Észak-Magyarország, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-03 / 154. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1990. július 3., kedd Tanácskozás a környezetbarát energiatermelésről Részvénytársaság Ózdon — Az energiahordozók biztonságos beszerzése és a lakosság energiaigényének legolcsóbb, legkörnyezetkímélőbb kielégítése a kormány készülő, új energiapolitikai koncepciójának alapelve — mondta hétfőn Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter az alternatív és környezetbarát energetikai technológiák magyar szakértőinek tanácskozásán. A miniszter kijelentette: az energetika változatlanul stratégiai kérdés, de ez ma már nem jelenti azt, hogy a vállalkozás és a külföldi tőke ne élhetne meg az energetika területén, sőt a nagy energiatermelő és szolgáltató rendszerek mellett egyre nagyobb szerepet szánnak a kisebb, magánkézben levő energiatermelő, -elosztó, és szolgáltató rendszereknek. A környezet- barát technológiák elterjesztéséhez a kormány nyugat-európai országok pénzügyi támogatására számít. A tanácskozáson felszólaltak a szél-, a nap-, a geotermikus, a biomasszából nyerhető energia hasznosításával és egyéb újratermelődő energiaforrások kutatásával foglalkozó magyar szakemberek. Szerintük nyugat-európai mintára kell kidolgozni azokat a gazdasági értékelő kritériumokat, amelyek segítségével minden magyar energiatermelő részt vehet a versenyben, illetve egyénileg érdekeltté válik. Az alternatív, illetve a megújuló energiaforrások gazdasági áttörése másképp nem mehet végbe. (MTI) SZABOLCS HÚSIPARI VÄLLALAT m * Mór kaphatók a miskolci boltokban a nyíregyházi SZABOLCS HÚSIPARI VÁLLALAT egyedi, kiváló minőségű termékei! VÁLASZTÉKUNKBÓL: • NYÍRSÉGI FELVÁGOTT Fokhagymás izesités, olcsó ár! • ÁKOS KEDVENCE Különleges megjelenés, különleges íz! • BAJOR MÁJAS, MAYA HÚSKENYÉR, MÜNCHENI VIRSLI Bajor jellegű ízesítéssel készült termékek! (Csak vállalatunk gyártja!) Jó vásárlást és jó étvágyat kívánunk! Miniacélmíí készül a kohászatban (Folytatás az 1. oldalról) arról, hogy a további feladatokat lényegesen kevesebb létszámmal kell megoldani. Az ózdiak ezen célok érdekében, az elmúlt év nyarán szándéknyilatkozatot írtak alá a két német céggel a kohászat részvénytársasággá való átalakításáról,' elkészítették a vagyonfelmérést, majd ez év februárjában aláírták a szindikátusi megállapodást, és a cégbíróság június 1-jétől engedélyezte a részvénytársaság működését. Az rt. az eddig évi több, mint egymillió tonna acél előállítására képes ózdi üzemben a Siemens-Martin kemencék helyett egy úgynevezett mini acélművet létesít, amelynek évi kapacitása 600 ezer tonna acél lesz. Ebből hengerhuzal és rúdacél készül. A termékek jelentékeny részét exportálni kívánják, amellett, hogy a belföldi ellátást is maradéktalanul kielégítik. Az új EOF-acélmű üzembe helyezésének tervezett dátuma 1991. második fél éve. Ez a berendezés a részvénytársaságnak jelentős költségmegtakarítást eredményez majd, hiszen az eddig ismert acélgyártási technológiák sorában a legenergiatakarékosabb és a legkörnyezetkímélőbb. Egyébként ezen beruházás finanszírozása (mintegy 35 millió márka) teljes mértékben a Báden- Würtemberg tartomány állal Magyarországnak nyújtott hitelkeretből történik. Az rt. —, mint ahogy Lotz Ernő, az igazgatóság elnöke elmondotta —, háromezer embert foglalkoztat majd. Ehhez tették hozzá a német partnerek, hogy céljuk további vegyes vállalatok létrehozása Ózdon: mészművet, gépgyártó üzemet kívánnak