Észak-Magyarország, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-26 / 174. szám
1990. július 26., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Hozzászólás cikkünkhöz Népszavazás „Öntözni kellene" Hol, mikor és hogyan szavazhatunk július 29-én? Az Észak-Magyarorszóg július 11-i számának fenti címmel megjelent írásában többek között ez áll: „Furulyázik a kukorica ..ennek ellenére kevés az igyekezet, talán az anyagi lehetőség, hogy öntözéssel pótolják a hiányt.” Engedtessék meg nekem, mint a cikkben is említett Tiszalúc—taktahar- kónyi öntözőfürtön gazdálkodó mezőgazdák egyikének, hogy rávilágítsak az „igyekezet, s anyagi lehetőség” kérdéseire, azaz az okokra. Gazdaságunk a taktahar- kányi Petőfi Mgtsz, földjeiből 884 hektár fekszik az öntözőfürt területén. Ekkora területű öntözési lehetőséget, a szövetkezet sosem tudott kihasználni, nem lévén elég tőkeerős ennek műszakitechnikai alapjait megteremteni, s a szükséges öntözőberendezéseket megvásárolni, üzemeltetni. így éveken keresztül átlag 3—400 hektár öntözését a 884 hektáros öntözőfürtnek az amortizációin terhelt, ami az öntözés gazdaságosságára rányomta bélvegét. Az öntözőfürtről neves NSZK szakember, Beinlich úr (az ő üzeme által gyártott öntözőberendezésekből 2 db üzemel lízingszerződés keretében gazdaságunkban, a következőket mondta: Költséges, drága megoldás. Nem érti, miért kell nekünk a Taktából történő vízkiemeléshez két állandó villamos szivattyútelep a hozzá kapcsolódó kommunális épületekkel. A föld alatti állandó csőrendszert is drágának tartja. A tavalyi évben tett megállapításait az élet már 1990-ben igazolta. Az állam a költségvetés helyzetének javítása érdekében megvonta a vízszolgáltatáshoz nyújtott támogatást, ennek következtében a 0,35 Ft köbméterenkénti vízdíj 4,8 Ft/köbméterre nőtt, melyet hosszas alku során mérsékelt a vízszolgálltató ÉRV 2,85 Ft/köbméterre. Ezenkívül megszűnt a mezőgazda- sági üzemek számára nyújtott öntözési dotáció, amely az elmúlt évben szövetkezetünknek 1 millió forintot jelentett. Ilyen vízárak mellett felvetődik a kérdés: kell-e, szabad-e öntözni? A szövetkezetünkben levő öntözőberendezések éves lízingdíja 1.4 millió forint. Az öntözőfürt amortizációjából következő öntözési alapdíj 1,2 millió forint. Ezen költségek akkor is felmerülnek, ha nem öntözünk, így számunkra ez bizonyos fokú kényszer. Ezekhez kapcsolódnak még egyéb felmerülő költségek (traktorüzem, munkabér, stb.). A felmerülő költségek ellensúlyozása az öntözött szuperintenzív kukorica termesztésénél 2—2,2 ton- na/hektár hozamnövekedést feltételez. Tudva azt az alapigazságot, mennél nagyobb a szárazság, annál nagyobb az öntözés hozamnövelő szerepe, gazdaságunkban éjjel nappal öntözünk a rendelkezésünkre álló berendezésekkel. A 2— 2.5 tonnás hozamnövekedést elérhetőnek tartjuk. Végezetül véleményem szerint megyénkben az öntözés felére csökkenésének oka nem az „igyekezet, s anyagi lehetőség” hiánya, hanem az a tény, hogy 1990-re az öntözés jövedelmezősége megvénk egyes térségeiben megkérdőjeleződött. Czina György agrármérnök Időszerű növényvédelmi teendők A Van Allen-övezet iényképen Elméletileg mér 1931-ben megállapították, hogy Földünk mágneses mezeje a villamos töltésű részecskéket befogja, s ezáltal bolygónk körül egy „sugárzó gyűrű” keletkezik. Ezt az elméleti eredményt az első mesterséges holdak mérései 1958- ban igazolták. A felfedezőjükről Van Allen- övezetnek elnevezett elektronáramot nemrégiben lefényképezni is sikerült. 