Észak-Magyarország, 1990. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-05 / 130. szám

1990. június 5., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Környezetvédelmi VILÁGNAP ■lúnius 5-én, immár hagyományosan jegyzett napként tartja J számon a világ, benne megyénk állampolgárai is. Ha­zánkban, akárcsak Kelet-Európa többi országában, az alá­rendelt jelentőségű politikai témák közé tartozott a közelmúl­tig a természet, a környezet rombolása. A megkésettség mögött a késői iparosítás, a korszerűsítésben való lemaradás, az általános gazdasági gyengeség húzódik meg. A társadalmi háttér erőtlensége, fogyatékosságai a nem megfelelő tájékoztatáson, ismerethiányon alapulnak. Napjaink­ra a környezeti válság — úgyis, mint globális és úgyis, mint lo­kális veszély — berobbant a köztudatba. A mostani erőteljes felszínretörés kétségtelenül összefügg a reformfolyamatokkal, fő­leg az ifjabb nemzedékek körében megnyilvánuló értékváltással. Remélhetően a társadalmi-politikai változások nagyobb moz­gásteret engednek a környezetvédelmi törekvéseknek, egyrészt nyíltabb tájékoztatást kényszerítenek ki, másrészt nagyobb sze­rephez juttatják az állampolgárokat, illetve azok csoportjait. Az aktivitás igénylése és engedése másfelől szigorúbb fegyelme­zettséggel kell, hogy járjon. Megyénkben is egyre többen rea­gálnak szűkebb-tágabb környezetünk híreire, eseményeire. Saj­nos, szerteágazó és elhatalmasodó problémáink felszínen tartják és erősítik aggódásunkat a helyzet tarthatatlansága miatt. Kétségtelenül nem azonos szereposztásunk, hatáskörünk és ezáltal felelősségünk sem a különböző munkahelyeken, hivatali posztokon. Mégis meggyőződésem, hogy a környezet- és ter­mészetvédelem nemcsak azért közügy, mert valamennyien egy­formán érdekeltek vagyunk az egészséges,, harmonikus környe­zet fenntartásában. Közös feladataink is vannak és kinek-kinek munkahelyén, otthonában egyaránt fellelhetők azok a mozzana tok, magatartásformák, amelyek befolyásolják, hatnak a kör­nyezet minőségére. Kívánom és egyben kérem, hogy valamennyien gondolkozzun' el a világnap ünnepi hangulata alatt is, hogy mivel járulhatun1 hozzá tevőlegesen a jobb környezet megteremtéséhez. Ez alkalommal központi ünnepséget nem szerveztünk me­gyénkben. Törekvésünk az, hogy a cselekedve-ünneplés hagyomá­nyait teremtsük meg területünkön. A megye gazdállkodói-terme lői gondolják végig, hol, mit tehetnek termelő tevékenységű káros hatásainak csökkentése érdekében. A környezetvédelmet természetvédelmet hivatalból felvállaló intézetek, hatósági szer­vezetek tekintsék át tevékenységük menetét, és értékeljék, hog jól hasznosítják-e a rendelkezésükre álló eszközöket, eredmé­nyesen gyakorolják-e hatáskörüket. Szeretném, ha az állampolgárok aktív kezdeményező szerepe fokozódna és a személyes példamutatás gyarapodna környezet­kímélő magatartásukkal. Legfőképpen az ifjúság nevelésében, szemléletformálásában tartom fontosnak a környezetvédelm szempontok előretörését. Mindezekhez kívánok sikeres, eredmé­nyes munkálkodást, egészségünk és a következő generáció1 élettere érdekében! Deák Gézáné joeVírlA*) - . , a megyei tanacs környezetvédelmi titkára Svéd kereskedelmi szakember az AgrárklMan A megyei Agrárklub meg­hívására június 7-én Mis­kolcra érkezik Knut Georg Söderlung úr, a Svéd Ki­rályság Budapesti Kereske­delmi Kirendeltség igazgató­ja. A szakember