Észak-Magyarország, 1990. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-01 / 127. szám
XLVI. évfolyam, 127. szám 1990. június 1. Péntek Ára: 4,30 Ft POLITIKAI NAPILAP Korai aratás lehetséges ígéretesen szép Felsóhajthattak a szőlősgazdák, mert kártétel nélkül múlott el az utolsó fagyosszent, Orbán napja is. Az április végén, és májusban hullott csapadékot igencsak meghálálta a szőlő. Mind a hagyományos, bakhátas, mind pedig a kordon művelési táblákon 30—40 centi- méteresek, de nem egy helyen félméteresek a hajtások. A szakemberek megállapítása szerint a jelenlegi állapot szerint az utóbbi évek legjobb termésére van kilátás. Mert eddig még a jég is megkímélte mind To- kaj-I-Iegyalján, mind pedig a dél-borsodi borvidéken a tőkéket. De nemcsak a szőlősgazdák elégedettek. Biztató képet mutatnak a szántóföldi növények is. Haragos-zöldek a vetések, jót tett nekik az aranyat érő májusi csapadék. a búza már kalászok és a szokásosnál korábbi aratást ígér az ország legészakibb szántóföldjein a többi kalászos is. Jól fejlettek, tömöttek a táblák — látszik rajtuk a gondos munka. A magyar búzatáblák két hagyományos virága, a pipacs és a búzavirág csak mutatóban, az árokpartokon, szórványvirágként mutatja magát. Jól fejlődnek a kapások. A nagyüzemi táblákon araszo- sak a napraforgók, mind a Bodrogközben, mind pedig a Hernád völgyében. ígérete- tesek a repcetáblák is. Munkába fogták a burgonya- és a cukorrépatáblákat, amelyeknél a töltögetés, gyomtalanítás most az elsődleges. Gondot fordítanak a párásnedves időjárás következtében előálló kártevők, gombásodás, nem utolsósorban a gyomosodás megakadályozására. Ezért nem mulasztják el a permetezést sem, ahol arra szükség mutatkozik. Szerencs népháza — Hegyalja szép háza Színtere leltet ez az épület az összefogásnak Magda Gábor és Reiner Klein aláírják a testvérvárosi szerződést Megkezdi a felvásárlást Századelő hangulatát híven őrző szerencsi főutca földszintes házaival jól harmonizál, ám abból .— nem hivalkodóan, de mégis fenségesen, mintegy királynő — emelkedik ki az az új népház, amely tervezésében a legjobb magyar és európai hagyományokat követő Ma- kovecz Imre teremtette iskola-remeke, s amelyet tegnap ünnepélyes külsőségek közepette adtak át Hegyalja kapujában. Az utóbbi néhány évben évtizedes lemaradásait nagy-nagy igyekezettel, s tegyük hozzá, nem eredménytelenül behozni szándékozó Szerencs ezzel újabb lépést tett a városiasodás útján. A népházat — amelyet Salamin Ferenc Szerencs főépítésze tervezett, s amely a szerencsi Szivárvány Építőipari, Ipari és Kereskedelmi Rt. kivitelezésében készült el — a helybéliek nevében Magda Gábor tanácselnök vette át azon az ünnepségen, amelyen szerencsiek, Szerencsről elszármazottak, s számos vendég, így a testvérvárosi kapcsolat ünnepélyes aláírására érkező nyugatnémet város Geisenheim delegációja is részt vett. A népház, amely mindenekelőtt az Országos Takarékpénztár, a Vöröskereszt, Hazafias Népfront, s a Művelődési Minisztérium anyagi hozzájárulásával épült, tegnaptól otthont ad kiállításoknak, kulturális rendezvényeknek, az OTP helyi fiókjának, lottózónak, hangulatos HBH sörözőnek, irodáknak, s vendégszobáknak. Az avatóünnepségen részt vett és felszólalt Németh Miklós, a körzet országgyűlési képviselője, aki beszédében többek közt hangsúlyozta: — Ez a gyönyörű épület mindenekelőtt a kulturális élet szentélye lehet. Tovább ösztönözheti a szerencsieket a helyi kultúra értékeinek ápolására és gazdagítására. De az épület a közeli jövőben bázisává válhat a közélet megújulásának is. Erre az új önkormányzati törvény és a helyhatósági választások után megvan minden esély. A népházban nemcsak a különböző szakkörök, kulturális egyletek találhatnak otthonra, hanem a gazdakörök, az iparos testületek, a különböző vállalkozói közösségek. És itt méltó módon rendezhetők meg a politikai közéleti események. Színtere lehet ez az épület az összefogásnak, a közös cselekvésnek. A tegnapi ünnepség keretében szerepelt az új posta megtekintése, valamint a Szerencsről elszármazott képzőművészek kiállításának megnyitása (ennek méltatására a későbbiekben még visszatérünk). S ugyancsak a népházban a nap kiemelkedő eseményeként aláírták Szerencs és Geisenheim testvérvárosi szerződését. A díszes okmányt német részről R einer Klein polgármester és Walter Schwarz városi tanácsos, magyar részről pedig Magda Gábor tanácsel(Folytatás a 2. oldalon) Miskolcon és környékén több tízezer telek- és kiskerttulajdonos immáron évek óta mindig forgalomba hozza felesleges gyümölcsét. Máris javában érik a szamóca, lassan szedésre érett az egres, a meggy, a ribiszke. A pingyomi, lyukóvölgyi, s más területeken „gazdálkodó” kertszövetkezeti tagok, vagy