1988 februárjában a NASA, az Egyesült Államok légiereje és a minne- sotai egyetem kutatói együttesen egy olyan kutatórakétát bocsátottak a magasba, amelynek fedélzetén clcktronsugarat kibocsátó gyorsító működött. A rakétáról készített fényképfelvételek tanúsága szerint a Földünk felett 100 kilométeres magasságban kilövellt eletronok a földi mágneses erővonalakat követő csigavonal alakú pályán mozogtak. Az elmúlt héten adott szaktanácsot követően továbbra is időszerű a szőlő lisztharmat és peronoszpóra elleni védelme. A száraz, meleg időjárás hatására a talajok igen kiszáradtak, így aktuálissá vált — ha erre lehetőség van — az öntözés. Elsősorban a vízigényes zöldségfélék hálálják meg ezt, hiszen eredményes termesztésük lehetetlen az öntözővíz nélkül (paprika, uborka, káposztafélék, paradicsom). Indokolt a vízpótlás az ősszel, vagy tavasszal ültetett facsemeték és szőlőoltványok ápolásakor is. Az új telepítések gyökérzónája nem ázott be megfelelően, ezt csak öntözéssel lehet biztosítani. Gondoljunk arra, hogy a termőnövényeknél 1 kg száraz anyag előállításához a növény 300—1000 liter vizet használ fel. A burgonyabogár elleni védekezéskor sokan elfeledkeznek arról, hogy a növényt a gombabetegségek ellen is védeni kell. Tehát a rovarölő szerhez (Decis, Bancol, Karate, Fendona) célszerű Di- thane M—45, Zineb, vagy Rézoxikloridot adni (a per- metlé-kombinációt táblázat, vagv próbakeverés után állítsuk össze). Az elmúlt hetekben több kiskerttulajdonos panaszkodott, illetve hozott károsított, elpusztított növényeket, amelyek a szomszéd gondatlan permetezése, vagy szándékos károkozás következménye. A növényvédelmi munka végzésének szigorú szabályai vannak, ezeket be keill tartani: csak engedélyezett szerekkel és az előírt dózissal permetezzünk. Virágzó kultúrát szeles időben, 25 fok hőmérséklet felett nem permetezhetünk. A gyomirtó szerek, főleg a Hungazin és hasonló hatású szerek a csapadékkal ejtős területen nem kívánatos helyre is elmosódhatnak. Ügyeljünk arra, hogy a növényvédő szerek mindig beazonosíthatók legyenek. Mei't felcserélésük, vagy bizonytalan eredetű szerek hatása káros, vagy mérgező lehet. Dr. Gyurkó Péter B.-A.-Z. 'Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás A közelmúltban megnyitott NKVD archívum egymás után szolgáltatja a meglepetéseket. Az APN munkatársai többek közt megtudták, hogy 1041. június 22-én, a háború kitörésének napján 2 millió 300 ezer ember raboskodott a Gulagokon. Több, mint 17 ezer 12—16 év közötti kiskamasz töltötte büntetését akkoriban a lágerekben, annak az 1035-ben hozott törvénynek a következtében, amely lehetővé tette a 12. életévüket betöltött gyerekek büntetőjogi felelősségre vonását és a büntetési formák közül csak a halál- büntetést zárta ki. „Hej, búza, búza... ... de szép tábla búza. Közepében hot szál piros rózsa. Aki azt a búzát learatja, sej, azé lesz a hat szál piros rózsa." Így szól a dal. A legénykori. Nem tudom, mikor, azt sem, hogy kitói tanultam. Ehetyt és most azonban nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy nagyon megszerettem. Mért szép. Mert sokatmondó. Mert tiszteletre szállt, engem legalábbis, tiszteletre a búza iránt. Ezért aztán mikor alkalmam volt ró, s ahol megtehettem, mindig és mindenhol elénekeltem. Úgy is, ha csak mindjárt jókedvemből is. Most azonban nem jókedvemből idézem ezt a dalt. Hanem. Utazom az úton elétető a minap. Szénbeszerzés- ügyben, ha netalán érdekel valakit. Megyek, miközben ártatlanul nézelődöm ide-oda, s egy kicsikét oldalra is. Bámulok, aztán egyszerre csak meglógja a szemem. Gyorsan ki lehet találni, hogy mi. Az. A búza. Igen. Az új. Az idei termés. Az út szélén. Az egész vonalon. Kesznyé- tentől Körömig, és vissza, lobbról is, balról is elhintve. Tanú rá hű útitársam: a kölcsönvett női kerékpár. Aki úgyszintén látta az útsxéli mogvokat, s oki úgyszintén morfondírozott magában, akárcsak, mint én. Hogyhát, honnan hullott a szürkére csipkézett aszfalt külvonalára a viaszsárga mag paszpólnak? Kinek a kocsijáról? Talán csak nem a szállítóéról? S ha onnan, hót miért? Mi okból kifolyólagosan?... és hogyhogy? És igy volna ez az ország minden aszfaltján? Nol Aki a porba hullatta, esetleg még mindig oda hullatja a mi mindennapi kenyerünket, az, lefogadom, idézett dalunkat nem tudja. Azt sem, hogy sok kicsi, sokra megy ... Egyszóval: nem jókedvből idézem, hogy: „Hej, búza, búza..." Hanem sóhajtásból. Ahhoz, hogy gondatlanság. Mi több, ahhoz, hogy gondatlanságból elkövetett bűnös pazarlás! Réthy István Az Országgyűlés 1990. július 29-ére, vasárnapra népszavazást rendelt el az alábbi kérdésben: „Kívánja-e ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon válasszák meg?” (Igenlő válasszal elutasítja, nemleges válasszal megerősíti az Országgyűlésnek ebben a kérdésben már meghozott döntését, mely szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja.) A választópolgárok tájékoztatása céljából a szavazással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat a következőkben összegezzük: Szavazni kizárólag személyesen és — a későbbiekben említett kivételekkel — csak a választópolgár állandó lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet 1990. július 29-én, vasárnap 6 órától 18 óráig. A választópolgárok részére most nem készül névre szóló értesítés, ezért a szavazóhelyiség pontos címét a közzétett választási tájékoztatóból (hirdetményből) tudhatják meg. A szavazóhelyiségek ugyanazok lesznek, amelyek az 1990. márciusi, illetve áprilisi országgyűlési képviselői választások idején voltak. Természetesen a helyi választási szervek, illetve a helyi tanácsokon működő választási munkacsoportok közvetlenül is tájékoztatást adnak a választó- polgároknak, amennyiben a szavazóhelyiség iránt érdeklődnek. A szavazás törvényes, pontos és zökkenőmentes lebonyolítása érdekében a választópolgárok a szavazásra vigyék magukkal a személyi igazolványukat. A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki nem tudja személyazonosságát megfelelően igazolni, illetőleg aki — igazolás hiányában — nem vehető fel a választók nyilvántartásába. A visszautasított választópolgár is szavazhat, ha a szavazás lezárása előtt a személyazonosságát igazolja, illetőleg az igazolást a szavazatszámláló bizottságnak átadja. A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a választók nyilvántartásában szerepel, vagy abba utóbb felvették. A választók nyilvántartása a helyi tanács hivatali helyiségében megtekinthető. Aki a szavazás napján lakóhelyétől távol (más helységben) tartózkodik és szavazni kíván, az állandó lakóhelye (ennek hiányában az ideiglenes lakóhelye) szerinti tanács vb-titkárátói a szavazást megelőző nap 16 óráig igazolást kérhet és ennek birtokában (valamint személyi igazolványával) szavazhat az ideiglenes tartózkodási helyén. Az igazolás csak személyesen kérhető. A háború kezdetén a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa rendeletet fogadott el arról, hogy néhány bűncselekvény- kategóriában engedjék el a büntetéseket. 