Észak-Magyarország, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-21 / 170. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1990. július 21., szombat Reneszánsz kőtár Patakon Kiállítás a templomban Sokan nem hisznek a véletlen erejében, pedig az csodát is művelhet. Hiszen Csatlósiné Halász Ágnes, a miskolci 20-as Számú. Általános Iskola tiszadadai művészeti táborának vezetője, véletlenül' tévedt be a helyi református templomba. A folytatás azonban már a szépérzéknek, a régi korok és a ma művészeinek, a művészetet szeretőknek köszönhető. Az évszázados köveiből negyven éve újjáépült templom meghittsége kínált ötletet: Itt kiállítást kell rendezni. Mohácsi László tisztelendő úr pedig igent mondott. — Nem minden izgalom nélkül kerestük meg a kiállítás gondolatával a tisztelendő urat — mondja a táborvezető, aki egyben a rendezvény fő szervezője —, de szerencsére ő nemcsak fiatal, hanem a művészetnek nagy barátja is. Amikor eldőlt, hogy helyet kapnak a templomban Kecskemétiné Törő Irén és • Dobogná Danes Zsuzsanna alkotásai, sőt a táborozó gyerekek munkái is, jött a többi ötlet. Szerettünk volna a megnyitón műsort adni, s mindig megkérdeztük: énekelni szabad? Jézus támogatta a művészetet, természetesen szabad, válaszolta kérdéseinkre. Arra viszont vigyázzunk, hogy mind a képek, mind a műsorszámok megfeleljenek a hely követelményeinek, hangulatának, még véletlenül se merülhessen fel a látogatókban a szentségtörés gondolata. Egy hét alatt kellett megvalósítani terveinket. Nem volt könnyű munka, de ennél szebb és tartalmasabb táborozást elképzelni sem tudok. — Hogyan látja ön ezt a kiállítást és a tervezett jövő évi folytatást mint pap, mint az egyházközösség képviselője? — kérdeztük immár Mohácsi László tisztelendő urat. — A templom is műalkotás, remekmű, évszázadok kultúráját közvetíti. Az egyház mindig Európához mérte magát, s hogy méltán, azt bizonyítják a régi nagyhírű, s most újjáéledő református kollégiumok. Ebbe a szellemiségbe belefér a művészet is. Amint az istentiszteleten is elmondtam: az Isten teremt, az ember pedig alkot, mindkettő munka, szenvedés, és gyönyörűség is az új létrehozása. Az itt kiállított művek pedig témájuktól, formájuktól függetlenül is az Istent dicsérik, mert a szeretetet, a nyugalmat hozták e falak közé. Ezt tudják, érzik az egyház- közösség tagjai is. A falu lakói egyébként is nyitottak. — Ez a kiállítás azt is példázza, hogy most már nemcsak önök léphetnek ki a templom falai közül a világba, hanem fordítva, önök is kinyithatják a kaput a világ előtt? — Az nagyon igaz, hogy az elmúlt évtizedekben be voltunk zárva, se hitoktatást. se a lelki gondozást nem végezhettük, csak e falak között. De mi ezalatt is nyitottak voltunk, hozzánk bárki beléphetett, ha akart. Kapuink nyitva voltak, nemcsak most tártuk szélesre. Az, hogy most megtaláltak minket, jóleső érzés, igazolása, hogy eddig is a jó úton jártunk. (csörnök) Százával, ezrével éiikez- nek naponta ilyenkor nyárom a hazai és 'külföldi vendégek, turisták Sárospatakra, a nagy múltú diákváros történelmi, irodalmi emlékeinek megtekintésére. Első útjuk a Bodrog- parti sziklán magasodó Rá- kóczi-várba vezet, ahol tizenegy állandó és időszakos •kiállítás ismeretgyarapító szépségeiben gyönyörködhetnek. Az újabb látnivalók közé tartozik az a reneszánsz kőtár, amelyet a Lorántffy- palota alatti dongaboltoza- tos pincében alakítottak ki. A régi feljegyzések a „kertészek pincéje” néven emlegetik ezt a kőboltozatos helyiséget. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony nagyon szeretett kertészkedni: híres virágoskertjének, a Gombos-kertnek a szépségéről gyakran olvashatunk a régi írásokban. Bizonyára a most kőtárra berendezett pincében tartották a 'kertműveléshez szükséges szerszámokat, eszközöket. Az Országos Műemléki Felügyelőség irányításával négy évtizede rendszeres ásatási, feltárási és helyre- állítási munkákat végeznek a Rákóczi-vár területén. A vár körül betemetett védelmi árlkok kibontásával, a romok, bástyák, kazamaták feltárása közben értékes •kőfaragványok, díszes ajtó- és ablakkereteik. épületszobrászati alkotások, márványtöredékek, díszítőelemek, latin feliratos táblák kerültek és kerülnek napjainkban is felszínre. Ezek többsége a 16. századból való késő reneszánsz alkotás. Perényi várúr Karmester az SflSZK-ból Ismét zenébe burkolózhattunk az elmúlt hét végén Miskolcon, a Minorita templomban. A Miskolci Szimfonikus Zenekar adott hangversenyt, melyén Hajdú Edit gordonkán működött közre, s a karmester, .Molnár iPál az NSZlK-ból érkezett. Vele beszélgettünk az előadás után. — Úgy tűnik, fáradt egy kicsit... i— Ez azt hiszem természetes, hiszen a dirigálás -egyfajta fizikai munka is. Ám nem most a koncerten fáradtam el, hanem inkább a próbák során. — S megérte ez a sok gyakorlás? Hogyan sikerült ön szerint a koncert? — Azt mondhatom, hogy magasan felülmúlta azt, amit vártam. Jól tudtam a zenekarral próbálni, már rögtön az elején kialakult köztünk a kellő kontaktus, követték az instrukcióimat. — Van egy karmesternek legkedvesebb zenei műve?^ — Mindig amit éppen csinál. Hogy úgy mondjam, a próbák során még egyszer beleszeret a darabba, s bár jól ismeri, mégis mindig felfedez valami újat is. — Hogyan álították ösz- sze a műsort? — Ez a zenekar vezetőjével való megbeszélés alapján történt. Az együttes ugyanis most indul Olaszországba, ahol eljátsszák majd az itt előadott Csajkovszkij darabot is, az ötödik szimfóniát. Kérdezték jó lesz-e, elfogadtam. Bár eredetileg Schumannt szerettem volna veszényelni. — A műsort elolvasva az első kérdés, amely felvetődött bennem az volt: hogy kerül Csajkovszkij a templomba? Mert helye van ott Haydn Teremtés oratóriumának (mostanában hallhattuk itt), ám végképp nem tudom ilyen környezetben elképzelni mondjuk ) Stra- usst... — Igen, itt nagyon masz- szív volt a hangzás. Megbeszéltem ' a fúvósokkal, hogy ,ne nagyon erőlködjenek •akkor sem, ha én biztatom is őket. Csak ez nagyon nehéz. Hiszen a mű szenved csorbát, ha a dinamikával felépített feszültég megtörik, mert a visszhang miatt csak eddig mehetünk s nem tovább... — Kérdésemben nemcsak az akusztikára gondoltam, hanem a „hely szellemére” is. Krisztus ott néz le a feszületről, majd szétesik a templom, amíg kint, mondjuk mellettünk a szabadtéri színpadon holdfényes madárdalos az este, s ez sokkal inkább optimális hely ennek a műnek.. — Ez nekem nem okoz problémát, bár papgyerek vagyok. Ám meg lehet magyarázni. Hiszen ezek a ke- ringők tulajdonképpen csak látszatkeringők, a mű emberi vergődés, s a mester egyáltalán nem jókedvében írta. Egyfajta sorsszimfónia jellege van, ahol különböző erők harcolnak egymással, s ha naivan fogalmazunk mondhatjuk, hogy a végén győz a jó... — Végül hadd tegyem fel a kérdést, hogyan alakult ki a kapcsolat a miskolci szimfonikusokkal? — Otthon én is vezetek •egy énekkart. Az itteni Diósgyőri Vasas Kórussal már évekkel ezelőtt találkoztunk, s kölcsönösen vendégeskedtünk is. Most a Mikolci Szimfonikus Zenekar meghívott. Dobos Klára ugyanis a vár megerősítését olasz mesterekkel végeztette, akik egy lákópalotát is építettek a Perényi család és udvartartása számára. Ezt a gyönyörű olasz reneszánsz épületet, amelyet lenyűgöző szépségű loggia, függőfolyosó köt a vár bázisához, a Vöröstoronyhoz, ma is Perényi-palotának nevezik. A hajdani olasz mesterek közül egynek, a Milánó melletti Vedano fá- luból származó Alessandró- nak a nevét is megőrizték az egykorú írások. A kőtárbán látható emlékek történelmi szempontból jelentősök, mert értékes forrásul szolgálnak a vár történetének, életének megismeréséhez. Ezek között szembetűnő egy vörösmár- vány kő, amelyet újabban reneszánsz korinak tartanak, de a régebbi történeti munkákban, így a Patalkon többször is megfordult Thaly Kálmánnak a művében is Bezerédy Imre kriptakövének olvasható. Bezerédy Imre Rákóczi híres brigadérosa volt. Árulással vádolták, amit azonban a történészek ma is vitatnak. Bátorságáért, oly sók csatában aratott győzelmeiért „magyar Herkules” néven emlegették. Maga a vezérlő fejedelem védeni próbálta az 1708. december elején tartott pataki országgyűlésen, de a hadi törvényszék halálra ítélte sógorával, Bottka Adómmal együtt, s a vár piacán a város és a környékbeli lakosság borzadása közben mindkettőjüket lefejezték. A nép körében azonban elterjedt a hír, hogy Bezerédy nem halt meg, s amikor a fejedelem erről tudomást szerzett, kénytelen volt Bezerédy holttestét a sírból kiásátni és a nyilvánosság előtt bemutatni. Utána a vártemplom falában temették el, s a később készített vörösmárvány kriptákő látható most a pataki kőtárban. A márványemlék egy páncélos vitézt ábrázol, aki levágott fejét a jobb hóna alatt tartja. Hegyi József LABODA KALMAN: Kapard le, vakard le! Kapard le, vakard le ha majd meghalok arcomról ezt a sok szennyet, a hibáimat, a tévedéseimet, s amit az élet rám kent. Tán' e rossz farsangi álarc alól előtűnik majd igazi arcom, igazi tekintetem. Mert hibát-hibára halmoztam, az élet-gátfutásban dolgaimat el-döntöttem, s mert elfogadtam az arcomra repült s rászáradt megalázó szó-köpéseket, mint mikor az erdőn rókára medve formed, így lett szenny-köpés-róka-álarc arcomon, mit ifjan még hetykén hordtam fennen:, koronát a testen. Hát kérlek, vakard le, kapard le e szörnyű álarcot, hogy nyugodtan pihenjek, hogy halotti gri-maszkom méltón készülhessen. Alig-falu a Csereháton Fotó: Dobos Klára Ä megújuló TIT A Bugát Pál alapította Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 150 éves fennállása alatt több átalakuláson ment keresztül. Legutóbbi átalakulása a közelmúltban zajlott le. Ekkor Országos Szövetséggé alakult. A benne résztvevő 41 szervezet közül a Borsod megyei, a maga 3600 tagjával, a legnagyobb. A Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei TIT-szervezet önálló egyesültként, cégbíróságon bejegyzett jogi személyként iműlködik. Üj, „vállalkozás- barát” alapszabály alapján — tájékoztatott Bozsik- Sándor, a TIT megyei ügyvezető igazgatója. A jogi önállóság gazdasági önállóságot is jelent. A működéshez szükséges anyagi alapokat is magúiknak kell előteremteni. Ezt a célt szolgálja . többek közölt, hogy jogi- és pártoló tagságot ajánlanak fel a különböző gazdasági egységeknek. Ez olyan kedvezménnyel is jár, hogy részűikre szakmai- és továbbképző-, továbbá nyelvi tanfolyamokat tartanak. Ha igénylik, ismeret- terjesztő előadásokról is gondoskodnak. Az idei tervek között említette az ügyvezető igazgató, hogy mintegy 140 különböző tematikájú szakmai és továbbképző tanfolyamot, különböző nyelvi oktatást ajánlanak. Programjukban elsősorban az értelmiség prosztgraduális képzését tartják fontosnak, ezt kívánják szorgalmazni. Üssük helyre őket! Szeretett bátyám, Erős János! A meséből Abból. A kedvesen szép gyermekkoriból. Amelyikben tövestől téped ki a nagy fát, hogy ellásd vele a bosszantó ellenség baját. Eszembe jutottál, szeretett Bátyám! S nem ok nélkül. Mert tudod? Építünk. A Kesznyé- tent Leninvárossal összekötő utat építjük itt és most. Végre! Sokunk örömére. Falunk lakóinak igaz boldogságára, kik azt mondják, hogy ötvenhat óta várják ezt az utat, s már nemigen hitték, hogy megérik annak elkészülését. Örömükbe azonban üröm vegyült máris. Mert képzeld csak el! Kijelöjték az út vonalát s annak két szélét a hozzáértő megbízottak. Féllábnyi fákkal. Cövekekkel. Vé- gedes-végig. Igen jól láthatólag. Nappal. Hogy aztán a rákövetkező éjjjel szinte mind eltűnjenek. Azok. A cövekek. Ezt a tanácselnök mondta nekem szivbéli bosszúsággal. És töprengett Hát vele töprengek én is. így jutottál eszembe, szeretett bátyám, Erős János! Mármint úgy, hogy nem is olyan biztos az, miszerint Te látogattál volna el mihozzánk azon az éjszakán. Hogy jöttodben belebotoltá! volna azokba a féllábnyi fákba. Hogy megharagudtál volna, s hogy haragodban kitépted volna őket a helyükről. A földből. Hiszen aki jót cselekedett már egyszer a mesében, az másodszor is csak jót tud cselekedni. Suhancok. Valódi s nem mesebeli kölykök lehettek, akik máris kárt tettek alig elkezdett munkánkban. Ebben vagyok én biztos, szeretett Bátyám! Kérlek hát, látogass meg minket! Ha mesebeli időd, elfoglaltságod megengedi. Jöjj! Tépjünk ki egy nagy fát a lomha Sajó partján tövestül I Álljunk vele lesbe! Aztán pedig üssünk! No, nem cöve- keket. Mert azokat helyreütik a hozzáértő megbízottak. Hanem suhancokat. őket üssük helyre!... Réthy István