telektulajdonosok megszokták már, hogy a Miskolci Hűtőipari Vállalat segít nekik a felvásárlásban. így lesz-e ez az idén is? — kérdezte telefonon olvasónk, Hudiczius György. — Annyira így — mondja kérdésünkre válaszolva Farkas István, a Hűtőház termelési előadója —, hogy az idei korai kitavaszodás és korún érkező nyár miatt már e hét szombatján, június másodikán megkezdjük a különböző gyümölcsök felvásárlását. A Hűtőház megbízásából az UNIÓKER leányvállalat a felvásárló, de ez mit sem változtat azon, hogy mindenki jól jár. A kistermelőknek nem kell a piacon rostokolniuk árujukkal, mi pedig többet tudunk feldolgozni, exportálni. A felvásárlás helye most is a Miskolci Hűtőipari Vállalat gépkocsiparkolója. Szombaton 16—20 óra között, hétfőtől péntekig pedig Szakmai berkekben hónapok óta folyik a találgatás, az Északmagyarországi Vegyiművek magyar—szovjet vállalkozási tervéről. Az első hivatalos megnyilatkozást az elmúlt héten, május 23- án hallhattuk, Szőke Béla vezérigazgatótól, akit a tavaszi BNV megnyitása alkalmával kérdeztünk a hír valódiságáról. — Részben igaz a találgatás — mondotta akkor, majd — mert az érdemi tárgyalásokra holnap utazom Moszkvába. Tegnap üilést tartott a megyei tanács testületé, melyre tanácskozási joggal meghívták a pártok képviselőit is. A napirendek közül a testület elfogadta a megyei tanács és a helyi tanácsok 1989. évi pénzügyi gazdálkodásáról szóló jelentést azzail a módosítással, hogy a maradványként keletkezett 31 millió forint felhasználásáról a következő tanácsülésen döntenek. Az ülés idejének javarészében az 1990-re meghirdetett fejlesztési és egyéb pályázatok pénzügyi támogatásáról döntöttek. Mivel a jelentős számú beérkezett a Híítöház délelőtt 6—9 óra, délután pedig 17—20 óra között várják az egrest, a pándy és az újfehértói fürtös meggyet, a piros és a fekete ribizlit, valamint a most ugyancsak nagy termést ígérő, vadon termő és szabadon szedhető fekete bodzát. Már visszaérkezett moszkvai tárgyalásairól, s tegnap közölte: az előzetes megbeszélések partnereinkkel megkezdődtek. A közös vállalkozás létrehozására megtörtént a megállapodás. A szovjet fél szakértői a jövő héten látogatnak Sajóbá- bonyba, és velünk közösen dolgozzák ki az együttműködés feltételeit, amelyek az általunk gyártott növényvédő szerek szovjet piaci elhelyezésére vonatkoznak. Az első megbeszélés alapján derűlátó vagyok, ami az pályázatra jóvail kevesebb pénzösszeg áll a tanács rendelkezésére, mint a korábbi években, a testület úgy határozott, hogy az említett pénzmaradvány egy részét az elutasított pályázatok támogatására fordítják. Sajnálatos módon a szünetben, illetve az ülés alatt is több tanácstag eltávozott, így mintegy négyórás tanácskozás után határozatképtelenség miatt a testület nem tudott dönteni abban, hogy az említétt harmincegy millió forintot milyen arányban osszák szét a pályázók között. Ezért erről rövid időn belül soron kívüli ülésen döntenek. Mától ünnepi könyvhét Száz nyitott könyv Nagyjából ennyi cimet tartalmaznak a különböző könyvkiadók jóval az ünnepi esemény előtt kinyomtatott katalógusai. Ezek között több olyan van, amely nem biztos, hogy elkészül a könyvhétre. Ez tény! Ezen mi sem, és sajnos a kiadók sem tudnak változtatni. Azt viszont szeretnénk, mi is, a kiadók is, a forgalmazók is — a szerzőkről nem is beszélve, hogy a megjelenő könyvek ott legyenek a sátrakban, legalább olyan gondosan kirakva, mint ahogy év közben a könyvárusitás hétköznapjain az történni szokott. Igaz, azok nem ugyanilyen könyvek. Most a nagybetűs Irodalom szine-java kínálja magát, s nem a pénzkeresési mánia vonul az utcára. Feltehetően, most ettől lesz ünnepi a könyvhét. Attól, hogy a mai és régebbi magyar irodalom, klasszikusaink, az ország határain kívül született és létéért küzdő szórványirodalmunk egyaránt jelen lesz könyvheti sátrainkban. Jelen lesz a budapesti Vörösmarty téren, ahol - az országos megnyitó színhelyén - 52 sátrat állítanak fel, jelen a Dunakorzón, a Vigadó utcában, s a Liszt téren, ahol a magyar könyvkiadók sátrai mellett a szabadkai Fórum, a bukaresti Kriterion, a pozsonyi Madách, s a Zenemű Kiadó árusítóhelyeit is felállítják. És jelen lesz a könyv minden város kijelölt könyvpiacán, mindenütt, ahol számítani lehet arra, hogy az olvasók kézbe is veszik. Mert a könyv attól a pillanattól kezdi betölteni feladatát, amikor kézbeveszik, kinyitják és olvasni kezdik. Az idei könyvhét első olvasója feltételezhetően az ünnepi szónok, köztársaságunk ideiglenes elnöke, Göncz Árpád lesz, aki maga is író. A könyv megbecsülésének ez akár jelképe is lehet. Gy. G. Alakulóban Magyar—szovjet közös vállalat ÉMV jövőjét illeti. Mi legyen 31 millióval? Határozatképtelen megyei tanácsülés