1041. novemberében rendeletben intézkedtek arról is, hogy a kisebb vétségekért elítélt katonákat helyezzék szabadlábra és indítsák el a frontra. Ebben az időben félmillió egykori rab töltötte fel a katonaruhát. Közülük öten — Alek- szandr Matroszov, Vlagyimir Breuszov, Alekszej Otsztav- nov, Ivan Szerzsantov és Vlagyimir Karpov megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Ha a választópolgár a választók névjegyzéke elkészítése után az állandó lakóhelyét megváltoztatja, az előbbi eljárásnak megfelelően beszerzett igazolással szavazhat új állandó lakóhelyén. Abban az esetben, ha a választók nyilvántartásába pontatlanság következtében olyan állampolgárt nem vettek fel, akinek állandó lakóhelye a szavazókor területén van (s ezt személyi igazolványával bizonyítja), akkor a szavazatszámláló bizottság elnöke a választópolgárt pótlólag felveszi a nyilvántartásba. Ehhez azonban ellenőrzi, hogy a választó- polgár nem szerepel-e a választójoggal nem rendelkezők jegyzékében. Szavazni csak a hivatalos szavazólappal lehet. A választópolgárok — személy- azonosságuk és választójogosultságuk ellenőrzése után — egy darab kérdést tartalmazó szavazólapot kapnak. (A szavazólapokat átadáskor a szavazatszámláló bizottság hivatalos bélyegzőlenyomattal látja el, illetve egy darab üres borítékot is átad.) A szavazólapon két válasz- lehetőségre (igen, nem) utaló négyzet található. Szavazni a választópolgár véleményének megfelelő válasz feletti négyzetben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet. A titkos szavazásra tollal ellátott szavazófülkék szolgálnak. A választópolgárok a vok- sukat tartalmazó szavazólapot borítékba teszik és a szavazatszámláló bizottság előtt a lezárt szavazóurnába helyezik. A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. Érvénytelen az a szavazat, amelyet nem a hivatalos szavazólapon adtak le, vagy amelyből nem lehet megállapítani, hogy a szavazó mire szavazott. A szavazatszámláló bizottság működésének tartama alatt hatóságnak, a tagja pedig hivatalos személynek minősül. A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rendet fenntartsák, a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelező. A szavazást megelőző nap nulladik órájától választási (szavazási) kampányt folytatni tilos. A sajtó képviselői — a sajtóigazolvány felmutatása után — külön engedély nélkül jelen lehetnek a szavazatszámláló bizottság munkájánál, tevékenységét — különösen a szavazatok ösz- szeszámlálását — azonban nem zavarhatják. A szavazatszámláló bizottságnak a szavazás levezetésével kapcsolatos intézkedése, mulasztása, a szavazás eredményének megállapítása ellen kifogással lehet élni. A kifogás tárgyában — amennyiben azt a szavazat- számláló bizottságnál nyújtották be — a bizottság azonnal dönt. Ha a kifogásnak helyt ad, azonnal orvosolja a sérelmezett intézkedést vagy mulasztást. Amennyiben a kifogással nem ért egyet, úgy azt állás- foglalásával együtt haladéktalanul az egyéni országgyűlési képviselői választókerületben működő választási bizottsághoz továbbítja. A választási bizottság 3 napon belül köteles dönteni. Elutasító döntése ellen — 3 napon belül — a megyei bírósághoz lehet jogorvoslattal fordulni, amely véglegesen határoz. Aki a népszavazás során — jogosultság nélkül szavaz, — jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel, — arra jogosultat a népszavazásban akadályoz, — megsérti a népszavazás titkosságát, — meghamisítja a népszavazás eredményét, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul. Megyei Választási Munkacsoport Egyenes úton. Minél egyszerűbben, világosabban. A Gulayrol a harctérre