létrehozni, és a hengerhuzal további feldolgozását is fontolgatják. Elsősorban azért, hogy az ózdi foglalkoztatási gondokat tovább orvosolják. Egyébiránt az egykori „nagy” ÓKÜ több, mint 13 ezer embernek adott munkát, közvetlenül a kohászatból ezután viszont —, mint ahogy az előbb írtuk — csak háromezren élnek majd. A szolgáltatási feladatokat ellátó jogutód cég 2200 embernek ad kenyeret, 4 ezren, pedig más, nem a ko- szati szférákban termelő társaságokban dolgoznak majd. A sajtótájékoztatón azt is elmondották, hogy az ÓKÜ mindössze 35 alkalmazottjával nem tudott megállapodni, a hogyan továbbról, ők megkapták munkakönyvüket. I. S. Gabonabetakarítási, üzemanyag-vásárlási akció (Folytatás az 1. oldalról) Nemzeti Banknál. A szolgáltatást igénybe vevő gazdaságok az Áfornál hozzájutnak a kívánt üzemanyaghoz, nincs szükség kész- pénzfizetésre. A pénzintézeteik a hitelt természetesen nem ingyen kínálják, de az átlagosnál kedvezőbb feltételekkel. Ügy számolnak, hogy a kamat- költség éves szinten nem fogja meghaladni a 25 százalékot. A meghirdetését az tette lehetővé, hogy a Magyar Nemzeti Bank 20 milliárd forintos kedvezményes felvásárlási váltókeretet biztosít a pénzintézetek számára az aratás finanszírozására. Az Agrobank ebből egy- milliárd forinttal rendelkezik, ami lehetővé teszi a gazdaságok üzemanyag-vásárlásának meghitelezését. Amennyiben mégsem lenne elegendő a pénz, a bank vállalkozik arra, hogy a többlethitelhez szükséges forrást biztosítsa. Az Agrobank irodáiban kedden kezdik meg az akciót. A lehetőséggel valamennyi érvényes gabonafelvásárlási szerződéssel rendelkező mezőgazdasági üzem élhet. (MTI) A megyei Autóklub elnökségi ülése Lassan helyreáll a rend, megszűnik a káosz Tegnap dr. Varga József, ügyvezető elnök vezetésével tanácskozott a Magyar Autóklub Borsod Megyei Szervezetének elnöksége. A testület elsőként az országos szervezet őszi közgyűlése elé kerülő új Alapszabály-tervezetét vette bonckés alá dr. Pásztor János, a MA Országos Jogi Bizottságának tagja, helyi szakértő segítségével. A laikus számára a 28 paragrafusba szedett, 15 oldalas, számos melléklettel kiegészülő Alapszabály-tervezet alapos munkának tűnhet. Ám hamar kiderült, hogy mennyi-mennyi kérdést vet fel, hány helyen szorul pontosításra, kiegészítésre, módosításra. Erre már a tegnapi elnökségi ülés is lehetőséget adott, ám ma és holnap Hajdúszoboszlón a Magyar Autóklub tájegységi értekezletén is ez lesz a fő téma. Már az ott hallottakkal is okosodva tér vissza később a tervezetre a miskolci elnökség, hogy a majdnem 35 ezer borsodi klubtag nevében is véglegesen állást foglaljon. S ha már ez a nagy létszám szóba került, folytassuk azzal, miért csak most terjesztette elő Veláczki Mi- hályné gazdasági vezető a megyei szervezet idei költségvetését. Nos, az ország egyik legnagyobb MA-szer- vezetében az utóbbi hónapokban kaotikus állapotok alakultak ki. A megyei • két eiső Számú vezető megválni kényszerült a klubtól, s ez már akkor is bizonyos, ha p Munkaügyi Bíróság meg nem zárta le ügyüket. Közben a régi gazdasági vezető pedig nyugdíjba vonult. Az országos vezetőség a fővárosból küldött le, két embert kivizsgálni és rendbetenni a dolgokat, akik az itt töltött néhány hónap alatt vajmi kevésre jutottak. Így kérték fel június 1-ével Szatmári Károlyt, a megyei gépkocsi-felügyelet helyettes vezetőjét, hogy vállalja el a megbízott megyei titkári és a Győri kapui műszaki ál- lomásvezetőí funkciót. Harmadik napirendi pontként az ő beszámolóját hallgatta meg az elnökség eddigi működéséről. a megyei szervezet helyzetéről. Egyszerűen elképesztő volt hallgatni beszámolóját. Ha igen-igen finoman fogalmazunk is, az elnökséget a régi klubvezetés — derült ki — az orránál fogva vezette, a helyi csoportoknál, műszaki állomásokon, miniállomásokon olyan állapotok alakultak ki, amelyek csak a teljes káosz kifejezéssel minősíthetők. Szatmári Károly akkora hanyagságokról, nemtörődömségekről, szabálytalanságokról számolt be, hogy már-már azt hittük, nem vállalja a további munkát. Szerencsére nem ez történt, viszont azt joggal várhatja el, hogy az elnökség és a MA megyei alkalmazottjai (és az országos vezetés!) mindenben a segítségére legyen, olyan feltételeket teremtsenek számára, ahol kiváló vezetői képességeit a 35 ezer borsodi klubtag érdekében kamatoztatni tudja. S ha ez íev lesz, nem kétséges, ho°v a megyei szervezet ismét minden tekintetben az országos élvonalba kerül rövid időn belül. (nyikes) Viharkárok Borsodban (Folytatás az 1. oldalról) tátongó, mintegy 40 centiméter átmérőjű lyuk. A gömbvillám — feltételezhetően azzal találták magukat szembe a háztulajdonosok — nem csinált túl nagy kárt. Bejutva, végigszaladt a villanyvezetéken, majd a villanyóránál távozott. „Látogatása” után derült csak ki, hogy az elemmel működő falióra késik hatvan percet, a vihar miatt áramtalanított, s addig jól működő televízió pedig elromlott. A megye területén több helyen hordott kavicsot, sarat az úttestre a hömpölygő áradat. Ettől a Közúti Igazgatóság brigádjai mindenütt megtisztították az utakat. (Kenyeres—Csörnök) A kémpnóta A szenzáció bejárta a világot: az U-2 kémrepüiögépet Szvordlovszk közelében lelőttek. Az amerikai pilóta szovjet fogságba esett. Francis Gary Powers három évtizeddel ezelőtti útjának titkai. 3. Elindul a „meteorológiai felderítő század’ Waterton Strip, a pilóták előtt voltaképpen a világ végét jelentette. A nevadai sivatag legeldugottabb részén, közel s távolban semmi emberi nyom, megközelíteni is csak a Lockheed repülőgépgyár burbanki telepéről lehetett, természetesen repülőgéppel. Egy szupertitkos, forradalmi technikával épített kémrepülögép megismeréséhez viszont a legtökéletesebb hely. Olyannyira, hogy senki sem tudott róla: alig egy héttel az érkezésük előtt lezuhant és felrobbant az egyik U—2-es. A gép egyébként ezüstszínű volt, hogy a nagy magasságban teljesen belesimuljon az égboltozatba. Elég volt ,egy pillantás és az új emberek láthatták, hogy a tervező az aerodinamikai szempontok mellett a súlycsökkentésre is ügyelt. Nem keltette a tartós használatra tervezett gép hatását; a látvány mintha azt erősítette volna, hogy ez a gép egyetlen feladatra való, arra, hogy „oda” repüljenek vele. Az ülés például nem volt kivethető. Baj esetén a pilótának le kellett dobni a ka- bintetöt és ki kellett másznia, hogy ugorhasson. A szokásos három helyett mindössze két keréken állt: az egyiket az orrnál, a másikat a törzs végén helyezték el, mintha bicikli lenne. Ezért a szárnyvégeken két támaszték szolgálta a fel- és leszállás sérülésmentességét.' A pilóták ismerkedtek a szokatlan géppel, amelynek nemcsak a külseje, hanem a repülötulajdonságai is teljesen eltértek az eddig megismert típusokétól. Például alig több, mint 300 méter után meredek szögben emelkedett és pillanatok alatt eltűnt a szem elöl. A navigálást rádió nélkül kellett gyakorolni, hiszen a Szovjetunió fölött nem adhattak jelt magukról — és nem is számíthattak segítségre. A