Észak-Magyarország, 1990. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-22 / 196. szám
1990. augusztus 22., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 „ivie 'Zol mrerv MAGYAR HALAK ALGÉRIÁBAN A nagydijas kertibútor-család a kiállításon Élmezőnyben végzett megyénk vegyipara Az Agrober-Agroinvest hosszabb előkészítés után 1985—86-ban több millió halivadékot, szállított Algéria különböző víztározóiba. A légi úton lebonyolított szállítás minimális veszteséggel járt. A magyar halivadék — főleg a döntő többséget képező növényevő fajok — a kedvező klimatikus adottságok miatt az európai átlagnál gyorsabban fejlődött Algériában. Így jelenleg több mint száz tonna hal vár befogadásra, jelentősen javítva az afrikai ország fehérjeellátását. A kapcsolatok továbbfejlesztése révén halkeltető konténert, úszóketreceket, egyéb halászati berendezéseket adott el az Agroinvest az algériai partnernek. Az ország fővárosától mintegy 140 kilométerre lévő Harezza víztározó mellett felállított — a Halinno által gyártott — konténer üzemi próbáját a magyar szakemberek ez év márciusában végezték el. Az első fehérbusa-szaporí- 'j tás eredményes volt. Mivel az algériai édesvízi halászati szakembereknek kevés a tapasztalatuk, 3 fő a szarvasi HAKI-nál és a szászhalomba ttai TEHAG-nál egy hónapon keresztül bővítette szakmai ismereteit. DRÁGA A BAROMFI Mennyivel kerül többe a magyar földművesnek a kombájn, mint az NSZKJótékony országos eső áztatta a földeket kedden, ez azonban kevés ahhoz, .hogy önmagában megszüntesse a szárazságot, az aszályt, jóformán arra volt elég, hogy leverje a port a növényekről. A talaj alsó rétegeiben továbbra sincs elség nedvesség, márpedig a különösen kritikus helyzetben lévő ka ásnövénvek — a kukorica, napraforgó, cukorrépa — főként onnan venné fel az éltető vizet. A meteorológusok szerint, eléggé szeszélyes eloszlásban, átlagosan 8—10 milliméter csapadék hullott; hogy pontosan mennyi, azt csak a szerda reggeli 8 órás mérés után tudják meg. Bertóti István, a Földművelésügyi Minisztérium növény- termesztési főosztályának vezetője szerint annyi máris szomorú <ény, hogy az aszályt megszakító záporokig, a kukorica Az utóbbi időben több lapban is olvastam arról, hogy sorra alakulnak ismét a gazdakörök. Jómagam régi gazdálkodó leszármazottja vagyok, s mint ilyen, jól ismerem a miskolci Gazdakör 93 éves történetét. Szeretném, ha lapjukon keresztül szólhatnék erről röviden. Nos, a miskolci mezőgazdák — köztük nagyapám — még 1897-ben alakították meg a helyi Gazdakört. Első elnöke Csorba József volt. Annak idején az ő birtoka feküdt a mai Szentpé- teri kapui kórház helyén, róla nevezték el a mai Csorba-telepet is. Ö volt az édesapja a Lévay József Gimnázium egykori igazgatójának, Csorba Györgynek. A miskolci Gazdakör elnökségi tagja volt Vadnai György és Szathmári József. Á kör közös tablót őrzött 1897-től, amely a Major utcai Gazdakör falán volt látható. Ezt az épületet a gazdák 1930-ban építették, 1980-ig az Egyetértés Mgtsz irodájaként működött, ma pedig a városi rendőrkapibelinek? Erre is választ ad a Központi Statisztikai Hivatal egyik nemrégiben elkészült értékelése. Eszerint a Claas-Dominátor 105 típusú arató-cséplő gép ára az NSZK-ban az elmúlt évtized alatt 25 százalékkal nőtt, Magyarországon