délelőtt fél 11-kor videofilmmel kísért előadást tart Svédország me­zőgazdaságáról, élelmiszer- iparáról és kereskedelmi le­hetőségeiről, melyet eszme­csere követ. A megyei Ag­rárklub vezetője szívesen várja az érdeklődőket a Tu­domány és Technika Háza II. sz. előadótermébe (Mis­kolc, Felszabadítók útja 5.). A Lancia Dedra elölnézetben. Belső tere minden igényt kielé gitő. Motorja változatlan: 999 köbcentiméteres. S bár a karosszériája jelentősen módosult, az ára csak kevésbé. Fotó: Fekete Béla B Fiat Temprát még nem láthattuk., Olasz csodák a BNV Hiába, a szép és jó # autóknak mindig van­nak csodálói. A tava­szi BNV-re (mint azt a törzslátogatók már megszok­hatták) ismét elhozta né­hány modelljét a Fiat. Kiál­lították az elmúlt év elején piacra dobott Lancia Dedrát, az igazán luxuskivitelű Alfa Rómeó két példányát, a Nyu- gat-Európában már jól is­mert jdat Tipót és a kis ékszerdobozt, a megújult Fi­at Unó 45-öst. Igaz, az autós világban jár­tasak kicsit talán csalódtak, mert sokan arra számítot­tak, hogy az olaszok kiállí­tási standján megszemlélhe­tik a legújabb Fiat „gyer­meket”, a Temprát. Nos, er­re még várni kell egy kicsit, mert — mint azt dr. Ernesto Chiesa úrtól, a Fiat területi menedzserétől megtudhattuk —, legfrissebb típusukat egyelőre még csak Olaszor­szágban árusítják. — Erre azért van szükség — folytatta —, hogy a még adódó finomításokat elvégez­hessék a Temprán. Csak ezt követően vásárolhatók majd meg Európában és a világ más földrészein. Nem túlzás talán, ha er­re mi azt mondjuk: íme, még ilyesmire is gondolnak arrafelé ... Hogy a vevők teljesen elégedettek legye­nek, hogy minél kevesebb legyen a reklamáció ... Hiá­ba, a világnak azon a fertá­lyán már (régóta) ilyesféle piaci megfontolások vezérlik a gyártókat. Visszatérve a kiállított ko­csikhoz: a Fiat Unó 45-öt nem kell különösebben be­mutatni, hiszen nálunk is fut belőlük jó néhány. — Változott-e a módosítá­sok miatt a kiskocsi ára? — kérdeztük Roberto Delisé- től, a cég kereskedelmi mun­katársát. — Az Unó 45 Base a je­lentős esztétikai változtatá­sok ellenére közel a régi áron kapható. Az 1000 köb­centiméteres, háromajtós vál­tozat 9444 márkáért, az ugyanilyen motorú, ötajtós 10 067 márkáért vásárolható meg Magyarországon. Tényleg előnyére változott a kis Fiat. A karosszéria le­gömbölyített formái, a mó­dosított hátsó (harmadik, il­letve ötödik) ajtó kompakt kisautó látványát kelti az emberben. A Lancia Dedra. — Jól értékesíthető, rög­tön elfogy a nyugati autó- kereskedőknél — mondja Delise úr. A kiállított ezüst színű Dedra hagyományos műszer­fallal volt ellátva, ám ké­szül a legkorszerűbb digi­tális kijelzésű műszerekkel is. Igényektől (no és termé­szetesen a vevő pénzétől) függően többféle űrtartalmú változat közül választhat a gépkocsit vásárolni szándé­kozó. Ugyanezek állnak a Tipóra is, melyet már be­mutattunk lapunk hasábja­in. A Fiat-konszern megvásá­rolta az Alfa Rómeót, így most kezdi a cég bevezetni ezt a típusát a piacokon. Ezért hozták el Budapestre is az ugyancsak ismert (ne­künk leginkább hallomásból ismert) Alfákat. A ragyogó, piros csodák — árukat te­kintve — már igazán a „több” pénzzel rendelkezők autói lehetnek. Mi — vélhetően — jó ide­ig, csak csodálhatjuk a spor­tos Alfa Rómeókat. Meg a Fiat Tipókat, a Lancia Ded- rákat... (mészáros) Vezetékes ivóvíz Jó hírrel szolgálhat dr. Szabó Miklós, az ,Észak­magyarországi Vízgazdál­kodási Társulatok Egyesü­lésének igazgatója több község lakosságának. Mint megtudtuk, a közeli hóna­pokban újabb községek kapnak egészséges, vezeté­kes ivóvizet. Ezek közé tartozik S a jó­szöged, Taktaszada, Tiszá­idé, Taktaharkány, Krasz- nokvajda, valamint Füzér. Már átadták a lakosság­nak a vattai ivóvízrend­szert és elvégezték a bőví­tést Nyékládházán is. Az újabb községek ellá­tásával tovább szélesedett az a program, amelyet évekkel ezelőtt hirdetett meg a megyei tanács. En­nek eredménye, hogy azo­kon a kistelepüléseken is egészséges vizet fogyaszt­hat a lakosság, ahol ko­rábban erősen nitrátos, az egészségre, különösen a csecsemőkre káros volt a kutak vize. A már rövidesen átadás előtt álló vízhálózatokon kívül megyénk további, csaknem 20 településén dolgoznak a kivitelezők, hogy a szerződésnek meg­felelően, még !az idén át­adják a lakosságnak a ve­zetékes ivóvízhálózatot. Emellett újabb vízműtár­sulások is szervezés alatt állnak. ÉLNI HAGYD! „ ... A nap oldalról sü­tött a fák közé. az árnyé­kok élesek voltak a havon, mint fehér számlapon az óramutató, s ha itt most ki­áltott volna valaki, talán elfulladt volna a dermedt csendben, amelyet nem le­hetett sem megbontani, sem megbántani.. * Miskolc Levegőszennyezése három forrásból tevődik össze; az ipari, a közlekedé­si. és a lakossági szennye­zésből. Az ipari szennyezés 1988- as adatok alapián. A legje­lentősebb levegőszennyező a városban a Dimag Rt. A város szén-monoxid kibocsá­tása 38 ezer tonna/‘év. ebből a gyáré 3200 tonna. Évente 4300 tonna a város por- szennyezettsége. Ebből a Di­mag Rt. 2200 tonnát boosát .ki. Miskolc levegőjére ha­tással van még a Borsodi Ércelőkészítő Mű. amely kén-dioxiddal (2300 rng/im3) és szén-monoxid dal (3000 mig/m3) „járul hozzá” a le­vegő szennyezéséhez. A He- jőcisabaii Cementgyár poriki­bocsátása áis magas, 800 ton­na évente... * — Mennyiben helytálló az az állítás, hogy a vállalatok inkább kifizetik a környe­zetszennyezési bírságot, mint ennék megelőzése érdekében környezetvédelmi berende­zéséket szerelnének fel — kérdeztem Faragó Lajostól. a Dimaig Rt. környezetvédő szakmérnökétől. — Ez csak egy bizonyos mértékig igaz. Könnyebben kifizetik a pár százezres bír­ságot, minthogy milliós be­ruházásokat kezdenének. Egyébként az össz-szennye- zésnék csak 30—40 százalé­ka ipari, s ez egyre keve- sébb lesz. Ez egyrészt a modernizáció előrehaladtá­val, másrészt az ipari léte­sítmények számának csök­kenésével magyarázható. A harmadik tényező, hogy a levegőszennyezési mérték egyre magasabb lesz. s így az ipari létesítmények ró lesznek utalva, hogy moder­nizálod ián ak. — Terveznelk-e a jövőben valamilyen korszerűsítést? — Igen. most nyertünk el egy pályázatot a Környezet­védelmi Alapból, aminek so­rán 241 millió forintot kap­tunk. Igaz, az egész beruhá­zás 667,3 millió forintba fog kerülni, tehát a többit vál­lalati forrásból kell finan­szírozni. Ezt az összeget a nyersvas- és acélgyártás korszerűsítésére használjuk, s ez környezetvédő kihatás­sal is jár. Két kohónk szennyezi jelentősen a leve­gőt. A kiiskohó az 1920-as években épült, régi. elavult, s elkerülhetetlen, hogy ko- hógáz kerüljön ki belőle. A .másik, az 1950-es évek­ben lépült kohónál ez már kisebb mértékű. A kiskohót nem érdemes felújítani, en­nek működlését le fogjuk ál­lítani, sőt le is bontjuk. így egy légszennyezési forrás meg is szűnik. Ennék elle­nére a nyersvas- és acélbá­zist biztosítani kell, s ezt a naigyköhóvai kell megoldani. Ennek érdekében — környe­zetvédelmi megfontolásból is — magasabb vastartalmú ércet adagolunk be. így csökkeni fog a kohógáz szén-monoxiid és portartal­ma is. Ennek a beruházás­nak 1991. november 30-ig be kell fejeződnie. * ........ a vén fák álmukban is erősek és élők voltak. a bokrok megbújtak mellettük gyengeségük tudatában, a hó érintetlen volt, s mint a lepkeszárny a gubában, az odvak fekete száján elmúlt éjszakák lesték a nappal ra­gyogását. .. — A lakossági szén- monoxid szennyezés főleg a közlekedésből, a kén-dioxid pedig a kommunális fűtésből adódik. A kén-dioxid szeny- nyezés fűtési idényben je­lentősen megnő — bár az egészségügyi határértéket csak esténként haladja meg. főleg a Martinitelepen és a Vasgyári újtelepen. Nem fű­tési idényben a kén-dioxid terhelés állandó, nagyjából a határérték 20 százaléka körül mozog. A nitrogén- dioxiid szennyezés főleg a közlekedésből fakad. A két fő közlekedési út mellé te­lepített M!LU-készülék tanú­sága szerint a nap különbö­ző időszakaiban erősen vál­tozik, a közlekedési csúcs- időszak szerint. Az utak mentén a szén-monoxid szennyezettség szintén ma­gasabb. Napi változása szin­tén periodikus, de az ural­kodó É—D-i szélirány azo­nos az átmenő forgalom irányával, s ez nagyban elő­segíti a levegő tisztulását. Miskolc ülepedő porterhelé­se magasnak mondható. Ez nagyban függ az időjárási viszonyoktól. Határértéken felüli ülepedő porkoncentrá­ciót csak Hejőcsabán és a Dimag Rt. közvetlen köze­lében merítünk. Nyáron az ülepedő porkoncentráció a város több helyén határér­ték feletti. A legporosabb helyek mérési adataink sze­rint a Martintelep. Hejőcsa- ba. Papírgyár, és Digép kör­nyéke és a fő közlekedési utak környéke. A szállópor felmérése az idén kezdődött meg. Az eddigi minták alapján az időjárástól füg­getlenül, folyamatosan az egészségügyi határérték fö­lötti a szállópor mennyisége m3-kénf. Kétszeres, illetve háromszoros határérték meghaladás az esetek 60 százalékában fordult elő. — tudtam meg dr. Mészáros Sándortól, a Köjál települé­si és környezetegészségügyi osztályának főorvosától. — Mégis, mennyire szeny- nyezett városunk? — Méréseink bizonyítják, hogy nem olyan borzasztó a helyzet, mint beállítják. Nem mondom, hogy Miskolc tiszta, de a közhiedelemmel ellentétben nem aggasztó a város levegősziennyezettségi állapota. A megye többi te­lepülése között éppen közé­pen helyezkedik el. Sajó- szentpéter és Ózd szennye- zettebb, míg Kazincbarcika és Leninváros valamivel tisztább. — Mennyire játszik sze­repet a levegő szennyezett­sége egy-egy betegség kiala­kulásában ? — Csak a környezetszeny- nyezést nem lehet felelőssé tenni egy betegség kialaku­lásában. Olyan adatot i® ol­vastam, miszerint 35 ezer ember hal meg évente kör­nyezeti ártalmakban, ez az elhaltak egynegyedét jelen­tené. Ez nem helytálló! Ku­tatásaink szerint a légúti halálozás, illetve a légúti rosszindulatú daganatok és a levegőszennyezés között nem találtunk összefüggést. * „ ... A fehér világ felett különös vörös ragyogásban úsztak a narancsszegélyű el­nyúlt felhők, és úgy lehetett érezni, hogy az égő narancs­szín ott fenn. abban a der­medt magasban hidegebb lehet mindennél a vilá­gon ...” Hadler Andrea

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom