Észak-Magyarország, 1990. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-11 / 109. szám
1990. május 11., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Áz olajgyártás olajozottan megy Miskolci volt a névadó Hol van, ami nincs A következőkben nem holmi elvont filozofálgatást tálalunk az olvasó elé. Egyszerű dologról lesz szó: arról, hová tűnik olykor az étolaj; miért kerestük az év elején hiába a boltokban? Mint minden időszakos hiánycikk nyomon követése, valójában ez sem olyan egyszerű ... Nem beszélve a margarinról, ami hol feltűnik, hol pedig eltűnik. * A budapesti központú Nö- vényolajipairi és Mosószergyártó Vállalat kereskedelmi igazgatója. Kollár Lajos kedves invitálásának egyetlen, de jelentős oka van. — Annyit bántanak minket, a vásárlók, a sajtó szidja a napraforgóolaj gyártóit. holott mi mindent megteszünk az igények kielégítéséért. Az asszonyok tavaly 36 szabad szombatjukat töltöttek a gyáriban, főként ők elégedetten kednek. Nem számítva a kis termelőszövetkezeti és más olajütőket, hazánkban a fővárosi, , rákospalotai és a győri gyárban préselnek, finomítanák, palackoznak napraforgóolajat. Mégpedig évről évire .növekvő mennyiségben. Tavaly közelítették a 61 ezer tonnát, az idén, már az első negyedévben IS 500 tonnát gyártottak, szemben a múlt év hasonló időszakának 12 000 tonnás termelésével. Tegyük hozzá, szinte változatlan gyártókapacitással úgy, hogy a gyárak dolgozói még az .ünnepek előtti napokat is a szalagoknál. töltötték. És jöttek a vádak. Hogy elrejtik áz olajat, kiviszik az országból, holott az igazság, egészen más. — Nem érdekünk az olaj el,dugása — mondja az igaz. gató —, egyszerűen arról van szó, hogy az év elején kitört a felvásárlási láz. Mert ráadásul olyan becsületes bolondok voltunk, hogy januárban bejelentettük, márciusban emelni fogjuk az olaj árát. Le merném fogadni, mindenkinek van otthon egy pár flakonnal. A két gyárban az első negyedévben szoktak leállni, hogy 2—2 hét alatt túljussanak a szokásos évi nagy karbantartáson. Az idén ezt nem tehették csak a második fél évben. — akkora igény jelentkezett az olaj iránt. Kollár Lajos egy alapvető gazdasági szabályt fogalmaz meg a továbbiakban, hogy tudniillik csúcsidőszakokra a világon sehol nem terveznek, építenek üzemeket, a .hirtelen megugró termelési pótműszakokkal szokás hoz. •ni. * A másik „örökzöld”, a margarin (Liga és Rama), ami gyakran hiányzik. 'Fogyasztása nemcsak a beígért áremelések miatt ciklikus — .nagy ünnepek előtt rendszeresen .megnő a kereslet irántuk. A margarin eltűnik az éléskamrákban, a hűtőkben — és olykor a raktárak mélyén. — Gyártókapacitásunk 30 ezer tonna évente, mondanom sem kell, ezt is megfejeljük tíz százalékkal — mondja az igazgató, majd elém tesz egy papírt. Egyik munkatársa sorba járta a budapesti üzleteket, felmérendő, hol nem 'kapni margarint. A felmérés eredménye lesújtó: még a legnagyobb üzletekben is hiánycikk a csészés Rama, néhol a ikocka alakú ,is. Lesújtó, mert a .rákospalotai gyár egyébként kis raktára tele margarinnal, a gyártósorok csak hetente kétszer működnek. Egyszer csúcs, utána nincs munka — nem csoda, hogy a dolgozók méltatlan- kodnak. Ha nincs margarin, miért nem rendelnek a kereskedők ? — 'Nem akarom én őket bántani — folytatja Kollár Lajos —, mert szerintem ennek pénzügyi okai vannak. A nagykereskedelemnek nincs pénze, a .hitelt pedig magas kamatra adják. Nekünk azonnal, azaz két héten belül át kell hogy utalják a pénzt. Hogy miért nem hitelezünk nekik? Évente nyolcmil.liárd forint hitelt felveszünk, hogy a napraforgó- és repcemagért fizethessünk a termelőknek. Mi is magas kamatra kapjuk a pénzt, nem lehet évente kétszer ugyanezt megtenni. Átmegyünk a margarin- csomagolóba. A Rama töltő, sora áll, a raktárban szintén áll — a margarin. A kereskedelmi igazgató azonban már .kitalált valamit: egyik fő telefonvonalukat átadják a margarinosoknak, hívják fel őket .közvetlenül a boltvezetők. Felfogadnak egy maszek teherautóst, azzal kiszállítják a hiányzó cikket. Budapest területén ezt megtehetik, annak ellenére, hogy nem hívei az összevissza kereskedésnek. Ne nézzék .hülyének a céget a vásárlók, mert a tévében reklámozza a margarint, a boltban pedig nincs. És a vidék? Milliárd fölötti ősz- szeg .kéne raktárbázisok kialakítására, így az nem megy. De a kényszer lassan a piacgazdálkodás irányába viszi a céget, előbb-utóbb adni fogják a margarint annak, aki kéri — az élet ezt diktálja. * Faggatom beszélgetőtársa, mat az exportról, mi igaz abból, hogy kiviszik, ami itthon is elkelne, sőt, nagyon kellene? — A dolog megint .nem ilyen egyszerű — tiltakozik Kollár Lajos —, mert ugyan az olaj jó cikk, de csal? a nyerset, a feldolgozatlant visszük ki. Közel- és Távol- Keletre, Nyugat-Európába, nyersen, tartályban. Többet a jelenleginél akkor sem tudnának a hazai piacra gyártani, mert annak határ,t szab a finomító-, csomagolókapacitás. . Egyébként jól „betett” a hazai gyártónak az import, gyanítják, hogy amíg a német — egyébként: repce — étolaj és nyugat-európai margarin el nem fogy, lehet, hogy hiányozni fog a polcokról a magyar ... De ez csak fel- tételezés, a jobb megértés kedvéért. Elfogadható, mert a nyugati olaj szavatossága is lejár előbb-utóbb ... * Kérem a szakembert, ha .már találkoztunk, mondjon pár szót a cégről. Nos, a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalatnak hat gyára van, háromezer embert foglalkoztat. Készítenek az olajon és margarinon kívül Amo szappanokat, a népszerű Biopon, Biomix mosóport, ők adják a hazai mosóporgyártás 40 százalékát. Gyártanak ipari alapanyagokat, glicerint, sztea- rint stb. Nyereségszintjük 5 —10 százalékos, a dolgozók éves átlagkeresete viszonylag magas, 200 ezer forintnyi. A vállalat folyamatosan fejlődik, döntően saját erőhől. A tapasztaltak alapján el kell fogadnunk: nem ők tehetnek az olykor ‘kialakuló olaj- vagy margarinhiányról. Utalva itt ismét arra, hogy csúcstermelésre nem terveznek gyárat, mert az gazdaságtalan. Szükséges .viszont, hogy a forgalmazás előbb-utóbb változzon'. A vásárló érdekében. M. Szabó Zsuzsa # Az NSZK kormányzata az idén — több más munkaügyi kedvezményen kívül — 500 egyéni munkavállalási engedélyit is 'kiad a magyaroknak. lAz Állami Bér- és Munkaügy! Hivatalihoz .tartozó Országos Munkaerőpiaci Központ pályázat útján választja ikli azokat, akik igénybe vaheltdk a lehetőséget. A .pályázók a jelentkezést 1990. május 20-iig adhatják be a 'megyei iszintű munkaügyi szervezeteknél. Gazdaképzés új módon Nemrégen alakult meg a Nagyváfhy J.ános Gazdaképző Egyesület. Nagy az érdeklődés iránta, főiként egyéni vállalkozók, iskolák, külföld! cégeik részéről. Sokan szeretnének .bekapcsolódni a munkába. Dr. Antal András, ügyvezető elnök a célokról is tájékoztatta szerkesztőségünket. — Meggyőződéssel valljuk, hogy az eredményes mezőgazdasági vállalkozáshoz — csakúgy, mint .minden imáis egyéb vállalkozáshoz — alapvetően három, s egymással azonos fontosságú feltételire mindenképpen szükség van: a megfelelő közgazdasági környezetre, korszerű, s a termelés nagyságához igazodó gépekre, eszközökre, vegyszerekre, s naprakész tudásra, beleértve a szakmai és a gazdálkodáshoz szükséges pénzügyi, jogi, piacgazdasági ismereteket. Egyesületünk ez utóbbi, harmaduk feltétel megteremtéséhez Ikfván isegítsé- get nyújtani .a most indulóknak éppúgy, (mint azoknak, akik imáir túl vannak a (kezdet nehézségem, s a továbblépés méllett döntötték. — Hogyan kívánják céljukat elérni? — Ha ímeg akarunk felelni — imárpedilg meg akarunk! — .annak ia szerteágazó és különböző igénynek, amely ma ie íténen az ország különböző részein jelen van, csaló egy választ adhatunk: mindig olyan formáiban, ami a tudását, ismereteit bővíteni kívánó egyén, számára adott helyen, időben leginkább megfelelő. Van. aki a kikapcsolódással szeretné egybékötni az ismeretszerzést : az ő számukra szerveztük például Budapest határában .a „Miadáríhegyi sétáit”, mely során az ottani kertek közül látogattunk meg néhányat szakmai kísérettel, magyarázattal. (Mások szívesebben kötik szép hagyományokhoz tudásuk .gyarapítását, ezért elevenítettük fel Balaton- cSiosón a .búzaszentéléssel egybekötött határszemlét. Akik mélyebb ismeretekre vágynak, ezüst- és aranyka- lászos tanfolyamokon vehetnék részt — most jelentettük meg például a Nővén,y- orvoslás című tanfolyami jegyzetünket —. s újból felfűzhetik iaz egykor olv’ büszkén viselt iBazdaiel- vénv.t. amlelvet eredeti formáiban ismét megcsináltattunk! A szakma elsajátítására is módot adunk: így többek között a vadászati ^vadgazdálkodási tagozatunk kétéves, résziben bentlakásos tanfolyamokat szervez, hatalmas éndéklődés mentett. .Az Igaizá.n profi vállalkozók. mint 'péld ául a magáin- kertészek, ez év őszén Csákéba. a virág-világkiállításra juthatnak el. egy Szingapúrt és Thaiföldet is útba ejtő tanulmányút keretében. — Kik lehetnék tagjaik? — Lényegében mindazok, akik céLiiaiinkkal egyetértenek, alapszabályunkat elfogadják. De mii mégis .szívesebben. várnánk azok jelentkezését, akik képesek arra, hogy környezetükben az igényeket felmérve, részt vállalnak a helybeli szervezőmunkában, amihez az egyesületünk tartalmi, adminisztrációs — esetenként anyagi 'segítségét tud nyújtani. Hogy ismét csak egy példával éljek: Nagykanizsa város vezető ügyésze két környékbeli itenmelőszövet- kezetben — itenmészetesen az ottani vezetőkkel együtt — ezüstkalászos gazdaltanfolya- mókat szervezett a tél folyamán. Nekik 'témajavaslatra, akilevelekre, gazdajel- vényékre volt szükségük az egyesülettől, a többit saját magúk oldották meg. Vannak azonban olyanok, akik azzal a céllal keresnék meg minket, hogy tudásuk átadásához nyújtsunk segítséget. Természetesen ezt a közvetítő szerepet is szívesen vállaljuk, igyékezve megkeresni azt a közösséget, akiknek szükségük van az éppen szóban forgó 'ismeretekre. Téhát egy olyan kulturális-oktatási szolgáltató központként kívánunk működni, ahova tagjaink, de más kívülállók is — legyen az bármilyen szervezet, párt, egyház, vagy akár egyén — nyugodtan fordulhat igényeivel, mi ezt gyorsan, színvonalasan, nagyon rugalmasan és főként, csak a legszükségesebb költségeket felszámítva elégítjük ki. Ezt itenmészetesen csak úgy tudjuk megtenni, ha saját erőnk mellett másakra is támaszkodhatunk, mindazokra, akiknek népünk kulturális felemelkedése .szívügyük. — Milyen az egyesület szervezeti felépítése? — Talán az előzőekből is kitűnik, hogy .szervezetünk a;z önállóan .cselekedni ikész és képes, szervezői vénával megáldott emberek gyűjtő- medencéje. Ennek megfelelően tagjaink lényegében teljes autanamiitáissai teszik dolgukat, s az egyesület szolgálltaitáisalibál annyit vesznek igénybe, amennyire éppen .szükségük van (infor- máoiós. szakmai tanácsadás, gazdaságii, pénzügyi lebonyolítás, technikai segítség, propaganda, istb.). Mégis, hogv a .szakmabeliek könnyebben megitálál- haissálk egymást, .s hogy a felvételre jelentkezőknek legyen kikhez csatlakozniuk, 13 tagozatot hoztunk létre (agrokémiák, állattenyésztés, kertészet-'szőlészet. stb.). Ezek az önállóan működő és gazdálkodó (tagozatok a saját működésükhöz szükséges anyagi feltételek megteremtése méllett hozzájárulnak .az .egyesületi kiadások fedezéséhez is. Elnökeik .alkotják az egyesület legfelső döntésihozó szervezetét. a .tagozati elnökök tanéosát, amely rtöbbék közt minden' éviben megtárgyalja és jóváhagyja a költségvetést. E testületben az egyetemi oktatóktól kezdve .magánvállalkozón és az államigazgatási szakembereken keresztül az újságíróig, a foglalkozásók igen széles ,skálája megtalálható. Az egyesület öklökéül dr. Bálint György, c. főiskolai .tanár, .kertész - mérnök újságírót, ügyvezető elnökéként engem, főtitkáraként dr. Seprős Imrét, a Növényvédelmi és Talajtani Szolgáltató Vállalat tudományos osztályvezetőjét választatta. — Kli volt az egyesület névadója? — Az elszegényedett nemesi családból származó Nagyválthy János, agmántör- ténelmiünk kiemelkedő egyénisége a magyar félyilágo- sodás legjelesebbjeihez hasonló módon., a szó legjobb éntelmében volt polihisztor. Hát nyelven beszélt, szakmai könyveket és politikai röpi.natókat int. iskoláit szervezett és oiktatótt, saját maga .gazdálkodott. ,s volt :idő. amikor irányította Festetics György .160 ezer holdat meghaladó óriási birtokát. Éppen laz ő javaslatára hozta létre a gróf a keszthelyi Geargikont, a honi agrárképzés éiső intézetét. 1791- ben .tette le a „nemzet asztalára” A szorgalmatos mezei gazda című. kétkötetes, a külföldi és hazai .tapasztalatait. saját kutatási eredményeit összegző, a mezőgazdálkodás .teljességét átfogó munkáját, az első magyar nyelvű mezőgazdasági szak,könyvet. A Hazái gazdálkodás című .kiadványát a közgazdászok tartják úttörő műnek. A Veres Barát című röplinat'ában megfogalmazott gondotat pedig áká-r egyesületünk ars poeticája is lehetne: .......úgy talál om, hogy senki agy-egv hasznosabb dologban nem fáradozhatok. mintha édes nemzetének természeti hajlandóságát választván vezetőjének. i.m-itf-amott szorgalmatosán öszve-szedett tapasztalásaival a mezeiigaz- daságof élő segédleni hazafi tűi kötelességének esmé- ni”. Miskolcon született 1755. január 19-ón, Csureón hunyt el, 1819. február 13-án. síremléke i.s ott tail álható a volt református gimnázium parkjában. b. Sz. L.