pedig 38 százalékkal. Ezt a kombájnt 1980-ban a német termelők 314,5 tonna búzáért vehették meg. 1988-ban az NSZK-be- li paraszt 470,1 tonna, a magyar szövetkezetek, állami gazdaságok 632,2 tonna búzáért juthattak hozzá. A SZOVJETUNIÓBAN IS: GABONATŐZSDE A Szovjetunió kulcsfontosságú lépést tett a tőkepiac megnyitása felé azzal, hogy engedélyezte olyan vállalatok ' létrehozását, amelyek kötvényeket bocsáthatnak ki és részvényeket adhatnak el külföldieknek. A Szovjetunió egyúttal nyugati típusú gabonatőzsdét tervez létrehozni a jövő év elején. A Szovjetunióban a jövőbeni értékpapírpiacon állami kötvények, takarékjegyek, kereskedelmi váltók cserélhetnek majd gazdát. A TASZSZ jelentése ugyanakkor nem tesz külön említést arról, hogy részvények kereskedelme is folyna majd ezen, s azt sem közli, hogy mikorra várható a tőkepiac kialakulása. A gabonatőzsde tervét Oleg Klimov, az Exporthieb szovjet gabonakereskedelmi hivatal elnöke közölte londoni tartózkodása csaknem negyede már kiszáradt. Ez átlagos szám, ami azt jelenti, hogy van olyan üzem, ahol a kukorica harmada—fele is kisült. A még zöldellő többi növényről az elmúlt hetek szeles időjárásakor rárakódott port biztosan lemosta az eső, és a hőmérséklet visszaesése is kedvező a növényeknek a nagy meleg után. Angeli András, a Cukoripari Közös Vállalat igazgatóhelyettese elmondotta: a mintegy 120 ezer hektáron termelt cukorrépát ugyancsak megviselte a kánikula. bár tény, hogy ebből a növényből nem kellett kiszán tani. Á cukorrépaföldek a legutóbbi felmérés szerint, hektáronként mindössze 30—40 tonnás termést ígérnek. A növénynek nagyon kicsi, átlagosan körülbelül 35—40 dekás a gyökere. Más tányság épülete van a helyén. A miskolci mezőgazdák birtokai Zsolcától a Lyukó- völgyig húzódtak, illetve másik irányban a szirmabese- nyői Tóthegytől a tapolcai erdőig. A volt LKM területe nem esett bele, mert az a diósgyőri váruradalomhoz tartozott. Az egyenkénti földterület nagysága néhány katasztrális holdtól száz holdig terjedt. A gazdák mindig ellátták munkával a munkanélkülieket, nyáron a mezőkön, télen a szerszámok és gazdasági eszközök javításánál. A miskolci gazdák mintegy 1500 szarvasmarhát tartottak, két csorda- és egy gulyalegelőn legeltettek. A gazdák búzát, árpát, zabot, rozsot, kukoricát, burgonyát, marharépát termeltek, de minden gazdának volt 200— 1000 négyszögölnyi szőlője is. A bort a tetemvári, bá- bonyibérci, kőporosi pincékben érlelték, tartották. B. Szabó István Miskolc során a Reuter hírügynökségnek adott interjúban. Mint mondotta, a Szovjetunió saját gabonatőzsdéjének kialakításához a brit és a francia modelleket tanulmányozza, mert ezek nem annyira bonyolultak, mint a chicagói. SZÉRUMFEHÉRJE - BURGONYÁBÓL Holland kutatók fölfedezték, hogy bizonyos növényi sejtek kiválasztják az emberi vér oldott fehérjéinek mintegy a felét kitevő szé- rumalbumint, ha az annak termelését meghatározó gént összeépítik olyan génnel, amely egy növényi fehérjének a képződését határozza meg. Ezzel az eljárással burgonya- és dohánynövényekben olyan szérumalbu- min keletkezett, amely fizikai tulajdonságaiban nem különbözött az emberiétől. Jóllehet a növényekben nem sok ilyen anyag képződik, ám az több, mint amennyit a géptechnológiai úton kezelt baktériumok vagy élesztőgombák