárosi kortársainkra, akik bizalommal fordulhattak különböző információs irodákhoz, lelkise- gély-szolgálatokhoz. Budapest monopolhelyzete e térén is szűnőben van, és ma már az ország számos részén találhatunk hasonló kezdeményezéseket. — A Tanácsház téri Kék Házban tavaly nyitottuk meg ifjúsági információs és tanácsadó irodánkat, a budapesti Flórián téri mintájára — mondja Erős Mária irodavezető. — Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal pályázatot írt ki segítőközpontok megteremtésére. Az induláshoz az ÁISH adott 1,5 millió forintot, a városi tanács pedig elvállalta a fenntartás és üzemeltetés költségeit. Egyéb anyagi lehetőségünk nincs. Szolgáltatásaink ingyenesek. — Miben tudnak segíteni az érdeklődőknek? Egyáltalán ismert-e már az iroda a városban? — Szűkös lehetőségeinkhez alkalmazkodva reklámozzuk a Kék Házat, mely szerencsére a város szívében van, így gyorsan ismertté vált. Naponta legkevesebb harminc ember keres meg bennünket, de volt már olyan nap is, amikor százötvenen fordultak meg irodánkban. Konkrétan nem határoltuk be szolgáltatásaink körét. Foglalkozunk állandó és alkalmi munkák közvetítésével, adunk egészségügyi, jogi, életvezetési és lelki tanácsokat. A közeljövőben szándékozunk „telefonvonalat” létesíteni a drogosoknak. Beszélhetnek majd a betegségükről, s mi megpróbáljuk szakemberek segítségével hozzásegíteni őket a gyógyuláshoz. Miskolcon nincs még drog-ambulancia, pedig — a drogokat tekintve — az ország egyik legveszélyeztetettebb területe. Ogy gondoljuk, kezdeményezésünk az első lépés lehet, mellyel elmozdulhatunk végre a nulláról. — Milyen szakemberek dolgoznak önöknél? Házból — Minden délután egy tanácsadó és egy informátor várja szóban, vagy a 17-529- es telefonszámon a kérdéseket. A tanácsadó általában pedagógus, pszichológus, népművelő, vagy mentálhigiénés szakember. Az informátor gyakorlati kérdésekben ad felvilágosítást az érdeklődőknek. Van például egy katalógusunk, amelybe minden fontos intézmény címét és telefonszámát feljegyeztük. Hatalmas munka volt az adatok összegyűjtése és feldolgozása, de az elkészült lista már nagy segítséget nyújt a gyors és pontos tájékoztatásban. — Hogyan szerzik be az információkat? — Ezt a feladatot most még magunknak kell megoldanunk. Kapcsolatban vagyunk művelődési házakkal, mozikkal, vállalatokkal és minden olyan intézménynyel, amely érdeklődésre tarthat számot. Ez a helyzet változni fog a közeljövőben, amikor megnyílik majd a Magyar Információs és Dokumentációs Központ. A magyar központ nemzetközi központokkal kapcsolatot teremt, így irodáink bekapcsolódhatnak a nemzetközi hálózatba is. — Mások bújával-bajával foglalkozni eléggé megerőltető feladat. Ki segít a segítők problémáiban? — Zám Mária szociológus volt a szupervizorunk. Kéthetente egy alkalommal tartottunk szupervíziós foglalkozásokat. Ilyenkor mindnyájan összegyűltünk és Mária segítségével „kibeszéltük magunkból” a munkánk során felgyülemlett kételyeket, feszültségeket, érzelmeket. Mária a Népjóléti Minisztériumban államtitkár-helyettes lett, elmaradtak az ösz- szejövetelek. Nem mondunk le ezekről a hasznos beszélgetésekről, szakmai tanácsadásról. Olyan embert keresünk, aki betöltheti az ő helyét. Kenyeres Zsófia Áruházlánc születik? Mini market Diósgyőrben Megszokhattuk már, hogy a miskolci Ceres Kft. gyakran hallat magáról. Annak idején az elsők között alakult át kisszövetkezetből korszerű, privát vállalkozássá, ez év tavaszán pedig az élen járt abban, hogy külkereskedelmi jogot szerezzen. Szorosan összefügg ezzel, hogy egy hete Ceres Mini market néven ajándékboltot nyitottak Diósgyőrben, az Árpád utcai virágbolt helyén. Az üzlet idegen elnevezése ezúttal nem tekinthető fellengzősnek, jól jelzi, mit is kínálnak benne. Olasz importból származó pólókat, könnyű nyári divathoilmikat, fehérneműket, italokat, márkás kozmetikai cikkeket, édességet vásárolhatunk a kis boltban. Ami feltűnő, hogv a „jó cuccok” meglepően olcsók. A Ceres Kft. ügyvezetője, Wittmer Ödön ezt azzal magyarázza, hogy olasz partnerükkel bartel- üzletet kötöttek: árut adnak áruért cserébe úgy, hogy a pólókat, egyéb holmikat nem terhelik a különböző árrések, mert nagy tételben hozzák be őket. Bizonyos fehérneműknél még a „KGST-piac” árai alá is mennek. Tervezik, hogy rövidesen kávét hoznak be, kilónként 290 forintos áron kínálják majd. A Ceres Kft. egyébként alkoholos növényi kivonatokat szállít Olaszországba a behozott áruért cserébe. Elképzeléseik szerint a nemrég megnyílt diósgyőri bolt után többet is nyitnak. Elsősorban lakótelepeken, ahol meglehetősen fejletlen a hasonló cikkeket kínáló kereskedelem. A távlati terv, hogy a mini marketeket üzletlánccá fejlesztik. Azzal az elgondolással, hogy még több árut kínáljanak, még olcsóbban, mert nekik így is megéri. Lehet, hogy nem is olyan rossz az a piacgazdaság? m. sz. zs.