fárasztó kiképzés földi örömei közé tartozott, hogy naponta többször, akár órákig is túlszárnyalták az érvényes magassági rekordot — ez akkor 20 300 méter volt — és a legnagyobb bánatukra erről senkinek sem szólhattak. Hét végén kaptak egy gépet, ez szórakozni vitte őket a világ végéről. A nevüket azonban nem használhatták, mi több, ezt a kiképzőbázis személyzete sem ismerte. A gyakorlatok során különös gondot fordítottak a légi felderítésre. Palmer- Powers előnyős helyzetben volt a többiekkel szemben: korábban elvégezte a légierő fényképésziskoláját. A felkészülés során többször is ellenőrizték a tudásukat. Feltűnt, hogy a tesztelés milyen nagy gondot fordított a gép szétromb olását szolgáló berendezés pontos kezelésére. Abban az esetben ugyanis, ha egy kommunista ország felett kell robbantani azt a mintegy kilónyi robbanóanyagot, amelyet indulás előtt a gépbe helyeztek. Számítások szerint ennyi elég, hogy megsemmisüljön mind a fényképező berendezés, mind a már felvett anyag. A pilóták azonban sohasem gondoltak a rombolás eshetőségére, hiszen a kiképzés során csak azt hallották, hogy a szovjet légvédelem nem .képe* veszélyeztetni a vállalkozást. Bármennyire is titkolták, a hírek mégis kiszivárogtak az U—2-röl, és a tervezett, különleges feladatáról. Az első hivatalos bejelentés tehát nem késhetett. Az űrkutatási hivatal közreadta tehát, hogy „a meteorológiai jelenségek, nagy magasságban történő tanulmányozásához a Lockheed gyár új repülőgéptípust fejlesztett ki, ez az U—2”. Mindebből logikusan következett, hogy az első csoport a kiképzés végén „meteorológiai felderítő század” néven érkezett meg Angliába, hogy az európai meteorológiai program keretében végezze repüléseit. A közlemény azonban semmi közelebbit nem tartalmazott a gépekről, még csak a fotót sem publikálták. A második csoport — ennek a tagja volt Powers is — 1956 augusztusban kapta meg a vezénylését: Törökországba, az amerikai légierő Incirlikben lévő támaszpontjára került. Erről azonban semmiféle sajtóközlemény nem látott napvilágot. Mi több, a gépeket is szétszedték és darabokban szállították a pilóták után, repülőgépekkel. Az Incirlikbe utazó különítmény új papírokat kapott, a saját nevüket használhatták, azzal a jelentéktelennek tűnő változással, hogy a légierő polgári alkalmazottai, de akik az űrkutatási hivatalnak is dolgoznak. Az utóbbi azért volt különösen fontos, mert így minden repülőteret megnyitottak előttük, a legtitkosabb katonai bázisokat is, olyanokat, amelyeket például a légierő hivatásos pilótái még rossz idő esetén sem vehettek igénybe. A család és az ismerősök úgy tudták, hogy a fiúk a világ valamelyik részén az időjárást kutatják. Powers, mielőtt elutazott volna, meglátogatta szüleit. Apja gyanakodni kezdett a küldetés célját illetően, és feltett néhány kényes kérdést, melyekre természetesen nem kapott választ. A pilóta. némi lelkiismeret-furda- lást érezve, még a repülőtérről is felhívta, hogy megnyugtassa az öreget. — Azt hiszem, rájöttem, hogy mit csinálsz — mondta az apa. — Nincs ebben semmi titokzatos. Hiszen elmondtam neked ... — Nem. Itt egészen másról van szó. Te az FBl-nek dolgozol! Powers ijedten körülnézett és letette a kagylót. Nyilván az ösztön — gondolta. Nos, az öreg csak egy dologban tévedett: nem az FBI, hanem a CIA megbízásából utazik. Dekát erről senki sem tudhatott. Erről csak később kezdtek el beszélni, és nem is csupán az Egyesült Államokban. Következik: A történelem legsikeresebb kémtevékenysége