termelnek. A holland kutatók szerint különösen a burgonyagumó alkalmas arra, hogy benne szérumalbumint termeltessenek, mert ekkor a gyártási költséget csökkenti a belőle egyidejűleg kinyerhető keményítő. Ma szérumalbumint a véradók véréből készítenek, s vele a gyógyításban főképp a vérplazmát — a vérnek sejtes elemeitől mentes részét — pótolják. években ilyenkor már 50—00 de- kás a cukorrépa. A csapadék az utolsó pillanatban érkezett, ha nem térne vissza a nagy meleg, még közepes termés lehetne cukorrépából. Dunay Sándor, az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai osztályának vezetője szerint a további kilátások sem egyértelműen jók a növények számára. A keddi esőt hozó hidegfront elvonult, utána egy-két napig még kisebb záporok áztathatják a földeket, maid ismét 30 fok körülire emelkedhet a hőmérséklet. A hónap végén — erre körülbelül 30 százalék az esély — ismét szórványos záporok, zivatarok lehetnek. (MTI) A miskolci vásárok „újkori” szakaszában a hagyományos kiállítóknak számító Borsodi Vegyi Kombinát Rt., az Északmagyarországi Vegyiművek és a Tiszai Vegyi Kombinát ismét jelen volt, s nemcsak ízlésesen megformált standjaik, korszerű termékeik hívták fel magukra a figyelmet, hanem a 33 különböző díjból jó néhányat meg is szereztek. Közülük is a kiosztott trófeák legjobbjaiból a BVK vállalat csoport egyik tagja, a Miskolci Műanyagfeldolgozó Rt., a két vásári nagydíj egyikét kapta Flair műanyag kertibútor garnitúrájáért. A hivatalos megnyitót követően a jelenlevő szakembereket kérdeztük a kiállított termékeikkel kapcsolatban. Miskolci Műanyagfeldolgo- zó Rt., Lehóczky László gazdasági igazgató: — A kapott fődíjat eddigi tevékenységünk megkoronázásának tekintem. S jóllehet, erősen csökken a lakosság vásárlása, nincs okunk panaszra. A Flair bútorcsalád iránt fokozódik az érdeklődés, folyamatosan igényli a kereskedelem termékeinket. Széles áruskálával rendelkezünk, s áraink kialakításával valamennyi fogyasztói réteget sikerült megnyerni. Az alacsony árfekvésű áru ugyanúgy megtalálható kínálatunkban, mint az igényesebb vevők számára készült luxus kivitelű termék. Alijuk a versenyt, az importból beszerzett azonos rendeltetésű gyártmányokkal szemben, s ezt elsősorban a holland világcég azonos minőségű színvonalával biztosítjuk. Termékeinkhez a TVK szállít elsőosztályú alapanyagot, csakúgy, mint az izraeli kooperációban készült egyéb Starplast gyártmányainkhoz. Folyamatosan korszerűsítjük és cseréljük fel eddigi áruféleségeinket, s ez lehet elsősorban sikereink titka. Az Északmagyarországi Vegyiművek két önálló kiállítót takar. Az „anyavállalat” — mondja Lendvai László, hagyományos növényvédő szerek családját sorakoztatta fel, amelyek iránt a mezőgazdasági szakemberek érdeklődnek. E termékek között is kiemelkedő helyet biztosítottunk a különböző nagyhatású kukori- ca-gyomirtószereknek: az Anelda-plusz, az Anelirox és az Aneldazin-plusznak. Ez a vásár is jó alkalom arra, hogy szereink megbízhatóságát visszajelezzék a felhasználók, és tájékozódjunk a jövő évi eladások lehetőségeiről. Vállalaton belül az új kiállítónak számító Porán Kft. poliuretánféleségeit kínálta. A hagyományos és közismert termékek korszerűsített változatairól és az újakról Zsófiné Szabó Éva világosított fel: — Három terméktípust külön kiemelnék választékainkból: az Isokarbot, a Porán—FS—80-at és az AL—25—RM-et. Mindhárom közös tulajdonsága, hogy kiválóan alkalmazható hangelnyelésre és hőszigetelésre, tűzbiztonsága pedig közepes minősítésű. Teljesen új terméknek számít az AL —25—RM melaninnal kezelt habanyagunk, amely egyaránt alkalmazható hangelnyelésre, hőszigetelésre és kárpitos műveletekhez. Nemzetközi — finn — kooperációval pedig új, hideganyagok szigetelése alkalmazható Izofen—C—235- öt is kiállítottunk, amelyet külföldi partnerünk szállít részünkre, s mi formázzuk, vágjuk. A Tiszai Vegyi Kombinátnál ottjártunkkor felvilágosítást adó szakember híján csak termékeikben gyönyörködhettünk, amelyek közül vásári díjjal jutalmazták a Tippfil egészségügyi műanyag finomszálat. A vadnai székhelyű Grafol Kft. emeleti kiállító részén Kriston Nándor igazgató fogadott. Büszkén mutatta, hogy kozmetikai készítményeik közül a Cservit vita- minos szájvíz termékdíjat kapott. További széles skálájú műanyag termékcsaládjuk szintén helyet kapott a vitrinekben. A vásár — tudtuk meg tőle — jó alkalom gyártmányaik szondázására, a felhasználók véleményeinek összegyűjtésére. Már a megnyitót követően kozmetikai készítményeik iránt külföldi üzletemberek érdeklődtek, s várhatóan újabb piacra van lehetőségünk. A tíz napig tartó seregszemle végén bizonyára vegyipari vállalataink újabb üzleti sikerekről, termékeik Iránti jó fogadtatásáról számolnák be. Fekete Béla Hallgatom é* ámulok. Mindenféle címeket viselő úriember - siociológus, politológus, meg mit tudom én, még miféle „lógus”, arról elmélkedik, hogy nem látja a jövöt, a kivezető utat, meg minden olyasmit, amit foglalkozása szerint látnia kellene. Szóvol, nem hiszi,* hogy a munkások, dolgozók, mint vállalkozók, eredményesen, tehát értsd, nyereségesen tudnának működtetni bármit is. A kisvállalkozásokról van szó, amelyeknek létrejöttét, megerősödését az állom, vagy a kormány támogatja, csakhogy ez a pénz is elúszik, elvész és nem hoz nyereséget az államnak. A dolog nyilván igy van - sok újrakezdési kölcsönnek, meg vállalkozásokat támogató hitelnek nyoma veszett már, de, ha a hitelező nem nézi meg alaposan, kinek nyújtja a hitelt, hát könnyen igy járhat. A sok „lógus" cimmel rendelkező úriember különben sem erről beszél. Azt fejtegeti, hogy ha ezek a kisvállalkozások nem tudnak megkapaszkodni, nem válnak nyereségessé, akkor talán nem is érdemes őket csinálni, mert a pénz nem fordul vissza az államkasszába. Az eszmefuttatás tehát világos- Ne fogjunk semmihez, ha nem tudjuk nyereségünket visszaáramoltatni az államkasszába. A kérdés most már csak az, hogyan kell működnie egy kisvállalkozásnak, műhelynek, munkaközösségnek? Ogy, hogy tagjait eltartsa, vagy úgy, hogy nyereségét, jövedelmét az államnak adja? Ez azt hiszem alapkérdés. Mert feltételezhető, hogy a kisvállalkozó - iparos, földműves, kereskedő - mint o magyar nép egyszerű fia, nem akar mást, csak nyugodtan dolgozni, s családjával, társaival együtt egyszerűen - vagy valamivel jobban - megélni abból, amihez ért. lehet, hogy eközben eszébe se jut úgy tevékenykedni, hogy nyereségét vissza tudja áramoltatni az államkasszába. legfeljebb majd adózni fog. (Gyöngyösi) Csak a port verte el az eső Cukorrépából még javulhat a termés A miskolci Gazdakör
